Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)
2000-07-30 / 207. szám
2000. Július 30. ★ SZTÁROK ★ 13 Csonka ^Pici” kabalái Csonka Andrást - aki tíz éve végzett a főiskolán - 188 centis magasságával mindennek inkább lehetne nevezni, csak Picinek nem, mégis a legtöbben így hívják. A Família-tévésorozatban ragadt rá ez a becenév. Akad ugyan egy hely, a Vidám Színpad, ahol a színészek, akikkel együtt játszik, Bandikának szólítják, hiszen még meg sem született, amikor a mamája és a papája révén már „ismerték”.- Színészgyerek voltam, de kicsikoromban nem engedtek a színpadra. Rajtam nem fogtak ki: bábszínházzá alakítottam az otthoni bárszekrény tükrös részét, és ott magamra oszthattam minden szerepet. A főiskola után nyolc mámoros évem volt, maga a repülés, amihez képest most „pasztellnak” érzem az életemet. Ezért nem értem, miért mondják, hogy lassan nem Csonka Bandi lesz a nevem, hanem Teljes Bandi, annyifelé előfordulok. Jaj, de messze vagyok én még a teljestől! Ez az optikai csalódás az RTL Klubban reggel és délben betöltött műsorvezetői feladatomnak köszönhető, amit nagyon szeretek. Ez a munka sokszínű, pergő, érdekes, ráadásul itt nem engem kérdeznek, én kérdezek, és a témákból, az interjúalanyokból fel kell készülnöm. Soha ennyit nem törődtem a napi eseményekkel, és már pirkadatkor olvasom az újságokat. Csak a hajnali kelések, csak azokat tudnám feledni! Nem vagyok olyan laza, bohém és vagány, mint amilyennek sokan képzelnek. Gyerekkoromban sem szerettem a konfliktusokat, gyűlölöm az agresszivitást, és talán több kompromisszumot kötöttem az életben, mint amennyit kellett volna. Mindenkivel igyekszem békén élni, semmint felvegyem a kesztyűt. Amikor le kellene hengerelni valakit, vagy heves vitában megvédeni az igazamat, inkább hallgatok, és csak otthoni magányomban formálódnak mondatokká az érveim. Mániákusan ragaszkodom minden tárgyhoz, ami valaha az életem része volt, vagy ami az irántam való szeretetet fejezi ki. Mindennél többre értékelem, ha azt érzem, hogy szeretnek! Két éve költöztem el a szüleimtől a saját lakásomba, és egyfolytában élvezem az otthonomat. Magammal vittem a régi holmijaimat, tele lett velük a pince. Az első lendkerekes kisautóm is megvan, és az építkezésnél kitaláltam, hogy a szobám falában hagyjunk ki néhány téglányi helyet, mert oda tettem első, kicsit foszlott gyerekcipőmet, mintha valami értékes műtárgy lenne. Az ajándékba kapott plüssállatoktól, kabalafiguráktól sincs szívem megválni, és úgy érzem, hogy nem is szabad! Csak egyszer szegtem meg ezt, de ráfáztam. Vendégségbe mentem, de mert nem volt időm ajándékot venni, hát felkaptam az egyik kerámiafigurát... Az ajtó előtt kipottyant a kezemből, és eltört! Nekem ez azt jelezte, hogy a figurában lakó szerencse elpártolt tőlem és megbüntetett. Ez is mutatja, hogy elég babonás vagyok, de sok dologban fordítva működök, mint az emberek zöme. A ti- zenhármas nekem szerencsét hoz, viszont visszamegyek mindig a lakásba, mert az a kényszerképzetem, hogy nyitva felejtettem a gázt. Ami a háttérben komolyan foglalkoztat: készülő lemezem. Az első kettő csak feldolgozásokból állt, de érzem, most már illik új, saját számokkal előrukkolni. A kabalám ifjabb Malek Miklós, és nem tágítok attól, hogy az egyik dalt most is ő írja. Igaz, Miki Amerikában dolgozik, de megígérte, hogy küld majd valami kedvemre valót. Ragaszkodom a slágeres, fülbemászó dalokhoz, remélem, hogy karácsonyra készen leszek vele. Ha nem, akkor a következő Valentin- napra... Sokszor kérdezik, mikor szánom rá magam, hogy feladjam a legényéletemet. A papám ötvenéves volt, amikor én születtem, hová siessek? Eljön majd annak is az ideje, de nem akarom elkapkodni. (somos) lesen Indiana Jones nyugdíj előtt Még két évet várni kell, mire