Új Dunántúli Napló, 2000. június (11. évfolyam, 149-177. szám)

2000-06-22 / 169. szám

6. oldal - Új Dunántúli Napló G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2000. Június 22., csütörtök RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. június 20.) Borsodchem 8 850 Ft ti Fotex 319 Ft ti Matáv 2 044 Ft ti Mól 4 320 Ft ti OTP 14 395 Ft ti Rába 2 325 Ft ti Richter 15100 Ft ti Zalakerámia 2490 Ft ti BUX: 8809,50-0,94% eltérés az előző záróértékhez képest BU 9600 X INDEX 1 VI. 15-21-IG ■ í í 9400 1 % t i 9 ?0f) 1 1 i 1 9 non 897T5Ö 8800 ■J878.49 8845j18 8893JI3 _ ,50 “p5nt| Csütörtök. Péntek _ Héttő - Kedd _ Szerda TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.23. hét Termény USA/t Áralakulás Tendencia Búza 104 Mérséklődő Ingadozó FOB francia kikötő Kukorica 89-95 Csökkenő Ingadozó FOBMedkóWMI Tak.-árpa 109 Tartott Tartott FOB euópai kikötő l Napraforgó 385 Gyengülő Tartott Ex tank európai kikötő Szójadara 199 Mérséklődő Tartott 46 %C1F Rotterdam VALUTAÁRFOLYAMOK (JÚNIUS 21.) B Vételi Eladási OTP USA-dollár 266,36 280,02 Német márka 129,66 136,31 Euró* 253,60 266,60 Svájci frank 162,37 172,42 Budapest Bank USA-dollár 266,15 280,35 Német márka 129,39 136,29 Euró* 252,03 267,61 Svájci frank 162,25 172,29 ABN-Amro USA-dollár 267,91 278,61 Német márka 130,19 134,77 Euró* 254,01 265,51 Svájci frank 164,03 169,60 Morvát kuna* * 33,00 35,49 * Devizaárfolyam "Az MM Exclusive Change pénzváltóhelyein Az adatok tájékoztató jellegűek! DRÁGUL A LISZT. A néhány héttel ezelőtt kelt várakozást iga­zolva júliustól várhatóan 5-7%- kal, augusztus végén pedig to­vábbi 20-25%-kal emeli a kenyér­liszt árát a malomipar. A sütőipar - részben a tavasszal kezdemé­nyezett, de elmaradt áremelést kompenzálva - júliustól 10-12%- os drágulást tart indokoltnak, amit ősztől további áremelés kö­vethet. A bejelentés hátterében az aszály miatt folyamatosan emelkedő búzaárak állnak. ■ A jövedékiség miatt aggódó gazdák Szakmai körökben előkészítetlennek tartják a bortörvényt Változott a hegyközségekről szóló törvény, módosították a bortörvényt, és augusztus el­sejétől jövedéki termék a bor. A szakembe­rek a rendelkezésektől a borhamisítás megszűnését, illetve visszaszorulását vár­ják, a termelők azonban aggódnak. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Taná­csának főtitkárhelyettese szerint az eddigi vi­szonylag szabadabb bizonylatolás helyét egy nagyon szigorú, zárt bizonylati rendszer veszi át. Az 1500 négyzetméter alatti szőlőművelőkkel a jövedéki törvény nem foglalkozik, viszont ők ha készítenek is bort, mondjuk a saját szőlőjük terméséből, ezt forgalomba nem hozhatják. 1500 négyzetméter felett gyakorlatilag minden­kinek, aki a termékpályán mozog, el kell dönte­nie, hogy milyen tevékenységet kíván folytatni, regisztráltatja magát. A határidő meglehetősen szoros. A regisztrá­ciót június 30-ig meg kell kezdeni, be kell jelent­kezni, és azonosító számot kell kérni a Vám- és Pénzügyőrségtől, és az a különösen kellemetlen az ügyben, hogy 150 ezer fő termékelőállítónak kell nyilatkoznia arról, hogy augusztus 1-jétől ho­gyan akarja a szőlőtermelést folytatni. Kedvezőt­len tapasztalat, hogy az elmúlt időben országo­san viszonylag kevés regisztráció indult meg. A határidő lejárta után már csak eljárási díj fejében tehetik meg a regisztrációt a gazdák, ami 3-5 ezer forint. Ezenkívül a Vám- és Pénz­ügyőrség akár mulasztási bírsá­got is kivethet, ez már 20-40 ezer forint körüli összeget is el­érhet. Alapvető szabály az új rend szerint, hogy aki nem kerül nyil­vántartásba, az a borát nem hoz­hatja forgalomba. Tehát az meg­kezdheti a szüretet szeptember­ben, de hogy a szőlőjével mit fog csinálni, azt nem lehet tudni, ha­csak nem saját maga számára készít bort. A sző­lőfelvásárlásról a pincekönyvben számot kell ad­ni. Minden egyes tétel mellé oda kell tenni a bi­zonylatokat is. Feketén, bizonylat nélkül nem tud megvásárolni szőlőt. A jövedéki ügyben bizonytalan termelők sa­ját hegyközségeiktől kérhetnek szakmai, illetve adminisztrációs segítséget, tanácsot. Miközben a határidő már nagyon szoros, az életbe lépő jogszabályt még ma is számos kriti­A szőlő gondozása mellett most a kötelező regisztráció okoz fejtö­rést a gazdáknak ka éri szakmai részről. A hegyközségek képvise­lői sajnálattal veszik tudomásul, hogy a törvény előkészítésébe őket egyáltalán nem vonták be. A borok házasíthatóságával kapcsolatos tilalmak milliós károkat okozhatnak a gazdáknak, nem beszélve arról, hogy a jogszabályok évközi mó­dosítása sok esetben meglévő szerződések telje­sítését teszi lehetetlenné. Urbán András (kis képünkön), a Hegyközsé­gek Nemzeti Tanácsának főtitkára ezzel kapcso­latosan kifejtette, hogy a tanács tagjai tudomásul veszik a bor jövedékiségének bevezetését, hi­szen a közelgő EU-csatlakozásnak ez komoly feltétele. Azzal azonoan, hogy nem kérték ki az ágazat képviselőinek véleményét, illetve nem adtak elég időt az előkészítésére és áttérésre, a törvénymódosítás jelentős károkat okoz a ter­melők körében. A szakember szerint a változás kedvezőtlen hatása visszavetheti a borszőlőtermelők gazdál­kodásában az elmúlt években bekövetkezett kedvező folyamatot. A magyar bor egyelőre csak igen olcsó on tud piacot nyerni magának a vi­lágban, idő kell ahhoz is, hogy a hazai értékesí­tés ismét erősödjön. A jövő a családi gazdaságo­ké lehet, ezek teremthetik meg a piacképes ma­gyar bor imázsát. KASZÁS E. Változik a mikrohitelprogram Júliustól hárommillió forintra emelik a megpályázható összeget A mikrohitelprogramot 1992-ben a mikro- és kisvállalko­zások hiteligényeinek kielégítésére indították a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alap, a Phare-program és a magyar kormány finanszírozásával. Budapest Ez alatt az idő alatt 10,6 milliárd forinttal 13 ezer hitelügyletet fi­nanszíroztak meg. A program si­keressége mellett azonban nyil­vánvalóvá vált, hogy szerkezetét napjaink gazdasági és szabályo­zási rendszeréhez kell igazítani. A július elsején induló új prog­ram keretében a kedvezményes kamatozású hitel felső határát, az eddigi 1,3 millióról 3 millió forint­ra emelték. Mikrohitelre csak mikro- és kisvállalkozások pályázhatnak. A támogatást gépek, berendezések és egyéb állóeszközök vásárlásá­ra lehet elnyerni. Forgóeszköz fi­nanszírozására az összegnek leg­feljebb a felét lehet felhasználni. Ehhez a pályázónak saját erővel is hozzá kell járulnia. A felvett összeg kamata megegyezik a szerződéskor érvényes jegybanki alapkamattal. Futamideje fél év­től 3 évig terjedhet, forgóeszköz- finanszírozás esetén legfeljebb 18 hónap lehet. Az első törlesztésre nem azonnal kell vál­lalkozni. A megyeszékhelye­ken található helyi vál­lalkozói központoknál július elsejétől igényel­hető az újfajta mikro- hitel. KOÓSTAMÁS Alkalmazott: > 9 fő Nettó bevétel > 100 millió Ft Maximális hitel: Max. forgóeszközhitei: 3 millió Ft 1,5 millió Ft Saját erő: 20% Kamat: a jegybanki alapkamat Futamidő: 6 hótól 3 év Törlesztés türelmi ideje: 3-6 hónap Sorsdöntő vámkérdések Az új jogszabályra figyelnek a vállalkozók Baranyai körkép A vámjogról szóló törvény módosulása élénken foglal­koztatja a hazai gazdálko­dókat. Baranyában a bér­munkára vonatkozó új ren­delkezések állnak a vállal­kozók figyelmének köz­pontjában. A vámjogról, vámeljárásról, vala­mint vámigazgatásról szóló tör­vény módosítása több, a vállalko­zókat érintő lényeges változást hozott. Ilyen például a gazdasági - vámraktározás, ideiglenes be­hozatal, vámfelügyelet melletti feldolgozás - vámeljárások beve­zetése, az egyszerűsített vámeljá­rás módosítása, illetőleg a vámte­her biztosításánál az egyedi és te­vékenységi vámbiztosítékok be­vezetése. Szakmai elemzők szerint az 1995-ben életbe lépett vámtör­vény közel felében módosult, a hozzá kötődő végrehajtási utasí­tásban pedig mintegy 65 százalé­kos a változás. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az ügyfelek, de maga az eljáró hivatal is komoly tanulási feladatot kapott a tör­vény bevezetésével. Mint Králik lvánnétól (képün­kön), a Baranya Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara kereske­delemfejlesztési osztályvezető­jétől megtudtuk, a helyi vállal­kozókat leginkább az aktív fel­dolgozás, a bérmunka területén bekövetkező változások érdek­lik.- Tapasztalatunk szerint saj­nálatos módon az elszámolások ezen a téren egyáltalán nem könnyebbedtek, sőt van olyan pont, ami többletmunkát igé­nyel. A törvény úgy rendelkezik, hogy az aktív feldolgozásban vámkezelt árukkal, az arra alkal­mas végtermékekkel a tárgyne­gyedévet köve­tő hónap 15-éig kell elszámol­ni. Egy olyan üzemnél azon­ban, ahol az alapanyagok nemcsak több­félék, de több országból is származnak, nem egyszerű a feladat végrehaj­tása, ha mondjuk a gyártás a ne­gyedév utolsó napjaiban indult - mutatott rá a máris mutatkozó fe­szültségre a szakember. A júliusban életbe lépő új jog­szabály szerint az engedélyek kiadásának fontos kitétele, hogy a kérelmező ügyfél megbízható­nak minősül-e. A vámmegbízha­tóság megítélésének különösen az egyszerűsített vámeljárások­nál lesz nagy szerepe. A súlyos kötelezettségszegés miatt visz- szavont engedélyt követően az ügyfél erre a tevékenységre 12 hónapig nem kaphat jogosít­ványt. _____ K. E. A tűzelhalás ellen Az agrárminisztérium anyagi segítséget nyújt az almatermésűekben a virág­zást követő meleg, párás időjárás hatására országo­san elterjedt tűzelhalásos betegség egyes károsultjai­nak. A támogatást azok kaphatják, akik ültetvényüket a művelési ág­ra jellemző szakmai igényesség­gel kezelték, hasznosították, a tűzelhalás betegség, mint zárlati károsító megjelenése bejelentési kötelezettségének késedelem nélkül eleget tettek, a növényvé­delmi hatóság áítal elrendelt mentesítő intézkedéseket mara­déktalanul végrehajtották. A támogatás kiterjed a nö­vényvédelmi hatóság által elren­delt növényvédelem vegyszer- költségének teljes összegére, az elrendelt mechanikai fertőzés­mentesítés (hajtások, gallyak visszametszése) végrehajtására beavatkozásonként 300 forint/fa összegben, gyümölcsfa kivágásá­nak szükségessége esetén egy­szeri, egyösszegű 1200 forint/fa mértékű részleges kárenyhítésre. A jogosultnak a területileg illeté­kes növény-egészségügyi és ta­lajvédelmi állomáshoz legkésőbb 2000. szeptember 30-ig kell kár­mérséklő támogatási kérelmét szakmai felülvizsgálat és igazolás céljából benyújtania. Hol lesznek vásárok? Június 24.: Mágocs oák, Kecske- Június 29.: Szeged Cserepes- mét, Pécs ok, Kecskemét kjv. sor ok. Június 25.: Pécs, Pécsvárad, Rövidítések: oák - országos ál- Szekszárd oák, Kaposvár, Kecs- lat- és kirakodóvásár, ok - orszá- kemét ok, Kaposvár; Pécs av, gos kirakodóvásár, av - autóvá- Kecskemét, Szeged Cserepes-sor sár, kjv - közútijármű-vásár, bv - kjv, Drávafok, Mórahalom bv. búcsúvásár. Június 27.: Pincehely oák. __________________________1 A bérek elmaradnak az országos átlagtól Tovább csökkent a megye népessége, viszont az ipari termé­kek exportja örvendetesen növekedett. Sajnos a munkanél­küliségi ráta az év első negyedévének végén ismét maga­sabb, mint egy évvel korábban - az idei első negyedéves sta­tisztikai összesítésből ez derül ki. Baranyai körkép Csökkent a közlekedési balese- itt stagnált a feltárt bűncselekmé- tek száma mintegy 10%-kal. A nyék száma. Az első negyedév­balesetet szenvedett személyek ben 35 autót loptak el, döntő közül 13-an haltak meg. Országo- többségüket a megyeszékhelyen A MEGYEI SZÉKHELYŰ IPAR ÉRTÉKESÍTÉSE ÉS AZ ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓK SZÁMA Időszak Belföldi értékesítés Export Összes értékesítés Alkalmazásban állók 1995 96,8 95,8 96,7 85,8 1996 96,1 153,7 103,7 94,6 1997 95,8 185,9 113,4 94,7 1998 101,8 145,6 114,3 97,7 1999 I. negyedév 113,3 120,3 115,4 97,9 2000 I. negyedév 92,5 150,9 108,5 92,6 Előző év azonos időszaka = 100,0 __________________________________b A korábbi évek tendenciájának megfelelően tovább csökkent a megye népessége. A Központi Statisztikai Hivatal Baranya Me­gyei Igazgatóságának negyedéves összesítéséből kiderül, hogy az élve születettek száma az elmúlt év azonos időszakához viszonyít­va növekedett, a halálozásoké pe­dig valamelyest csökkent, így - bár továbbra is természetes fo­gyás mutatkozott - az a tavaly el­ső negyedévihez képest némileg mérséklődött. A statisztikai ada­tok tanúsága szerint az 1999 janu­ár-márciusihoz viszonyítva 2%- kal csökkent a házasságkötések száma. Ugyanakkor nagy valószí­nűséggel növekedett a „csak” együtt élők száma (ezt statiszti­kailag nem regisztrálják). Erre en­ged következtetni az a tény, mi­szerint a gyermekek közel egy- harmada házasságon kívül szüle­tik. Örvendetesen meglódult az ipar „szekere”, a növekedésben elsősorban a gépgyártás jeleske­dett. A legszembetűnőbb mutató ezzel kapcsolatban az, hogy a gépgyártás exporttevékenysége a tavalyi év ugyanezen időszaká­hoz viszonyítva 80%-kal növeke­dett. Németh Zsolt, a hivatal igaz­gatója szerint ennek az oka első­sorban az, hogy az idetelepült külföldi vállalkozások növelték termelésüket, s az elkészült ter­mékek többsége nem hazai fel- használásra készült. Ennek elle­nére nem csökken a munkanél­küliség, vagyis a termelés növe­kedése elsősorban a termelé­kenység javulásával volt elérhe­tő. Létesültek ugyan új munka­helyek a megyében, de legalább ugyanennyi meg is szűnt a vizs­gált időszakban. A bérek az inflációt meghaladó­an 13%-kal növekedtek, de a 66.400 forintos havi bruttó átlag­bér még így is jócskán elmarad az országos átlagtól (79.900 forint), amely ráadásul valamivel gyorsab­ban is nőtt a baranyai keresetnél. Az agrárolló tovább nyílt, vagy­is tovább növekedett a mezőgaz­dasági termékek, valamint a ter­melésükhöz felhasznált ipari ter­mékek és szolgáltatások árnöve­kedésének különbsége. Országosan ugyan megpezs­dült az építőipar, növekedett a la­kásépítések száma, mindez azonban nem mondható el a me­gyére. Az első negyedévben mindössze 88 lakást adtak át. Növekedett viszont az önkor­mányzatok által épített lakások száma, mert míg 1999 első há­rom hónapjában egyáltalán nem voltak jelen az építtetők között, addig ez év első negyedévében a lakások egytizedét ők építették. san ugyan a bűncselekmények száma 5%-kal kevesebb volt a ta­valyi adatokhoz viszonyítva, ez viszont Baranyára nem jellemző, hiszen a számok tanúsága szerint „lovasították” meg. A vezető már­kák a Volkswagen és az Audi. A kárvallottak negyede volt külföldi állampolgár. B. G. I ( t

Next

/
Thumbnails
Contents