Új Dunántúli Napló, 2000. május (11. évfolyam, 119-148. szám)

2000-05-25 / 142. szám

Él 2000. Május 25., csütörtök HITÉLET Új Dunántúli Napló - 11. oldal Emlékeztető A MÁSODIK magyar SERRA- találkozó lesz 27-én, szombaton Máriakéménden 9-től este 8 óráig. Vasárnap Máriagyűdön folytatódik a program 9-től 13 óráig. A résztvevők Európa több országából érkeznek. JÚNIUS 1-JE áldozó csütör­tök. A pécsi Gyermekotthon­ban (Megye u. 24.) 10-15 gyer­mek járul elsőáldozáshoz. Több fiatalnak akkor lesz a ke­resztelője. A hitoktató munká­ját a Szent Egyed Közösség és a pálosok segítik: táborokat szerveznek, kulturális rendez­vényekre viszik a gyerekeket, részt vesznek az intézet ün­nepségein. Minden csütörtök este 6 órakor a gyermekotthon növendékei ministráltnak a Lyceum templomban. BÉRMÁLÁS. Szombat este fél 6-kor Vásárosdombón bérmál Mayer Mihály megyés püspök, vasárnap 9 órakor Bonyhádon, 16 órakor Mőcsényben. Szom­baton délután 4 órakor Nagypallon Pavlekovics Ferenc püspöki helynök bérmál és megáldja a templomtorony helyreállított keresztjét. EGÉSZSÉGÜGYI FÓRUMOT rendez a Pécsi Egyházmegyei Justitia et Pax Bizottság május 29-én, hétfőn 17 órakor az Ala­pítványi Székházban (Janus Pannonius u. 11.). Előadók: Gógl Árpád egészségügyi mi­niszter és Béki Gabriella ország- gyűlési képviselő. VASÁRNAP, május 28-án a há­zaspárok búcsúja lesz Mária­gyűdön. A 10 órakor kezdődő szentmisén a házaspárok meg­újítják esküjüket. Kedden, 30- án az egyházmegye papsága za­rándokol Gyűdre. 10 órakor koncelebrációs püspöki szent­mise lesz, majd megbeszélések és elmélkedés. Vezeti: dr. Goják János. 27 új mexikói szent II. János Pál pápa vasárnap 27 új mexikói szentet avatott. Két ki­vétellel valamennyit a 20-30-as évek egyházüldözése idején öl­ték meg. Húszezer mexikói zarándok vett részt a több mint kétórás szertartáson, amelyet verőfény­ben tartottak vasárnap délelőtt a római Szent Péter téren. Az új szentek közül 25-öt - köztük 22 papot és 3 laikust - vértanúként kanonizálták mint az antikleri- kális mexikói kormányok áldo­zatait. Oltárra emeltek egy papot és egy apácát is, akik egyházi in­tézmények alapításában jeles­kedtek. Európa felelőssége a globalizáció alakulásában Európa felelőssége a globalizáció alakulásá­ban. A konferenciát a Nyugat püspökei hívták össze. Romano Prodi, az unió „kormányfője” vállalta a vitaindító előadást - szalagcím le­hetne mind. A kérdés: Jó dolog a globalizáció, vagy nem? Egyáltalán: Alakítható? Kérdése­inkre dr. Goják János, a Pécsi Hittudományi Főiskola professzora (képünkön) válaszolt.- Nagy kihívás a globalizáció...- Igen, világossá vált, hogy a globalizációs folya­mat milyen hatalmas erőt képvisel. Megvannak a maga szabályai és a maga törvényszerűségei. A mi szempontunkból egyik eleme, hogy az ál- lampölgár kiszolgáltatottá válik vele szemben, tehetetlenné. Mert egyetlen célja a profitszerzés, és minden ennek van alárendelve. A minden en­nek van alárendelve azt jelenü, ha az érdeke azt kívánja, a munkást egyszerűen kiteszi az utcára, fizet annyit, ahogy az érdeke diktálja.- Létezik-e erő, amely ezzel szembeszállni képes? Hagyományosan az államot tekintettük annak.- Két erő áll az állammal szemben. Az egyik maga a gazdasági hatalom, tehát a gazdaság me­chanizmusa, a globalizáció, amely sokkal na­gyobb gazdasági potenciállal rendelkezik, mint a racionális vállalatok. Ma iszonyú gyorsan törté­nik a fúzió, különböző vállalatok és bankok ösz- szeállnak, és az állam, a politikai hatalom egyre tehetetlenebbé válik emiatt.- A másik?- Állandóan mondjuk a deregulációt, vagyis, hogy a gazdasági életet hagyjuk a maga szabad­ságában működni, az eddigi állami szabályozókat le kell építeni. Ez a kettő hat abba az irányba, hogy az állam, a politika egyre kevésbé tud ebbe beleszólni.- Akkor ki?- A logikus válasz az, hogy maga az állampol­gár, az ember. Az állampolgárok hozzanak létre spontán szerveződéseket, amelyeken keresztül megpróbálják érvényesíteni a saját érdekeiket. A Vatikánban ugyanezt mondták el nekünk egy kon­ferencián. Meglepően nyíltan biztattak arra, hogy próbáljon az egyház is, amennyire lehet, hatni eb­Az Európai Közösség Püspöki Konferenciáinak Bizottsága 1980-ban alakult brüsszeli székhellyel. 14 EU-tagállam küldötteiből áll. Feladata, hogy az Európai Unió politikáját mindazokon a területeken kövesse, amelyek az egyház különös odafigyelését kívánatossá teszik. A bizottság második, most Bonnban rendezett szociális kongresszusának témája: Európa felelőssége a globalizá­ció alakulásában. A kongresszuson a magyar püspöki kar képviseletében részt vett dr. Goják János professzor, a Magyar Justitia et Pax Bizottság titkára. ben az irányban, hogy ezek a szerveződések létre­jöjjenek, és bátran, energikusan lépjenek fel...- amikor a jól szervezett államok is erőtlennek bizonyulnak...- A Seattle-i tüntetés a gazdasági világkonferen­cián mutatja, hogy ettől félnek. A gazdasági veze­tés magas szintjén is megriadnak az ilyen jelensé­gektől. Ha az állampolgárok bátrak és saját érde­keiket jól exponálják, tehát konkrétan kifejezik, és ezért síkra szállnak, akkor már megfontolják job­ban a lépéseiket a-gazdasági élet csúcsán. Hogy mennyire hatékonyak a jövőben az ilyen meg­mozdulások, azt én nem tudnám megmondani.- Az Európai Unión belül is mindinkább a szervezkedést forszírozzák...- A civil társadalom megszervezése, létrehozá­sa tulajdonképpen az egész mostam rendszer fi­lozófiájából következik. Mert ha mi azt mondjuk, hogy az egyén, a polgár intézi a maga sorsát - a demokrácia ezt jelenti -, akkor ebben benne van az is, hogy saját maga hozza létre azokat a szer­vezeti kereteket, amelyeken belül ez zajlik. Az önkormányzaton belül az alulról való ügyintézés elve műidig is megvolt. Most, hogy a gazdasági rendszer olyan keményen telepszik rá az ember­re, sokkal nagyobb a jelentősége és szerepe, hogy maga álljon ld a saját dolgaiért.-Ez a gondolat hogyan jelent meg Bonnban?- A legnagyobb érdeklődés Romano Prodi, az Európa Bizottság elnökének előadását előzte meg. Nem mondott el semmi újat. Nem hivatkozott ar­ra a gazdasági hatalomra, amely rátenyerelt egész Európára. Az EU gazdasági koncepciójából az ön- rendelkezés elvét próbálta elmondani. Ezen belül a civil társadalmat. De a gazdasággal nem hozta összefüggésbe.Viszont nagyon élesen - ami ne­kem nagyon tetszett és másoknak is - mondta el ezeket a problémákat a volt belga munkaügyi mi­niszter