Harrison Ford elkezdi forgatni az Indiana Jones 4-et, mégis erősen sietteti a készítőket, mivel akkorra már épp 60 éves, azaz nyugdíjas korú lesz. A sztárt nem zavarja, hogy hajlott kora ellenére kell majd artistamutatványokat produkálnia, de szerinte nem az életkor, hanem az életerő számít. Akciófilmjei mindegyikében elszenvedett valamilyen sérülést. A Frigyláda fosztogatóiban ínszalagszakadást szenvedett, a Szökevényben egyik térde ment ki, míg az Indiana Jones 2-ben a bal vállát törte, a 3- ban a fogaitól kellett búcsúznia. Szabó István háborúja Az Oscar-díjas magyar rendező, Szabó István Németországban forgat. A Taking Sides (Állásfoglalás) című produkciót Ronald Harwood színművéből viszi vászonra a rendező 12 millió dolláros büdzséből. A német-francia-amerikai koprodukcióban készülő mű egy amerikai tisztről szól, aki a vüágháború után Berlinben kutakodik egy német karmester viselt dolgai után. Vissza a gyökerekhez Robin Williams (47) leszámol mozikarrierjével! Az utóbbi időben szinte csak szentimentális, ömlengő, langyos szerepekben játszott, s ezt a kritika nem is hagyta szó nélkül, így a sztár a visszavonulását fontolgatja. Ráadásul a néhai komikusnak egyetlen szerepajánlata sincs. Williams visszamegy a színpadra, ahol felfedezték képességeit. Azaz vissza a gyökerekhez. Clint Eastwood, az űrcowboy Augusztus 30-án nyílik meg a velencei nemzetközi filmfesztivál, amelynek elnöke Milos Forman lesz, Clint Eastwoodnak Sharon Stone fogja átadni a fesztivál életműdíját, amellyel a színész 45 éves pályáját jutalmazzák. Az ünnepi gála után levetítik Eastwood legújabb filmjét, az Űrcow- boyokat, amit rendez és játszik is. A sci-fi szereplője négy túlkoros űrhajós, akit a NASA riadóztat, mert csak ők tudnak megjavítani egy műholdat. Drakulából csak Lugosit! Az Universal filmbirodalom már régen kísérletezett azzal, hogy Drakula-szórakoztatóparkokat nyisson. Az ötlet nem vált be, mert kiderült, a közönség csak az igazi Nosferatut, a Hollywoodba elszármazott magyar színészt, Lugosi Bélát fogadja el vámpírnak. Vágyuk hamarosan teljesül, ugyanis a ifjabb Bela Lugosi, Drakulánk fia, a napokban aláírta a szerződést a filmstúdióval, hogy az Universal Studios Monsters nevű vállalkozás emléktárgyakat, Drakula- jelmezeket és játékokat gyárthat Lugosi-védjeggyel ellátva. Mársemmi akadálya, hogy szórakoztatóparkokban is találkozhassanak nosztalgikus borzongásokra - a még számtalan legendás rémalakot megtestesítő - Lugosi szellemével. Vademberek a Duna mentén Kalandfilmet forgat Szurdi Miklós. A főbb szerepeket Cserhalmi György és Kamarás Iván játssza majd. A Vademberek című lélektani krimi négy fiatalról szól, akik egy Duna menti lakatlan szigeten töltik ki hétköznapi agresszivitásukat, halálos veszélybe sodorva másokat is. A forgatóköhy- vet Bán Róbert és Békés Pál írta, aki szerint jellegzetes kortünetettel állunk szemben, a megmagyarázhatatlan indulatok egyre több teret nyernek a mai magyar hétköznapokban. Szurdinak ez lesz harmadik nagyjáték- filmje, de a Magyar Televízióban már több száz műsort és teleregény készített, így a Família Kft-t, vagy a Privát kopót. Színitanoda az egész város...- Rabok legyünk, vagy arabok?, mondta egy kislány a Nemzeti Dalt szavalva - idézi Gór Nagy Mária a tanodája mostani felvételi vizsgáján elhangzott aranyköpést. - Belátással vagyunk arra, hogy a leendő színészpalánták mennyire indiszponáltak. Nem promt zavarukon múlik felvételük, jövőjük... Az 1984 óta működő, hét éve államilag is elfogadott színiszakiskolába mint általában, idén is több mint százan jelentkeztek, ahol a felső csoportlétszám húsz. Két szűrőn is válogatnak, s félévenként is hullnak ki jelöltek, s így tizenkét-tizenhárom pályakezdő végez.- Az egyéni lámpalázakat leszámítva, megfigyeltem, hogy a mezőny egyre magabiztossabb. A felvételi követelmény pedig megegyezik a főiskoláéval. „Tévedés volt" jelszóval, vagy magatartási zűrök miatt már alig van eltanácsolás. A Színház- és Filmművészeti Főiskolára, mint rendesen, idén is hússzoros volt a jelentkezés. A két 28-as létszámú színészosztályra 789-en jelentkeztek. Sorállás volt más, jegyzett tanodákban, így a Nemzeti Színház Akadémiáján, a Théba Színházban, Lojko Lakatos József, Hajduffy Miklós stúdiójában, vagy a vidéki színházak mellett működőknél, mint Békéscsabán, de a gyerekekkel foglalkozó Földessy Margitnál is. Meglepő a pálya változatlan népszerűsége, mikor annyira átrendeződő a színházi világ, s nincs munka. Gór Nagy Mária szerint a fiataloknak mindig akad. Keresettek, akár reklámra, szinkronra, kisebb-nagyobb szerepekre. A GNM tanoda pedig kívülről híres „lehalászóhely'', bent pedig a rendező tanárok foglalkoztatják a növendékeket.- Arra tanítom őket, hogy ne szánjanak el az első idők sikereitől, mert nem biztos, hogy harminc fölött is ezt fogják csinálni. Kivált, ha nőről van szó, nálunk ez a limit. Vesse meg hát ki-ki a lábát, vagy készüljön fel, hogy egyszer csak hobbiszinten művelheti a szakmát.. (sipka) HOLLYWOOD RABSZOLGÁI Hollywoodban gyakran a sztárokat is kizsákmányolják, a Titanic forgatásakor például húsz órákat dolgoztak naponta. A minap egy tiltakozó petícióban tízezren azt ál* lították, hogy a filmváros rabszolgákat tart, s követelték a munkaidő korlátozását. Közöttük van Julia Roberts, Kenneth Branagh, Milos Forman és Sally Field. A színészek, operatőrök, világosítók, műszakiak és statiszták azt kérik, hogy szabályozzák törvényben a munkaidőt, amely egy forgatási napon nem lehet több 14 óránál. A pánikot egy 35 éves operatőr halála váltotta ki, aki 19 órányi munka után hajtott hazafelé, ám a volánnál a kimerültségtől elaludt és halálos balesetet szenvedett. A napi húszórás munka sem ritkaság. A Titanic című szuperprodukció 200 millió dolláros költségvetésével minden idők legdrágább filmjének számít. A rendező, James Cameron 800 tagú stábbal forgatta le a filmet részben Mexikóban, közöttük sok volt a helyi statiszta. Ők a 12 órás munka alatt egyszer kaptak enni tejet és kenyeret. Nem sokkal jártak jobban a főszereplők sem. „A végén már napi négyórás alvással kellett beérnem” - panaszkodik a női főszereplő, Kate Winslet. A sztár a hideg vízben veszélyesen meghűlt és kétszer majdnem meg is fulladt. A rendezőasszisztens megerősíti a stáb panaszait: „Többen elaludtak a megbeszéléseken, annyira kifáradtak. Mindannyiunkban megfordult, hogy kiszállunk. Mi legalább jól megfizetett rabszolgák voltunk, nem úgy, mint a mexikóiak.” Életveszélyes helyzetbe nemcsak Winslet kisasszony és Leonardo DiCaprio került. A „Féktelenül” forgatását Sandra Bullock, Willem Dafoe és Jason Patric sem úszta meg sérülések nélkül. A történet szerint a hajójuk hurrikánba kerül. A jelenetet mesterségesen keltett hullámokkal vették fel, amitől a szereplők többsége valóban rosszul lett. „Minden jelenet után időt kellett adnom nekik, hogy kihányhassák magukat”- emlékszik vissza a rendező, Jan de Bont. A sztárok daganatokkal, kék foltokkal, karcolásokkal távoztak a forgatás helyszínéről, a rendező ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy velük, és ne kaszkadőrökkel vegyék fel a testi épséget veszélyeztető jeleneteket. Emiatt Sandra Bullockot kis híján felnyársalta a hajócsavar. Bár a színészek és a műszakiak a munkaidő korlátozását követelik, nem ért egyet velük mindenki. A rendezők és producerek nagy része szerint a munka jellegéhez tartozik a napi 18-20 órás forgatás. „A forgatás fizikailag és idegileg is megterhelő munka. De nem muszáj filmezni”- vélekedik Jon Landau, a Titanic producere.
