Új Dunántúli Napló, 2000. május (11. évfolyam, 119-148. szám)

2000-05-31 / 148. szám

H A Z A I TÜKÖR Új Dunántúli Napló-3. oldal 2000. Május 31., szerda Előtérben a gazdaságpolitika Németh Miklós párttisztségéről még nem esett szó Budapest Az ország kettészakadásá­nak megállítását és az ala­csony jövedelműeknek a középréteghez való felzár­kóztatását tűzi ki célul az MSZP következő két évre vonatkozó gazdaságpoliti­kai elképzeléseit rögzítő anyag, amelyet keddi ülésén tárgyalt meg az elnökség. A Németh Miklós exkormányfő részvételével megtartott tanács­kozást követő budapesti sajtótájé­koztatón Burány Sándor elnöksé­gi tag elmondta, hogy az MSZP 2001-ben 5 százalékos gazdasági növekedéssel és 6,5-7 százalékos inflációval számol. A szocialisták szerint jövőre 12 százalékos nominális keresetnö­velésre és 9,5 százalékos nyugdíj- emelésre nyílna mód. Az MSZP két egymást követő évben az egészségügyben 30 százalékkal, a közoktatásban pedig 20 száza­lékkal tartja indokoltnak emelni a fizetéseket. Burány Sándor hangsúlyozta: pártja támogatja a minimálbér emelését, de csak olyan kompen­zációs szabályokkal együtt, hogy az emelés ne jelentsen tehernöve­kedést sem a munkavállalóknak, sem a munkaadóknak. A politi­kus szerint az infláció tudatos alultervezése idén 100-200 milli­árd forintos többletbevételt jelent a költségvetésnek. Kovács László pártelnök beszá­molt arról, hogy az elnökség meg­erősítette: Németh Miklós bekap­csolódása az MSZP tevékenységé­be hozzá fog járulni a párt erősö­déséhez és majdani sikeres vá­lasztási szerepléséhez. Hozzátet­te, hogy az exminiszterelnök jö­vőbeni párttisztségéről a kong­resszusi jelölési folyamat előtt nem lesz szó. ■ Megkezdődött Várhegyi pere Budakörnyéki Bíróság Részben beismerte bűnös­ségét annak a Budakör­nyéki Bíróságon kedden kezdődött büntetőpernek a másodrendű vádlottja, amelyben Várhegyi Attilát, a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma politikai államtitkárát hűtlen keze­léssel és vesztegetéssel vá­dolja a Pest Megyei Fő­ügyészség. Várhegyi Attila elsőrendű vádlot­tat várhatóan június 6-án hallgat­ja meg a bíróság. A Pest Megyei Főügyészség Várhegyi Attilát egyrészt különösen nagy, mint­egy 190 millió forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja, azért, mert 1995-ben Szolnok polgármestereként köz­reműködött a város több, nagy értékű telkének szinte ellenérték nélküli eladásában. Emellett ve­zető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel is vádolják, mert mintegy 1,3 millió forintot szerzett több cégtől, hogy finanszírozza a Fidesz, ezen belül a saját maga kampá­nyát az 1994-es szolnoki önkor­mányzati választásokon. Simó József másodrendű vád­lott, aki ellen bűnsegédként el­követett vesztegetés a vád, 1994- ben a Fidesz kampányának szer­vezője, ugyanakkor a Mahir Szol­nok Kft. ügyvezetője volt. Simó József elismerte a vádnak azt a részét, amely szerint Várhegyi Atüla konkrét utasítására cégek­től átvett több százezer forintot a helyi Fidesz kampánycéljaira. A kifizetett pénzre a Mahir Szol­nok Kft. nevében -számlát adott, bár a cég ellenértékként tényle- ges munkát nem végzett. ______■ Vi ta a diploma feltételeiről Oktatási Minisztérium A minőségi oktatás biztosítása ér­dekében a kormányzat fokozni szeretné a főiskolák és egyetemek munkájának ellenőrzését. A han­goztatott elvekkel ellentétben azonban épp az oktatási tárca ja­vasolja a követelmények átmeneti csökkentését. A főiskolai hallgatók 20-30 szá­zalékát érintheti az Oktatási Mi­nisztérium javaslata, amely sze­rint a jövő nyárig nem lenne köte­lező nyelvvizsgát tenni a diploma megszerzése előtt. Kiss Ádám, a szaktárca felsőoktatásért és tudo­mányos ügyekért felelős helyettes államtitkára a Magyar Rektori Konferencia tegnapi ülésén el­mondta, hogy a Bokros-csomag következtében sok helyen meg­szűnt a nyelvoktatás, így a hallga­tóknak nincs lehetőségük a tanu­lásra. Másrészt a nyelvvizsgázta­tás körül kialakult kaotikus hely­zet sem teszi lehetővé,, hogy a diákok megszerezzék a korábban mindenki számára kötelező nyel­vi bizonyítványokat. Detrekői Ákos, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szerint azonban az elképzelés demoralizáló hatá­sú lehet és a felsőfokú oktatás te- kintélyvesztését okozná. - w ­Szabadáras marad az üzemanyag A kormány képviselőjének legyen joga beleszólni az áremelésekbe A kormány kiegyensúlyozottabb politika folytatására, illetve a benzin árának legutóbbi, indokolatlanul nagymértékű emelése miatt árcsökkentésre kéri a Molt - derült ki a kabinet tegnapi ülését követően. Járai Zsigmond pénzügy- miniszter ma konzultál az állam elvárá­sairól az olajtársaság vezetőjével. Budapest - kormányülés A pénzügyminiszter által készített jelentést meg­hallgatva a kormánytagok arra a következtetésre jutottak, hogy bár a Mól általában a világpiaci mozgásokhoz igazítja a gázolaj és a benzin árát, mégis elfogadhatatlan, hogy az idén 17-szer állí­tották át a kutak számlálóit. A legutóbbi 6 forin­tos emelés azért is kirívó, mert azt a világpiaci olajárváltozások egyáltalán nem indokolják. Ki­fogásolható az a tendencia is, hogy míg az olaj- társaság a kintről begyűrűző áremelkedésekre szinte azonnal reagál, addig az indokolt árcsök­kentéssel kivár. Mint megtudtuk, a kormány elvetette a jelenleg szabadáras üzemanyagok ha­tósági áras kategóriába történő átsorolását, s arra sem lát módot, hogy közvetlen nyomást gyako­roljon a Mólra az ármérséklés érdekében. A kabinet a Mólban lévő 25 százalékos állami részesedését kihasználva csupán közvetett lépé­seket tehet - fejtette ki a pénzügyminiszter. Kér­heti, hogy a világpiaci árakat lassabban köves­sék, az árat akár a saját nyereség terhére is csök­kentsék. A kabinet el szeretné érni, hogy a min­denkori árváltozás mértéke a Mól igazgatóságá­nak hatáskörébe kerüljön, ahol az állam kép­viselőjének is beleszólása lehet az intézkedésbe. Kérdésre válaszolva Járai cáfolta, hogy a kor­mány személyi konzekvenciák levonására kívánja rászorítani a Molt. Borókai Gábor szóvivő elmondta: a kabinet a fentieken túl áttekintette a földművelési tárca EU-integrációs felkészültségét és tárgyaltak a rendőri korrupció visszaszorításáról is. A jövő­ben az egyenruhások és családtagjaik életvitelét bármikor szúrópróbaszerűen ellenőrizhetik. TAKÁCS MARIANN Ki mossa tisztára a hálapénzt? A közvélemény-kutatások szerint évente mintegy 40 milliárd forintot csúsztatnak a betegek hálapénz gyanánt orvosaik zsebébe. Ennek az összegnek az egyharmada a háziorvosok­hoz kerül, míg a többin a szakorvosok szűkebb köre osztozik. Országos körkép Dr. Balázs Péter annak a bizottság­nak a munkáját irányította, amely az egészségügyi miniszter megbí­zásából a hálapénzrendszer meg­szüntetésének lehetőségeit vizs­gálta. A bizottság jelentéséből ki­derül: alapvetően az a baj, hogy rendkívül alacsony a közszférá­ban dolgozó orvosok fizetése. Magyarországon a jelenlegi nettó jövedelmek három-négysze­resét szokták megjelölni úgy­mond kívánatos, elfogadható ja­vadalmazásként. Ez az orvosok többségénél havi 150-200 ezer fo­rintos nettó fizetést jelentene. A tudományos vizsgálatokból kide­rül, hogy az esetek többségében egyszerűen szokásból adják a be­tegek a paraszolvenciát. A szokás­jogon felül persze nagyon sokan azért is fizetnek az orvosnak, hogy ne kapjanak rosszabb ellá­tást, mint azok, akik honorálják a doktor figyelmességét. Dr. Balázs Péter szerint az elkö­vetkező években az egyetemi ok­tatásban is nagyobb jelentőséget kell kapnia az orvosi etikai kép­zésnek. Világossá kell tenni azt, hogy aki a közszolgálatban vállal munkát, az a kiemelkedő színvo­nalú teljesítménye fejében sem várhat borítékot azoktól a bete­gektől, akiknek az ellátáshoz százszázalékos fedezetet nyújtó társadalombiztosításuk van. An­nak a doktornak, aki ennél maga­sabb jövedelemszintet szeretne elérni, tudomásul kell vennie, hogy erre csak a magánszférában van lehetősége. Az egészségügyi tárca vezetői persze „tisztára mosott” formá­ban a hálapénzt szeretnék a jövő­ben is az ágazat „vérkeringésé­ben” tartani. Ehhez legális csator­nát a kiegészítő biztosítások jelen­tenének. Az alapvető társadalom- biztosítási juttatásokon felül azok vehetnének igénybe plusz szol­gáltatásokat, akik hajlandóak ezek árát kiegészítésként megfi­Dávid Ibolya a benzinárakról A benzináremelésekkel össze­függésben a múlt pénteki kor- mánykabinet-ülésen azt kér­tem, hogy a kormányülésre olyan írásos anyag készüljön a Pénzügyminisztérium, a Gaz­dasági Minisztérium és a Gaz­dasági Versenyhivatal bevoná­sával, amely tisztázza: mi a va­lós indoka a sűrű és jelentős ár­emeléseknek - közölte kedden Dávid Ibolya igazságügy-mi­niszter. Elmondta, hogy az Igazságügyi Minisztérium meg­kezdte a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1996. évi törvény felülvizsgála­tát. „Célunk megállapítani, mi szükséges ahhoz, hogy a Gaz­dasági Versenyhivatal megfele­lően tudjon élni a hatáskörével, erősödjenek az ellenőrzési jo­gosítványai összhangban az EU-jogszabályokkal és össz­hangban azzal, hogy a gazdasá­gi versenyt korlátozó megálla­podás tilalma hatékonyabb legyen”. * NINCS FORRÁS. A kórházak adósságainak átvállalására nem terveztek forrást az idei költség- vetésben, ezért ha tartozásokat halmoztak fel, az egészségügyi intézményeknek önállóan kell kilábalniuk szorult helyzetük­ből - jelentette ki Szombathe­lyen Horváth Zsolt, az Egész­ségügyi Minisztérium politikai államtitkára kedden. FEJLESZTÉSI PROGRAM. Az SZDSZ informatikai fejlesz­tési programja célul tűzte ki, hogy néhány éven belül min­den iskolás családjában legyen számítógép és tíz éven belül va­lamennyi háztartás rákapcso­lódhasson a világhálóra - hang­zott el a párt informatikai fóru­mán kedden Győrött. A prog­ram megvalósításához évente 20-40 milliárd forintra volna szükség. GYÓGYTURIZMUS. A követ kező öt évben százmilliárd fo­rint vissza nem térítendő állami támogatás áramlik a gyógytu- rizmusba. Ezt tartalmazza az egészségturizmus fejlesztési koncepciója - közölte Bánki Erik, az Országgyűlés gyógy- idegenforgalmi albizottságának elnöke. Az állami támogatás legnagyobb része, 72 milliárd forint a beruházásokhoz kap­csolódik majd. TÚL AZ ÉLETVESZÉLYEN. A vasárnap hajnali hét életet követelő karambolban megsé­rült ötéves kislány már nincs élet-veszélyben, de kilencéves bátyja életéért az orvosok to­vább küzdenek - közölték ked­den a Szent János és a Heim Pál Gyermekkórház ügyeletes orvosai. Zetní. NÉMETH ZSUZSA INTERMEDICINA SZAKVÁSÁR. A budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen tegnap nyílt meg az Intermedicina nevű nemzetközi egészségügyi szakvásár és konferencia. A résztvevők egyebek mellett a legkorszerűbb gyógyhatású készítményekkel is megismerkedhettek. fotó: feb/diósi imre Hofi, a humor koronás királya Lemezeiből eddig több mint ötmillió példányt vásároltak Hofi Géza, az Élelem bére című műso­rát a hétvégén immár ezernégyszázad- szor tekinthette meg a közönség. Az előadás sokáig a megszokott meder­ben folyt. Madách Színház Nevetés és vastaps fogadta a poénokat, és mint mindig, Hofi most is azonnal reagált a legfrissebb hazai eseményekre. A műsor utolsó perceiben azonban - az előadást meg­szakítva - Kerényi Imre, a Madách Színház igazgatója lépett a színpadra és pezsgővel, no meg kenyérrel és kolbásszal köszöntötte a népszerű humoristát. A művész a színfalak mögül behívta segítőit is, hogy köszönetét mondjon nekik, és hogy ők is jelen legyenek egy másik ceremónián. Ezen az estén Hollós Máté, a Hungaroton igazgatója egy gyémántlemezt nyújtott át Hofi Gézának, abból az alkalomból, hogy ed­Hofi Géza a gyémántlemezzel fotó: feb/bölcskey dig megjelent lemezeiből több mint ötmillió példányt vásároltak meg. A lemez átadása mellett egy kis üvegkoronával is megkoro­názták, Hofi tehát ezentúl nem a műfaj meg­koronázatlan királya. A művész meglepeté­sében csak annyit súgott oda a mellette állók­nak: Csak nem a Zámbó Jimmytől koztá­tok el? A közönség szűnni nem akaró vastapsa közepette, meghatódva mondott köszönetét. - Mostanában nagy divat - mondta -, hogy mindenféle produkcióknál elhangzik, ez a műsor nem jöhetett volna létre, ha nincs ez és ez a támogató. Ez nálam is így van. A mai előadás nem jöhetett volna létre, ha nem vagytok ti, a közönség. Mert ha ti nem vesz­tek jegyet ezernégyszázszor, akkor én elme­hetnék a csudába. A függöny legördülése után még néhány percig a színpadon maradt és fogadta a kollé­gák gratulációit, majd csendesen elköszönt mindenkitől és koronáját a hóna alá csapva eltűnt az öltözőajtaja mögött. Mert korona ide, korona oda, jön az ezer- négyszázegyedik előadás. ______________________________________________IB. M.| Üdülési csekk százezreknek Budapest Immár mind több honi cég él azzal a lehetőséggel, hogy - saját tulajdonú szabadidős létesítmény híján - üdülési csekket vegyen dolgozójának. Dr. Temoyszky Ferenc, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnö­ke lapunknak elmondta: az idén várhatóan másfél milliárd forint értékben vásárolnak csekkeket a cégek, intézmények, szervezetek, vállalkozások. Az alapítvány további 900 mil­lió forintos összegben biztosít üdülési alkalmat a hátrányos anyagi helyzetüket igazoló mun­kanélkülieknek, nyugdíjasoknak, gyesen, gyeden lévőknek, kisko­rú eltartottaknak és a nappali fel­sőfokú intézményben tanulók­nak. így az alapítvány megalaku­lása óta már több százezren vet­ték igénybe szolgáltatásaikat, az idén várhatóan újabb 115 ezren. Réti Ágnes, a „beutalókat” for­galmazó Nemzeti Üdülési Szolgá­lat Kft. ügyvezető igazgatója ér­deklődésünkre megerősítette: e névre szóló juttatás fizetőeszköz, értékét 20 ezer forintig adó- és já­rulékfizetési kötelezettség sem terheli. A csekk elfogadására szer­ződött ezer hely között szálloda, panzió, üdülőház, kemping, tu­ristaszálló egyaránt megtalálható. Az üdülési csekk az egész or­szágnak előnyös konstrukció - nyugtázták a témában tegnap, Budapesten tartott szakmai kon­ferencia résztvevői. A vendégfo­gadók százezreknek jelentenek munkalehetőséget, az ottani fo­gyasztás pedig visszaáramló jöve­delmet ad a gazdaságnak, ics. b. j.i 4 Á *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents