Új Dunántúli Napló, 2000. június (11. évfolyam, 149-177. szám)

2000-06-26 / 173. szám

6. oldal - Uj Dunántúli Napló G A Z D A S Á G I T Ü K Ö R 2000. Június 26., hétfő |||| Dán segítség a magyar agrárgazdaságnak Mintegy 600 magyar agrárszak­ember, köztük 160 fiatal friss diplomás, több állatorvos és ön- kormányzati képviselő is gyara­pította ismereteit 1995 óta a dán dalumi mezőgazdasági főiskolán Odensében. - A magyar fiatalok elméleti felkészültsége kiváló, ám gyakorlati ismereteik hiá­nyosak, kevés a kezdeményező­képességük és kicsi a felelősség- vállalási készségük - mondta Öve G. Christensen, az oktatási intézmény nemzetközi kapcso­latokért felelős osztályvezetője az MTI-nek abból az alkalom­ból, hogy a dán demokráciafej­lesztési alapítvány, valamint a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium szervezé­sében magyar újságíróknak mu­tatták be az intézményt. A láto­gatáson ugyancsak résztvevő Szeremley Béla miniszteri főta­nácsadó szerint a magyar szak­embereknek elsősorban a dán szövetkezeti gyakorlat tanulmá­nyozása segíthet sokat otthoni munkájukban. - E szellemiség jegyében képzik tovább az agráriumban dolgozó magyar fi­atalokat a dalumi mezőgazdasá­gi főiskolán Odensében - han­goztatta Öve G. Christensen. A fiatalok képzése 12 hóna­pos - dán gazdáknál zajló - gya­korlati oktatásból és egy hat hó­napos elméleti képzésből áll. A tanulmányi idő alatt a magyar gyakornokok az ellátáson túl teljesítményüktől függően fize­tést is kapnak. A főiskola a ma­gyar diákok után ugyanolyan, 75 ezer dán koronás támogatást kap évente a dán oktatási mi- nisztériümtól, mint a hazai ta­nulók után. Öve G. Christensen utalt arra, hogy az együttműkö­dés kiváló az FVM-mel és a Magyar-Dán Kapcsolatfejleszté- si Társasággal. _____________■ A t avalyihoz hasonlóak a terméskilátások Az aszály még sokat ronthat a helyzeten A megye idei mezőgazdasági termelése ösz- szességében hasonló lesz az előző évihez - vallják a terméskilátásokat elemezve a gaz­dasági szakértők. A kilencvenes évek közepe óta fokozatosan csökkenő agrártermelésnek elsősorban a gazdasági környezet az oka, er­re csak rásegítettek a természeti csapások. A mezőgazdaság a magyar gazdaság egyetlen olyan termelő ágazata, amely nem tudott érdem­ben elmozdulni az 1992-es, 1993-as mélypontról. A mezőgazdasági termelés volumene az 1990-es termelési szinttől még most is közel 30 százalék­kal marad el. Ez évben az agrártermelés továbbra is stagnál, visszaestek a beruházások, romlottak a pénzügyi, jövedelmezőségi küátások. A mező- gazdasági termékek piacán továbbra is a túlkíná­lat lesz a meghatározó. Ez már tavaly is draszti­kusan lenyomta a termelői árakat. A mezőgazda- sági termékek termelői-felvásárlási árszínvonalá­nak idei alakulásában döntően a növénytermesz­tés árszínvonalának növekedése lesz a meghatá­rozó. Ez év első negyedévében a mezőgazdasági termelői árak 15,2 százalékkal, ezen belül a nö­vényi termékek ára 22,5 százalékkal, az élő álla­toké és az állati termékeké 5,9 százalékkal emel­kedett. Ugyanakkor a költségek meghaladták a bevételt, főként az energia, a műtrágya és a takar­mány árszínvonalának ezt meghaladó növekedé­se miatt. A mezőgazdasági termelés hatékonyságának alacsony szintjét jelzi a beruházások további mérséklődése. Az agrártámogatásokkal (sokan a feltehetően ősszel induló Sapard-programtól vár­nak beruházásfinanszírozási lehetőséget) még leginkább a gépvásárlások bővülésére lesz esély. A mezőgazdasági célú építkezések a megyében gyakorlatilag leálltak. A nemzetgazdaság összes beruházásából a mezőgazdaság részaránya 1999- ben az előző évi igen alacsony szintről (3,6 szá­zalék) is tovább csökkent (3,3 százalék). Az elő­rejelzések szerint a tendencia az idén is tovább folytatódik, ugyanis a fejlesztésekhez szükséges belső források - a termékek alacsony jövedelme­zősége miatt - nem állnak rendelkezésre. Várha­tóan a hazai kereslet sem növekszik olyan mér­tékben (előrejelzés szerint 2 százalékos lesz), hogy a pluszeladásokból javuljon a felhalmozás aránya. Az agrárexport lehetőségei ugyan az EU- tagországok piacain javultak, ám a lehetőségek kihasználását az idén is a keresletnek megfelelő mennyiségű és minőségű árualap hiánya gátolja. A m^gye mezőgazdasági termelésében a nö­vénytermesztés súlya tovább növekszik. A tava­lyinál az idén valamivel jobb termés várható. Bú­zából országosan 3,5-4 millió tonna, kukoricából pedig a tavalyihoz hasonló, 6-6,5 milliós termés- eredmény prognosztizálható. A gabonapiacon - tavaly ősz óta - folyamatosan, szinte drasztiku­san emelkednek az árak. A rendkívül alacsony készletek miatt azonban túlkínálattal nemigen kell számolni, így az új termésű gabona ára várható­an tovább drágul. Az ipari növé­nyek közül a cukorrépa termés- mennyisége az aszály miatt va­lószínűleg csökken, a naprafor­gó- és a repcetermés is jelentő­sen visszaesik. A kertészeti ága­zatban elsősorban a gyümölcs- termesztésben és a szőlőterme­lésben lehet bővülésre számítani. Hosszabb tá­von a húsfogyasztás nagyobb részét a hazai és a világpiacon továbbra is a baromfi adja. Idén azonban a baromfiágazat termelése a drága ta­karmány és a nyomott belföldi piaci árak miatt csak alig bővül. ___________________________________ B. Q. Be fejeződött az őszi árpa aratása A megyében a gabonafélék közül az őszi árpa aratása befejező­dött. A termésátlagok a becsléseknek megfelelően alakultak, ám a hozamokban nagy az eltérés. Volt olyan terület, ahol a ter­mésátlag két tonna hektáronként, ugyanakkor volt olyan gazda­ság is, ahol több mint hat tonnát takarítottak be ugyanekkora te­rületről. A búza aratása a megyében még csak néhány helyen kezdő­dött el, körülbelül két héttel korábban vonultak ki a kombájnok • a földekre, mint az előző évben. A terméskilátás nem túl biztató, a kényszerérés miatt a szemek besültek, becslések alapján a termelők hektáronként 3-3,2 tonnát várnak. Esélyegyenlőség és távmunka Budapest A vidék esélyegyenlősége, amennyiben az infrastruk­túra valóban azonos színvo­nalú a városival, a távmun­ka által ténylegesen megva­lósulhat. A távmunka formájában kihelye­zett munkalehetőségek egyaránt előnyösek lehetnek a gazdasági­lag fejlettebb területeken munka­erőhiánnyal küszködő munkálta­tóknak és a fejletlenebb régiók­ban lakó munkavállalóknak. A kistelepüléseken szívesen megmarad a magasan képzett munkaerő, amennyiben meg tud­ja valósítani, hogy a távközlési há­lózaton keresztül valódi kihívást jelentő munkához jusson. A fejlett infrastruktúrával rendelkező tele­püléseket erősíthetik a városból fa­lura költöző távmunkás szellemi dolgozók, hiszen vonzó alternatí­vát jelentene, ha összeegyeztethe­tővé válna a világszínvonalú tech­nológia keretei között végzett munka a rohanó városi környezet­től elszakadó, természethez köze­li, csendes életmóddal. Ennek megvalósulásában kulcsszerepet játszik a távközlési hálózatok, az ISDN, a bérelt vonal, az intelligens települések és a teleházhálózat ki­építettsége, valamint a távközlési tarifák csökkenése. A távmunka elterjedését segí­tendő pályázati rendszert dolgoz­nak ki a Szociális és Családügyi Minisztériumban. Pnlay Gyula, a tárca államtitkára egy korábbi nyi­latkozatában elmondta: a táv­munka jogszabályi hátterén is dolgoznak már. Egerszegi Béla, a Távmunka Koordinációs Kht. igazgatója szerint a munkaadók egyelőre nem készültek fel a fog­lalkoztatásra. Lapunknak el­mondta, egy-két évbe is beletel­het, amíg a távmunkaprogram va­lóban célba ér. ________________________1ST») Bú torkereskedelem: sok a szabálytalanság A bútort árusító üzletekben sok­szor hiányosan töltik ki a minő­séget tanúsító bizonyítványt, vagy azt egyáltalán nem melléke­lik a termékhez - állapította meg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelő­ség (FVF) nemrégiben lefolyta­tott, a kárpitozott bútorok értéke­sítési körülményeit ellenőrző vizsgálata. Az FVF tájékoztatása szerint a vizsgált 190 üzlet 60 százalékánál találtak valamilyen szabálytalanságot, amelyek miatt összesen mintegy 4,8 millió fo­rint bírságot szabtak ki. A kifogá­solt üzletek 62 százalékában a minőségtanúsítási kötelezettség megszegése, 44 százalékában a használati-kezelési útmutatók hi­ánya miatt intézkedtek, volt tehát olyan bolt is, ahol mindkét típu­sú hiba előfordult. Az intézkedé­sek során megközelítően 60 mil­lió forint értékű árukészlet to­vábbi forgalmazását - a hiányok pótlásáig - feltételhez kötötték. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelő­ség tájékoztatása szerint a kárpi­tozott bútorok forgalmazásánál tapasztalt leggyakoribb hiba, hogy a minőséget tanúsító bizo­nyítványt hiányosan töltik ki, vagy egyáltalán nem mellékelik a bútorhoz. A használati-kezelési útmutatók túlságosan általáno­sak, részletes információt nem tartalmaznak - állapították meg a fogyasztóvédők._____________■ 'Erichen A'loiös Eriken T\os A nyár hűsítő meglepetése: Tutti Frutti. A csomag, amibe mindent beleadunk. Egy Ericsson T10s mobiltelefont Momentum előfizetéssel, egy Ericsson A1018s készüléket Praktikum Classic előfizetéssel, plusz egy kis zenét füleinek: egy Ericsson FM rádiós headset-et, azaz egy mikrofonos fülhallgatót és egy rádiót egyben. Ezen keresztül rádiót hallgathat, amikor éppen nem beszélget És mindez együtt csak bruttó 39 900 Ft! Ugye, jól hangzik?! megvételé!»! ugyanazok a dokumentumok szükségesek, mint az igényijévé- t Az akció* csomag megvételéhez ugyanazok a dokumentumok szükségesek, mint az igénybevé­teli dijat utólag fizeti előfizetés vásárlása esetén. A további részletekről és késxüükaján- Iátokról érdeklődjön területi képviseletünkön (Pécs, Ferencesek utcája 6.) vagy az Önhöz **9közelebbi hivatalos viszonteladónknál! Az árak az áfát tartalmazzák. A készülékek csak Pannon GSM SÍM-kártyával működ- "®k. Az ajánlat június 14-töl a készlet rétéig tart! Pannon GSM nonstop m ******* ■ PANNON GSM Kész a rendtartás tervezete Várhatóan 6800 forint lesz a cukorrépa tonnánkénti felvásárlási ára A Cukor Terméktanács szerint még korai az idei termés­átlagot megbecsülni, de várhatóan megszűnik a túlterme­lés, és egyensúly alakul ki a cukorpiacon. Elkészült, s várhatóan még ebben a hónapban az agrártárca elé kerül a cukorrendtartási tervezet. Budapest Koczka Zoltán, a terméktanács tit­kára elmondta: a gazdák az idén mintegy 62 ezer hektáron vetettek cukorrépát, a termőterületről azonban a tavaszi kedvezőtlen időjárás miatt 2,7 millió helyett várhatóan csak 2,5 millió tonnát tudnak majd betakarítani. Felte­hetően a termésátlagok is alacso­nyabbak lesznek a tavalyi kiugró­an magas hozamoknál. Ebből a mennyiségből az üzemek mint­egy 350 ezer tonna cukrot tudnak előállítani. Ez az ország tényleges szükségleténél kevesebb, de a kü­lönbséget az üzemek fedezni tud­ják a raktáron lévő készleteikből. A terméktanács képviselője szerint azzal, hogy a cukorgyárak az idén kevesebb cukrot állítanak elő, megszűnik a túltermelés, lét­rejön a piaci egyensúly. Szakértők ennek tulajdonítják, hogy a cu­korrépa-termesztőknek és a fel­dolgozóknak sikerült megállapod­niuk a cukor kilogrammonként 110 forintos irányárában. Ennek alapján határozták meg a cukorré­pa felvásárlási árát, amely az idén várhatóan tonnánként 6800 forint lesz. A termelőket az idén segíti a minőségi termelés után járó 360 millió forintos állami támogatás, amely hektárra vetítve 15-20 ezer forintot tesz ki. Mint megtudtuk, még nem ké­szült el a cukorrépa-termelők és a gyártók közötti osztozkodás alap­ját jelentő szakmaközi egyez­mény, mivel a termelők túlzott igényeket támasztottak a feldolgo­zókkal szemben. Jelenleg a cukor irányára alapján az osztozkodási arány 50-50 százalékos, s ez már közelíti az uniós arányt. A terméktanács elkészítette és ebben a hónapban az FVM elé ter­jeszti a hazai cukorpiacot szabá- lyozó rendtartás tervezetét. - u ­Kedvezőbb lesz a lakáshitelezés A kedvezményes kamatozású lakáshitel igénybevételéről szóló, július elsején hatályba lépő kormányrendelet hatá­sára a hitelt eddig igénybevevők 11 ezres tábora remélhe­tőleg eléri a 60-70 ezret. ügyvezető igazgatójának vélemé­nye szerint a hosszú lejáratú lakos­sági lakáshitelezés piacán még nem alakult ki valódi verseny, mi­Új otthonok épülhetnek illusztráció: m. a. A rendelet minden magyar állam­polgárt feljogosít a 8 százalékos kamatozású lakáshitel felvételére, a magánszemélyek lakás célú hite­lének 8 millió forintos eddigi felső határát pedig 10 millió forintra emelik. Magyarországon egy lakás építési költségének mindössze 4 százalékát teszi ki a hitel aránya, ami az USA-ban és az EU-ban 60- 70 százalékot is elér. Az új támoga­tási rendelettől a kormány azt vár­ja, hogy Magyarországon egy-két éven belül a hitelek aránya eléri a 10-15 százalékot. Fontos célként je­lölte meg a kormányrendelet a négymilliós lakásállományból je­lenleg 6 százalékot kitevő bérlaká­sok arányának növelését. A július 1-jén hatályba lépő kormányren­delet másik újdonsága, hogy azokat a piaci befekte­tőket is támogatni kívánja az állam, akik bérlakásokat építenek és vállalják, hogy azokat legalább 20 évig bér­lakásként üzemeltetik. A kormány az idén 110 milli­árd forintot fordít lakástá­mogatásra. A szélesedő és kedvezőbbé váló támogatá­si lehetőségek hatására az építési engedélyek száma az idén várhatóan 35-40 ezerre emelke­dik, amelyekből 2 év múlva lesz kész lakás. így 2002-re megvaló­sulhat a kormány célkitűzése, éves szinten 40 ezer új otthon átadása, ami duplája a múlt évi számnak. Oszlányi Zsolt, az OTP Bank Rt. vei az ilyen jellegű hitelek 90 szá­zalékát az OTP és a takarékszövet­kezetek nyújtják. Hozzátette: je­lenleg a hitelvisszafizetési morál olyan alacsony színvonalon áll Magyarországon, ami majdhogy­nem működésképtelenné teszi ezt a fajta banki hitelkihelyezést, r * t t y

Next

/
Thumbnails
Contents