Új Dunántúli Napló, 2000. május (11. évfolyam, 119-148. szám)

2000-05-26 / 143. szám

16. oldal - Új Dunántúli Napló EZREDFORDULÓ BARANYÁBAN 2000. Május 26., péntek |||| Devon, Brüsszel, Dél-Korea Hagyományos és teljesen újnak mond­ható nemzetközi kapcsolatok esemé­nyei sűrűsödtek össze a legutóbbi na­pokban. Az előbbire példának Devont említjük, az utóbbira pedig Dél-Koreát. Közöttük azonban ott van Brüsszel, az EU-főváros. Devonban és Brüsszelben járt a megye képviseletében dr. Kékes Ferenc (kis képünkön) elnök, míg a távolkeleti ország tartományából egy küldöttség látogatott Baranyába. Pécs, Megyeháza- Az angliai Devonnal valóban hagyomá­nyosnak mondhatók kapcsolataink, hiszen lassan az évtizedes jubileum felé közele­dünk.- Az 1993-ban indult devoni kapcsolatok fókuszában eddig az angliai tanári program szerepelt, illetve egy ehhez kapcsolódó szervezési feladat. Ennek eredményeként az elmúlt években mintegy 3000 diák uta­zott Angliába - egyharmaduk Devonba - nyelvtanulás céljából. Kezdetben 16 angol nyelvtanár dolgozott Baranyában, létszá­muk lassan csökkent, idén volt a mélypont. Most megállapodtunk abban, hogy a követ­kező időkben 7-12 fő között jönnek hoz­zánk tanítani s folytatni velük a programot. Mi féltünk attól, hogy e partneri kapcsolat az angol fél érdekmúlása miatt gyöngülhet, de úgy tűnik, hogy aggályaink felesleges­nek bizonyultak. Fontos volt ezt most meg­erősítenünk a jövő szempontjából.- És marad.változatlanul a nyelvtanulás szintjén ez az együttműködés?- Nem, egy új dimenzió jelent meg, a ke­reskedelmi és gazdasági kapcsolatok erősí­tése, fejlesztése, közös programok megala­pozása. Eddig ez nem vagy nem markán­san jelent meg, s ebben most angliai part­nereinkkel megállapodtunk, lényegében a tavalyi baranyai látogatásuk idején kidolgo­zott elvi alapokon. E tartalmi gazdagodás jó irányt jelent, nem csak a kétoldalú kapcso­latok jubileuma felé közeledve. Szeretnénk méltóan ünnepeim, a millenniumra tekin­tettel is, Devonban és Baranyában egy­aránt. Ennek a programnak a tartalmi ele­meit mindkét fél elkezdte kidolgozni. Mindezektől azt reméljük, hogy ezek a tra­dicionális angol és magyar, devoni és bara­nyai kapcsolatok új lendületet kapnak.- Maradjunk egy pillanatra még a nyelv- tanulást szolgáló együtt­működésnél. Kit terheltek ennek költségei?- Ezekhez a költségek­hez a megyei önkormány­zat hozzájárult évente mintegy 3 millió forinttal. Kiegészítik az angol kul­túra terjesztését szolgáló pályázati alapok. Ez utób­biból fedezik a tanárok fi­zetését, mi elsősorban az itt-tartózkodásuk költségeihez járulunk hozzá. Fenntartunk egy angol-magyar tanári módszertani köz­pontot is. Örültem annak, hogy sikerült az ilyen háttérrel rendelkező kapcsolatunkat megerősíteni, mert szinte napról napra ér­zékelhető, hogy mind nagyobb jelentősége lesz a nyelvtudásnak, hiszen például a leg­fontosabb EU-nyelv az angol. A csatlako­záshoz közeledve el kell jutnunk addig, hogy a szabad munkaerő-vándorlás érdeké­ben a fiatal magyar generációk ennek a le­hetőségnek a kihasználásához megfelelő helyzetbe kerülhessenek. Persze, ehhez nem csak az angol, hanem más nagy nyel­vek ismerete is kell, továbbá olyan tájéko­zódási képesség is, amelynek alapján az EU-ban rendelkezésre álló munkalehetősé­geket jó eséllyel tudják kihasználni.