Új Dunántúli Napló, 2000. június (11. évfolyam, 149-177. szám)

2000-06-08 / 156. szám

10. oldal - Új Dunántúli Napló 2000. Június 8., csütörtök TELET Megszólalta lélekharang (Részlet Maróti Jolán M. Assumpta visszaemlékezéséből) Nevelői hivatásra a Miasszonyunk Kano­nokrend tanítónőképzőjében készültem. Osztályunkra jellemző volt a vidámság, az egymáson testvérként segítő szeretet. Es ez nem szakadt meg a következő nehéz évtize­dek során sem. Tizennégy éves kólómtól csendben, a sok szép példa hatására is készültem hivatá­somra. 19 évesen, tanítói oklevéllel, főleg jó édesapámmal megvívott harc után, felvéte­lemet kértem a pécsi zárdába abban a re­ményben, hogy vágyam szerint taníthatok, imádkozhatok. Elöljáróim másképp döntöttek. Rendi szükséglet szerint a budapesti egyetemre (matematika, fizika, kémia szakra), majd a szegedi Apponyira küldtek. . 1941 -ben kezdtem munkámat a tanítókép­zőben és mellette a noviciátusban segítettem. 1943-ban jött a nagy feladat: csökkentett óra­számmal a pécsi ház és iskolák gondnokává neveztek ki. A háborús évek nehézségeit a pécsi szerzetesrendekkel karöltve és egymást testvér­ként segítve vészeltük át. Örök hála a Mindenhatónak, hogy azért 1944-ben a tanító­képzőben osztályt is kap­tam, taníthattam. A kapocs, amely tanítványaimmal ösz- szekötött, a mai napig is szo­ros. Szeretetem és imám kí­sérte őket, hogy apró fény­ként világíthassanak... Most is, ők és utódaik reményem és örömöm. Gondnoki feladatom alól nem kaptam felmentést. Az 1948-as államosítás, az 1950-es felosz­latás mindig nyújtott feladatot rendem és rendi testvéreim felé. A szülői háztól, csa­ládtól csak fizikailag szakadtam el, igyekez­tem lelki összetartó erő maradni. Június 9-én lesz 50 éve, hogy éjszaka az egész várost, illetve szerzetesházakat körül­zárták leponyvázott teherautók, hogy szét­szórjanak az egész országban bennünket. Templomunk tornyában megszólaltattuk a háborúk után még meghagyott lélekharan­got. Kis batyuval ebédlőnkbe gyűjtve a 74 nővért, írtuk alá a kiutasító határozatot. Ké­résünkre a Te Deumot elénekelhettük. „Édes Jézus öntsd szívembe a hithősök jel­lemét...” hangzott a folyosón. Négy teherautó indult hajnalban velünk, az első kocsiban a tabernákulumból kiemelt ciborium szentostyá­val. Kétségbeesés, nyugtalanság távol volt tőlünk. Rózsafü­zért imádkozva vár­tuk, hol köthetünk ki. Vácra, nem a börtön­be, a püspöki palotába értünk. Dr. Pétery Jó­zsef püspök atya min­den előzetes értesítés nélkül fogadott ben­nünket. „Kedveseim, honnan jöttek?” A püs­pökvár papjai, a sze­minárium diákjai mind mozgósítva lettek: meleg étel, ágyak, matracok kerültek elő. Minden ajtó kinyí­lott... Szóval ki nem fejezhető. 240-re emelke­dett a női és férfi szerzetesek száma. Mind el volt látva. Három hónapot töltöttünk itt. Zak­latások, éjszakai riasztások mellett a tábor lelki békében imádkozott, remélt. Püspök atya felejthetetlen örök példakép! Asztalára nem kerülhetett más, mint ami a tábor lakói­nak. Hűséges papjaival nyújtott szeretete, ál­dozata bárcsak vonzana nemzedékeken át! Hosszas tárgyalások után szeptember 15- én feloszlatták a tábort. Kit, hol, hová? Né­hány hónapba került, míg mindenki, esetleg ideiglenesen csak, de otthonra talált. A testvéri szeretet csodálatos megnyilvá­nulásainak lehettünk tanúi. 1951. január 1- jétől, mint kémikus, a pécsi gyógyszertári központba kerültem. Együttérző kedves munkatársak, családias környezet fogadott. Nem sokáig tartott. Április 17-én főnök­anyánkat, (Hajós M. Alfonza) majd engem április 29-én az ÁVO letartóztatott. „Illegális szerzetesi kapcsolatok” címén négy évre el­ítélt Jónás ötös tanácsa 41 kihallgatás után. Huszonhét hónapot töltöttem le az ÁVO kü­lönböző börtöneiben. A jó Isten akaratában megnyugodva, mint aki most rendjének, embertársainak, családjának így használhat Vácott, a püspöki palota kertjében (ARCHIV FOTÓ) ezt a a legjobban, töltöttem - mondhatom - kegyelmi időt. Börtön után visszakerültem a Gyógyszer- tár Vállalathoz. Innen elszólított főnöluiőm, hogy vállaljam a fennmaradással küszködő Prohászka Otthont. így kerültem két rend­társammal 1958-ban a még meghagyott egy­házi otthonba. A fennmaradás gondjait megosztva 1961-től a Rk. Egyházi Szeretet­szolgálathoz csatlakoztunk, mint papi édes­anyák és egyházi alkalmazottak otthona. Egyúttal fészek lett, ahová rendtársaink is belátogathattak. Hálás szívvel gondolok sok­sok kedves jótevőre, ismerősre, akik anyagi támogatásuk mellett lelki egységgé is váltak velünk, s ez a kapocs napjainkban is össze­köt. Maróti Jolán M. Assumpta Emlékeztető BÉRMÁLÁS. Szombaton 18 órakor Komlón Mayer Mihály megyés püspök bérmál, Pécsett vasárnap 11 órakor lesz a bér­málás a bazilikában. Pünkösd­hétfőn 18 órakor az Ágoston té­ri templomban Pavlekovics Fe­renc püspöki helynök szolgál­tatja ki a szentséget. A PÜSPÖKVÁRI Zenés Esték idei első rendezvénye pünkösd­vasárnap este 7 órakor lesz a püspöki palota udvarán. Geiger György (trombita) és Maros Éva (hárfa) műsorán Bach, Händel, Schubert, Gounod, Bar­tók művei szerepelnek. A VÁNDORLÓK és Útonlévők Pápai Tanácsának meghívására a magyarországi cigány zarán­dokcsoportban Komlóról hár­man, a mánfai Collegium Martineum diákjai és tanárai közül pedig nyolcán képvisel­ték a Pécsi Egyházmegyét Ró­mában június 1-3. között a ci­gányok szent évi nemzetközi zarándoklatán. A MAGYAR katolikus karizma­tikus megújulás 9. országos ta­lálkozója a máriaremetei kegy­templom kertjében (1029 Buda­pest, Templomkert u. 1.) lesz június 12-én 9-18 óra között. Téma: „Szentháromság - közös­ség - család”. Program: 10 óra­kor Bíró László püspök tanítá­sa, 15.30 szentmise. Párnát, széket, enni-, innivalót minden­ki hozzon magával. Megközelí­tés: a hűvösvölgyi buszvégállo­másról (57,157,257 sz. jára­tokkal.) NEMZET ÉS EGYHÁZ. A „Hazai műhely - Magyarország 2025-ben” konferencia levezető elnöke dr. Andrásfalvy Bertalan volt. Az Új Ember korábbi szer­kesztője, Rónai László pedig a hozzászólásokat indító beveze­tő előadást tartotta. A hétvégi rendezvényről hangképekben számol be a Publikum Rádió Kapocs műsora holnap (pénte­ken) 19-21 óra között a 101,2 MHz-en. Pünkösdi programok Máriagyűd. Szombat este 19 óra­kor búcsúnyitó szentmise, 20 óra­kor gyertyás körmenet a Fájdal­mas Anya-szoborhoz, 21 órakor szentóra, 22 órakor szentségimá- dás, 23 órakor gyertyás keresztút a kálvárián, 24 órakor szentmise a zarándokok elhunytjáért. Vasár­nap 8 órakor szentmise, 9 órakor a templomban a felsőszentmártom- ak, a szabadtéren az alsószent- mártoniak miséje, 10 órakor ünne­pi nagymise a szabadtéren, 11 óra­kor német nyelvű szentmise a templomban. Pünkösdhétfőn 8 órakor szentmise, 10 órakor Vásárosdombó és Rákoscsaba za­rándokának miséje, 11 órakor szi­getvári zarándokok miséje. A Baranyában élő cigányok hagyományosan pünkösd ünne­pén zarándokolnak Máriagyűdre. Az ásószentmártoni templomtól reggel fél 5-kor indul a gyáogos zarándoklat, az ünnepi szentmise 9 órakor lesz a gyűdi szabadtéri oltárnál. A bazilikában pünkösdhétfőn fél 11-kor kezdődik a német nyel­vű szentmise, amelyet Mayer Mi- háy megyés püspök mutat be. Az istentiszteletet a Magyar Rádió Pé­csi Nemzetiségi Szerkesztősége egyenes adásban közvetíti. Bezedeken hétfőn 14 órakor tartják a 700 éves jubileumi ün­nepséget. A megyés püspök úr a szentmise után megáldja a felújí­tott Szentháromság-szobrot és az új Mária-szobrot, majd leleplezi a zóját, amit egész napos program követ. A szajkiak táálkozója ugyan­csak vasánap lesz. Az ökumeni­kus istentiszteletet 15 órakor tart­ják . Szászváron pünkösdhétfőn német nyelvű misére várják a község és a környék lakosságát. A kulturális program délután 4 órakor kezdődik. Zarándoklat Aachenbe A sok százéves hagyománynak megfelelően 200 fős zarándok­lat indul Aachenbe pünkösdhétfőn.' A Pécsi Egyházmegyéből ti­zenhármán vesznek részt. A négy autóbusz Győrött találkozik, és a Székesegyházban este 7 órakor kezdődő szentmise után indulnak tovább. Aachenben szerdán a magyar nyelvű szentmi­sét Mayer Mihály pécsi megyés püspök mutatja be, csütörtö­kön a német nyelvűt Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát. falu szülöttének, Bezedeki Már­ton palotabozsoki plébános em­léktábláját. Liptódon pünkösdvasárnap fél 9-kor ünnepi nagymise vezeti be a faluból elszármazottak találko­Nagynyárádra szól az Auszt­riából és Németországból újon­nan beköltözöttek meghívása. A találkozó 11 órakor kétnyelvű mi­sével kezdődik, délután megbe- szélések, kulturális program. ■ Szerzetesek Jakab-hegyen, a Pálos kolostor romjai között sétálgatok, majd. az eső elől bemenekülők a tornyos kis épület teteje alá. Valamikor nagyobb volt ez is, majd kétszer akkora mint most. A régi kolostort már nem lehetett helyreállítani, ezért építették az újat, az imádság, a szemlélő­dés helyét, Isten nagyobb dicsőségére. 1950. június elejére tervezték felszentelését a vele egybeépült kápolnával. Ám az ünnepség elma­radt, mert a szerzeteseket 1950. június 10-re virradó éjjel begyűjtötték. Ötven éve ennek. Úgy törtek be a kolostorokba, mintha állig fel lennének fegyverkezve a jámbor apácák és szerzetesek. A „nép ellenségeit” ponyvás teherautókban szállították el. Jakab-hegy új kolos­torát aztán szépen elhordták az emberek, gondol­ták, már úgy sem megy oda senki lakni. A romok között kis rigó ugrál. Felszáll az egyik gyönyörű, magas fenyőfára és énekelni kezd. Drá­ga kicsi madár, itt vagy igazán otthon, az erdőben, a tiszta levegő, a csend hazájában. De ott vagy a nagyvárosok forgatagában is, nem tud elpusztíta­ni, kiirtani semmi. Élsz és énekelsz zöldellő erdőben és a hatalmas betonerdő közepette is. Élni akarsz, élned kell, Isten csodálatos te­remtménye! Néha úgy tűnik, eltűntél, amikor fojtogat a kipufogógá­zok bűze, de aztán ott látlak az egyik lámpabúra tetején és halbm, énekelsz. Európa ezen felén becsukták a kolostorokat és csak Magyarorszá­gon tizenkétezer embert dobtak utcára egyszeriben, addig Indiában Isten gondoskodott utánpótlásról, és Teréz anya megalapította a ma­ga „kis” rendjét, a Szeretet Misszionáriusait. Jómadarak, nem lehet őket agyoncsapni! Milyen makacs ez a fajta, mindig élni akar. Ször­nyű! Pedig okos emberek annyiszor elmondták már, hogy egészségte­len életmód, károsak a társadalomra, majd az állam felvállalja he­lyettük a feladatokat. És valóban, szépen épülget ez a társadalom, ci­vilizáció, modem technika. Ja, hogy emellett tömegek éheznek, nincs otthonuk? Erről most ne beszéljünk. Meg kell oldani a gazdasági stmktúrákat, tágabb csűröket kell építeni a felhalmozott élelmisze­reknek, több millió dollárokat költhetünk a raktározásra a fejlett Nyugaton. Ilyen komoly problémák mellett nincs idő foglalkozni azokkal, akik elveszítették egzisztenciájukat és nem tudnak mit kez­deni életükkel. Akiknek van ideje velük foglalkozni a sok jószándékú hívő és hitetlen ember mellett, azok éppen a szerzetesek. Erre az ötven évre emlékezve igazán csak egy dolgot tartok fontos­nak. Mindig énekelni, akármi is van körülöttem, Istent dicsőíteni. És ezt nem tudja semmilyen hatalom betiltani. A Szentírásból Gamáliel bölcs szavai csengenek a fülbe: „Fontoljátok meg jól, mit akartok ezekkel az emberekkel tenni! Mert nemrégiben föllépett Teudás, sok­ra tartotta magát, és vagy négyszáz férfi mellé szegődött. De megöl­ték, azokat pedig, akik hittek benne, szétszórták és megsemmisítet­ték. Utána a népszámlálás idején a galileai Júdás állt elő, és meg­nyerte magának a népet. Ő is elpusztult, és akik követték, azok szét­szóródtak. Ezért most azt mondom nektek, hagyjátok békén ezeket az embereket és engedjétek őket szabadon. Ha ez az elgondolás vagy mozgalom emberektől származik, magától felbomlik. De ha Istentől van, nem tudjátok szétoszlatni őket, és úgy látszana, mintha Isten­nel szállnátok szembe. Elfogadták érvelését.” (ApCsel 5,35-39) Bátor Botond pálos szerzetes Ötven év után 1950. június 9-én éjjel 22.30-kor megszólalt a Miasszonyunk zár­da lélekharangja: megérkezett Pécsre 20 leponyvázott teherau­tó, hogy még itt, a szerzetesház­ban élő szerzeteseket az éj leple alatt, minden nélkül az ország különböző helyeire internálják. Most 2000-ben, 50 év után erre az éjszakára emlékezve és vissza­gondolva az eltelt évekre, hálát adunk az Úrnak a sok kegyele­mért, amelynek segítségével sok viszontagság mellett ezt az időt hűségben vállalásainkhoz átélhet­tük. Június 9-én, pénteken a Mi­asszonyunk zárdatemplomban (Szent István tér 10.) este 19 órá­tól éjfélig az alábbi sorrendben rendezzük meg az imaórákat, fel­váltva szentmisével, szentség­imádással, elmélkedéssel: 19-20 óráig jezsuiták, 20-21-ig pálosok, 21-22-ig ciszterciek, 22-23-ig fe­rencesek és Assisi nővérek, 23-24 óráig Miasszonyunk Kano­nokrend nővérei. Lélekben hozzánk csatlakoz­nak a pécsi irgalmasok és fél 8-tól 12-ig saját házi kápolnájukban tartott szentórákkal a karmelita nővérek. Lélekben velünk lesz­nek a már korábban felszámolt, szolgálati lakásokban élő nővé­rek: irgalmasok, keresztesek, Krisztus Király Nővérek, Szoc. Missió Társulat, annunciáták. Szeretettel hívjuk és várjuk Pécs város minden együtt érző la­kóját, külön is a szerzetesi isko­lák egykori diákjait. M. Assumpta A Tóraadás ünnepe Az ünnepi napokban tejes ételeket esznek A zsidó ünnepek sorában ez év­ben a Tóraadásra június 9-10-én emlékeznek. Az ünnepet előesté­jén a pécsi zsidó hitközség ima­házában június 8-án este köszön­tik. A Tórában a Savuot egyben az aratást követő első árpából ké­szült két friss cipó bemutatásá­nak ünnepe is, ezért emlékezik meg róla úgy, mint természeti ünnepről. Ugyanakkor a Savuotnak megvan a maga törté­neti fontossága: a kinyilatkozta­tás ünnepe. A hagyományoknak megfelelően a növényekkel fel­díszített templomban az imád- kozók arra emlékeznek, amikor őseik a felhőbe burkolózott, vil- lámkoszorúzta Hegy tövében várták, hogy átvegyék a két kő­táblát és ezzel együtt egy min­dennél hatalmasabb elhivatást, a két kőtáblán lefektetett tanítá­sok elterjesztését, a Szinaj ra­gyogásának szertehintését a föl­dön. Az ünnepi istentisztelet kö­zéppontja a Tóra olvasmánya, a Tíz ige. Szokás, hogy e ünnepi napok­ban tejes ételeket esznek. Ennek okára több feltételezés van. Egyesek szerint régebben úgy tartották, hogy a Tóra olyan, mint a tej mézzel. Egy másik magyarázat szerint a tej héberül „háláv”, melynek számértéke 40. Negyven évig vándoroltak őseik a sivatagban, 40 napig volt fenn Mózes a Szinaj hegyén, mi­re megkapta a Tórát. Végül egy indoklás szerint amikor a zsidó­ság megkapta a kóser étkezés szabályait, még nem voltak meg betartásának feltételei, és ezért egyelőre csak tejes ételeket et­tek. Az első Angster-orgonáért Dr. Szili Katalin elnökletével teg­nap nyilvános ülést tartott „Az el­ső Angster-orgonáért” Alapítvány kuratóriuma, melyet a Pécsi Zsi­dó Hitközség, valamint Dévényi Sándor és Balázs Péter építészek ez év márciusában alapítottak meg. Az ülésre meghívták a Pé­csett működő konzulátusok, álla­mi intézmények, a sajtó képvise­lőit is. Az alapítvány elnök asszonya köszöntötte és díszoklevelet adott át Bujdosó Istvánnénak és Galambos Lajosnak, akik adomá­nyaikkal elsőként támogatták e kezdeményezést. Emlékeztette a jelenlévőket, az alapítvány annak érdekében jött létre, hogy a pécsi zsinagógában lévő 1869-ben elké­szült első Angster-orgona, mint egyedülálló kulturális műemlék felújítása, restaurálása, megmen­tése megvalósuljon. Ez nem csak a pécsi zsidó közösség érdeke, hanem a város, az ország polgá­raié is, sőt számítanak arra, hogy a konzulátusok segítségével a külföldön élő magyarok támoga­tását is meg lehet nyerni. Az or­gonát a korabeli feljegyzések sze­rint remekműnek minősítették, kiemelték művésziesen nemes hangzását, árnyalatainak gazdag­ságát. Mivel megalkotása óta még nem volt felújítva, eredeti állapo­tában őrzi a francia romantikus hangzás lehetőségét, amit az ere­dethű restaurálással teljes egé­szében helyre lehet állítani. A kuratórium köszönettel nyugtázta ez eddigi támogatáso­kat, közte a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma több mint 2 mülió forintos adományát. Örömmel fogadta a „Művészek az orgonáért” kezdeményezést, melynek keretében többek között a Szélkiáltó, a Kaláka, a Kispál és a Borz együttesek, Gregor József operaénekes, a Pécsi Kamaraze­nekar, a Sopiana vonósnégyes egy-egy koncertjének, a pécsi „Báb a míves” Egyesület, a Bóbita Bábegyüttes bemutatóinak bevé­telével kész támogatni az alapít­vány munkáját. Támogatási kész­ségéről nyilatkozott több pécsi nagyvállalat, illetve egyéni vállal­kozó is. Megfogalmazódott olyan terv is, hogy.esetleg egyénileg, szimbolikusan, támogatás céljá­ból megvásárolható legyen az or­gona egy-egy sípja. Dr. Szili Katalin a kuratórium nevében megköszönte a támoga­tásokat, felajánlásokat, számítva arra, hogy mindazok a szerveze­tek, intézmények, vállalkozások, amelyeket eddig megkerestek, csatlakozni fognak e tiszteletre méltó kezdeményezéshez. Az alapítvány bankszámlaszáma: 50400113-11031150. \ 4 > *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents