Új Dunántúli Napló, 2000. június (11. évfolyam, 149-177. szám)

2000-06-08 / 156. szám

2000. JÚNIUS 8., CSÜTÖRTÖK HATTER RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal Imigyen szóla Zarathustra hetedik oldal Közel két esztendeje működik Magyarországon egy társaság, amelynek megítélése igencsak ellentmondásos. Tevékenysége egyesekben felkelti a piramisjáték gyanú­ját, de az eddigi rendőrségi vizsgálódások ezt nem támasztották alá. Csupán érde­kesség, hogy a társaság résztulajdonosa és felügyelőbizottsági tagja Csintalan Sán­dor országgyűlési képviselő, az MSZP volt elnökségi tagja és ügyvezető alelnöke. Esős szombat délután. Három órára várnak minket feleségemmel a pécsi Hunyor Szállo­dában, ahol vacsorával egybekötött üzleti megbeszélésen veszünk részt, egyfajta elő­adás-sorozaton, melynek végén, vendéglá­tónk elvárásai szerint egy svájci cég honi „leányvállalata” munkatársaivá válunk a boldogabb jövő reményében. A kezdetet Richard Strauss Imigyen szóla Zarathustra című műve dübörgő hangjai jel­zik, melyre mindenki fölugrik, és ütemes taps kíséretével kiáltja: hej, hej, hej, hej, hej, hej, hej, hej Energen, Energen, Energen, Energen, Energen, hej, hej, hej, hej, hej, hej stb. A lel­kesedés határtalan, felidéződnek az elmúlt idők eksztatikus hangulatú tömegjelenetei. Az előadó a szegénységről beszél, a létért folytatott mindennapos küzdelemről, mely­nek eredményeképpen egy magyar átlagem­ber 35-55 ezer forintot visz csupán haza ha­vonta. Ők, a Hungáro-Energen Rt. munkatár­sai is ezt az életet élték korábban, de amióta belátták, hogy a „szellemi nyugdíjas” gondol­kodás nem visz sehová, szerződést kötöttek az Energennel, és életük gyökeresen megvál­tozott. Felszabadultak, nincsenek anyagi gondjaik, s ez a világ vár minden jelenlévőre, aki az est végén aláírja a szerződést, s azon túl tesz is valamit boldogulása érdekében. Az előadást kisebb, néhány perces szüne­tek szakítják meg, s a folytatás mindig a hej, hej, hej őrülettel kezdődik. A második elő­adó már számadatokat is felír, miközben pajzán viccekkel szórakoztatja a nagyérde­műt. A szerződött, s immár az Energenhez tartozó munkatárs egyik fő feladata az len­ne, hogy egy-egy újabb házaspárnak ajánlja fel a lehetőséget a vállalkozás kipróbálására, s őket szombatonként meghívja a találkozó­ra, voltaképpen a szerződéskötésre. Az első ilyen sikeres akciójáért ötvenezret kap, a kö­vetkező hétvégén ugyancsak, de a harmadik szombaton már 125 ezret, a negyediken 200 ezret vihet haza, ha minden általa beszerve­zett ugyanezt teszi. A tizedik héten már több mint kétmillió üti a markát. „A tényállás tisztázása érdekében a kft. székhelyén 1999. március 9-én helyszíni vizsgálatot tartottunk. A rendszer kere­tében a kft. az Energen-termékeket értékesíteni kívánó, illetve további két tag beléptetését vállaló ügynökökből Budapesten és öt vidéki nagyvárosban hálózatot épített ki. Az ügynökök a • rendszerbe való belépésüket jelentő szerződések megköté­sekor úgynevezett hasznosítási díjat fizetnek, illetve megvásá­rolnak egy Energen-termékcsomagot. A termékértékesítést követően az ügynökök saját, valamint az általuk beléptetett ta­gok értékesítései után jutalékban részesülnek. A fentiekben részletezett vizsgálatok eredményeként megálla­pítást nyert, hogy a kft. a rendszer szervezése és működteté­se keretében nem végez a Hpt. 3. § (1H2) bekezdésének hatálya alá tartozó tevékenységet, így hatóságunk az eljárás megszüntetéséről határozott.” (Az Állami Pénz- és Tőkepiac Felügyelet határozatából) A mesés jutaléknak ára van, egy „kis” be­fektetés: 390.000 forint, és aztán a kemény munka. A kiosztott szerződés szerint ezt az összeget az aláírástól számított két napon be­lül kell befizetni. A 390-ből a licencia és fran- chise-díj 75 ezer, az Energen Service Kártya 260 ezer, a termékcsalád 55 ezer forint. A 260 ezerért 25 kártyát adnak, 13 ezerért lehet el­adni darabját, tudjuk meg. Átvillan tudatun­kon a kérdés, melyet meg is fogalmazunk vendéglátónknak, hogy a pénzgyűjtésnek ez a módja nem piramisjáték-e, amelyben nincs valós gazdasági tevékenység, vagyis az ügy­nökök csak azért kapnak díjat, mert további ügynököket szerveznek, s nem azért, mert valamilyen árut vagy szolgáltatást adnak el. A válasz tagadó, s az aláírás a felek kölcsönös megállapodása után elmarad. A telefonos tudakozó tájékoztatása sze­rint a Hungáro-Energen Rt. telefonszáma tit­kos, de az internetes honlapon megtalálható a háromtagú igazgatóság névsora. Zombori Ferenc, az igazgatóság egyik tagja nem tud arról a több helyütt megjelent lapértesülés­ről, hogy a rendőrség nyomoz cége tevé­kenységével kapcsolatban. Azt a felvetést, hogy a Hungáro-Energen Rt.-t piramisjáték­kal vádolják, azzal utasítja el, hogy ő nem ügyvéd, hanem építész. Nem tud arra sem válaszolni, mi lehet az oka annak, hogy a cégnek titkos a telefonszáma. Hamar megbánta az egészet Glaser Ferenc, aki az elmúlt év szeptemberében kötött szer­ződést az Energennel. Ő befizette ugyan két nap alatt a 390 ezret, de a szerződés szerint járó kártyákat és egységcsomagot nem kapta meg, csak két hónappal később. Az egész szervezetnek tulajdonképpen az „emberszer­ző” része működik, állítja. „Én a négyszáz- ezerért az egész üzletet vettem meg, nem egy beugratós játékot. Felhívtunk tizenkét helyet, ahol kedvezményesen lehetne vásárolni, ki­lenc nem is tudott róla, hogy ilyen kártya lé­tezik” - mondja Glaser. Amikor ezek után kö­vetelte, hogy adják vissza a befizetett pénzét, azt válaszolták, hogy nem a jelenlegi céggel kötött szerződést, ugyanis közben a cég ne­vet változtatott, kft.-ből rt.-vé lett. Vannak elégedett Energenesek is. Ulrich Tibor és felesége márciusban kötött szerző­dést. A férj nyugdíjas, a feleség éppen mun­kanélküli volt akkori­ban. „Majdnem hanyatt estem, amikor a tájé­koztatón meghallottam a vastapsot, de ma már véresre is tapsolnám a kezem” - mondja a hölgy. A befektetésük azóta már többszörö­sen megtérült, s megté­rült másoknak is, akik lelkesen és hittel dol­goznak, s nem csak úgy „tesze-tosza módon”. Volt olyan ismerősük, aki kinevette őket, de hozzá mennek először, új autójukkal. Braun Miklós regio­nális igazgató azért uta­zott le Pécsre, hogy lapunknak tájékoztatást adjon a cég működéséről, amely elmondása szerint országos értékesítési hálózat felépíté­sén fáradozik; egyelőre Budapesten, Kecske­méten és Pécsett nyitott boltot. Szeretnék el­érni, hogy az ország minden városában és falvában legyenek Energen-shopok vagy sar­kok, hogy a különböző cikkek a legszélesebb körbe eljuttathatók lehessenek. Az Energen Service Kártyát közel háromezer elfogadóhe­lyen hasznosíthatják tulajdonosaik, s a világ 54 ezer szállodájában, melyekben 48-52 szá­zalék kedvezményt biztosítanak. Komoly sportszponzorálást folytatnak, ruháikat a bé­csi Hofburgban mutatták be, a légtisztítójuk innovációs díjat nyert, eredményeik tehát egyértelműek, mondja. A hálózatépítésből - amely véleménye szerint nem piramisjáték, hiszen a felépítés kétszintű, és nem piramis jellegű - csak ak­kor jár a jutalék, ha a szerződés szerinti tíz­ezer forintos forgalmat lebonyolítja a mun­katárs. A 390 ezrekre nem minden áron van szükségük, nem egyszer előfordult, hogy hiába írták alá a szerződést az emberek, az igazgató elutasította őket, mert nem min­denkit tartanak alkalmasnak erre a tevé­kenységre. A szerződés egyéb hálózatépítő szervezetekkel ellentétben örökölhető, a ju­talékot a hozzátartozók is megkapják. A rendőrségi nyomozások mindig az elégedet­lenkedők kezdeményezésére indultak, nem a cég ellen folytak, hanem voltaképpen tényfeltárás történt, minden esetben ered­mény nélkül - állítja a regionális igazgató. Nyolc megye is érdeklődik az Energen-ter- mékek értékesítése iránt, mondja Diószegi Béla, a pécsi szervezet igazgatója, különböző országokkal folynak az exporttárgyalások, s épp a napokban jelentkezett együttműködő partnernek a Pannónia Egészségpénztár 2000 kártya-elfogadóhelyével. Nagyon hang­súlyos tevékenysége a cégnek az immár vi­lághírű magyar találmányok felkarolása, s külföldi népszerűsítése. Az sem véletlen, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság az Energen egyik táplálékkiegészítő készítményét ajánlja a sportolóknak. Segítettek a gyermekkórház­nak infúziós pumpát vásárolni, s szponzorai voltak a Bálint Alapítvány javára megrende­zett jótékonysági koncertnek. Azt is tudni kell, mondja az igazgató, hogy aki nem teljesíti a havi tízezres forgalmat, an­nak felmondják a szerződését, s az üzletkötői létszám korlátozott, előbb-utóbb ez a fajta ér­tékesítési forma megszűnik, amely ellent­mond a piramisjáték lényegének. Arra a kér­désre, hogy ez bekövetkezett-e valamelyik országban, ahol az Energen tevékenykedik, azt válaszolta, hogy eddig még nem. Glaser Ferenc az elmúlt év szeptemberében valóban az Energen Hungary Kft.-vel kötött szerző­dést, magyarázza az igazgató, de a novem­berben átalakult Hungáro-Energen Rt. nem jogutódja a kft.-nek, amely ma Habbitus 2000 Kereskedelmi és Tanácsadó Kft. névre hallgat. Aki át szeretett volna lépni, annak kérvényezni kellett, s egyéni elbírálás dön­tött, hogy ezt megtehette vagy sem. Utánanéztünk, a kártyaelfogadó helyek jó része működik, mint például a pécsi bádo­gos termék és barkácsbolt, egy natura bolt vagy egy utazási iroda esetében, de például az Energen listáján lévő Mecsek GSM veze­tője nem is hallott a dologról. A siklósi piz- zéria pedig 10 százalék kedvezményt is ad. Az Országos Rendőr-főkapitányság és a Budapesti Rendőr-főkapitányság illetékesei nem tudták megmondani, folyik-e jelenleg az Energen Rt. ellen vizsgálat vagy sem, pedig egy budapesti lap szerint három megyében is nyomoz a rendőrség. ______________cseri l. CSER I LÁSZLÓ Örült autósok Az ember jókat röhög, amikor a múlt század elejéről való bur- leszkfilmben a főhős elképesztő kalandokat él át egy elszaba­dult, kormányozhatatlan autó­ban, amely minden képzeletet felülmúló szerencsével szlalo- mozik a New York-i forgalom­ban, majd berohanva egy alag­útba, a másik oldalon pengevé­konyságúra lapítva döcög elő a sápadt, felborzolt hajú pilótá­val. A valóságban az ilyen esetek többnyire szomorú véget érnek. Mint például a néhány hete Er­csinél történt szörnyű, hét em­ber halálával együtt járó tragé­dia, mellyel kapcsolatban vi­szont a rendőrségi vizsgálatok újabb fejleményt hoztak. Töb­ben állítják, hogy a Volkswa­gent vezető fiatalembernek az volt az egyik kedvenc szórako­zása, hogy az országúton rend­szeresen áttért a szemközti sáv­ba, ezzel ijesztgette a járműve­zetőket, majd miután azokban megfagyott a vér az ijedtségtől, visszatért a sajátjába. Feltéte­lezhető, hogy Ercsinél is ez tör­tént, csak a Suzukis megzava­rodott, és átment a másik sáv­ba, ahol aztán összeütköztek. A jelenség nem annyira rit­ka, jómagam az elmúlt két hét­ben két ilyen hasonló őrülttel is találkoztam. A pécsi Siklósi úton szlabmozott egy vadonat­új sárga autócsoda, s nem az volt a legnagyobb bűne a sofőr­nek, hogy nem használta az irányjelzőjét, hanem hogy a zá­róvonalon is vígan átment elő­zéskor, ha éppen úgy hozta a sora, majd egyszer csak várat­lanul megfordult, s a bal olda­lon száguldott visszafelé, át a piroson. Tegnap reggel pedig a 6-os busznak kellett fékeznie egy na­gyot, mert a jelzőlámpás útke­reszteződésnél, amikor szabá­lyosan haladt át a zöldnél, szemből, minden szabályt fel­rúgva, a kötelező haladási irány és a piros lámpa ellenére balra ■ nagy ívben kanyarodott egy ha­talmas kamion. A buszvezető arcán lehetett látni, hogy ilyet még nem élt meg pályafutása során, s az utasok jó része, első­sorban a férfiak, döbbenten for­dultak hátra, gyakorolván a te­kintettel való megsemmisítés technikáját. Ez utóbbi azonban csak a tudományos fantasztikus és a mesefilmekben működik. A valóságban ma még a kamion a nyertes. KOZMA FERENC_______________________ Ká bítószer-stratégia Döbbenetes felmérések tanúsít­ják, hogy már a legifjabbak kö­rében is szaporodnak a kábító­szer-fogyasztók. A minap azt hallottam ki egy autóbuszbeli beszélgetés szófoszlányaiból (nem tudtam nem odafigyel­ni), hogy egy pécsi általános iskolában tanuló ifjú kábító­szerárust (sokak szerint jobban hangzik talán a dealer kifeje­zés) füleltek le, és szülői nyo­másra valamint tanári empá­tiával tudták a srácot egy má­sik iskolába áttenni, így az év­záró előtt. A hír felnagyított változatában (ami talán nem is igaz) a srácnak pisztolya is volt, mert hát a dealereknél ilyesmi mindig van. Másutt meg azt hallom, hogy á diszkók vécéiben rendre elzárják a csapokat, ugyanis a belőtt ifjak meglehetősen szom­jaznak, s ott oltanák a kispén­zűek a szomjukat is, s nem a bárpultnál. Persze a történetek valóságtartalmáról leginkább a drogközpontoknál tudnának többet mondani, vagy a drog miatt megroppant magyar csa­ládokban. Esetleg figyelemre­méltó lehet az a jelentés is, me­lyet az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának kábítószer albizottsága tett le a minap az asztalra. Ugyanis nemzeti stra­tégia készül a kábítószer-fo­gyasztás visszaszorítására - en­nek hátteréül szolgál az a jelen­tés, amely már 1054 hazai szervezet és intézmény tapasz­talatait sűríti -, s ha igaz, rövi­desen hasonló előterjesztést tesz le kormánya elé az Ifjúsági és Sportminisztérium kábító­szer ügyekért felelős helyettes államtitkára is. Mert kérem, akár hiszik, akár nem, ilyen magas politi­kai szinteken, bizottságokat és posztokat kreálva kell ma már a drogokkal foglalkozni, és milliókat (milliárdokat) költe­ni a megelőzésre, gyógyításra. Ám miközben dolgoznak a bi­zottságok, készülnek a jelenté­sek és kínlódnak a drogosok, a dealerek szabadon sétálnak és árulják portékáikat a diszkók környékén, az egyetemek klub­jaiban, az általános iskolák­ban. A nemzeti stratégia nem rossz ötlet. De kéne persze mel­lé egy általános nemzeti nagy- takarítás is, hatékony rendőri razziák és gyakori bírósági íté­letek formájában. hetedik oldal HOLNAP Riport Holdtölte Taorminában. Je­lenlegi ismereteink szerint egyetlen Csontváry-kép van magántulajdonban, az is egy pécsi lakásban. Dr. Petró Sándor pécsi műgyűj­tőgyermekkorától szerette a természetet, vadászni a La­torca partjára járt, jó barát­ságban Mécs László költő­vel. Állítja, hogy ma is bár­ki műgyűjtővé válhat némi tőkével és művészettörténe­ti, stílusbeli ismeretekkel, kitartással Ő az egyik leg­utóbbi pécsi nagy vásáron háromezer forintért vett egy akvarellt, amiről gondos szemrevételezés után kide­rült, hogy eladdig elveszett­nek hitt Vaszary-alkotás. Portré Az ismét újrakezdő Májustól a pécsi Európa Ház igazgatója is. Most Európa-po­litikát tanul másoddiplomás szakjogászképzésen. Egykori diáktársai, tanítványai oktatják. Ám nem először ült vissza a padba: 1994-ben ösztöndíjjal Washingtonban, a George­town Egyetemen vett részt képzésen.- Jánoshalmáról miért Pécset vá­lasztotta?- Van valami családi vonzódás nálunk Pécs iránt, már a nővére­im is itt jártak egyetemre.- A jog hogyan került képbe?- Igazából a politika működési mechanizmusa és az államelmé­let érdekelt.- A politikából több lett az ér­deklődésnél.- Úgy lettem egyetemi diákveze­tő, hogy a társaim akarták, nem én voltam a hivatalos jelölt. Később számomra teljesen természetesen alakúk a pályám. Valójában nem volt az, mert elsőként tettek meg megyei ifjúsági vezetőnek egye­temről érkező emberként.- Mit tart pályája csú­csának?- A mi­niszterelnök hívására a Németh-kor- mány személyzeti főnöke voltam miniszterhelyettesi rangban a rendszerváltásig. A reformvonal­hoz tartozóként mélyen benne voltam a folyamatokban. Ez a csúcsa lezártnak tekintett politi­kai pályámnak.- Ehhez képest a mezőgazdasá­gi kombinát...- 1990-ben egzisztenciális kér­dés volt: oda mentem, ahova hív­tak. Bábolnán a jogi, személyi te­rületet és a vállalatszervezést fel­ügyeltem. Izgalmas volt. Azért jöt­Dr. Varga-Sabján László 1975-ben szerzett jogi diplomát a pécsi egyetemen. 1981-86 között a KISZ KB titkára, 1988-ig az ÁISH, 1989-től a Minisztertanács Hivatalának elnökhelyettese, 1990- től 1996-ig Bábolnán vezérigazgató-helyettes. 1999-től a pécsi Európai Fejlesztési Iroda vezetője. Nős, két gyermeke van. tem el, mert olyan privatizációs fo­lyamat kezdődött, amelyben nem kívántam részt venni. Ez volt a má­sodik efféle lépésem: 1988 áprilisá­ban az ÁISH-ban azért mondtam le, mert úgy éreztem, az ifjúság ér­dekeivel nem törődnek.- Talán könnyebb lett volna másutt folytatni. :- Az előzmények nem kompro­mittálnak. Pécs az otthonunk, a feleségem idevalósi, a gyermeke­ink itt születtek, barátaink van­nak, itt szeretünk élni. Persze nem volt könnyű helyet találni az új környezetben, 46 évesen. Másfél évbe tellett. És nem vezetőként kezdtem, hanem munkatársként.- A mai pozíciója kielégíti?- Soha nem a polc magassága volt a lényeges, hanem az, hogy érdekes, fontos, hasznos és örö­met is okozó legyen a feladat, amit rám bíznak. Pécs és a régió számára az a kitörési pont, ha a szellemi energiák felkészülnek az európai csatlakozásra. Aki hama­rabb alkalmas, az jobban haszno­síthatja a lehetőségeket. És akkor Pécs gyorsan kiemelkedhet a je- lenlegi helyzetéből. dunai imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents