Új Dunántúli Napló, 2000. június (11. évfolyam, 149-177. szám)

2000-06-24 / 171. szám

I 2000. Június 24., szombat HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal Pályacsúcs, a végcél előtt Félidei beszélgetés a baranyai országgyűlési képviselőkkel (1.) -Dr. Szili Katalin Személyes mérlege szerint is magasra ívelő politikai karriert futott be az elmúlt hat-nyolc évben. A közelebbi jövőjéről azonban egyelőre nem akar beszélni. Tény azonban, hogy idén ősszel tisztújítás lesz a Magyar Szocialista Pártban. Úgy véli, a baranyai országgyűlési képviselők - pártállásukra tekintet nélkül - gyakorta hangolják össze fellépésüket a parlamentben egy-egy, a megye érdeke­it szolgáló ügy megoldása érdekében. Dr. Szili Katalin a baranyai 2. számú or­szággyűlési választókerület képviselője.- A dklus félidejénél tartunk. Ön más hely­zetben volt 1994-1998 között, mint most. Akkor kormányzópárt tagjaként szerepelt a parlamentben, most ellenzékiként politizál. Viszont időközben a magyar országgyűlés el­ső alelnöke lett.- Közös nevező, hogy az előző ciklusban is ennek a választókerületnek voltam a képvi­selője. Igaz, a Környezetvédelmi Minisztéri­um politikai államtitkáraként másként tud­tam Baranyáért lobbizni, mint most. Elég sok eredményt értünk el. Gondolok például az uránbánya rekultivációját szolgáló 18 milli­árd forintos támogatásra. 1998-tól annyiban változott meg az életem, hogy meg kellett ta­nulnom ellenzékiként politizálni, ez más stí­lust kíván, más lehetőségeket kínál. A céljaim azonban változatlanok: a baranyai települé­sek infrastruktúrájának javítása, bővítése, a munkahelyteremtés, környezetvédelmi fel­adatok megoldása. Előny, hogy az előző négy év alapján is rendkívül jól ismerem a válasz­tókerületem gondjait. Sikereket könyvelhet­tünk el Bakonya, Cserkút, Kővágószőlős, Kővágótöttös esetében, ezeknek a települé­seknek a problémái szorosan kötődnek az uránbányászat megszűnéséhez. Cserkútnak és Kővágószőlősnek ma már saját ivóvízellá­tása, közműve van, hozzáteszem, a Mecsekurán Kft. anyagi támogatásával. Ugyancsak e négy településen folyamatban van az Árpád-kori templomok felújítása. Töttösre bekötőút épült. Folyamatos a kap­csolatom a négy község polgármestereivel, legutóbb együtt tettünk látogatást a földmű­velésügyi miniszter úrnál, a körzetem 12 tele­pülésének csatornázottságáért. Vannak azon­ban látszólag apró eredmények is. Például si­került elérni a Pannon Volánnál azt, hogy az említett négy településről olyan időpontban induljanak buszok, hogy a munkavállalók beérhessenek a munkahelyükre. Korábban ezeknek a járatoknak a hiánya miatt az em­A pálya berek nem tudtak elmenni dolgozni, vagy utána hazamenni.- Úgy beszél erről a négy településről, mint kis kedvencekről. Holott a választóke­rületének része Pécs-nyugat is.- Egészen más jellemzői vannak az Urán­városnak. Örömmel látom, hogy ez már egy „beérkezett” városrész. Megint más sajátsá­gokkal rendelkezik a Mecsek-oldal. Itt az el­múlt időszakban több gond megoldásához kellett képviselőként segítséget nyújtanom. Például az Istenkúti Általános Iskola megszű­nését követően magam is egyengettem azt a folyamatot, hogy az ottani civil szervezetek és az önkormányzat között nyugvópontra jus­son az intézmény infra­struktúrájának használata. Ezt fontosnak tartom, a civil szervezetek működési fel­tételeinek biztosítását. Faj­súlyos feladat a Mecsek- nyugat csatornázása. Ez rendldvül nagy költségeket igényel. Mindent megteszek azért, hogy a hálózat kiépí­tése elkezdődjön. Úgy tű­nik, hogy különböző köz­ponti alapok, célelőirányza­tok, címzett céltámogatások révén ez reális lehetőséggé válik, s még ebben a ciklus­ban elindul a munka.- Visszatérve politikusi pályafutására, az előző ciklusban államtit­kár volt, most parlamenti alelnök. Akkor kormányzóerő, most ellenzékben. Erősebb lett, vagy gyengébb?- Korábban a lehetőségeim mások voltak. De panaszra most sincs okom, s alelnökként is mindent megteszek Baranyáért. A megye egyébként ilyen szempontból igen kedvező helyzetben van, mert van még egy baranyai parlamenti alelnöke, a területfejlesztés poli­tikai államtitkára is a megye képviselője.- Nem vizsgálom a pártbeli különbsége­ket, jelentősebbnek tartom az együttműkö­dést, a közös erőt. Ezért értékes számomra, ha kormányzópárti képviselőtársaim is fon­tosnak tartanak olyan célt, amelynek elérésé­hez összefogásra van szükség. Másodlagos ez esetben a pártpolitikai siker. Ilyen szem­pontból a különböző oldalon álló képviselők súlya között nem lehet különbség. Egy példa: amikor a felsőoktatás integrációja szóba került, a fideszes Hargitai Já­nossal és a kisgazda Kékkői Zoltán­nal közösen nyújtottunk be módo­sító indítványt a parlamentben, mert úgy véltük, az ügy a fontos, s nem a pártállás. Meggyőződésem, a választópolgárok a kiegyensúlyo­zott együttműködést honorálják.- Nevezhetjük önt sztárpoliti­kusnak is, hiszen az MSZP népsze­rűségi listáján Kovács László után a második.- Természetesen van súlya en­nek, örülök is a közvélemény-kuta­tási eredménynek. De azért ne fe­ledjük, hogy ebben a ciklusban hét szocialista képviselő van a megyéből a parla­mentben. A baranyai lobbit az országgyűlés­ben, a megyében, és az országban is egy jó csapatként, komoly lobbierőként tartják nyil­ván. Ez is része az én megítélésemnek. A má­sodik hely azért is megtisztelő, mert nekem országos pártfunkcióm nincsen.- Pécs egy részét is képviselnie kell, ám Pécs különös helyzetben van: szocialista a vezetése. Nehezíti a dolgát?- A város vezetésében abszolút új hely­zet, hogy polgármestere egyben országgyű­lési képviselő is. Ha jól tudom, utoljára Aidinger esetében volt ilyen. A lényeg sze­rintem azon a háttéren van, amelyre tá­maszkodva a polgármester kellő erővel tud annak érdekében lobbizni az országgyűlés­ben, hogy Pécs virágzó város legyen. Szerin­tem a helyzet jobb, mint ahogyan az önkor­mányzati választások idején sokan gondol­ták, s azt tanácsolták, inkább kormányzó- párti színű vezetője legyen a városnak, mert sokkal több pénz jöhet. A választók döntöt­ték el a kérdést, miközben az önkormányzatok felé megnyilvánuló megszorí­tó, a centralizmus irányába tolódó politika kormányza­ti politika. Ez visszalépés. Erre tekintettel kell még szorosabban együttmű­ködni Pécs érdekében.- Mit nem sikerült elér­nie, megoldania?- Különbséget kell ten­nünk a választókerületet érintő általános problémák - mint például az infra­struktúra fejlesztése -, illet­ve a választói, állampolgári igények, egyedi ügyek kö­zött. Ez utóbbiak száma az utóbbi években egyre emelkedik, mind többen fordulnak hozzám. Jellemzően a megélhetési gondok, alacsony nyugdíjak, a munkanélküliség tar­toznak ebbe a körbe. Mintha nem úgy mű­ködne a szociális háló, a családok támogatási rendszere, mint ahogy azt halljuk. A kor­mányzat inkább a beérkezetteket támogatja, nem a rászorulókat. Megnőtt a létminimum közelében, vagy alatt élők száma. Úgy látom, az ilyen helyzetben lévőkön a legnehezebb segíteni. Optimista beállítottságú vagyok, mindig bízom abban, hogy sikerül mindent megoldani, nem mondok le egy-egy feladat végrehajtásáról, de az egyéni ügyeknek a ma­gas száma, a gondok megoldásának nehézsé­ge időnként kudarcérzetet kelt bennem.- Megmaradt az előző ciklusból a környe­zetvédelemhez való kötődése?- Természetesen. Amikor a parlament al­elnöke lettem, jogot formáltam arra, hogy .a környezetvédelmi bizottság ülésein tanács­kozási joggal részt vehessek. Ezt a bizottság elnöke méltányolta is. A kötődésemet sze­retném is megtartani, mert az évezred két kihívása közül az egyik a környezet meg­óvása lesz.-És a másik?- A nők közéleti szereplésének, politikai részvételének erősödése. Szeretném, ha már a következő ciklusban a magyar ország- gyűlésben a képviselőnők aránya nem 8,3 százalék lenne. A szociális problémák erő­södése is igényli szélesebb részvételüket. Ráadásul a politikai kultúra, a stílus durva­sága is rajtuk keresztül tompulhat, változ­hat. Nagyon ellenére vagyok a ma politikai közéletében eluralkodott gyűlölködő, ag­resszív hangvételnek. Higgadtságra, toleran­ciára van szükség.- Még két év a következő választásokig. Eddig is szép karrier áll ön mögött. Mi a vég­célja?- Most csak annyit mondhatok, hogy sze­retnék politikusi pályán maradni. Úgy ér­zem, érdemes folytatni. MÉSZÁROS ATTILA Dr. Szili Katalin, a Magyar Szocialista Párt politikusa nyolc éve képviselő. 1992-ben időközi választáson nyert a pécsi 10. számú önkormányzati választókerületben. 1994-ben az országgyűlési képviselő-választás so­rán egyéni nyertes volt a baranyai 2. számú választó- kerületben. Ebben a ciklusban a Környezetvédelmi Minisztérium politikai államtitkáraként dolgozott. 1998-ban megismételte győzelmét választókerü­letében. Az új országgyűlés alakuló ülésén áz ország legmagasabb rangú közjogi méltóságai közé válasz­tották, a parlament elnökének első alelnöke lett. KOZMA FERENC Hőguta Valójában Pécs város indigójá­ról van szó, az olvadó aszfalt- burkolatok és a szokatlanul gyakori hőguta kapcsán. Hall­gatva a meteorológusokat, meglehetősen bosszant, hogy az utóbbi években az országos melegrekordokat minduntalan elhappolják. Sopron 36,6 fok­kal és Szeged 36,8 fokkal le­nyúlta például a csütörtöki év­százados rekordot, s ezzel az idők végezetéig övék lesz a ba­bér, s mindig róluk lesz szó, ha a huszadik századot Celsius- ban értéked az időjárás-tudo­mány. Tegnap is ők nyertek, miközben én láttam olyan hő­mérőt, amelyen a belvárosban 41 fokig kúszott a higanyszál, sőt mondják, hogy Mohácson még ezt is meghaladta (ár­nyékban) néhány tizeddel. És mégis lemaradtunk. A gondok eredőjét laikus­ként abban látom, hogy ne­künk (Baranyának) Pogány- ban van az egyetlen hiteles és hozzáértő meteorológiai állo­másunk, (ami ugyan nem baji), ám gyanítom, hogy Po­gány nem egészen Pécs és nem Mohács. S hiába olvad az asz­falt a Kemény Zsigmond utcá­ban (lehetetlen helyzet!), ha a pogányi széljárás ezt nem ér­zékeli. Ámha a nagyobb váro­sainkba beköltözne néhány mérés erejéig a szakma (hite­les mérőhellyé válna a megye- székhely is), minden bizony- nyal többször lehetnénk rekor­derek, s ha Szegedet nem is, de Sopront csak megelőznénk ebben a globális felmelegedés­ben. S elhangzana a hírekben, hogy e szép, mediterrán miliő nem véletlenül mediterrán, ahol jól érzi magát a mandu­la, a füge, a gránátalma és sokféle olyan szúrós tövisű bo­zót, amit legközelebb botani­kuskertben vagy Dalmáciában láthatunk. Gondoljuk végig a dolgot. Nem kéne hozzá sok pénz; ál­dozzunk a közösből. Hiszen nem árt az, ha a baranyai vá­rosok nevei elhangzanak időn­ként a tömegkommunikáció­ban, akárha az időjárás kap­csán. Reklám az is (az idegen- forgalom húzó ágazat), még ha csak a tudat alatt hat. Hiszen emlékeket ébreszt. Talán pár napos kirándulásról, korsó sör­ről, lányról, egy tettyei sétáról, másról. CSERI LÁSZLÓ _____________________________ Ru bus idaeus Ül otthonában Tasnádiné, kö­rülötte játszadozik nyolchóna­pos gyermeke. Egyszer csak megszólal a kicsi: „Édes­anyám, derék Tasnádiné! Meg­mondaná kend, hogy van-é ott­honunkban mostanság málna, amúgy latinosán Rubus idaeus? Tudja, az a piros álter­mésű szederfaj, melynek gyü­mölcse számos húsos, bárso­nyos, csonthéjas terméskéből álló csoporttermés, ami a va- cokról könnyen, sérülés nélkül leválik, s amely alapanyaga egyik kedvenc italomnak, a friss málnaszörpnek, a syrupus Rubi Idaei-nek. ” Tasnádinét a hideg veríték lepi el: szomjazik a gyermek! Gyorsan fölkap ma­gára valamit, hóna alá csapja a csöppséget, s rohan a bank­ba. Százmillió talán elég lesz, suhan át a tudatán, aztán vil­lámként hasít belé a felismerés: cukor is kéne hozzá, meg a pempörsz is fogyóban. Na jó, gondolja, legyen százhúsz. A rendőrök pedig lecsapnak, ház­kutatást tartanak, bűnpárto­lással vádolják. Egy gyermekét egyedül nevelő anyát. Teszik mindezt azért, mert a rendőröknek nincsenek éhező és szomjazó gyerekeik, egyáltalán nincsenek gyerekeik. A rendőmék csak szomorúan gub­basztanak otthonukban, férjek sehol, folyton-folyvást figyelnek, lecsapnak, kutakodnak, gyanú- sítgatnak, szülni meg nem szül egyik sem. Pedig ha lennének rendőrgyerekek, tudnák az apák, hogy micsoda kín az, ha a csemete nélkülöz, ők lenné­nek az elsők, akik rohannának a bankba, ha málnára vágyik a kisded, s kivennék azt a száz­milliót, ha kell, akár a fegyverü­ket is használnák. Állok a*sorban egy pécsi bankfiók légkondicionált helyi­ségében, kéne egy kis pénz, csak szerény mennyiségben, el­végre közeleg a hétvége. Előt­tem egy anyuka áll, nyakában hordszék, benne pirospozsgás apróság dagadozik. Mélyen al­szik, szuszog, s olykor elmoso­lyodik. Na, jól nézünk ki. Biz­tosan cukrozott málnáról álmo­dik, csak fel ne ébredjen, s ne közölje az anyjával, mért ek­kor elkezdődik a pokol. Óvato­san körülkémlelek, nincsenek-e a közelben civil ruhás detektí­vek. Csak egy biztonsági őrt lá­tok, aki szigorú tekintettel fi­gyel. Jézus Mária! Jó lesz in­nen minél előbb eltűnni. hetedik oldal HÉTFŐN Riport Utolsó részéhez ért a Whis­kys rablóról szóló exkluzív ri­portsorozatunk, amelyben Gyuricza Péter és Kardos Er­nő könyvéből közöltünk rész­leteket. Ambrus Attila napló­jából az utolsó rablás részle­teit ismertetjük. Tárca Az Egy öregember emlékira­taiban Bükkösdi László a Kárpátaljáról érkezett Józsi bácsira emlékezik, aki ma­gyar pohtikusok orosz tolmá­csaként az elsők között ka­pott engedélyt zöldségesüzlet nyitására a Balaton-parton, ami nagyon nem tetszett a helybéli pártbizottságnak. Portré Föld és jog - oktatói vénával A megyei földhivatalnál a jogi, földhasználati, ingatlan­nyilvántartási ágazatokat felügyeli. A 80-as években a mohácsi gimnáziumban államigazgatást tanított. 1996 óta Pécsett a földmérő kép­zésben oktat jogi, államigazgatási és ingatlan-nyilvántartási ismere­teket. Kidolgozta e tantárgyak programját, mindkettőből tan­könyvet írt. A földhivatalok mun­katársai számára készült kézi­könyv társszerzője. Egy újabb szakkönyve most lett nyomda­kész.- Somogyi születésűként miért Mohácsról indult a pályája?- Első feleségemmel ebben a városban találtunk mindketten munkát.- A jogászi pályára mi irányí­totta?- A pályaválasztásban szerepet játszott, hogy a családunkban a közigazgatáshoz erősek voltak a kötődések. Engem ugyan a törté­nelem vonzott, eredetileg régész szerettem volna lenni, de az érett­ségim évé­ben nem in­dult ilyen szak.-Ez a ma­gyarázata, hogy nem klasszikus jogi területen dolgozik?- Érdekelt a jog és a térképé­szet kapcsolódása, vezetőnek len­ni pedig kitörési lehetőség volt. Ezt a munkát szerintem jogász­nak csak ezen a szinten érdemes csinálnia, mert az érdekességek itt jelentkeznek. A földügyi igaz­gatás a jogalkalmazásnak szűk te­rülete, de ezen a csapáson válto­zatos feladatok és felelősségteljes döntések adódnak. Ráadásul le­hetőségem volt részt venni az in- gatlan-nyüvántartási törvény kő­Dr. Papp Iván 1951-ben Felsőmocsoládon született. Pécsett szerzett jogi diplomát 1975-ben. A mohácsi városházán dolgozott a közigazgatásban, 1983-ban lett a Mohácsi Földhivatal vezetője, 1996-tól van a Baranya Megyei Földhiva­talban, 1997 óta hivatalvezető-helyettes. Nős, egy fia van. difikációjának előkészítésében, és más szakmai programokban is.- Mohácson helytörténész- kedett is.- 1984-ben megalakítottuk a Mohácsi Városvédő és Városszépí­tő Egyesületet. Ennek titkára vol­tam hosszú ideig. Bábáskodtam a Mohács város története jubileumi kiadvány elkészítésében 1993-ban. Hagyományápolásként 1995-ben megalapítottuk a Mohácsi Kossuth Egyletet, amelynek elnöke lettem.- Pécsett is folytatja ezt a tevé­kenységet?- Itt most a ta­nítás, a tan­könyvírás köt le, és természetesen a munkahelyi fel­adatok, a szak­mai közéleti funkciók és progra­mok. Ha megállapodottabb korba jutok, talán itt is folytatom a hely- történeti hobbit.- Van egyéb is?- Életelemem az olvasás. Sze­retek fotózni, újabban pedig videofilmezek. Az antikváriumo­kat böngészem, régi várostérké­peket kutatok fel. Az irodám falán is van egy példány a gyűjtemé­nyemből. DUNAI IMRE >

Next

/
Thumbnails
Contents