- És akkor az új dimenzió, a kereskedel­mi-gazdasági kapcsolatok erősítése Devon­nal. Körvonalazódnak a szorosabb együtt­működés konkrét lehetőségei?- Két ügykör képzelhető el az egyeztetett álláspontok szerint. Részben az angliai be­fektetők számára a terep előkészítése Bara­nya megyében, részben pedig olyan termé­kek piaci elhelyezésének segítése, amelyek a mi szempontunkból fontosak. Ilyenek például a bor, az idegenforgalmi, gasztronó­miai termékek. Ezeket kell magasabb szintre, széle­sebb alapokra helyeznünk.- Több napot töltött Brüsszelben. Mi volt itt a program?- Egy Phare-projekt kere­tében az úgynevezett dön­téshozóknak folyó képzés része volt. Harmincfős dele­gáció járt Brüsszelben, miu­tán itthon már részt vettünk az EU működését taglaló előtanulmányokban. Fontos része volt ezeknek az isme­reteknek az előcsatlakozási alapok igénybevételéről kapott tájékozta­tás. Lényegében az addig hallottakat-tanul- takat foglalta egységes rendszerbe az ötna­pos brüsszeli képzés, segíti azt az irányítási munkát, amely az előcsaüakozási alapok­hoz az eredményesebb kapcsolódást, a pá­lyázati aktivitás erősítését szolgálja. Volt számomra egy harmadik dimenziója is: azok a hazai szakemberek, akik megyei, re­gionális, területfejlesztési tanácsi szinten dolgoznak, jó néhány napot együtt tölthet­tek, s az ír és korzikai sörözőben töltött kö­zös este, beszélgetés közelebb hozta egy­máshoz a döntéshozókat. Márpedig együtt­működés nélkül nem lehet eredményes tár­sadalomfejlődést megvalósítani.- Sajátos unikumnak tűnik, hogy az EU, Brüsszel a katalizátor a különböző döntési szinten lévő magyar szakemberek között.- Valóban sajátos, de örülök annak, hogy így volt. Lehet, ez volt az egyik fontos célja, közelebb hozni egymáshoz azokat, akik­nek az együttműködése szükséges, elkerül­hetetlen. Egyébként hazautazásunk napján nyílt meg Brüsszelben az európai régiók irodája - vezetője az a Hans Beck úr, aki korábban az EU magyarországi küldöttsé­gének volt vezetője -, s itt sok magyar fiatal dolgozik, öt hónapos szerződés alapján, közöttük baranyai szakember is.- Az eddigi tapasztalatok szerint az EU elsősorban régiókban gondolkodik, tervez, támogat. Ugyanakkor ebben a képzésben megyei vezetők is részt vettek. Egyenrangú az EU szemében a megye és a régió?- Nem egyenrangú, de az Európa Unió nagyon türelmes és belátó. Tudomásul ve­szi a nemzeti sajátosságokat. És ma Ma­gyarországon nincs olyan adminisztratív követelés az EU részéről, amely közigazga­tási értelemben kényszerítené a magyar ré­giók létrehozását. Vannak tervezési, szerve­zési régióink már, ezt az EU tudomásul ve­szi. A következő négy-öt év egyik legna­gyobb politíkai-szellemi kihívása a magyar államigazgatás és közigazgatás szempont­jából, hogy akarjuk-e, képesek vagyunk-e a területi igazgatás rendszerét megváltoztat­ni. Azaz közjogi értelemben is létrehoz­zuk-e a régiókat. Ez kétségtelenül nagyfokú politikai konszenzusképességet és felül- emelkedettséget igényel. Én elkötelezett ré­giópárti vagyok, a választott régió híve, de azt tudni kell, hogy ez nem revolutív, ha­nem evolutív folyamat, ami többlépcsős, hosszabb szakasz eredménye lehet, s talán a 2006-os választás lehet az időpontja. Egy­előre azonban a magyar szakmai és politi­kai közvélemény eléggé megosztott. Az op­timális megoldás szerintem a megyék he­lyett a régió, s nem a megyék felett a régió.- Dél-Koreából viszont hozzánk, kifejezet­ten Baranyába jött egy delegáció. Kicsit tá­volinak tűnik ahhoz tartományuk, hogy a gyümölcsöző kapcsolatok reálisnak látsza­nak.- Meglepő aktivitásra vall, hogy első je­lentkezésük után alig egy hónappal máris eljöttek hozzánk Dél-Korea középső, egyik legdinamikusabban fejlődő részéből. Kí­váncsiak voltak az EU-val alakuló kapcsola­tainkra, ezek alakítására, alakulására. Is­mertek előttük Baranya és a szomszédos országok közötti regionális kapcsolataink, s tulajdonképpen ezek fókuszába jöttek. Rá­adásul ők azokat a térségeket preferálják, ahol a szellemi, tudományos, kulturális po­tenciál a gazdasági aktivitással együtt egy jó politikai együttműködési rendszert is fel tud mutatni. Ez a stratégia egyébként azo­nos azzal, amit a Baranya és Pécs megyei jogú város egyaránt maga elé tűzött ebben a ciklusban. Ennek kamata az, hagy a dél­koreai delegáció Magyarországon belül me­gyénkbe látogatott. Van persze ennek má­sik oldala is, a Délhús Rt. kiváló piacokkal rendelkezik Dél-Koreában, exportjának 20 százaléka ide irányul.- Konkrétan mire voltak kíváncsiak?- Többek között a befektetési, kereske­delmi együttműködés lehetőségeire, az egyetemi tudományos együttműködésre, a meglévő kereskedelmi kapcsolatok szélesí­tésére. Az aláírt szándéknyilatkozatban a kulturális és civil szervezetek együttműkö­dési lehetősége is felvetődött. Úgy látom, nekik fontos érdekük fűződik ahhoz, hogy európai pozícióikat fejlesszék, erősítsék, és ebben mi lehetünk a híd, a kapu. Két hó­nap múlva térünk vissza az addigra már kölcsönösen kiértékelt tapasztalatokra. Pályázat, borverseny Baranya megye megismerte­tése a célja annak a pályázat­nak, amelyet a megyei önkor­mányzat az írott és az elekt­ronikus sajtó munkatársai részére írt ki. Ugyancsak az önkormányzat borversenyt hirdet. A sajtópályázatot, amely egyéb­ként az önkormányzat 2000. évi PR-programjának része, második alkalommal hirdették meg. Műfa- jüag és terjedelmi szempontból is kötetlen munkákat várnak. A téma Baranya megye mindennapjainak alaposabb megismertetése, a me­gyei közgyűlés munkájának, illet­ve a megye kistérségeinek, telepü­léseinek bemutatása. A pályázók tájékozódhatnak Baranya idegen­forgalmi és kulturális értékeiről, művészeti hagyományairól, a kis­települések sajátos helyzetéről, a kulturális és egészségügyi szolgál­tatások, lehetőségek bővítéséről ezeken a településeken, az oktatá­si szerkezet sajátosságairól, a fog­lalkoztatáspolitikáról, a kereske­delmi ellátottság színvonaláról, te­rületfejlesztési lehetőségekről. A pályázati feltételek: A pályázaton a 2000. április 1. és 2001. január 10. között megje­lent, műsorra tűzött alkotások ve­hetnek részt. Egy szerző legfeljebb két pályaművet nyújthat be. A pá­lyázatok beérkezési határideje: 2001. február 1. A pályázatokat - a megjelent írásmű másolatát, magnó- vagy vi­deokazettát - a megjelenés (mű­sorra tűzés) forrását, dátumát, a pályázó nevét, lakáscímét feltün­tetve, postán az alábbi címre kell benyújtani: Baranya Megyei Ön- kormányzat „Országos Sajtópályá­zat” 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. (Levélcím: 7601 Pécs, Pf.: 121.) Elbírálás: A pályázatokat füg­getlen szakmai zsűri