Új Dunántúli Napló, 2000. június (11. évfolyam, 149-177. szám)
2000-06-19 / 166. szám
2000. JÚNIUS 19., HÉTFŐ B ARANYA 1 TÜKÖR Uj Dunántúli Napló - 5. oldal ÜNNEP A PÉCSI MENTŐÁLLOMÁSON. A város egyik első mentőorvosának, dr. Siptár Miklósnak az emléktábláját avatták fel a hét végén a Tüzér utcai épület előcsarnokában. A domborművet, amelyet Borsos Miklós készített, a mentős özvegye és dr. Buda Péter, a baranyai mentőszolgálat főorvosa avatta fel. _____fotó; laufer László Öt ember bilincsben SZALATNAK Kétszáz, templomi első áldozásról kijövő ember előtt vertek bilincsbe rendőrök két köblényi fiatalembert, majd később még hármat. A gyerekek és az öregek sírtak, hasonló eset még nem történt a faluban. Azt mondják a köblényiek, hogy két cigánycsaláddal küzd a falu hosszú évek óta, akik többször megfenyegették a gyerekeket, volt akit bozótvágó késsel kergettek, s azt hangoztatták, hogy megdögle- nek sorban mind. A kézbesítő hölgy férjének nyakába bele is vágták a fejszét, élete egy hajszálon múlt. Akkor, mondja a hölgy, csak fél év múlva jöttek ki a rendőrök, kivizsgálni az ügyet. Most, hogy öt fiatalember elhatározta, megvédi a falut, mint mondták: „lerendezik a cigányokat”, szirénázva érkeztek a rendőrautók. A „lerendezés” a helybeliek szerint ablak- és ajtóbetörésekből állt, s nyomatékként egy pofonból, amely ahhoz képest, hogy a másik fél terhes anyukából kívánta „kitaposni” a gyereket, enyhének tűnik. A Komlói Rendőrkapitányság ügyeletese nem kívánta kommentálni az eseményeket, ő nem illetékes. Meg nem erősített információink szerint a komlói készenléti szolgálat akciójáról van szó, garázdaság és házfelgyújtá- si kísérlet miatt gyűjtötték be a fiatalokat, de az ügy lezárásáig nem nyilatkozhatnak. Az emberek leginkább azt sérelmezik, hogy a templomkapuban a rendőrök brutálisan hátrabilincselték a kislányát kikísérő apát, mintha gonosztevő lenne. Ilyet, állították, eddig csak gengszterfilmekben láttak. CS. L A vendégkör kedveli a falut Baranyai körkép A turisták zöme belföldi vendég, de németek, osztrákok, hollandok és horvátok is szívesen jönnek Dél-Du- nántúlra. A tourinformiro- dák számát növelni kell. Magyarhertelenden tartott kihelyezett ülést a múlt héten a Baranya Megyei Közgyűlés idegenforgalmi bizottsága. - Lehet az agy Pécsett, de a gyakorlati dolgok a kisebb térségekben és a településeken dőlnek el - indokolta az ülés helyszínének kiválasztását Polgár Zoltán, a bizottság elnöke. Napirendi téma volt a megye turizmusmarketing terve, amely szerint a megye nemzetközi jelentőségű vonzerői közül ki kell emelni a gyógy- és termálvizeket, a Duna-Dráva Nemzeti Parkot, a Villány-Siklósi Bonität, az építészeti és a kulturális értékeket. Ma már országos vonzerőnek számít a baranyai falusi turizmus is. A régiót felkereső vendégek zöme szerényebb anyagi körülmények között él, és mivel 73 százalékuk városi környezetből jön, a szép, nyugodt, csendes természeti környezetet keresik. Sajnos megyénkre is a szezonális idegenforgalom jellemző, mert téli kínálattal, például sípályákkal nem rendelkezünk. A közeljövőben várhatóan Magyarhertelenden és Szigetváron nyílik információs iroda. __________ KOHA ZSUZSA Ar any-láz, magyar módra Baranyai körkép Az Oktatási Minisztérium ez év elején pályázatot hirdetett 5000 lakosnál kisebb falvak önkormányzatai számára a településen lakó tehetséges, nyolcadik osztályos tanulóknak az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvételre, lehetőséget biztosítva arra, hogy ennek eredményeként a gyerekeket felvegyék gimnáziumba, kollégiumokba, majd a felsőfokú képzésbe. A program azonban nem kevés ellenérzést váltott ki országszerte. A pályázat szerint egy önkormányzat évente maximum két tanulót jelölhet, és vállalja, hogy havi ötezer forintos ösztöndíjjal támogatja az általa jelölt .diákja tanulmányait. A pályázatra olyan jó képességű, kiemelt szintű gimnáziumi oktatásra érdemes tanuló jelölhető, „akinek a továbbtanulása tőle független okokból nem biztosított.” A minisztérium kiírt egy másik pályázatot is, amely által az Arany János tehetséggondoTisztelt Igazgatónő! Az Arany János Tehetséggondozó Programra benyújtották egyik tehetséges tanítványuk, Orsós Szilvia pályázatát. Megyéjükben a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban és a Kodály Zoltán Úti Középiskolai Kollégiumban indul ősztől az Arany János Tehetséggondozó Program. Mivel SziMa más gimnáziumot és kollégiumot jelölt meg, pályázatát nem tudjuk elfogadni. A tanuló a hagyományos felvételi eljárás keretében jelentkezzen az általa megjelölt iskolába, ahova remélhetően felvételt nyer. Budapest, 2000. Tisztelettel: február 21. zó programba olyan neves gimnáziumok és hozzájuk kapcsolódó kollégiumok bevonását tervezi, amelyek vállalják ezeknek a tehetséges tanulóknak egyetemi, főiskolai továbbtanulásra való felkészítését. Megyénként egy gimnázium kiválasztását tervezték. A pályázat kiválasztási szempontjai között nem szerepel a település hátrányos volta, továbbá a tanulók hátrányos helyzete sem. Az sem volt fontos, hogy a pályázó gyerekeknek milyen a tanulmányi eredménye, amelynek eredményeképpen az önkormányzatok döntésében semmiféle objektív kritérium nem játszott szerepet, a kiválasztás tehát önkényes és tetszés szerinti, nyilvánvaló, hogy a rossz érdekérvényesítéssel bíró szülők gyermekei hátrányba kerültek. Pedig a lehetőség óriási, hiszen a havi ötezer forinton felül az állam ezen tanulók számára kétszeres normatívát biztosít öt éven keresztül, ugyanis a képzés nem négy, hanem ötéves. A program egyértelműen hátrányosan érinti a szegényebb rétegeket, ezen belül különösen a cigány származásúa- kat. Lapunkat Orsós János, a Hidasi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke arról tájékoztatta, hogy a kistelepüléseken a hátrányos helyzetű diákok között a cigány származásúak aránya jóval meghaladja az 50 százalékot, ugyanakkor az Arany János Programba végül is 700 diákot választottak ki, akik közül mindössze 21 a cigány. Mint elmondta, többszöri próbálkozás után sem fogadta több kisebbségi önkormányzat képviselőit Kömyei László helyettes államtitkár, majd végül a minisztérium munkatársához, a program egyik kidolgozójához, Kecskés Évához bejutottak. Ő azonban kifejtette, hogy az Arany János elnevezés kifejezetten a magyarságra utal, nem is érti, hogy egy cigány kisebbségi önkormányzat miért gondolja, hogy a cigányság célcsoport lenne ebben a programban. Kecskés Éva az elmúlt hét csütörtökén megígérte, hogy péntek reggel lapunknak telefoninKörnyei László Oktatási Minisztérium helyettes államtitkár terjút ad, de pénteken munkatársa közölte: be sem jött, elutazott. Baranyában a Leőwey Gimnázium a Kodály Kollégiummal közösen nyerte a pályázatot. 33 fiatalt vettek fel a szeptemberben beinduló osztályba, mondja Szolcsányi Jánosné igazgató, közülük 2-3 a cigány származású. Az országban egyébként 20 iskola nyerte el a pályázatot, de idén csak 12-ben indul be a program. Baranyában sem volt elég jelentkező, ezért Somogyból, Bács-Kiskun- ból és Zalából is beiskoláztak gyerekeket a pécsi gimnáziumba. A jelentkezéseket a minisztériumba kellett felküldeni, a pozitív illetve az elutasító döntések ott születtek. Hogy a falvakban miképp történtek a jelölések, azt Szolcsányiné nem tudta megmondani, ők szerencsére kiestek a kicsinyes torzsalkodásokból. Az viszont már biztos, hogy a havi ötezrek fizetését végül is a minisztérium átvállalta. Az előkészítő egy évre mindenképpen szükség van, mondja, hiszen akadt olyan színtiszta kitűnő diák, aki egypontosra írta a matematika felmérőt. A lécet viszont nagyon magasra kell tenni, ebben partnerek a tanárok és a gyerekek is, a hangulat már most is eufórikus. Mindenki várja az őszi indulást, amikor a heti 4 magyar-, 4 matek-, 3 számítástechnika, 7 angol-, 3 testnevelés- és 3 németóra mellett lesz például drámapedagógia képzés és természetismeret, kísérletek sorozatával. Június 23-án kerül sor a háromoldalú szerződés megkötésére, melyet a minisztérium, az iskola és a város egy-egy képviselője lát el kézjegyével. Az aluljelentkezésnek egyébként ellentmond, hogy információink szerint sok elutasítás történt a minisztérium részéről. Mellékelt példánk esetében például nem elfogadható az elutasítás indoka, hiszen természetes, hogy a jelentkező kislány más gimnáziumot és kollégiumot jelölt meg: a pályázat benyújtásakor még senki sem tudta előre, hogy a megyében melyik iskola lesz majd a kiválasztott. A gyerekek és a gimnáziumok pályáztatása ugyanis párhuzamosan zajlott. CSERI LÁSZLÓ Felosztották a vízművagyont A múlt heti egyeztető tárgyaláson a hat alapító megegyezett, hogy a felszámolás alatt álló Baranya Megyei Vízmű Vállalat 533 millió forint értékű dologi vagyonából melyik 'önkormányzat milyen ingatlant és ingóságot kapjon. Baranyai körkép- Komló körzetét beleértve a Baranya Megyei Önkormányzatot is 232, Mohácsét 99, Siklósét Harkánnyal együtt 90 és Szigetvár körzetét 112 millió forint értékű üzemigazgatósági és központi működtető vagyon, illetve központi vállalkozói vagyoncsoport illeti meg - mondja Búzás Gábor végelszámoló (képünkön). Még 1997 júliusában kezdődtek az egyeztetések, hogy melyik önkormányzat mit is kapjon, illetve kaphat a megyei vízmű tulajdonából. Legtöbbjük eleve konkrét igénnyel állt elő, hogy valójában mire van, lenne szüksége, volt, aki személyautóhoz, más épülethez, volt amelyik géphez, egyéb eszközhöz ragaszkodott. A szerdai egyeztetésen végre mindenki elégedetten állhatott fel, ezzel pont kerülhet a három éve húzódó ügy végére. A hat alapító önkormányzati testület elé még júniusban bevihető az egységes szerkezetű vagyonfelosztás, s ha azt jóvá is hagyják, júliusban megkezdődhet a vagyon tényleges átadása az érintett 288 önkormányzatnak. A tulajdonhoz jutó települések viszont eldönthetik, hogy bevi- szik-e apportként a kapott vagyontárgyat a számukra vízmüvet üzemeltető cég tőkéjébe, amire igencsak hajlanak is, de nem kötelező. A baranyai vizes szolgáltató cégek közül a Komló-Víz, a Mohács-Víz, a Sziget-Víz és a Tenkesvíz viszont köteles az általuk üzemeltetett eszközt, eszközöket átadni a testületi döntésnek megfelelően az adott önkormányzatnak. Tehát ki kell adniuk a megkapott vagyonrészt, még ha az általuk megszokott és használt eszközökről is kénytelenek lesznek ezáltal lemondani. A cél, hogy ezzel megszűnjön az osztatlan közös tulajdon. Várhatóan szeptemberben még visszavan a zárómérleg elkészítése és a pénzkészlet felosztása, de a végelszámoló szerint az már gyorsan végrehajtható az érdekeltek megelégedésére. Az alapítók szerint az utóbbi három év túlságosan hosszúnak bizonyult. _______ b. hurányi l Fö lényesen győztek SZENTLŐRINC Az Újhelyi Imre Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola két csapatot indított a keszthelyi regionális OMÉK vetélkedőn, az egyik továbbjutott az országos döntőbe, a másik 2. lett. Magyar János, a két 3 tagú csapatot felkészítő mérnök-szaktanár méltán büszke diákjaira, hisz egyik csapatuk megnyerte a versenyt, míg a másik a második lett. Az öt regionális vetélkedőt nyert csapat között ott lesz a 73. OMÉK keretében a szeptemberi országos döntőn a 10. A-s Teleki csapata (Szabó Elza, Bartha Edina és Kovács Krisztina). A keszthelyi területi döntőn második Újhelyi csapat tagjai (Bicskei Beatrix, Éliás Eszter és Eigner Dániel) is tantestületi dicséretben részesültek. b. m. l. Botrányos közmeghallgatás egy baranyai községben A község hatfős testületé megosztott: a polgármesterrel az élen három kisgazda valamint három független képviselő, amely patthelyzetek egész sorát eredményezi, s ki- sebb-nagyobb botrányokat. A lakosság ugyancsak megosztott, s bele is fásult az állandó harcokba. Szava Délutáni forró képviselő-testületi ülés a kultúrházban, amely egyben közmeghallgatás is. Tárgya az iskola 7-8. osztályának beindítása. Az intézmény évek óta tartó problémája, hogy a gyerekeket Szalántára viszik a szülők, hiszen a felső tagozatnak a 7-8. osztály hiánya miatt nincs perspektívája. Ózdi Kálmán polgármester (képünkön) felvázolja az iskola történetét, szól arról, hogy a falu jövője szempontjából kívánatos volna a bővítés. Két község is társulna hozzájuk, ez kedvezményeket jelentene. A polgármester szerint csak három évig veszteséges a bővítés. A pokol Palotásné Vörös Júlia képviselő felszólalásával veszi kezdetét. Költségvetést és szakértői véleményt kértek, de egyiket sem kapták meg, illetve egy, a község intézményeit átvilágító szakvéleményt a polgármester elzárt a fiókjába, csak hetekig tartó kérés után sikerült fénymásolatot kapnia, azt is a fénymásolási költségek előzetes kifizetése ellenében. Hétmilliós költséghiányt tol maga előtt az önkormányzat, s képtelenség felelősséggel dönteni egy ilyen fontos kérdésben, ha nem tisztázott, milyen terhet jelent a fejlesztés az önkormányzatra nézve. Ettől kezdve mindenki kiabál, a polgármester szerint a hétmilliós hiány nem ide tartozó téma, a bővítés költségei a testületre tartoznak, nem a szülőkre, továbbá minden állampolgárnak kötelessége a fénymásolási költség kifizetése. A szülők egy része nekiesik Palotásnénak, megkérdezik, hogy milyen jogon veszi fel magnóra a közmeghallgatást. Pista bácsi, a kisgazdapárt nagy öregje is közbeszól: Ne nyúljon senki az iskolához és a templomhoz! Idegen érdekeket szolgál a képviselő- testület három renitens tagja, mondja Karászi Sándor alpolgármester. Ekkorra már csak tíz felnőtt és négy gyerek képviseli a lakosságot, képtelen javaslatok hangzanak el: csak egy fizikatanárt kell fölvenni, így megoldható a hetedik indítása, s hogy nem kellene megállni a hetedik-nyolcadiknál, lehetne szakmunkásképzőt, főiskolát és egyetemet is létrehozni. Közben kiderül, hogy kettő darab hetedikesre lehetne számítani szeptemberben, s rákiabálnak Pista bácsira, hogy fogja be a száját, mert folyamatosan szónokol, miközben mások beszélnek. A testület kisgazdatagjai újra és újra a falu fejlődését és szebb jövőjét ecsetelik, a felmerülő esetleges költségek kérdései nem hatolnak el tudatukig. Karászi Sándor hozzászólását a zajban nem is lehet hallani, de láthatóan nem zavarja, hogy önmagának beszél. Fény derül arra is, hogy egy korábbi testületi ülésen a polgár- mester kirántotta Palotásné alól a széket, amiért magnót használt azért, mert hosszú ideje úgy érzi, az ülésekről készülő jegyzőkönyvek torz képet nyújtanak. Ózdi Kálmán ezt hevesen tagadja, Palotásné pedig közli, hogy már törvénytelenségek sorozatát állapította meg a közigazgatási hivatal. Aztán szavazás következik, de az iskolafejlesztés koncepcióját a testület nem fogadja el. A közmeghallgatás második témakörére már csak két szülő marad. Ekkor veszi elő Palotásné a kisgazdapárt közleményét, amelyet közszemlére kiragasztott a hivatal egyik alkalmazottja, akinek az is a feladata volt, hogy az esetlegesen letépett papírokat pótolja. A kiáltvány szerint az FKgP szavai szervezete belátja, hogy tévedett, amikor Palotásné képviselővé való megválasztását támogatta, ő a meglévő eredményeket tönkre akarja tenni, ezért tőle elhatárolja magát, és erre kéri a falu lakosságát, mely által megakadályozható a falu lecsúszása. A közmeghallgatás után a polgár- mester négyszemközt nyomatékosan kéri az objektív tájékoztatást, majd erre biztat az alpolgármester is, következetesen Lendvai úrnak szólítva. CSERI L.
