Új Dunántúli Napló, 2000. május (11. évfolyam, 119-148. szám)

2000-05-05 / 122. szám

2000. Május 5., péntek BARANYAI TŰKOR Uj Dunántúli Napló - 5. oldal Horváth Zoltán emeli poharát FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ A címlap-sztori PÉCS A Művészetek Házában tegnap nyílt meg a HVG elmúlt húsz évé­nek címlapjaiból válogatott kiállí­tás. A tárlatot dr. Toller László pol­gármester köszöntötte, és Pauska Zsolt, a Dunántúli Napló főszer­kesztője nyitotta meg. A HVG-t a címlapok gazdája, Horváth Zol­tán főszerkesztő-helyettes, Réti Pál, Weyer Béla szerkesztők, vala­mint Szauer Päer, a kiadó rt. ve­zérigazgatója képviselte. A kiállítás, túl azon, hogy szembesít a közelmúlt néha leg­inkább csak elfelejteni való tör­ténéseivel, igazolja, hogy ezek­nek az alkotásoknak nem csu­pán az adott héten van monda­nivalójuk, de a mögöttük lévő cikkek nélkül is van jelentésük, így még akár az is megérthetné azokat, aki az elmúlt 20 évet vé- gigaludta. Majdnem hogy fölös­leges is a plakátok alatt olvasha­tó rövid leírás arról, hogy a cím­lap mire is vonatkozik. Azon bizonnyal sokat fognak vitatkozni még, hogy ezek a szö­veggel kombinált képi gégék ér- tékelhetőek-e művészetként, vagy szellemes „iparosmunkák” csupán, de talán nem is ez a lé­nyeg. A lényeg, hogy egymás mellett egy apró teremben ott van kifüggesztve az elmúlt 20 év néhány fontos darabja, és mi nem nagyon tudjuk levenni róluk a szemünket. Nem is szabad. A kiállítás május 31-ig látható. L.D. Szögesdrót és pénzbehajtás Siklós A művelődési központnál kifeszített szögesdrótkerí­tés, illetve a Távhő Kht. éves beszámolója késztette nagyobb vitára a városatyá­kat a képviselő-testület teg­napi ülésén. Mehring István képviselő felszó­lalásában szabályellenesnek és balesetveszélyesnek nyüvánítot- ta a város közepén, a művelődési központnál felállított szögesdrót­kerítést, amely az omlásveszély miatt a gyalogosok testi épségét hivatott szolgálni. Mint Pávics János, az intéz­mény igazgatója elmondta, vál­lalja a helyzetet, s bízik abban, hogy előbb-utóbb lesz pénz a fel­újításra. Hozzátette: a szöges­drótra azért volt szükség, mert a korábban két alkalommal is felál­A Kapos Art jubileuma PÉCS A tízéves Kapos Art Egyesület­nek ma 16 óra 30-kor nyílik tár­lata a Pécsi Galéria Széchenyi té­ri kiállítótermében „Ezredévfor­dulásunk” címmel. A korábban Rippl-Rónai József nevét viselő stúdió a közelmúltban Kaposvá­ron és Szombathelyen mutatko­zott be a kollekcióval. A kiállítók közt találjuk Baky Péter szek­szárdi, Vörös András kaposvári festőművészt, Kántor József ba­jai és Mocsári Mária fonyódi tex­tiltervező művészeket, valamint Deák Zsuzsa hosszúhetényi gra­fikusművészt is. A május 28-ig látogatható tárlatot Ozsváth Fe­renc, Kaposvár alpolgármestere köszönti és Sümegi György mű­vészettörténész, a Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériumá­nak főtanácsosa nyitja meg. B. R. lított deszkapalánkot minden esetben ellopták. Dr. Máté János polgármester az utóbbi esettel kapcsolatban megjegyezte, sajnálatos tény a városban, hogy „ami nincs lebe­tonozva - sőt olykor azt is el­lopják”. Legutóbb épp a dögkút kerítését vitték el ismeretlenek. A tanácskozás nyílt részének második felében a helyi Távhő Kht. beszámolója kapcsán Mehring István a cég 23 millió fo­rintos kintlevőségének behajtása iránt érdeklődött. Mint Ferenczi András, az intézmény igazgatója elmondta, az adat decemberi ál­lapotot tükröz, mára az összeg 11 millióra csökkent a perek és más egyéb módon történt behajtás ál­tal, sőt az intézkedések sorában még lakásárverezésre is sor ke­rült. Jelenleg is két lakás árvere­zése van folyamatban. Mégsem indul be a fűnyíró? Módosítanák a létszámleépítésre vonatkozó rendeletet Több pécsi önkormányzati intézmény vezetője kapott az elmúlt hetekben sür­gető levelet a Városházáról, amelyben az áll: fel kell gyorsítani a városi költ­ségvetésben előírt 3,25 százalékos lét­számleépítés előkészítését. Valószínű azonban, hogy a következő közgyűlés módosítani fogja a költségvetési rende­let karcsúsításra vonatkozó részét. PÉCS A város költségvetésének február végi elfo­gadása óta egyre nő a feszültség az önkor­mányzati intézmények közalkalmazottai kö­rében, hiszen a rendelet általánosan 3,25 százalékos létszámleépítést ír elő erre az év­re. Az ilyen, úgynevezett fűrtyíróelvre épülő karcsúsítás az elbocsátásokkal megbízott in­tézményvezetők idegeit is felborzolja, akik A bűvös 3,25-ös A város 2000. évi, 17,5 milliárdos költségvetése 3,25 szá­zalékos létszámleépítést ír elő erre az évre az összes költ­ségvetési intézmény vezetője számára. Ebbe a körbe tartoz­nak az önkormányzat szociális, kulturális és oktatási intéz­ményei, amelyekben jelenleg körülbelül 6-7 ezer közalkal­mazott dolgozik, közülük hozzávetőleg négyezer nem peda­gógus. Elvileg a pedagógusokra is vonatkozhatna ez a 3,25 százalék, ám őket valamivel nehezebb „mozdítani” a rájuk vonatkozó törvényi előírások miatt. A városi fenntartású egészségügyi intézmények az OEP-től is függnek, így azok­ra bonyodalmasabb lenne „ráhúzni” a 3,25 százalékot. nyüván úgy gondolkoznak: minél később hajtják végre a feladatot, annál nagyobb szá­zalékát kell a beosztottaknak elbocsátani, hi­szen a 3,25 százaléknak mindenképpen ki kell jönnie ebben az évben. (A költségvetés szerint a leépítésekből adódó bérmegtakarí­tásokból finanszíroznák a második félév bér­emeléseit.) Az utóbbi hetekben a Városházá­ról levelek érkeztek a leépítéseket levezé­nyelni köteles igazgatókhoz, amelyekben az önkormányzat illetékesei sürgetik a folya­mat előkészítését. Az intézményvezetőket - a munkáltató nyomásán és a beosztottak feszült várakozá­sán kívül - más is nyugtalanítja. A közgyűlés nemrég úgy határozott, hogy a szociális és az oktatási szférában június 30-ig központi gazdálkodó szervezetet kell kialakítani, ám azt még senki sem tudja, hogy ezekben kikre lesz szükség és kikre nem. (Egyes vélemé­nyek szerint a szóban forgó központok száz- százalékos kapacitással csak a következő év elejétől kezdenek majd el működni.) A Peda­gógusok Demokratikus Szakszervezete az ér­dekegyeztető tanács mi­napi ülésén felvetette, fe­lesleges addig elbocsátani az „állomány” több mint 3 százalékát, amíg a cent­ralizált gazdasági egysé­gek fel nem állnak.- Tényleg tanácsos len­ne módosítani vagy fel­függeszteni ezt a bizo­nyos 3,25 százalékos ha­tározatot június végéig, félő ugyanis, hogy esetleg több embert építenek le, mint amennyit szükséges lenne - nyilatkozta la­punknak Meixner András (képünkön), az önkormányzat Közoktatási Bizottságának el­nöke. A szocialista képviselő úgy véli, az ok­tatási ágazatban nem lesz tartható a 3,25 százalék, ennyi pedagógust például biztosan nem lehetne elküldeni, ugyanis nincs ekko­ra munkaerőtöbblet.- Ebben a szférában csak a gazdasági-ad­minisztratív rendszert lehet jelentősen racio­nalizálni - állítja Meixner András. Az Egészségpolitikai és Szociális Bizott­ság a héten úgy foglalt állást, hogy a szociá­lis intézményekben lehe­tetlen véghezvinni a 3,25 százalékos leépítést, s eh­hez a véleményhez a Költ­ségvetési Bizottság is csat­lakozott. Fratanolo János, az el­sőként említett önkor­mányzati testület tagja a Dunántúli Naplónak el­mondta, közvetlenül az ápolásban tevékenykedők körében képte­lenség a karcsúsítás, hiszen munkaerőhi­ánnyá küzd az ágazat. A munkáspárti vá­rosatya szerint ugyanakkor a gazdasági és kiszolgáló állományban van tartalék, ám fe­lesleges lenne a gazdálkodó centrumok lét­rejöttéig bárkit is kirúgni, hiszen lehet, hogy időközben kiderül, újra fel kell venni az elküldött dolgozót. - Külön-külön kell majd megkötni az alkut minden egyes igaz­gatóval az intézmények létszámát illetően - véli Fratanolo János. A pécsi közgyűlés május 11-i ülésén minden bizonnyal tárgyalni fogja a költ­ségvetés vonatkozó részeit, és úgy tűnik, semmi garancia sincs arra, hogy a 3,25 százalékos kötelezés bennmarad a szöveg­ben. A kérdés csak az, hogy a második fél­évre kötelező 4 százalékos béremelést ho­gyan fogja biztosítani az önkormányzat. NIMMERFROH FERENC Félkarúak tartják el az üzletet Egy pénznyerő-automata havi forgalma több millió forint A baranyai vendéglátóhelyek mintegy kilencven százaléká­ban vannak nyerőautomaták. Az idei két és félszeres játék­adó-emelés több üzlet megszűnését vonhatja maga után, ugyanis a szakemberek szerint a gépekből származó bevé­telek - a kisebb vendéglők esetében - a működési költsé­gek fedezéséhez elengedhetetlenek. Baranyai körkép- Egy nyerőgép után - a vendéglá­tóhely nagyságától és látogatott­ságától függően - húszezertől mintegy kétszázezer forintig ter­jedhet a havi bevétel, ennek har­minc-negyven százaléka marad az üzlet tulajdonosánál - közölte Kozma Imre (képünkön), a Sze­rencsejáték Szervezők Szövetsé­gének egyik elnökségi tagja. A tapasztalatok szerint az idei mintegy két és félszeres adóeme­lésnek köszönhetően a játékau­tomaták száma országszerte je­lentősen csökkent. Baranyában a vendéglők mintegy kilencven százalékában - szinte minden olyan helyen, ahol a törvény le­hetővé teszi - vannak nyerőgé­pek, az üzemeltetésből szárma­zó bevételek az üzletek működé­séhez többnyire elengedhetetle­nek. A szervezőknek a kisebb forgalmú helyeken már nem éri meg a pénznyerők fenntartása, ez több vendéglő megszűnését és a feketepiac erősödését von­hatja maga után. Dr. Balaton­füredi Sándor, a szövetség titká­ra kérdésünkre elmondta, hogy tavaly a máso­dik kategóriás - azaz a kisebb tétekkel műkö­dő - gépek után 18 ezer, az első kategóriások - amelyek általában 100 forintos minimális tétekkel működnek - esetében 28 ezer fo­rint volt az adó. - Az adóemelés­nek köszönhetően havonta egy­ségesen 45 ezer forintot kell fizet­niük a szervezőknek minden nyerőautomata után. Tavaly 1100 cég közel 34 ezer gépet üzemelte­tett az országban, idén azonban több játékterem szünetelteti mű­ködését - közölte. A titkár hozzátette, hogy az adóemelés a minimumtétek eme­lését nem vonta maga után, a já­tékosoknak a jövőben sem kell többet kockáztatniuk. A frekven- táltabb helyeken található gépek havi forgalma így is elérheti a több millió forintot.- A törvénymódosításnak kö­szönhetően - a második kategóri­ás gépek esetében - az eddigi százforintos megengedett maxi­mális tét kétszáz forintra emelke­dett, ez azonban - mivel a nyere­ményszorzók és a játékprogra­mok nem változnak - az üzemel­tetőknek nem jelentene több hasznot. A gépek átalakítása ugyanakkor több százezer forint­ba kerülne, a szervezők többsége ezért egyelőre nem élt a lehető­séggel. W. K. Nem tűrik tovább a sírgyalázót Belvárdgyula M. F., a falu hírhedt csavargója szerda délelőtt feldúlta a tele­pülés kis temetőjét, elhordta a virágokat, meggyalázta a síro­kat. A lakók türelme a határai­hoz ért. Az évekkel ezelőtt megbecsült, ezermesterként ismert belvárdgyu- lai férfi a helybeliek szerint egyre furcsább, veszélyesebb dolgokat művelt a faluban és környékén az utóbbi esztendőkben. Az idős em­ber gátlástalanul járt be mások há­zaiba, épületeibe, kerti felszerelése­ket, kerékpárokat lopott el, sokszor céltalanul. Miután saját házát is fel­gyújtotta, hajléktalanként járta a vi­déket, és gyűjtögette a limlomot az utak mentén. Szerdán reggel egy helybeli asz- szony arra lett figyelmes, hogy M. F. a temetőben bolyongva sorra tördeli a virágtartókat, és a sírokon keresztül­gázolva, hordja össze a kegyelet virá­gait. Miután a nő kérdőre vonta, ő csak annyit mondott: „Miért, nem szabad?” A rendőrség az esetet követően Mohácsra szállította a település bosszújának célpontjává vált férfit, akit a kihallgatás után, az éjszaka el­teltével elengedtek. A délelőtt nem telt el tétlenül. M. F. a bejelentések szerint több visszapillantó tükröt tört le a városban, mondván, hogy borotválkozni szeretne, majd egy motort elkötve hazaindult, de a rendőrség félúton utolérte és őrizet­be vette.- Többször próbálkoztam, de saj­nos eddig nem találtam törvény adta lehetőséget arra, hogy a férfit eltávo- lítsuk a faluból, és elhelyezzük vala­milyen szociális intézményben - mondta Németh Jenő, a település pol­gármestere. S. G. Kis törések, nagy fájdalmak FOTÓ: TÓTH L. Hírcsatorna A DRAVAKERESZTURIAK felújítják a település egyetlen és magántulajdonban lévő talpas faházát. Az önkormányzat a diósviszlói alapítású Dráva- menti Tájvédelmi és Turisztikai Egyesület támogatásával félmil­lió forinthoz jutott egy pályáza­ton. (cs) DENCSHÁZÁN SZÖVŐDÉT alakít ki az önkormányzat kez­deményezésére egy alföldi vál­lalkozó. A terv szerint csaknem harminc embernek biztosítanak munkát a kora nyártól. A mű­helyben szőnyegek készülnek majd. (cs) EGERÁG TELEHÁZZAL gaz dagodott a pályázó községi gaz­dakör jóvoltából. A létesítmény­ben, melynek megépítéséhez a helyet az önkormányzat bizto­sította -, kialakítják a vállalko­zók és a gazdálkodók munkáját segítő kistérségi információs központot. (cs) POGÁNYBAN az önkormány­zat pályázatot készül beadni a Baranya Megyei Területfejleszté­si Tanácshoz a Kossuth és a Rá­kóczi utcákban tervezett járdák építéséhez. A tavaly elkezdett beruházás során egy kétszáz méteres szakasszal már elké­szültek a szakemberek, (mb) SZENTLÁSZLÓN veszélyben az 1818-ban készült templom. A létesítményt még a Festetics kegyuraság emeltette, az akkori pallér azonban gyenge ala­pokat épített. Most ezek meg­csúsztak, és néhol repedezik a fal. (cs) PÉCSETT együtt nyílik rend­hagyó módon számos gyógynö­vény. Szedhető már, illetve még egyebek közt a bodza, a na- dálytő, az akác, a galagonya és a galaj. Az utóbbinak inkább a tejoltó változata ismert, mint teaalapanyag. (cs) AZ EGERÁGI jegyzőség dön­tése nyomán kivágják a házak előtt az egykor szabálytalanul elültetett öreg és már beteg gyümölcsfákat, és a helyükbe díszfákat telepítenek. ________________________________ICS] 4 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents