Új Dunántúli Napló, 2000. június (11. évfolyam, 149-177. szám)

2000-06-21 / 168. szám

ÍÜ ■ 2000. Június 21., szerda HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — Dunatáj - televízió a lélek tájain Andrásfalvy Bertalan lenne majd a szakmai műhely szellemi vezetője? „A Duna mentén élő, az Ég minden tájáról összemosódott népek hagyományait megismerve, megtisztítva a hamis történelmi előítéletektől és mindannyiunk, az egész világ gazdagítására felmutatni - ez végső soron a Dunatáj Televízió feladata és programja. Itt helyben megvalósítani a jövő igazi Európájának min­táját, és irányt is adni az itt élőknek a tartalmas, múltra épített jövőre, a gazda­sági, kulturális életben egyaránt.” (Idézet abból a pályázatból, mellyel a szek­szárdi városi televízió ügyvezető igazgatói posztját célozta meg dr. Andrásfalvy Bertalan, az Antall-kormány kultuszminisztere.) Dr. Andrásfalvy Bertalan (első képünkön) megannyi meglepetéssel szolgál a környe­zetében a sokféle tudományos és közéleti feladat fölvállalása során. A legújabb: a szekszárdi helyi tévé ügyvezetői igazgatói posztjára pályázott, s elképzelései mellé (ez a pályázó kötelezettsége) erkölcsi bizonyít­ványát is becsatolta.- Hogyan jutott el odáig, hogy a szekszár­di tévére tekintsen?- Úgy gondolom, hogy nincs hiábavaló, céltalan élet, minden ember feladattal szüle­tik, amely meghatározza egész életútját. Számomra a nagy kérdés, amelyre az élete­met tettem, a magyarság. Pályám kezdetén öt évet a szekszárdi múzeumban dol­goztam, néprajzkutatóként faluról falura ismerkedtem e vidékkel, megtapasztalva az itt élő idős emberek bölcses­ségét. Barátaim, akikkel va­lamikor együtt alapítottuk a Határainkon túl élő magyar­ság . anyanyelvi kultúrájáért Alapítványt - köztük Sütő András, Kányádi Sándor, Fábián Gyula és Tőkés László - , győztek meg arról, hogy az alapítvány célki­tűzésével rokon, hasonlóan a kultúrát szol­gáló helyi elképzelés mellé álljak, s ezt örömmel vállaltam. Arról van szó, hogy amolyan kistérségi, interregionális tévét ala­pítunk, a Duna-tévé kistestvéreként. Elkép­zelésünk összhangban van az Országos Rá­dió és Televízió Testület, a Magyar Televízió valamint a Duna Televízió regionális fejlesz­tési elképzeléseivel.- Egyéni ambíciói mennyiben vezérelték?- Mi tagadás, személyi motivációi is van­nak a pályázatnak, hiszen pályám Tolnából indult, s amikor Báli János barátom megál­modta a Dunatáj Televíziót, és engem kért e műhely vezetésére, úgy éreztem, tartozom e táj szellemi életének azzal, hogy fölvállaljam.- A Dunatáj tehát egy kistérség lenne. De mekkora?- Úgy ötven-hatvan kilométeres körben, főleg a már meglévő kábelrendszerek össze­kapcsolása révén fogunk majd műsort sugá­rozni, Szekszárd központtal. A körbe bele­tartozik Kalocsa, Baja, Jánoshalma, Dombó­vár, Paks, Dunaföldvár, Mohács és még ta­lán Pécs városa is.- A stúdió milyen eszmeiséget vállal?- A Dunatáj Televízióban fórumot biztosí­tunk mindazoknak, akik különös felelőssé­get éreznek a magyar kultúra folyamatossá­gának, történelmi hagyományinak újrate­remtéséért. Úgy érezzük, hogy Tolna, Bara­nya, Bács-Kiskun és Pest megyék ebből a szempontból sajátos arculattal rendelkezők. Modelltáj ez, minta a jövő Európája számá­ra, amely végre nem uralma alá akarja hajta­ni és lerombolni a természeti környezetet, hanem a természettel együttműködve még több ember számára akar biztosítani ember­hez méltó életet. Minta arra, hogy a külön­bözőségek mennyire gazdagítják a közössé­geket ott, ahol nem akarják felszámolni, ho­mogenizálni, etnikailag megtisztítani azt a földet, melyet sokféle ember tart hazájának. Megkérdezném,, hogy merre van a konti­nensünk más részein hagyományosan együtt élő 4-5 felekezet és ugyanennyi nyel­vi közösség egyetlen kis tájban, vagy nemegyszer egyetlen településen is? így lak­hat együtt például Tolna-Mözsön reformá­tus és katolikus magyar, német, szlovák, bu­kovinai telepes és a mai Szlovákiából kitele­pített magyar, vagy mondjuk Mohácson a katolikus és református magyarok mellett görögkeleti szerbek, katolikus sokácok, evangélikus németek, vagy cigány nyelvű romák. E sokszínűséget szeretnénk tükröz- tetni, visszaigazolni, megtisztítva a hamis előítéletektől, és mindannyiunk gazdagodá­sára felmutatni. A Dunatáj tehát televízió - a lélek tájain is. A Dunatáj Televízió Egyesület védnöksé­gére a résztvevők Orbán Viktort és Rockenbauer Zoltánt kérték fel, fővédnöké­nek pedig a köztársasági elnököt. Az elkép­zeléseket megfogalmazó szellemi csoport tagjai, a segítők között van többek között Sára Sándor Kossuth-díjas filmművész, Makovecz Imre Kossuth-díjas épí­tész, Czakó Gábor író, Chrudinák Alajos tévés szerkesztő, dr. Balipap Ferenc szociológus, T. Pataki László író, dr. N. Horváth Béla irodalom- történész, dr. Töttös Gá­bor főiskolai docens, Székely Tibor producer és néhány vállalkozó is. Báli János, a Dunatáj Stúdió leendő főszer­kesztője.- Reményeik szerint hogyan néz majd ki e sajátos, interregionális stúdió? Milyen műsorokban gondolkodnak?- A tizenötmilliós magyarság szellemi együvé tartozásának elkötelezett híveként, létrehozása óta dolgozom a Duna Televízió­ban. Alapítványunk Dunatáj Stúdiója a hatá­ron túli rendezvényeken kívül rendszeresen készít televíziós műsorokat Tolnában és Ba­ranyában is a Duna TV számára. így tehát régi ál­mom is - Európa, az unió, a régiók, a Duna menti né­pek, a Duna Televízió szel­lemisége - azt sugallja szá­momra -, hogy hozzuk lét­re ezt a stúdiót, és Szek­szárd legyen a központja a térség kultúrateremtő-köz­szolgálati televíziózásá­nak. Ekként fórumot szeretnénk biztosítani azoknak, akik különös felelősséget éreznek a magyar kultúra folytonosságáért, történelmi hagyományainak újrateremtéséért. Fórumot teremtünk az eszmék, gondolatok, vélemé­nyek és gondok megvitatására, a magyar szellemi élet jelenvalóságának, legjelentő­sebb értékeinek védelmére, értékrendjének helyreállítására, társadalmi tekintélyének emelésére. Megkerestük Kocsis Imre Antalt, Szek­szárd város polgármesterét (második ké­pünkön), hogy megkérdezzük:- Bizonyára ismeri Andrásfalvy Bertalan és környezetének pályázatát. Hogyan véleke­dik róla?- Nagyszerű ötletnek tartom a Dunatáj- programot. Szerintem rendkívül örvendetes a pályamunka, magas színvonalú. A város­nak ilyen tévére volna szüksége, amely túl­mutat a megyehatárokon. Ezért sajnálom személy szerint is, hogy az elmúlt hét csü­törtökén a zárt képviselő-testületi ülésen, egyéb szempontok mellett, eltörpült a Dunatáj szándéka, és egyelőre nem szüle­tett az ügyben érdemi döntés. De ami késik, nem múlik.- Mondana valamit arról, hogy mi történt az illésen?- Annyit elmondhatok, hogy a pályázatok értékelése előtt felmerült az igény arra, hogy a meglévő stúdiót 75 százalékban privatizál­ni kellene. Ezen folyt a vita, s ebben foglalt igenlő állást a testület. Ez után pedig úgy döntöttünk, hogy pontosan egy hét múlva, egy újabb rendkívüli ülésen fogjuk a végső szót kimondani. Ezek szerint minden bi­zonnyal holnap eldől, hogy ki nyer, ki lesz a szekszárdi városi tévé többségi tulajdonosa, aki aztán majd azt nevez ki ügyvezető igaz­gatónak, akit akar. Andrásfalvy Bertalan lapunk számára ak­ként fogalmazott, hogy a szekszárdi tévé ügyvezető elnöki posztjának megpályázásá­val elsősorban azt szeretné elérni, hogy a helyi erőket integrálja, a már meglévő kapa­citást - szellemi és anyagi erőket - összefog­ja, s ebből építsék föl a Dunatáj Televíziót a szekszárdi városatyák támogatásával. Ám ha e támogatást nem sikerül megsze­rezni, akkor is néhány év alatt megvalósul az álom, egy olyan több százmilliós beruhá­zás, melyhez együttgondolkodásra hívják a köztársasági elnöktől a Kossuth-díjas film­művészen át az ország legjelentősebb mé­diaszakembereit. KOZMA F. Az egyesület célja, hogy „a Duna Televízióval és a Magyar Te­levízióval való napi együttműködésben a Dunatáj TV képer­nyőjének fénye messzire világítson - akár tizenötmillió magyar otthonába üzenve hogy vigyázzunk egymásra, tegnapjaink­ra, múló történelmünk hétköznapjaira, hogy megmaradhas­sunk a jövendőnek.” Néhány tervezett műsor: „Az Értől az Óceánig" - tallózás az európai és az országos kí­nálatból. „Hírmondó” - amolyan interregionális híradó a négy megyéből, Tolnából, Baranyából, Somogyból és Bács-Kiskun- ból. „Határszemle” - a saját gyártású vagy a vonzáskörzetben lévő stúdiók rétegmüsorai, a művészet, a folklór, a tudomány területéről, társadalmi és közéleti témák, civil törekvések és a társasági élet eseményei. „Magunk között” - információs hát­térműsor a térséget érintő aktualitásokról. CSERI LÁSZLÓ Empátia Egy derék magyar állampolgár pénzt vett fel az egyik pécsi postahivatalban, majd miután kilépett az épületből, egy férfi szólította meg tört magyarság­gal. Előadásából kiderült, hogy felesége terhes, sürgős kórházi ellátásra van szüksé­ge, de miután nincs aprója te­lefonra, szeretne pénzt válta­ni. Emberünk, lévén megértő és segítőkész, elővette a pénz­tárcáját, kinyitotta, s kotorász­ni kezdett benne. A törtma­gyar úr, hogy felgyorsítsa a fo­lyamatot, saját kezűleg pottyantotta bele a felváltan- dót a tárcába, majd. miután megkapta, az aprót, sietett tele­fonálni. Áldozatunk csak a boltban vette észre, hogy hi­ányzik ötvenezer forintja, s döbbent rá arra, hogy a poty- tyantás ügyes trükk volt csu­pán, melynek során kiemelték a pénzét. Ezek után a rendőrségre sietett, ahol állítólag a kaland előadása után az ügyintéző először kijelentette, hogy biz­tosan elvesztette a pénzt, majd ráripakodott a panaszte­vőre: bizonyítsa be, hogy el­lopták. Viselkedésében a meg­értésnek, az együttérzésnek vagy a segítőkészségnek a nyomát sem lehetett érzékelni. Egy pillanatra úgy érezte ma­gát, mintha nem is áldozat, hanem inkább tettes lenne, s furdalni kezdte a lelkiismere­te, amiért nem könnyítette meg a rendőrség munkáját legalább annyival, hogy ma­gával hozta volna a tolvajt a közjegyző által hitelesített írá­sos beismerő vallomásával együtt, és két feddhetetlen ta­núval, akiknek még meg sem száradt a tinta az erkölcsi bi­zonyítványukon. De hát az az igazság, hogy az emberek jó része nem szá­mít ilyen helyzetekre, ráadásul a tolvaj mindig is felkészül­tebb, a trükkök jól kidolgozot­tak, bár az is belátható: nem lehet minden potenciális áldo­zat és minden tolvaj mellé rendőrt állítani. Túl azon, hogy utóbbi esetben már egyetlen rendőrnek sem lenne fegyvere, jó lenne, ha a rend­őrség azon ügyintézői - ha vannak még ilyenek -, akik hasonló esetekben a karjukat tárják szét, legalább együtt éreznének az áldozattal. Mert az empátia nem kerül semmibe. MÉSZÁROS ATTILA_________________________ Rögös út Nem irigylem sem a hivatásos, sem a civil környezetvédőket. Egyáltalán: maga a környezet­és természetvédelem sincs irigy­lésre méltó helyzetben. Röpke pár évre visszatekintve lassan már nem is tudjuk, mikor is kezdődött nálunk az „állami" környezetvédelem, illetve mi­lyen szervezeti felállásban pró­bálták ezt a nehéz, sőt, ma már a jelen évezred egyik kihí­vásának minősített feladatot megoldani. Valamikor a vízügy keretein belül kezdődhetett, azután kü­lönvált az ágazat, majd megint különvált, immár önálló termé­szetvédelmi igazgatássá, kör­nyezetvédelmi felügyelőséggé. Időközben azért még felmerült, hogy „esetleg megint vissza a vízügyhöz", de azután elkezd­ték piszkálni a nemzeti parko­kat, adtak nekik olyan felada­tokat, hogy tényleg szó szerint belezöldültek. Ilyenek voltak például a földek privatizációjá­ban megtestesülő magánérdek és a jövő céljait - a közismert szlogent idézve a fenntartható fejlődést - szolgáló védetté nyil­vánítások közötti konfliktusok. Nem irigylem azonban az ágazaü minisztériumot sem. Pontosan azt az utat járja, mint beosztott egységei. Ide- oda verődik a gazdasági-politi­kai labirintusban. És mindig van mit kifogásolni a munká­jában, a vezetésében. Nem lesz ez másként Ligetvári Ferenc új miniszter esetében sem. Ki tud­ja, mikor kezdődik majd a Li­getvári-Illés vita... És nem lesz másként a Du- na-Dráva Nemzeti Park Igaz­gatósága hétköznapjaiban sem. Megint új vezetés, megint egy új gondolat, változatlanul szorult helyzet, pénztelenség. Itt azonban, a végeken, dol­gozni kell. Elvárások vannak, kemény feladatok, puskaporos helyzetek. Pénz nincs, benzin nincs, hogy mást ne említ­sünk. Kevés a természetvédel­mi őr, sok a természetromboló. Hajszás üldözésükhöz kevés a terepjáró autó is. Bár most, állítják, Pepó Pál két terepjáró­ját megkapják a nemzeti par­kok. Nem tudni, ide, a Dél-Dunántúlra jut-e belőle, vagy csak egy pótkerék. Mert a volt miniszter Mercedes tárgyalóbusza biztos nem ide jön. hetedik oldal Portré Élni a magány szeretetében Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a pálosoké. 1250-ben a később boldoggá avatott esztergomi kanonok, Özséb gyűjtötte össze a remetéket, s alapította meg a ren­det, amely sok vihart megélt. Központja ma a lengyelorszá­gi Czestochowában van. P. Máté Péter e rendnek a magyar- országi tartományfőnöke. HOLNAP Riport Az elmúlt vasárnap öt fia­talembert vittek el bilincsbe verve a komlói rendőrség emberei, közülük kettőt a szalatnaki templom elől két­száz ember szeme láttára. Az előzmények: a fiatalem­berek konfliktusba bonyo­lódtak két roma családdal. Portré Dr. Aubert Antal a Mohácsi TE profi focistája volt, majd megszervezte az ország egyetlen turisztikai tanszé­két, melynek a vezetője. Sze­repe van abban is, hogy ki­emelten kezelik a kistérségek idegenforgalmi vonzerejének feltérképezését.- Hogyan lesz valakiből a pálos rend első hazai embere?- A véletlen és a szerencse kell hozzá. Ugyanis én még azok kö­zé tartozom, akik már akkor is a rend tagjai voltak, amikor a Rá­kosi időkben feloszlatták a ren­deket - ennek most, júniusban van éppen ötven éve -, s nem voltam még elég öreg ahhoz, hogy az újjászervezés munkáját rám ne bízzák 1990-ben. Persze örömmel vállaltam a tennivaló­kat.- Hogy került önre e fehér csu­ha?- Nem az egyik napról a másik­ra fogalma­zódik meg az emberben az, hogy Is­ten szolgála­tába szeretne szegődni. Én is eleinte a kerülőutakat jártam, bár éreztem, hogy nem nekem va­ló a katonaélet. Különösen a há­ború viharában átéltek után. S bár szolgáltam még egy kis időt az új hadseregben is, a szerzetesélet mellett döntöttem. A pálosok az imádság és a magány szereteté­ben élnek.- Talán az egyik legkisebb rendbe lépett be.- Valóban. Ma ötvenkét kolos­torunkban összesen ha félezren vagyunk a nagyvilágban, s a rendtársak nagy többségükben lengyelek. Ugyanis amikor II. Jó­zsef a szerzetesrendeket felosz­latta, a monarchián kívülre ke­rültünk, s valójában a lengyel testvéreinknek köszönhetjük a túlélést. Valaha csak magyar le­hetett a rend generálisa, ám vál­tozott a világ, s jelenleg a czesto- chowai központunkban Sta­nislaw Tureké e tisztség.- Magyarországon Pécs a pálo­sok sok fiatalt is vonzó központja.- A központ ott van, ahol a tar­tományfőnök él, és én hosszú évek óta kötő­döm e városhoz. S abban, hogy pezsgő az élet a templomunk kö­rül, elévülhetetlen érdeme van a pálosok baráti körének.- Milyen a magánélete a reme­tének?- A teljes életével, minden per­cével szolgál. Ezt teszem én is. Célom, hogy újból megizmosod­jon idehaza is a rend, s legyenek követőink. De nem mindenki felel meg, s nem mindenkiből lesz pá­los, aki bekopog hozzánk a fiata­lok közül. KOZMA FERENC P. Máié Péter valójában Máté Tibor néven született 1926-ban Csokonyavisontán. Katonatisztként harcok az orosz fronton. 1947. szeptember 5-én szerzetes lett, a rendek feloszlatása után segédvá­járként dolgozott, 1956-ban pappá szentelték. Mielőtt Magyarorszá­gon újra szerveződött a rend, Pécsett, Kertvárosban volt plébános. Vigyázzunk egymásra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents