Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)

2000-07-10 / 187. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló BARANYA I TÜKÖR 2000. Július 10., hétfő Hlll I Csontmentők Dióspuszta A talaj művelés során csontváza­kat hasít ki az eke. Mint leg­utóbb is a Cseri-dűlőben. Féger Ferenc helyi lakos állítja, hogy időnként tucatnyit vet ki a föld­munkáló erőgép. Nem kell mé­lyen szántani, oly közel a fel­színhez helyezkednek el a nyughelyek. Szerinte tömegsí­rok is. Van, hogy több hektárnyi területet borítanak az összeku­szált csontdarabok. A néphit szerint az egykori avar falura idegen katonák törtek, akik a gyermekeket sem kímélték. CS. J. „Küzdöttél de már nem lehe­tett, a csend ölel át és a szere­tet. A Te szíved már nem fáj, de a miénk vérzik, mert a fáj­dalmat csak élők érzik. Szá­munkra sosem leszel halott, emléked örökké él, mint a csillagok. ” Fájó szívvel tudatjuk mind­azokkal, akik ismerték és sze­rették, hogy szeretett fiúnk SZABÓ GÁBOR sellyei lakos 17 éves korában tragikus körülmények között elhunyt. Drága halottunkat utolsó útjára 2000. július 11- én 10 órakor kísérjük a sely- lyei római katolikus temető­ben. A gyászoló család: szülei, húga, nagyszülei és a széles körű rokonság Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett fiúnk, testvé­rünk, sógorunk és nagybá­tyánk HORVÁTH CSABA 21 éves sellyei lakos tragikus körülmények között el­hunyt. A temetése előtti szentmise 2000. július 11-én 10 órakor, a temetés 10.45 órakor lesz a sellyei katoli­kus temetőben. A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk, hogy PÁLL ANDRÁSNÉ PINTÉR ICA 51 éves korában csendesen elhunyt. Búcsúztatása 2000. július 11-én 15.30 órakor lesz a kaposvári keleti temető­ben. Utána 18 órakor szent­mise. A gyászoló család Ismeretlen vizeken a halálos veszély Ha a szakembert kérdezi az ember, azt mondja, hogy a nyári fürdőzés szempontjából a folyók a legveszélye­sebbek, s valójában a Duna vezeti a rangsort. Az idén már 28 fürdőző lel­te halálát itt, míg a Balatonba csupán (?) nyolcán fulladtak bele. Persze nem mindig lehet (és szerencsés) a folyók és az egyéb vizek (strandok, bányatavak, patakok) között különb­séget tenni. Ä veszély bárhol rátalál­hat az emberekre. Baranyai körkép Kormos Ferenc őrnagy, a BRFK vízi rendé­szeti alosztályának vezetője szerint egyre többeket ragad el a Duna. Tavaly hetven- ketten fulladtak vízbe a folyó magyar sza­kaszán. De egy ember is sok, s amint azt utólag sikerült megállapítani, e halálos ŐSÉ: Az elsősegély A fuldoklót (vigyázva, hogy magával ne húzza a mentőjét) a nyaka alatt megtámasztva, vagy a hajánál, esetleg a hónaljá­nál fogva, lehetőleg a hátára fektetve kell a partra vagy a csó­nakba segíteni. Ha nincs magánál, életjelenségeket kell vizsgálni, gyorsan az oldalára kell fektetni, a száját kitakarítani (ha sok vizet nyel az ember, reflexszerűen öklendezik és hányadék kerül a szájüregébe), s az orrán keresztül kell megpróbálni lélegez­tetni, újraéleszteni. Az időtényező döntő. Hasznos a mellkas ütemes nyomkodása. A régi „recepttel” (fejre állítani és kilötyögtetni belőle a vi­zet) ne törődjünk. Haszontalan időpocsékolás! balesetek többsége kis körültekintéssel elkerülhető lett volna. Ugyanis olykor fe­lelőtlenül, ittasan indultak neki a folyó- nak, avagy „fejjel ugrottak az ismeretlen­be”, azaz fogalmuk sem volt az adott fo­lyószakaszról, a víz sodrásáról, az örvé­nyekről. Nem biztos ugyanis az, hogy ha va­laki az uszodában több száz métert is tud úszni egyfolytában, a folyó­ba, avagy más ismeret­len vízbe bemerészked­het, bármilyen fürdőzé­si alkalom is kínálko­zik. És ez a legfontosabb szabály :az óva­tosság nem árt. Másrészt a szülők figyel­mébe ajánlja, hogy vigyázzanak, figyelje­nek jobban a gyerekeikre. A gyereknek ugyanis nincs, vagy nagyon csekély a ve­szélyérzete. Ezt hangsúlyoz­ta dr. Buda Péter (kis képünkön), megyei mentő főor­vos is elsődlegesen. Óvakodni kell az is­meretlentől, hiszen sokszor nem az úszástudomány a döntő. S a váratlan helyzetekben kön­nyen pánikba eshet felnőtt és gyerek, s ez okozza a tragé­diák többségét. A főorvos szerint a meg­előzésnél nincs hatékonyabb vízi mentés, ugyanis mindenki ismeri saját képessé­geit, betegségeit, s bizonyára tudja, hogy mivel számolhat a nyaralás idején. Króni­kus bajok, főleg szív- és érrendszeri meg­betegedések esetén, keringési gondok közepette nem árt a háziorvos tanácsát előzetesen kikérni, a megfelelő gyógy­szereket bespájzolni. Soha nem szükség­telen figyelmeztetni arra, hogy felhevült testtel senki sé ugorjon a hideg vízbe, ugyanis ez nemcsak szervi elváltozáso­kat, görcsöket okozhat, hanem gyakorta ez a halálokok egyike. Ugyanis ettől azonnali, úgynevezett reflexes szívleállás következhet be. A legtöbb baj a szakem­berek szerint abból következik, hogy a víz mellé érkező már az első napon sze­retne lebarnulni. Ám ha a naptól kimele­gedve, akár gumimatracról fordul be a vízbe (olykor félálomban), akár hirtelen ugrik bele, ott a tragédia. Dr. Berki László kardiológus főorvos arra figyelmeztet: a munkához, hajtás­hoz (mindennapi stresszhez) szokott szervezetet a „hirtelen leállás”, a semmit­tevés is megviselheti olykor. Különösen a „mobiltelefonnal nyaraló” menedzserek­nek ajánlott, hogy nem árt rákészülni e kikapcsolódásra, jobban figyelni az effaj­ta átállás idején a szervezetünkre a mér­tékletes napi étkezéssel, megfelelő moz­gással és pihenéssel. A vízi mentésre vonatkozóan Buda Pé­ter arra figyelmeztet, hogy a fuldokló em­Tragédia után... fotó: dunántúli napló archív bér segítségére csak az siessen, akinek er­ről némi ismeretei vannak. Sokszor akad a közelben strandoló egészségügyi dolgozó, netán orvos. Ria- dóztassuk! A sokéves tapasztalat szerint a vízből kimentett ember életesélyei ezek­ben az esetekben megnőnek, elkerülheti az átmeneti oxigénhiány miatt fellépő, maradandó agykárosodást. KOZMA FERENC A kistérségek kiemelt szerepet kapnak a Baranya Megyei Közgyűlés minapi sellyei ülésén elfogadott marketingterv szerint. Arról van szó, hogy az egy nap alatt bejárható terüle­teken össze kell kapcsolni az idegenforgalmi vonzerő min­den elemét, a gyógyfürdőktől a gasztronómiai lehetőségekig. Idegenforgalom új köntösben Baranyai körkép A Baranyába érkező turisták zö­me belföldi városokból jön, kö­zép- vagy időskorú, s az anyagia­kat illetően az alsó és középső réteghez tartoznak. így nem cso­da, hogy elsősorban a szép, nyu­godt, csendes természeti környe­zetet keresik nyaralásuk során. Lényeges az is, hogy termál- vagy gyógyvizes fürdő legyen a közelben. Kiderült az is, hogy az idelátogatók fele nem idegenfor­galmi kiadványok, hanem isme­rősök elbeszélései alapján keresi fel Baranyát, vagyis a turizmus- marketing terén van még tenni­való.- 1998-tól van a megyének tu­rizmusfejlesztési koncepciója, 1999-től a „magterületek” fejlesz­tési programja is rendelkezésre áll, most elfogadtuk a turizmus- marketing tervet is. Utóbbi azzal a szándékkal készült, hogy elad­hatóvá tegyük kiadványokkal, in­formációk szolgáltatásával mind­azt, ami turisztikai értékként a megyében megtalálható - mond­ja Bokor Béla, a megyei önkor­mányzat alelnöke. A három anyag segítségével úgymond össztüzet lehet nyitni a vendégkörre. Nem véletlen hogy a turizmus a Gazdasági Miniszté­riumhoz tartozik - vallja az alel- nök -, mert hogy ökonómiai szemlélet kell a tevékenységhez. Nem lehet külön választani a kul­turális értékeket a gyógyvizektől, a gasztronómiától. Egy adott területen mindent egyszerre, együtt kell kínálni. Az apró falvak évek óta próbál­koznak saját településükről ké­szült színes kiadványokkal vendé­geket fogni, s csodálkoznak, hogy mégsem sikerül, nem jönnek a külföldiek, s a hazaiak is csak rit­kán. Ha viszont a kistérségről megjelenik egy anyag, melyben az egy nap alatt bejárható értékek so­ra szerepel, tételesen kiemelve, hogy mi a nemzeti, megyei, vagy helyi jellegű nevezetesség, sokkal hatékonyabb lesz a prospektus. A terv elfogadása újdonságo­kat hoz a turizmusmarketing gya­korlatában. Például a kiadvá­nyokon ezentúl egységes jelrend­szer hirdeti majd a baranyai mi­voltot, mivel összehangoltabb megyeimázs kialakítása a cél. A területegységekről idegenforgal­mi ismertetőket készítenek CD- re, s egyben az interneten is hoz­záférhető lesz az anyag. MÉSZÁROS B. E. A MEGYE NEVEZETESSÉGEI A LAKOSSÁG SZERINT Bazilika Harkány Siklósi vár Szigetvári vár Dzsámi Mecsek hegység Villányi borászat Tv-torony Orfű és a Zsolnay-gyár 30,6% 28,6% Több nevezetességet is meg lehetett jelölni, így összértékük 100% feletti KÁNI FILMKANAAN. Immár harmadik alkalommal zajlott a baranyai turistafaluban, Kánban a hét végén filmfesztivál. A háromnapos ren­dezvényen az esti filmvetítéseken kívül (melyekre mint felvételünk is bizonyítja, a legjobb „helyjegyek” már kora délután elfogytak) kiállítás, lovaglás, barátok és bulik várták az érdeklődőket, foto. mOller andrea NEMERE ISTVÁN: Szerelmes szélhámos 1. Flóri felbukkan- Itt álljon meg, kérem - mondta a fiatalember. Elővette pénztárcá­ját, óvatosan nyitotta ki, mintha félne, hogy valamilyen madárka repül ki belőle. Ez szokása volt, és nem ok nélkül. Aztán átadott két bankjegyet a taxisnak és küépett a járdára. Kifogástalan öltözetű harmincas férfi volt. Vakító fehér ing, szürke zakó, ugyanolyan nadrág. A bőr­táska, amit kezében vitt, csaknem újnak látszott. Kalapja nem volt, szőkésbarna haján látszott, tegnap este mosta vagy mosatta. Állán a bőr frissen borotválva. Aki köze­lebb került hozzá azt is tapasztal­hatta, hogy divatos, de nem túl erős férfikölnit használ. Amint a ta­xi elhajtott, a férfi sietség nélkül kö­rülnézett. Nagy teret látott, az egyik sarkában újságosbódéval, a szemben lévő oldalon néhány bolt kirakatán csillant a délelőtti nap. Itt ahol most állt, a helybeli egyetlen szálloda régi, masszív sárga épüle­te terpeszkedett a szokásos étte­remmel és presszóval. Nem sokan jártak az utcán, pedig gyönyörű ta­vaszi délelőtt volt. Április második fele. Hamarosan itt a május, lükte­tett a férfi vérében a meleg ígérete. De erre nem szánt időt. Bement a szálloda halijába.- Uram? - a portás nem sokkal volt fiatalabb nála.- Jó napot. Szoba kellene pár napra, mondjuk... egyelőre egy hétre. Tíz perccel később már a má­sodik emeleten volt, egy ablaknál. Mögötte a szobája, kietlen, mint minden vidéki szálló hasonló szo­bája. „És ráadásul nem is olcsó”, füstölgött. Morgott valamit az adóról, pedig egyike volt azok­nak, akik ebben az országban még soha egyetlen fillért sem fi­zettek az adóhivatalnak. Tulaj­donképpen ha a hivatal kerestetni kezdené, bajban lennének a bü­rokraták, mosolygott, amikor meztelenül belépett a zuhanyozó alá. „Furulyás Flórián? Ilyen nincs. Volt ugyan ilyen személy, három évvel ezelőtt még lakása, címe is volt, no meg természete­sen volt személyi száma is... De azóta nyoma veszett, talán kül­földre költözött?” Hát igen, ma­radjunk annyiban, hogy én most külföldön vagyok - mosolygott Flóri és egyetlen határozott moz­dulattal megnyitotta a zuhanyozó csapját. Szokása szerint az első órákat felderítésre szánta. Utálta volna, ha sarokba szorítják, mint kopók az űzött vadat. Nem tudta elkép­zelni önmagát, amint vinnyogva menekül és nem talál kijáratot, ha meg kellene adnia magát... Ez nem az igazi Flóri lenne, mondogatta félhangon. Megszokta már, hogy csak önmagával társalogjon. Az a régi élete tűnőben volt, vagy talán már el is tűnt valahol a sötétbe me­rült múltba. Aminek vége szakadt, ami elmúlott, az többé nem érde­kelte. A gyermekkorból is csak a hangulatok törtek rá néha, de ezekkel sem foglalkozott sokáig. Flórián nem hátratekintő fajta volt. Most is előre nézett. Úgy tervez­te, legalább két hétig marad Ötvösházán. Ideális vadászterület­nek látszott. Az emberek lassú mozgásúak, nyugodtak, tehát nem hajlamosak pánikreakciókra. Ez egyik kedvelt kifejezése volt. „Pá­nikreakció...” Ha az ő ügyfelei baj­ban érzik magukat, biztosan azon­nal a rendőrségre szaladnak. De Flórián úr ügyfelei csak túl későn szoktak reagálni. Amikor már bot­tal üthetik a nyomát. A rendőrség pedig egy másik Flóriánt keres ál­talában, más külsővel, más névvel. Szóval érkezése első órájában körbejárta a főteret, bemerészke­dett a mellékutcákba, lement a fo­lyópartra, aztán elhúzott a vasútál­lomás irányába. Vett egy újságos­nál térképet is, utána hosszan ta­nulmányozta a vasúti menetren­det, különösen a Pestre induló gyorsvonat ragadta meg a figyel­mét. Mint az igazi szélhámosok ál­talában, Flóri sem járt saját kocsi­val. Ugyanis a rendszámát megje­gyezhetik a bámészkodók, márpe­dig ilyen nyomot hagyni maga után egyenlő lenne a teljes leleple­zéssel, vagyis a lebukással. Jobb­nak látta, ha vonattal, busszal köz­lekedik, esetleg gyalog, ez na­gyobb fáradtsággal jár persze, de biztonságosabb. Mindig megke­reste azokat a közlekedési eszkö­zöket, amelyre számíthatott. Szá­mos menetrendet kívülről fújt. Most elment a kis poros buszpá­lyaudvarra is. Aztán a férfi lassan visszasétált a szállóhoz. Agyába véste, hogy a taxiállomás is ott van nem messze, a tér másik oldalán. Árnyas gesztenyék között egy vi­lágháborús emlékművön galam­bok tollászkodtak. Ötvösháza esz­ményi terepnek látszott. A térkép­ről tudta már, hogy nagyok a külte­rületek, és miután a szálloda előtti park egyik padján gondosan végig­olvasta a helyi újság aznapi szá­mát, már úgy érezte, éppen eleget tud a városról ahhoz, hogy meg­kezdje tevékenységét. Bement a szállóba, újra a szobája ablakához állt és nézte a roggyant háztetőket, a poros utcát. Ötvösháza még nem is sejtette, müyen veszély költözött falai közé. (Folyt, köv.) i

Next

/
Thumbnails
Contents