bírálja el. Az értékelésnél fontos szempont az adott téma összefüggésekben való bemutatása, a közvéleményre gyakorolt hatás. Az írott sajtó díjazása: I. díj: 70.000 forint, II. díj: 35.000 forint, III. díj: 15.000 forint. KINCSES BARANYA Az elektronikus sajtó díjazása hasonló. A zsűri fenntartja magá­nak a jogot, hogy díjakat vissza­tartson vagy megosszon. Az ered­ményeket a sajtónapi ünnepségen tesszük közzé 2001. március 14- én. A pályázattal kapcsolatban to­vábbi információkat dr. Buday- Sántha Andrea, a Baranya Megyei Önkormányzat PR-menedzsere (72/500-413) nyújt. „A versenyre csak palackozott, forgalombahozatali engedéllyel rendelkező, 1997-es, 1998-as, vagy 1999-es minősített borral lehet ne­vezni. A győztes borból a Baranya Megyei Önkormányzat 300 palac­kot reprezentatív ajándékként megvásárol a termelőtől, azokat különleges, Baranya címeré is áb­rázoló „Baranya megye Bőm” cím­kével látja el, és egyben feljogosítja termelőjét a meg nem vásárolt bor­készlet azonos néven árusítására. A borok zsűrizése felkért szak­értők közreműködésével zajlik, melynek eredménye aznap este kihirdetésre kerül. A nyertes bo­rásznak a díjat külön rendezvény alkalmával adjuk át. Tisztelt Hegybíró Úr! Kérjük, hogy hívja fel hegy­községe borászainak figyelmét versenyünkre, akiktől részvételi szándékuk visszajelzését várjuk. Egyben kérjük, hogy a versenyen induló, a nevezni kívánt borok­ból juttasson el 4 palackot és az OBI bizonylatuk másolatát júni­us 1-jéig a verseny helyszínére, az Aranykacsa étterembe (Pécs, Teréz u. 4.)” _______________■ Meg yehírek FŐJEGYZŐI KOLLÉGIUM. Kedden és szerdán Salgótarján­ban volt az Országos Főjegyzői Kollégium ülése, amelyen részt vett Lászlóné dr. Kovács Ilona is. A szakmai tanácskozáson egye­bek mellett téma volt a polgár- mesteri tisztség ellátásának né­hány kérdése, az önkormányzati képviselői tiszteletdíj is. A TERMÉSZETBARÁTOK HÁ­ZA. Szombaton adja át és egyben avatja fel dr. Kékes Ferenc Sikondán a Baranya Megyei Gyer­mek és Ifjúsági Közalapítvány ré­szére a Természetbarátok Házát, a volt Alkotóházat. Az épületet a megyei önkormányzat engedte át a közalapítványnak. ■ Oldalunk a Baranya Megyei Önkormányzat támogatásával készült A kiskincstártól a beutalóig Alapos megszorító intézkedésekkel igyekszik anyagi hely­zetén javítani a megyei önkormányzat hivatala. Mint is­mert, ez az első olyan év, amikor Baranya csatlakozott az úgynevezett „önhikis” (önhibáján kívül hátrányos helyzet­be került) megyékhez. A februárban elfogadott költségve­tés 300 milliós hiánnyal számolt. Baranyai körkép- Amit a költségvetési koncepció kidolgozása idején csak sejteni le­hetett, az állami költségvetés pon­tos számainak ismeretében már bizonyosság lett - ismerteti a ta­karékossági intézkedések legfon­tosabb okát Lászlóné dr. Kovács Ilona (képünkön), megyei főjegy­ző. - A baranyai büdzsé hiányos­sá vált. A feladat ebből következő­en egyértelmű volt: minden lehe­tőséget megkeresni a költségek csökkentése érdekében. Ezek egyike az úgynevezett kiskincstár. Az önkormányzat irá­nyítása alá tartozó intézmények ennek nem túlzottan örültek, mert bevezetése azt is jelenti, hogy április 1-jétől az intézmé­nyeket központi pénzkezelésben finanszírozzuk. Az intézmények­ben dolgozó mintegy 3500 alkal­mazottnak a megyei önkormány­zat közvetlenül utalja át a bért. Az új gyakorlat alól csak a kórházak jelentenek kivételt. A kiskincstár lényegéhez tartozik az is, hogy az önkormányzat adott feladatokhoz igazítottan utalja át a megoldás­hoz szükséges összeget.- Márciusi ülésén a közgyűlés döntött arról - folytatja a főjegyző asszony -, hogy fel kell készülni az önhikis pályázat benyújtására. Ta­valy egyébként még 16, idén Győr- Moson-Sopron kivételével már az összes megye üyen helyzetbe ke­rült. Kénytelenek vagyunk ezt a le­hetőséget is kihasználni, mert a sa­ját bevételre minimálisak a lehető­ségeink, a megyei önkormányzat saját adót nem vethet ki, s fogyó­ban vannak értékesíthető ingatlan­jaink is. Ez utóbbiakból remélünk, az in­¥.J^ eddig érdeklődő ■SIL. I nem jelentke­zett. Május 19- én egyébként több pályázat határ­ideje lejárt, vagyis rövidesen tisz­tábban látunk majd. Ugyancsak a költségek csök­kentését szolgálja az ingatlan-raci­onalizálás. A cél az, hogy néhány intézmény áttelepítésével a felsza­baduló ingatlanokat értékesíteni lehessen. E folyamatban érintett lehet a gyermekvédelmi szakszol­gálat, a pedagógiai intézet, illetve a pedagógia szakszolgálat is. Az in­tézmények összevonásáról, átala­kításáról egyébként júniusban tár­gyal a megyei közgyűlés. Napokon belül elkészülnek viszont egyes szociális intézmények nonprofit szervezetté történő átalakítását megelőző számítások.- A legnehezebb feladat a taka­rékossági intézkedéseink között a létszámcsökkentés. A megyei ön- kormányzat intézményeiben és hi­vatalában 3500 dolgozó van, ebből 140 a köztisztviselő. A hivatalunk­ban december 31-ig 10%-kal kell csökkentjük a létszámot, ez 14 em­bert érint. Erre 1990 óta nem volt példa. Az intézkedés éves szinten mintegy 40 millió forintos megta­karítást eredményez. A megszűnő feladatköröket az irodák a megma­radó saját erőből látják el. Lászlóné dr. Kovács Ilona fel­hívta a figyelmet egy másik fon­tos, új intézkedésre is. Ez a szoci­ális intézményekben való elhelye­zést érinti. 2001. január 1-jétől a beutalás rendje megváltozik. A je­lenlegi. gyakorlat szerint a telepü­lési önkormányzat javasolta vala­kinek a felvételét. Jövőre az érin­tett intézet és a kérelmező közvet­len szerződést köt. A kérelmet változatlanul be lehet majd nyúj­tani a települési, illetve a megyei önkormányzatnál is. __________■ A főjegyzői körlevélből A szociális intézményi ellátások igénybevételének változásával kapcsolatban a főjegyzői körlevelet kaptak a jegyzők, körjegyzők. Ebből idézzük: Az intézményi ellátás igénybevételének időpontjában az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt. Ez a megállapodás keletkezteti az intézményi jogviszonyt a jelenlegi beutaló határozatok helyett.- A gyakorlatban továbbra is igen fontos feladat hárul Önökre: az igénylők megfelelő tájékozta­tása, útbeigazítása, a kérelmek benyújtásához szükséges formanyomtatványokhoz való hozzá- segítésük.- A megyei fenntartású intézményekbe való bejutás könnyítése érdekében a közgyűlés nem ké­szített külön igénylőlapot. A formanyomtatvány a 9/1999. (XI24.) SZCSM rendelet 1. számú mellékletéből hozzáférhető. A közelmúltban nyílott meg Pécsett, a Mária utcában az Európai Unióhoz való csat­lakozás egyik információs bázisa, az Euro Info Pont

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents