Új Dunántúli Napló, 2000. június (11. évfolyam, 149-177. szám)

2000-06-05 / 153. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló B A R A N Y A I TÜKÖR 2000. Június 5., hétfő illll Hírcsatorna KÖVÁGÓTÖTTÖSÖN a június 11-i millenniumi ünnepségen dr. Szili Katalin, az Országgyűlés al- elnöke adja át a millenniumi zászlót, az iskola 150 éves fenn­állása alkalmából pedig dr. Ké­kes Ferenc, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke emléktáblát avat. (kg) SELLYE! ÜNNEP. Először em lékeztek meg a hét végén műsor­ral az Ormánságot oly nagyon szerető, egykori kákicsi reformá­tus lelkészről. Az ünnepen Kiss Géza fába faragott domborművét - Szatyor Győző, Kós Károly-dí- jas pécsi művész alkotását - Tüskés Tibor, József Attila-díjas író avatta fel. VOKÁNYI FELVONULÁS. Ja vában folyik a készülődés a júni­us közepén Vokányban rende­zendő Szentháromság-napi bú­csúra. A tervek szerint a falu fő­utcáján felvonulást is megcso­dálhatnak az ide látogatók. ( ns) ÚJ BUSZMENETREND. Elké­szült a 6 kötetből álló országos, és külön a baranyai távolsági au­tóbusz-menetrend. A könyvbe kötött információs kiadványok az autóbusz-állomásokon vásá­rolhatók meg. A változó menet­rendről a Pannon Volán Rt. pé­csi, komlói, szigetvári, mohácsi és siklósi forgalmi üzemei adnak teljes körű tájékoztatást. (k) Jó borból jó a megélhetés Évek óta nincs az a mennyiség, amit ne tudnának eladni A történelmi borvidékeink sorában a baranyai ember szívéhez a villányi áll a legközelebb. Állhat is, hiszen boraival ma már nemzetközi szinten is elismert. A Szársomlyó és környé­kén termelt jóféle nedű eljut Európa sok országába, keresett az USA-ban és Japánban, s az egyik legutóbbi szállítmányt pedig már az afrikai Zambiába címezték. Villány A pontosan 2822 lakosú dél-baranyai községet alighanem semmi sem menti meg attól, hogy idén, a kétezredik év­ben a „Bor városa” kitüntető cím mellé, a közigazgatási beosztását illetően is vá­rossá legyen. Igaz, babonából sem jó elkiabálni a dolgot, de azt tudni illik, hogy a várható sikerben döntő érdeme lesz a bornak. Hiszen mint azt Takács Gyula polgár- mester (képünkön) említette, a lakosság megélhetésének alapját a bor és a bortu­rizmushoz kötődő idegenforgalom adja. A polgárok legalább 90 százaléka a sző­lészettel foglalkozik, s teszi ezt vagy fő- foglalkozásban, vagy annak kiegészítése­képpen. Szőlőt művel, oltványt készít, gyalogmunkásként-bérmunkásként járja az ültetvényeket, s próbálja megkeresni a mindennapi kenyérre valót. Ekként szin­te minden villányi számára fontos a jó termés, fontos, hogy mindenféle kataszt­rófa (jégverés és szőlőbetegség) messze elkerülje e vidéket. Évente a község költ­ségvetésében (az idén 374 millióból gaz­dálkodnak) 33-35 mil­lió forinttal jelenik meg az iparűzési adó, s en­nek döntő hányadát a borforgalom alapozza. A polgármester szerint ma 20-25 olyan villányi vállalkozó van, akik a szőlőművelésben-borá- szatban nemcsak a sa­ját megélhetésüket biz­tosítják már, hanem sokakat foglalkoztat­va más családok életszínvonalára is hat­nak, s legalább 30-40 fő azok száma, akik rövidesen hasonló munkaadókká válhatnak. A bor Villány és környéke idegenfor­galmának húzó ágazata, hiszen szinte minden hét végén is százakat foglalkoz­tat. Családokat, akik a betérők számára szállást adnak, asztalokat terítenek, főz­nek és sütnek. Másrészt sokféle kézmű­ipari, népművészeti és a táj jellegéhez il­lő egyéb termék (például a méz) is ek­ként talál vevőre, igazolva a mondást, hogy a borúton szinte mindenféle szuve­nír eladható, csak az idelátogató idegent kell a vásárlásra (fogyasztásra) rávenni. Ehhez az idegenfogáshoz igazítják a köz­ségben a jeles napokat is, a rendszeresen visszatérő villányi péntekeket, amidőn a borfogyasztás és a pincepörköltfőzés ugyancsak megugrik. Sokféle kulturális rendezvény várja az idén nyáron is az ideutazókat. A kétezredik év kiemelkedő helyi rendezvénye lesz az a randevú, melyre minden egykor Villányban élt és a településhez va­lamilyen módon kötődő polgárt egybehívnak, köz­tük az 1946-ban Németországba kitelepítetteket és leszármazottaikat, kiknek többsége ma egy tömbben, Eislingenben la­kik. A villányi bor­vidék szőlőterüle­te, az ültetvény teljes nagysága pillanatnyilag nem több, mint 1765 hek­tár, és ebből is csak 1300 hektár terem. A többi 4 évesnél fiatalabb ültetésű, termő­re fordulásuk a következő években vár­ható. A hegyközség elnöke, Tiffán Ede szerint különösen Németországban, Hol­landiában, Svájcban és Angliában nőtt meg az utóbbi években a keletje a villá­nyi boroknak, főleg a vörösbornak. Ma ugyanis a vörösborok felé tolódott el vi­lágszerte a kereslet, ami a termelőket is e felé viszi, hiszen a piacon jobban elad­ható. Egyébként több nagygazda állítja, hogy már évek óta nincs az a bor­mennyiség, amit el ne tudnának adni. A történelmi borvidék hegyközségi tagjainak száma 2500 fő - nem mind villányiak, csak a többség -, és az itt pré­selt szőlőből 100.000 hektoliternyi bor kerül évente a hordókba, majd később a palackokba. S talán nem árt tudni azt a villányiak legjobb boráról, a cabemet sauvignonról, hogy különlegességét íze, illata, zamata mellett az adja, hogy 3-8 év után jut el fejlődése csúcsára, ám képes 25-30 évig is megtartani minőségét. ____________ KOZMA FERENC Há rman a csúcson A Villányban megtermelt évi 100.000 hektoliter bor a hazai bortermelés negyvened része. Összesen 4 millió hektoliternyi forr le évente Magyarországon. A villányi dűlők neves vörös­bora a kékoportó, a kékfrankos, a cabemet frank, a merlot, a legkiemelkedőbb fajta pedig a cabemet sauvignon. A fehér­borok sorában a táj zamatát rejti az olaszrizling, a chardon- nay, a tramini és a rajnai rizling. A borvidéken az utolsó 15 esztendőben különleges minőségű bort adó évjáratok: 1983, 1986, 1988, 1992, 1993, 1995. Az elmúlt hat évben három villányi bortermelő nyerte el az „Az év borásza” címet, Tiffán Ede, Gere Attila és Polgár Zoltán. AZ ÚJ DUNÁNTÚLI F'APLÓ Napló-napot rendez 2000. június 10-én szombaton Pécsett a Szé­chenyi téren. A dzsámi előtü parkoló június 9-én 16.00 órától június 11-én 12.00 óráig, a Szé­chenyi tér a Janus P. u.-Hunyadi u.-Mária u.-Perczel u.-Mun- kácsy M. u. és az Irgalmasok u. által határolt területeken június 10-én 14.00 órától június 11-én 0.03 óráig a közúti forgalom elől lezárásra kerül. Terelő útvonal: Rákóczi u.-Kórház tér-Klimó Gy. u.-Kodály Z. u.-Aradi vértanúk u.-Hunyadi u.-Mária u.-Ágoston tér-Búza tér. A Széchenyi téri taxi-droszt június 10-én 7 órakor áthelyezésre kerül az Irgalmasok útja északnyugati végére, vala­mint 14.00 órától a Hunyadi u. 2. számnál lévő buszmegállóba. ■ A munkahelyteremtés pályája Hatvankétmillió jutott Baranyának Mennyiben csökkenti a foglalkoztatási gondokat a megyé­ben több mint 62 millió forint? Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a napokban tette közzé 1999-ben meghirde­tett pályázatai nyerteseit. Ezek között éppen tíz baranyai van, összesen 62,1 millió forinttal. Baranyai körkép A Komló és Térsége Fejlesztési Kht. egyesítette elképzeléseit több más térséggel. Az előzmé­nye egy pályázat volt, amelynek során el kellett készíteni az úgy­nevezett erőforrástérképeket. Ez több területre készen is lett, több szervezet nyert támogatást, s a nyertesek készítettek el közösen egy komplett kiadványt. Ennek fedezetére, illetve a térségi erőfor­rásokat, foglalkoztatáspolitikát, munkanélküliséget, a kiút lehető­ségeit tárgyaló konferencia költ­ségeire használták fel az Orszá­gos Foglalkoztatási Közalapít­ványtól (OFA) nyert 1 millió 220 ezer forintot. A legnagyobb összegű támoga­tást a Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont Kht. nyerte, 15 millió forintot. Petrovicsné Takács Rózsa programvezető elmondása szerint projektjüknek három cél­ja van. A munkanélküliek elhe­lyezése, a szociális alapellátások színvonalának emelése, illetve az ez iránti igények, helyi lehetősé­gek felmérése. Számbavették, a programba hány önkormányzat szeretne bekapcsolódni, s 18 tele­pülés csatlakozott és további nyolc szeretne a munkában részt venni. Ennek eredményeként a szociális ellátás körébe eső szolgáltatáso­kat a kht. és az önkormányza­tok biztosítani tudják. Az OFA-tól nyert támogatás ré­vén 18 munka­hely létesül. A bér és járulékai 80 százalékát fe­dezik a pályázati pénzből, a kht. a programot további 2.5 millió fo­rint saját erővel támogatja. Egyébként hétfőn, június 5-én lesz a programindító megbeszé­lés az érintett településekkel. A Pécsi Regionális Munka­erőfejlesztési és Képző Központ a pályázaton nyert pénz - 6 millió forint - révén hátrányos helyzetű­eket, tartósan munkanélkülieket, szakképzetleneket vont be mun­kaerő-képzési programjába. A projekt húsz embernek január­ban indult, május elejétől már az úgynevezett foglalkoztatási sza­kaszban vannak, túl a 360 órás képzésen. Az újabb 360 óra után a végzettek államilag elismert kö­zépfokú bizonyítványt kapnak. Van a programnak egy harmadik szakasza is, ennek során az RMKK - tudtuk meg dr. Szamosi Évától (képünkön), az informáci­ós osztály vezetőjétől - segítséget ad a végzettek újra munkába állá­sához. Sásdon a Hegyhát Térség Fej­lesztési Tanács két pályázati ösz- szegből is tudott munkát és mun­kahelyet teremteni. Január óta működik a térségmenedzseri iro­da, s dolgozik itt egy szakember. Az iroda és munkakör fedezetére 4 millió forint áll rendelkezésre. Sokkal magasabb az összeg, amellyel a «térség 27 települése közül 22-ben a közmunkaprogra­mot fedezik. Már május eleje óta 130 embert foglalkoztatnak, első­rendű feladatuk az árokrendezés, a belvizek elvezetésének megol­dása. A program hat hónapig tart, s finanszírozására 40 millió forint áll rendelkezésre, mészáros attila Nem szűkül a pedagógiai szolgáltatás ____________Pécs____________ Új gyakorlat, hogy a peda­gógiai intézeteket főiskolák, egyetemek kezelésébe ad­ják. Pécsett más megoldást választottak. Ugyanakkor az intézetnek anyagilag önállóbbá kell válnia - ez létszámcsökkentéssel is jár­hat, s napirenden van az el- költöztetése is. Baranyában az aprófalvas szerke­zet, a kisiskolák, kistelepülések oktatási gondjai miatt a pedagó­giai intézet szolgáltatásai kiemelt szerepet kapnak évek óta - mondja dr. Kékes Ferenc, a Me­gyei Közgyűlés elnöke. A kisisko­lák profitálnak ebből legtöbbet, így nem látjuk értelmét ennek a jelentős szellemi értéknek a meg­szüntetésére, szétrombolására, más szerkezeti keretben történő működtetésére. A gazdálkodásuk ésszerűsítése viszont nem zárha­tó ki - teszi hozzá az elnök. Felmerült ugyan, hogy az or­szág több megyéjének a gyakor­latához, így Somogy és Tolna me­gyéhez hasonlóan a szolgáltatást felkészült felsőoktatási intéz­ménynek átadják, itt a pécsi egyetem volt a jelölt, s anyagiak­kal, emberi erőforrásokkal együtt került volna át a feladatellátás, de végül is az ötletet elvetették. Az intézet elhelyezése viszont meg­változik. Ha a város a Czinderi tömböt értékesíti, akkor átköltöznek az Egyetem utcai iskolába, a Peda­gógiai Szakszolgálat mellé. Bár a Pedagógiai Intézet szakszemély­zetét bővíteni kellene az akkre- ditációs feltételek teljesítéséhez, várhatóan mégis csökkenteni fogják a létszámot, a két intéz­mény kiszolgáló állományát kon­centrálva. Walz Jánosáétól, a Baranyai Pedagógiai Intézet vezetőjétől megtudtuk, hogy munkájuk fi­nanszírozásában már érezhető a racionalizálás. Míg korábban költségvetésük kétharmadát kap­ták a fenntartótól, idén már a mű­ködési kiadások közel felét ma­guknak kell előteremteni. Walzné megjegyezte azt is, hogy a nemrég alakult értékelési és vizsgaközpontok nem helyet­tesítik a pedagógiai intézetek te­vékenysége: mert ezek a szerve­zetek hatóságként működnek, míg a pedagógiai intézetek az igényelt szolgáltatásokat biztosít­ják. M. B. E. Tele helyett kerekzöld Jövőre folytatódhat a nyugati elkerülő út építése 2002 végéig csak a megyeszékhelyen hetven fényjelző készü­lékkel és nyolcvankét kötelező haladási irányt jelző táblával lesz kevesebb azzal az átalakítással, aminek lényege, hogy a mostani jelzőlámpás rendszert úgynevezett kerekzöldes-nyi- las szisztéma váltja fel. Baranyai körkép A Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium (KHVM) egy tavaly januárban kelt rendelete ér­telmében 2004-ig az ország összes villanyrendőrrel rendelke­ző városában sor kerül azok átala­kítására, ebből adódóan a közle­kedés rendje is eltér majd az ed­dig megszokottól. Jelenleg kétfajta jelzési képpel találkozhat az autós. A zöld színű jelzőlámpában lévő nyíl mutatja a továbbhaladás lehetőségeit. Eb­ben az esetben a jelzés iránya felé indulva más T& j|B járművekre fli nem kell számí­ff tani, jobbra ka­ll ** m nyarodásnál vi- *■*-. szont, ha van I átkelő, akkor a I gyalogosok el- fátia,, nfc: J sőbbséget él­veznek. A má­sik a jól ismert telezöldes megol­dás, amikor a szabad jelzés után elindulva más járművekkel is ta­lálkozhatunk. Az ezek helyébe lépő új szisz­témáról Borbás László (képün­kön), a Baranya Megyei Állami Közútkezelő Kht. forgalomtechni­kai mérnöke tájékoztatta a Du­nántúli Naplót:- Az új rendszer lényege, hogy a nyíl alakú jelzés a közlekedés minden résztvevőjével szemben abszolút elsőbbséget jelent, az autósok még gyalogossal sem ta­lálkozhatnak. Ezért a többsávos utak esetében a külső sávban az egyenesen haladás, illetve a jobb­ra kanyarodás lehetőségét több­nyire kör alakú nyíl nélküli jelzés, úgynevezett kerekzöld fogja jelez­ni - mondta a mérnök. Borbás László arról is beszá­molt, hogy mivel a közlekedési törvény szellemében a lehető leg­kevesebb jelzést kell alkalmazni­uk, így két, azonos irány számára is csak egy fényjelző lesz a mosta­ni kettővel szemben. A balra ka­nyarodó sávoknál viszont megma­rad a jelenlegi nyilas megoldás. Szintén újdonság, hogy a ke­rekzöldes irányításnál a rendszer átalakításával egyszerre a legtöbb helyen megszüntetik a kötelező haladási irányt jelző táblákat, s ki­zárólag a felfestett útburkolati je­lek, illetve a besorolás rendjét jel­ző táblák fogják mutatni a lehet­séges haladási irányokat. A másik esetben pedig a jelzőlámpák mindhárom lencséjébe beépített nyilak tájékoztatnak a haladási le­hetőségekről. (Ilyen egyébként kí­sérleti jelleggel működik már Pé­csett a 6-os út Álmos utcai csomó­pontjában.) Az útburkolati jelek kiemelt fontosságára való tekintettel azo­kat időtálló anyaggal festik fel, olyannal, amit a gyalogátkelők ese­tében már sikerrel alkalmaznak.- A megye vidéki városaiban, vagyis Mohácson, Komlón és Szigetvárott már az év második felében sor kerül az átalakítások­ra, jövőre Pécsett az 58-as út kö­vetkezik, míg végül 2002-ben a 6­Közelít az elkerülő? os úttal befejeződik a módosítás - folytatta Borbás László. - Az át­alakítás nyomán 70 fényjelző ké­szülék és 82 darab kötelező hala­dási irányt jelző táblával lesz ke­vesebb csak a megyeszékhelyen. Kétségtelen, hogy a változások a kezdeti időszakban nehézségeket jelenthetnek az autósoknak, ugyanis a besorolás rendjére az eddigieknél jobban kell figyelni. A több millió forintos beruházás számításaink szerint három év alatt megtérül, mivel a mostaninál jóval energiatakarékosabb lesz a rendszer. Papp Béla, Pécs alpolgármeste­re kérdésemre elmondta, hogy a város fenntartásában üzemelő vil­lanyrendőröket a közútkezelő kht. munkálataival egyidőben szintén átállítják az új előírásoknak megfe­lelően. MÁTÉ BALÁZS Amennyiben az országgyűlés elfogadja a KHVM előterjesztését, jövőre folytatódhat a pécsi belvárosi közlekedést tehermentesíteni hivatott nyugati elkerülő út építése. A tárca most elkészült tervei szerint 2001-ben a Maiéter Pál-Nagy Imre csomópontig folytatód­na az építkezés, ami 200 millió forintba kerülne. Ezt követően a 6-os útig vezetnék a pályát, csaknem négymilliárdos költséggel. A teljes beruházás legkedvezőbb esetben 2004-re készülhet el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents