Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)
2000-07-15 / 192. szám
2000. Július 15., szombat BARANYA I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 5. oldal Elfogynak a foglalkoztatási forintok A városokban egyelőre nem tudnak elég közcélú munkát biztosítani A térségre jutó központi foglalkoztatási forrás több mint 90 százalékát lekötötte már a Baranya Megyei Munkaügyi Központ. Különösen a képzésre, illetve a közhasznú foglalkoztatásra szánt pénzek vannak fogyóban. A megye idén már nem várhat plusz forrást a Munkaerőpiaci Alaptól, így a szervezet rövidesen csak 2001 -re vállal újabb kötelezettséget. Baranyai körkép- Idén mintegy 1,1 milliárd forint áll rendelkezésünkre a megye foglalkoztatási helyzetén javító eszközök finanszírozásába. Ebből 1 milliárdot elköltöttünk, illetve a megkötött szerződéseink értelmében már van helye a pénznek, tehát jelenleg megközelítőleg 100 millió forintnyi szabad forrással gazdálkodhatunk. Bár visszamondások miatt és egyéb okokból a keret még bővülhet, ez azt jelenti, Jövőre több jut támogatásra hogy idén a korábbi ígéreteinket teljesíteni tudjuk, új elkötelezettséget viszont nem vállalunk - mondta Hídvégi Péter, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ igazgatója. A szervezet vezetője szerint a helyzet nem kritikus. Amennyiben a második félévben figyelemre méltó foglalkoztatási programok merülnek fel, azok támogatását a jövő év elejére időzítik. Előnye a most kialakult helyzetnek, hogy az év végén nem kell a maradványpénzek pánikszerű elköltéséről gondoskodni. Bár a foglalkoztatási források hiánya országos jelenség, a Munkaerőpiaci Alaptól nem valószínű, hogy újabb pénzeket utalnának a megyékbe. Térségünk egy Baranya megye által irányított régiós Phare-pályázattól remélhet még esetleges újabb forrást.- Az egyetlen terület, ahol még az állam anyagi szerepvállalására számíthatunk, az a munkaügyi rehabilitáció. A többi foglalkoztatási eszköz forrásainak szükségszerű átcsoportosításáról a Baranya Megyei Munkaügyi Tanács őszi első ülésén dönt majd - tájékoztatott az igazgató. Hidvégi Péter szerint a kialakult helyzetben lehetséges, hogy a második félévben például a képzés területén csak az önrészt vállaló új jelentkezők programjait tudják elfogadni. A jövedelempótló támogatást felváltó együttműködéshez, U- letve évente 30 napi munkavégzéshez kötött rendszeres szociális segély első tapasztalatait mutató felmérésről szólva a szakember elmondta, hogy Baranya megyében a kistelepüléseken a jelentkezők 40-70 százalékának tudnak munkát biztosítani az önkormányzatok. A városokban ugyanez az arány jóval alacsonyabb (10%), a tapasztalat szerint az ön- kormányzatok nem mindenhol vállalják szívesen a szervezést, sok helyen még nem mérték fel az új rendszerbe bevonható munkalehetőségeket. Különösen a magas munkanélküüséggel küszködő településeken okoz gondot a 30 napos közcélú munka biztosítása minden jelentkező számára. A szakemberek meglepetésére igen magas, 90 százalékot meghaladó a tartós munkanélküliek együttműködési aránya a rendszeres szociális segély érdekében. Ebben közrejátszhat az is, hogy a munkavégzést megtagadók csak három hónap múltán kerülnek vissza a segélyt kérelmezők regisztrációjába. Lapunknak arra a kérdésére, hogy mennyiben alkalmas az ilyen közcélú munka értékteremtésre, a következőt válaszolta Hidvégi Péter:- Az első tapasztalatok szerint a felkínált munkák zömében kommunális jellegűek. Véleményem szerint