Új Dunántúli Napló, 2000. június (11. évfolyam, 149-177. szám)
2000-06-15 / 162. szám
» 8. oldal - Új Dunántúli Napló KÖRNYEZE TVÉ D ELEM 2000. Június 15., csütörtök Ü Ü Oldalszerkesztő: Mészáros Attila Kerekeken, körbe Balaton Folyamatosan hosszabb lesz a balatoni kerékpárút. A cél az, hogy a biciklire pattanók a Balaton körül - közel a parthoz - biztonságosan közlekedhessenek, túrázhassanak. Az út közel 200 kilométeres lesz. A bringások által régóta várt útvonal kivitelezője a kerékpárosok társadalmi szervezeteinek javaslatait is figyelembe vette, amikor a nyomvonalat kijelölte. Az út érint településeket, kikötőket, kempingeket, vasútállomásokat, szállodákat. Megjelent egy olyan bédekker is, amely bemutatja a bringakörút mentén fellelhető műemlékeket, természeti látványosságokat, nevezetességeket is. Az út fejlesztéséhez a Turisztikai Célelőirányzat és az Útalap is hozzájárult, üzemeltetéséről az érintett önkormányzatok gondoskodnak. Gyógyultan a szél szárnyán PÉCS Madármenhelyet alakítottak ki és avattak a napokban a Misina Természet- és Állatvédelmi Egyesület pécs-somogyi területén. Átmeneti szállásként szolgál azoknak a sérült madaraknak, amelyek gyógyításra szorulnak, hogy azután ismét egészségesen repülhessenek, a szél szárnyára támaszkodva. A madármenhely egyetlen üyen célú létesítmény a régióban. Nem tévesztendő össze a Madár Emlékparkkal, amely a Dráva mellett kopjafáival már évek óta emlékeztet a hazánk területéről kipusztult madarakra. Sajnos, ebben a parkban is mind több kopjafára kell számítani, jelezve azt, hogy a madarak védelemre szorulnak, állandó figyelemmel kell lenni a fajták megőrzésére. Korántsem véletlen, hogy az erdőgazdák - ebben az összefüggésben elsősorban a Mecseki Erdészeti Rt. - a fakitermelés során gazdasági szempontjaikat is háttérbe szorítva őrzik meg védőterület lábon hagyásával például a rétisasok fészkeit. Rétisas nem valószínű, hogy a frissen felavatott menhelyre kerül. Ám - hallottuk Wagner Gézától (kis képünkön), a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság zoológus szakfelügyelőjétől - a korábbi években a sérült madarakat találók, de néha még a szakemberek is tanácstalanok voltak, mi legyen a beteg .állatokkal. A pécsi állatkert gyakorta befogadott üyen madarakat, de ez nem jelentett megoldást. Másrészt az is fontos szempont, hogy védelem alatt álló madarak menthetőek meg a menhely kialakításával. Néhányan, akik ilyen madarat találtak, nem sejtve, hogy a természet jeles értéke került a kezükbe, a szenvedéstől való megszabadítás érdekében megölték a madarat. Jót akartak, ám a természet- védelem szempontjait, szabályait megsértették. Pedig a védelem alatt álló madarak eszmei értéke is magas. (Lásd táblázatunkat.) A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság támogatta a Misina Egyesületet a menhely - pontos elnevezése: madárrepatri- áló - létesítésében. Az utóbbi pályázaton nyert pénzből kezdhette el a létesítmény építését. A szükséges, nem is kis mennyiségű faanyagot a Mecseki Erdészeti Rt. biztosította. Bár alig pár napja készült el a menhely, lakói már vannak. Sérült baglyok, ölyvek várják, hogy gyógyulásuk után ismét szabadon szállhassanak. Sérüléseik többnyire járművekkel való ütközéstől, mérgezéstől, vagy lőtt sebtől erednek. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a pénzügyi támogatáson túl azt is vállalta, hogy fogadja a sérült madarak megtalálóinak bejelentését. Természetesen lehet közvetlenül a Misina Egyesülethez is fordulni. A telefon: (72) 337-035, a hét minden napján. Vélhető, hogy a tágas, valóban a madarak minél zavartalanabb körülmények közötti felépülését szolgáló menhelynek folyamatosan lesznek lakói. Három nagy és három kisebb röpde várhatja felgyógyulásukat, állandó orvosi felügyelet, folyamatos gondozás és őrzés mellett. Á madarak gyors és szakszerű elhelyezése érdekében a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Misina együttműködési megállapodást kötött. Maga a menhely is a park tervezésében, szakmai útmutatásai alapján épült fel. Eddig a sérült madarakat Wágner Géza kénytelen volt a Hortobágyi Nemzeti Park területére szállítani. A Pécs-Somogyon felgyógyuló felnőtt állatokat már náluk, természetvédelem alatt álló terület közelében engedik majd el, a fiókák, fiatal madarak azonban továbbra is a Hortobágyra kerülnek. Külön gondoltak a szakemberek a gólyákra is. Számukra külső kifutó készül, kialakítása most van folyamatban. VÉDETT MADARAK ESZMEI ÉRTÉKE Rétisas 500.000 Ft Pusztai sas 10.000 Ft Fekete gólya 250.000 Ft Sarlósfecske 10.000 Ft Fehér gólya 100.000 Ft Szürkegém 10.000 Ft Barna rétihéja 50.000 Ft Vadgerle 10.000 Ft Darázsölyv 50.000 Ft Vörös vércse 10.000 Ft Füleskuvik 50.000 Ft Vörösbegy 2.000 Ft Kabasólyom 50.000 Ft Barázdabillegető 2.000 Ft Holló 50.000 Ft Csíz „ 2.000 Ft Egerészölyv 10.000 Ft Énekes nádiposzáta 2.000 Ft Héja 10.000 Ft Füsti fecske 2.000 Ft Mezei pacsirta 10.000 Ft B S «7 Julius Meinl Választék a javából! Ne induljon hosszú és fárasztó bevásárlókörútra, hogy megkeresse: mit hol vásárolhat meg kedvezményesen! Most egy helyen találhat meg több akciós terméket is: a Csemege Julius Meinl üzletekben! Június 13. és július 2 • között számos élelmiszert és háztartási cikket kínálunk árengedménnyel: Csemege Julius Meinl tej, 1.5 %, 11 99Trappista sajt 879-/kg Csirke felsőcomb, előhűtött 399-/kg Félbarna kenyér, 1 kg 89Parasztkolbász 629-/kg Zóna párizsi 249-/kg Kamillás tusfürdő, 300 ml (érzékeny bőrre) 165Kamillás testápoló, 300 ml 175Kamillás pumpás kézápoló, 500 ml 325Charlotte gyümölcs tusfürdő, 11 (grapefruit, exotic illat) 249Charlotte gyümölcs habfürdő, 11 (grapefruit, exotic illat) 229Charlotte gyümölcs krémszappan, 11 (grapefruit, exotic és fruits illat) 255Ultra Viola mosópor, 3.6 kg 769Bip Öblítő, 11 (romantika és lagúna illat) _ 174Akciós áraink a készlet erejéig érvényesek! Főszereplő mellékágak: kérdéses vízpótlás Baranyai körkép Az ország folyóinak mellékágairól jelent meg nemrégiben könyv a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium gondozásában. A kiadvány aktualitását az adja, hogy ismét központi kérdés lett a mellékágak vízpótlásának problémája. „A mellékágak abban különböznek a gyakran csak természetvédelmi és tájképi jelentőségű holtágaktól, hogy szinte valamennyi fontos szerepet tölt be a hozzá kapcsolódó térség gazdasági, társadalmi, sőt kulturális életében.” - írja egy nemrég megjelent remek kiadvány, a Magyarországi folyószakaszok mellékágai című kötet előszavában dr. Hajós Béla, vízügyi helyettes államtitkár. Baranya megye pedig bővelkedik ilyen mellékágakban, lévén a Duna és a Dráva kétoldali ölelésében fekszik. Az előbbi folyó esetében térségünkben - az Alsó- Dunához kötődően - huszonkilenc, a Dráva „gyermekeként” pedig összesen húsz mellékágat ismertet a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium kiadásában megjelent könyv. A kiadvány aktualitását egyebek mellett az is indokolta, hogy napjainkban ismét egyre inkább felszínre került a folyók mellékágainak vízpótlása. Jelenleg ugyanis ez gyakran és sok helyütt megoldatlan, mint ahogy a parti szűrésű vízbázisok védelme, a vízminőség megóvása sem mindenütt elégséges sajnos. Összefoglalva: a mellékágak vízgazdálkodási és természetvédelmi rehabilitációja területén bőven van még mit tenni. E témakörről érdemes megjegyezni, hogy a holtágak felmérésének munkálata már korábban elkészült, illetve azt is, hogy természetesen folyamatban vannak a Dráva szabályozását (hajózhatóságát) célzó munkák is, s ezek során a vízügyi szakemberek figyelemmel vannak a Duna-Drá- va Nemzeti Park Igazgatóság által még 1996-ban megfogalmazott természetvédelmi szempontokra is. Emeljünk ki az elemzésből egy drávai mellékágat, annak illusztrálására, hogy milyen szakmai szempontok alapján készült a mostani felmérés. A majláthpusztai mellékág a folyó bal partján húzódik. A Dráva főmedrével két kisebb szigetet fog közre. Ez a mellékág mind- összesen másfél kilométer hosz- szú, átlagosan 100 méter széles, a vízfelülete 15 hektár, átlagos vízmélysége pedig másfél méter. A szakasz teljes egészében a magyar állam tulajdonában van, kezelője pedig a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, de mint védett terület, értelemszerűen a Du- na-Dráva Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik. A mellékágon található keresztgát, elzáró keresztgát és úgynevezett bekötő keresztgát is. Az ember itt már alaposan beleavatkozott a Dráva szabad folyásába, a hajdan rohanó víz csillapításának eredményeként ma a mellékág felisza- poltságának mértéke már csak közepesnek nevezhető, csakúgy, mint vízinövényekkel való be- nőttsége is. Ez a szakasz a korábbi közbeavatkozások ellenére is azon mellékágak közé tartozik, amelyek tájformáló szerepe jelentős. Érdemes megjegyezni, hogy nem csak a védettség fontos ezen a területen, de a horgászok egyik kedvenc vize is a majláthpusztai mellékág. __________________■ Er dőfigyelő Baranyai körkép A WWF (Világ Vadvédelmi Alap) Magyarországon is működteti erdőfigyelő programját. A tapasztalatok jók, összehasonlítva az európai erdészetek gyakorlatával is. A WWF kidolgozta a hazai erdőkre vonatkozó jövőképét és javaslatait is. Az 1997-ben életbe lépett törvények az erdőről és a természet védelméről komoly előrelépést jelentettek az erdők korszerű, a társadalmi igényeket mind jobban kiszolgáló kezelése felé. Egyébként tegnap és ma van Pécsváradon, illetve Árpádtetőn egy országos rendezvény, amelynek házigazdája a Mecseki Erdészeti Rt. A tanácskozás témája a természetközeli erdőgazdálkodás az ezredfordulón. Az Országos Erdészeti Egyesülés rendezvénye során a szakemberek a Kelet-Me- csek vágáskorba érett területeit is megtekintik. A WWF húsz európai országot hasonlított össze és állított fel rangsort az erdők állapota, kezelésének gyakorlata alapján. A felmérés célja - több mint száz szempont alapján mérlegeltek -, hogy felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek az erdők kezelésével, megőrzésével és hasznosításával kapcsolatban jelentkeznek. Az egyik legfontosabb tanulság, hogy bár minden egyes kérdésben elérhető volt a maximális pontszám egy-egy ország számára, az összesített eredmények mégis 36 és 62 százalék körüliek, azaz a legjobban teljesítő országok sem érték el a kétharmadot. Ez pedig az élen lévőktől is további előrelépéseket igényel az erdők védelme és megfelelő kezelése területén. A magyar erdők területe évtizedek óta növekszik, de még így is kevesebb a kívánatosnál. A terméERDÉSZETI RANGSOR Ország Összes pontszám %-ban Svájc 62 Finnország 61 Svédország 58 Ausztria 57 Szlovákia 57 Lengyelország 53 Norvégia 53 Törökország 53 Magyarország 52 Németország 52 Spanyolország 52 Franciaország 51 szetvédelmi szempontú' megközelítés két legfontosabb kritériuma a megfelelő törvényi szabályozás és a védett területek nagysága. Az ország erdőterületének mintegy 20 százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt. Ezt a WWF- felmérés igen jónak tartja. Ezt a képet azonban némiképp módosítja az, hogy az erdők kezelésének hatósági felügyeletét nehezíti az erdőterületek jelentős része (több mint 10 százalékának) tulajdoni és kezelési viszonyainak homályossága. Ez a zavaró körülmény a privatizáció eredménye. Nem dicsérhető, hogy Magyar- ország erdeinek közel fele nem őshonos fafajokból áll. Ezeket az állományokat az erdőgazdálkodás alakította ki, bár sok esetben a termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodva. Ebből következően azonban adott a feladat: a lehetősége- ken belüli folyamatos csere. ■ n is körülbelül fele a üzemanyagköltséggel autózhat, mint eddig ha gépkocsiját PB-autógázzaTüzemélteti. A PB-gáz korszerű, környezetbarát, edvező. Ha szeret jókedvűen, felszabadultan autózni, a visszaút költségét takarítsa meg a Prímagázzal. PRÍMAGÁZ További információ a helyi hívás áfáértelérheti! Töitőáik)rnd»s-üziKTMrf»«rt6fo vóidkozók figyelmébe! A Prímofláz Rt. kiemelt 1 —-------- KÉK SZÁMON: 06-40-45-50-50 támogertsf nyújt PB-autógáziBMtartúiykufcá létezéséhez az orazágbánndy területin. 4