ugyanakkor egy parlagfűvel tűzdelt rét gondozása hasonlóan értékes lehet egy közösség számára, mint az iskola tantermeinek kifestése, vagy egy önkormányzati épület karbantartása. Nem szabad megfeledkezni a munkavégzés morális hatásáról sem, hiszen ez szolgálja a célt, lehetőleg minél több embert visszahozni az elsődleges munkaerőpiacra. Ennek érdekében a városokban közhasznú szervezetek kezdeményeztek együttműködést az önkormányzatokkal, a települési polgármesteri hivatalokon pedig egyre gyakoribb, hogy közhasznú munkában foglalkoztatott irányító szervezi meg a közcélú munkavégzést. KASZÁS E. Az előzetes tárgyalások szerint az idei 1,1 milliárd forinttal szemben jövőre várhatóan 1,4 milliárdot kap Baranya a Munkaerőpiaci Alap megyék között elosztandó forrásából. A bővülést egyrészt a térség gyenge foglalkoztatási mutatói indokolják, így a következő évben várhatóan több jut az elhelyezkedést segítő támogatásra. A keret emelkedésére ugyanakkor azért is szükség van, mert számos támogatási forma a minimálbér összegéhez kötődik, ami a jelenlegi 25.500 forintról a kormányzat tervei szerint jövőre 40.000 forintra emelkedik. Hírek röviden KÉTÚJFALUBA ELŐSZÖR jönnek állami gondozott fiatalok az önkormányzat meghívására a németországi testvértelepülésről, Eggersdorfból. A hat gondozottat július 15-től ugyanennyi család látja vendégül. (cs) IBAFAI MEGRENDELÉSRE egy bükkösdi fafaragó iparművész díszes és rovásírással is ékesített kopjafát készít a millenniumi év tiszteletére. (cs) KISTAMÁSIBAN TOVÁBBRA is öntözik a földtulajdonosok a kukoricatáblákat csaknem 250 hektáron, hogy elkerüljék a növények kiszáradását. A 12 gazda a vizet a közeli Gyöngyös-patakról hordja lajtos kocsikkal. Húsz hektárnyit már így is ki kellett vágni, helyén most silókukoricát vetnek. (cs) A KÁRÁSZI ODÚK. A Keleti-Mecsek Egyesület szervezésében nemrég egyhetes erdei iskolát tartottak a településen természetvédők és erdészek bevonásával. A környékbeli falvak gyermekeivel megismertették például a virágokat és a vadon élő állatokat. A résztvevőket megtanították a faodúkészítésre is. A szabadtéri foglal- kozások nemrég fejeződtek be._____________________________icsi Művek az arborétumban Sellye Az immár hagyománynak számító nemzetközi művész-alkotótábor záró-rendezvényét ma tartják, a két hét alatt elkészült alkotások a város arborétumában kapnak helyet.- Az idén nyolcadik alkalommal megrendezett nemzetközi alkotótáborba többek között Angliából, Írországból, Ukrajnából és Finnországból érkeztek neves festő-, grafikus- és szobrászművészek - nyilatkozta lapunknak Borbás Károly, Sellye alpolgármestere. - A két hét alatt elkészült alkotások a múzeum galériájában lesznek kiállítva, a nagyobb méretű szobrok és a millennium emlékére készített, egyedülálló fa-kompozíció az arborétumban kapnak helyet. Az alpolgármester hozzátette, hogy a sellyei általános iskola által, immár harmadik alkalommal megszervezett gyermek-alkotótábor szintén a napokban fejeződött be, a rendezvényen több mint húsz baranyai, rendkívül tehetséges diák vett részt. A gyerekek az agyagozás, a festés és a rajzolás különböző technikáit sajátíthatták el a Sellyén töltött egy hét alatt. A kirándulások és diavetítések alkalmával az Ormánság hagyományaival és nevezetességeivel is megismerkedhettek a résztvevők. A táborban készült művekből a kúltúrház kistermében kiállítást szerveztek. w. k. INFORMÁCIÓ VOLT, SZEMÉT LETT. Semmi sem vehető ki a pécsi Szent István téren található hirdetőoszlop évek óta egymásra ragasztott, megtépett plakáthalmazából. Igaz, így is valós információt hordOZ. FOTÓ: MÜLLER ANDREA Már az óvoda is bajban van? Elfolyik a pénz az önkormányzattól - Nincs felelős A baranyai kistelepülés polgármestere egyszer már le akart mondani, aztán mégsem így tett. A falu első embere néha saját zsebből fizeti ki (kölcsönzi) az önkormányzat legégetőbb kiadásait, így előfordult, hogy a háromszázfős kisközség 296 munkanélkülijének a segélyét is. Gilvánfa-Magyarmecske A - többek között - pénzügyi szempontból is katasztrofális helyzetbe került Güvánfán nem is olyan régen kisebb tömeghisztéria tört ki, amikor Orsós János polgár- mester benyúlt a község kasszájába, és hazavitt csaknem kétmülió forintot (Dunántúli Napló, február 4.). A helyieket az rémítette meg, hogy egyetlen bevételi forrásként - mivel az alig háromszáz lelkes közösség négy tagját leszámítva mindenki munkanélküli -, elmaradhatott volna az éppen aktuális havi segélyek kifizetése. A tüntetés és az „együttes összefogás” végül elérte célját, és a polgármester kifizette a pénzt. A lapunknak tett korábbi nyilatkozata során Orsós polgármester elmondta, a bajok az 1999-es költségvetés elfogadása után kezdődtek. Akkor negyvenhárommillió- hatszáznegyvenezer forintot hagyott jóvá a testület, amelyből az állami támogatás nem éri el a húszmilliót. A többi pénzt pályázatok útján kellett volna előteremteni, ám ez pályázatok benyújtása híján nem sikerült, és mivel a falu korábban kivált a körjegyzőségből, a forráshiányos önkormányzatoknak folyósított állami támogatást sem kapták meg, így tavaly júniusra elfogyott a pénzük. Két éve már jegyzője sincs a falunak, ezért nincs hivatalos ügyintézés a községben. A felemás helyzetet a Közigazgatási Hivatalnak sem sikerült teljes mértékben megoldani, ugyanis a szóba jöhető öt körjegyzőség egyike sem kívánta befogadni Gilvánfát. Bár a hivatal végül Magyarmecske mellett döntött, ám az ottani önkormányzat igencsak gyorsan és erőteljesen fellebbezett ez ellen. Horváth Gé- záné (képünkön), Magyarmecske polgár- mestere „kényes ügynek” minősítette Gil- vánfa körjegyzőséghez való csatlakozási kérelmét. Hozzátette azonban, hogy megvan bennük a kompromisszumkészség, ám ehhez a gilvánfai pénzügyek teljes átvilágítására van szükség. A polgármester asszony ezzel nincs egyedül, ugyanis információink szerint többen belenéznének a könyvelésbe. Egy neve mellőzését kérő asszony lapunknak elmondta: már az óvoda sem működik, pedig az állami normatívának megfelelően évi 9 millió forint állna rendelkezésre. A 38 gyerekre lebontva ez körülbelül 800 ezer forintot jelentene havonta, de még egy rendes ebédre sem futja mindig. Az összeget az ön- kormányzat kezeli, ám hamarosan az óvodát is be kell zárni - pénzhiány miatt. Nemcsak a falunak, de a polgármesternek sem lehet sok pénze, ugyanis sem Matáv-vonalán, sem mobiltelefonján nem tudtuk utolérni-. A szolgáltatóktól kapott információk szerint azért, mert azokat is kikapcsolták, hasonlóképpen a községháza készülékéhez. K.G. A településen az e századi világégések után minden idegen háborús holtnak megadták a végtisztességet. Első világháborús bosnyák vitézek is pihennek a város földjében. Hamarosan avatják az új szovjet katonai emlékművet. Villány Virágszirmok a jeltelen fej fákra A július 1-én várossá nyilvánított helység önkormányzata úgy döntött, hogy a főtéren álló, több mint öt méter magas szovjet obeliszket szétszedik, az alatta fekvő elhunytakat pedig a katolikus temetőbe viszik át. A 16 - nevében most is ismeretlen - férfi hamvait nemrég egy nagy méretű acél koporsóba gyűjtötték, és elhelyezték az új parcellában. Az exhumálás és az újra temetés a Magyar Hadisírgon- dozó Iroda szakembereinek irányításával történt. Érdekes, hogy az orosz fél nem kezdeményezte az azonosítást. A megál- dást és a szentelést augusztus 20-ra tervezi a városvezetőség és az egyház. Az önkormányzat a bontásra és az újra építésre - de már az obeliszk nélkül - félmillió forintot költött. A hajdani harcosoknak tisztelgő mű területén szökőkutat alakítanak ki egy olyan szoborkompozícióval, melynek angyalalakja a szőlőfürtöket tapossa. Takáts Gyula polgármester (képünkön) kérdésünkre elmondta, hogy az orosz sírápoló szervezet a rendezési tervüket azonnal elfogadta. A bírálóbizottság tagjai örültek annak, hogy a régi emlékmű kegytárgyai az új emlékhelyet is díszítik majd. A pályázatot értékelőket nem zavarta az, hogy a vörös csillag raktáron marad. A település mindenkori vezetősége tiszteletben tartott minden, e térségben elesett és eltemetett idegen katonát. A zsidó sírkertben és szomszédságában - fejfán jelölve - első vüághábo- rús bosnyákokat és bolgárokat rejt a föld mélye. Bolgár áldozatok nyugszanak az iskola előtt. Még sokan emlékeznek egy németországi hadiözvegyre, aki éveken át kereste a katolikus temetőben elhantolt férje nyughelyét. Mivel nem találta meg, ezért mindegyik sírhantot teleszórta virágszirmokkal. A német elesettek egy részét épp az ő kezdeményezésére azóta azonosították, és földi maradványaik a pécsi központi katonai sírkertbe kerültek. Feltehető, mint azt Maurer György városkróni- kástól megtudtuk, hogy az ivánbattyáni és -szőlősi részen is földeltek el német harcosokat, de most már aligha találhatók meg az elesettek, mert azóta készült utak alapjai fedhetik a csontjaikat. arról, hogy egyszer ezeket az eldózerolt sírokat is meglelik. Bár hozzátartozó rég nem kutat utánuk. CSUTI J. A jövő környezetvédőibe most kell plántálni a jót Komló A tábor résztvevői már tudják: egy eldobott flakon, egy elhajított csikk, a fel nem takarított, rothadó szemét ugyanúgy szennyezi az életteret, mint például a ciánnal „dúsított” folyó, vagy éppen a radioaktív levegő. A romániai testvérvárosból, Belényesről érkezett az a 15 általános- és középiskolás gyermek, akik a helybeliekkel együtt résztvevői a 15. Nemzetközi Környezetvédelmi Tábornak.- A közös munka célja, hogy a jövő nemzedék fejében tudatosuljon, környezetünket magunknak védjük - foglalta össze az egy hét mottóját Csík Istvánná, az Ifjúság Ú ti Általános Iskola igazgatója. - A Honismereti és Városszépítő Egyesület, az 501. sz. Szakképző Iskola és az iskolánk által szervezett táborozás ezért éri meg az önkormányzat által befektetett 300 ezer forintot. Az itt eltöltött hét nap alatt a fiatalok részt vettek iskolánk parkjának csinosításában, a sikondai tószínpad nézőterének tisztításában, egyéb köztéri környezetvédelmi munkákban. A gyerekek persze nem csak dolgoztak. Ellátogattak a Balatonhoz, a Biokom pécsi központjában megismerkedtek a legkorszerűbb környezetvédelmi eljárásokkal. A táborozás nem egyoldalú, a hónap végén komlói általános- és középiskolások utaznak a testvérvárosba. A szervezők bíznak abban, hogy az egy csepp tiszta gondolat, amelyet minden alkalommal a gyerekfejekbe táplálnak, évek múltán folyóvá, tengerré növekedik. DEÁKO.