asszony, Miét Smet. Azt mondta el, hogy az Európai Parlamentben azok az erők, amelyek egy szociáli­sabb és igazságosabb Európá­nak az eszméjét képviselik, ki­sebbségben vannak. Nagyon élesen szólt a globalizációs gaz­daságpolitikáról Lech Walesa volt lengyel elnök. László Er­vin, a Budapest Klub elnöke és több előadó az európai kultúra hagyományos eszményeit és el­veit emlegették, az emberi, a humanista jellegét. A jelenlegi gazdasági rendszer ezt a humán Euró­pát akarja tönkretenni. Volt szakszervezeti előadó is. Ugyanazokat az elveket fejtette tó, mint amiket a keresztény társadalmi tanítás is tartalmaz.- Ez meglepő. Vagy talán mégsem?... Láttuk a százezres tömeget május 1-jén, amikor a pápa, az egyház és a szakszervezetek együtt ünnepeltek.- A keresztény felfogás tulajdonképpen a nyu­gati szakszervezeteknél talál visszhangra. Ők ezt a kiszolgáltatottságot sokkal jobban érzik, és szinkronban állnak a keresztény felfogással és szemlélettel.- Fogalmazzuk meg akkor konkré­tan: mik a keresztény tanítás elvei?- A kiindulópont: ha élni akarunk, akkor együtt kell élnünk, össze kell fognunk. Mert egyedül az ember nem képes biztosítani mindazt, ami az emberhez méltó élethez szükséges. Egymást segíteni kell, s ez a szolidari­tás. A társadalom egészének köteles­sége, hogy mindegyik tagja számára biztosítsa azokat az alapvető feltétele­ket, hogy megéljen, hogy boldogul­jon. Ez a közjó elve. Ennek a legfőbb garanciája a katolikus tanítás szerint az állam. De nyílván nem az állam csinálja, hanem az állam polgárai. Az állam mi vagyunk. Ugyanakkor a tár­sadalom egésze csak a feltételeket szabja meg ah­hoz, hogy az egyén boldogulhasson, mert min­denki gondoskodjon saját magáról. Hisz szabad ember, felelős ember mindenki. Itt van tehát az emberi méltóság és a szubszidiaritás, amely azt mondja: te magad intézed a saját ügyeidet. Min­den embernek azonos a méltósága. Senki sem több, mint a másik. Nem kivételezhetek magam­mal, ez az igazságosság elve. Minden elv logiku­san következik egymásból és az emberi együtt­élésből levezethető. Ehhez nem kell vallásosnak lenni. És pontosan ezért van az, hogy ma ezek a gondolatok, ezek az eszmék követelményként je­lennek meg Európában, a vüágban. S hogy a szak- szervezetek közelítenek - ez ezért van. b. j. Pedig mi abban reménykedtünk. Néhány héttel húsvét után, maradt-e valami emlék a történtekről? Az egész keresztény világ örvendezve hirdette, Krisztus feltámadt, való­ban feltámadt! Az őskereszténységet ez a bizonyos­ság éltette, a halál, mint a legnagyobb ellenség, vesztett Istennel szemben. A feltámadás hitéből merítettek erőt a tanúsko­dáshoz, még a vértanúsághoz is. Szilárdan hitték, hogy Isten szeretetétől még a halál sem választ el. Ehhez a hithez azonban keserves út vezetett. Lukács evangéliumában olvassuk a történetet az emmausi tanítványokról. A történet dióhéjban a következő. Ketten indulnak Jeruzsálemből Emmausba Jézus keresztre feszítésének harmad­napján. Akb.ll kilométeres úton az elmúlt napok eseményeit eleve­nítik föl, beszélgetnek a történtekről. Az a Jézus halt meg, akiben olyan nagyon reménykedtek. Sok-sok fontos dologra tanította meg őket, betegek gyógyultak meg a közelében, csodákat éltek át. Úgy tűnt, hogy Jézussal egy gondtalan időszak jött el az életükbe. Most pedig mindennek vége... meghalt. Lehet hazamenni, újat kezdeni, vagy a régit folytatni. Ami biztos: egy remény szertefoszlott! A kullo­gó pároshoz valaki csatlakozik, beszédbe elegyednek. A „tájékozat­lan" idegennek ők mondják el a történteket. A rezignált csattanó: „Pe­dig mi abban reménykedtünk, hogy ő fogja megváltani Izraelt. De már ennek harmadik napja, hogy ezek történtek. ” (Lk 24,21) A mel­léjük szegődött „idegen" beszél, beszél a hosszú úton. Ennek így kel­lett megtörténnie, benne van az írásokban. Közben hazaérnek, va­csorához készülnek, és a még ismeretlen útitárs kezébe veszi a kenye­ret, imádkozik, megtöri, nekik adja... Ekkor lehull a hályog a sze­mükről. Jézussal találkoztak, a feltámadottal, aki azon nyomban el is tűnik a szemük elől. Boldogan indulnak vissza Jeruzsálembe éjnek évadján, ezt a hírt meg kell osztani a többiekkel. Hányán reménykednek ma is. Azt hisszük, hogy az életet helyette­sítjük az életszínvonallal. Az anyagiak bűvöletében hányszor megfe­ledkezünk arról, milyen jó is volna valakinek kiönteni a lelkünk, va­lakitől épkézláb tanácsokat kérni. A nagyvilág útvesztőiben eligazod­ni ki tanít meg? Lehet, hogy hosszú az út a személyes hitre jutáshoz. Lehet, hogy sok hamis remény él bennünk, de egy biztos. A Feltáma­dott ma is odaszegődik azokhoz, akik keresik, akik a Biblia útmuta­tása alapján akarnak boldogabb életet élni. Varsányi Ferenc A kiskassai templomtorony Felújították a kiskassai templom- tornyot. Kicserélték az elkorhadt faszerkezetet és rézbop'tást ka­pott a kupola. A felújítás 2,5 mil­lió forintba került, amihez jelen­tősen hozzájárultak a kitelepített tóskassaiak és az egyházmegye. A munkát Mayer Mihály megyés püspök csütörtök este áldotta meg. A templom renoválása 1991 óta folyik. Először a tetőt hozták rendbe, azután az esőcsatornák és a vízelvezetés következett. Há­rom éve az orgonát újífották fel. A hét végén Engelbert Erdorf kó­rusa itt" ünnepelte jubileumát, és jelentős adománnyal megvetette a további munkák alapját. Biztonságban, szeretetben fotós müller andrea Nyílt nap a Csilla-házban 1993-ban kapta használatba a városi önkormányzattól a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoportja az Apafi u. 101. sz. alatti területet. 1995. január óta 20 súlyosan sérült fiatalnak ad napközi ellátást, és megnyugtató megoldást a családoknak. A konyha napi 50-60 ebédet nyújt a környé­ken lakó rászorulóknak jelképes összegért. Á súlyosan (halmozottan) sérült fiataloknak hosszú ideig ez volt az egyetlen esélyük, hogy közösségben legyenek és szüleik dolgozhassanak. A Csilla-ház napközi otthona egyedi, családias, otthonos. Biz- tc ságosságát fél évvel ezelőtt egy egyszerre jelentkezett szemé­lyi és „gazdasági” válság megin­gatta. Megrendítő volt megélni, milyen mélyen tud rombolni az emberi önzés, hazugság, rossz­akarat. De megrendítő volt megél­ni a Csilla-házban rendületlenül bízók és a szolgálatukat támoga­tók sokoldalú segítő száné kát is. A Csilla-ház él, és is. fejlő­désnek indult. Sokan segít; nek: a sérültekért öt éve dolgozók csapa­ta, a vezetés, a munkaügyi köz­pont és a város elkötelezett illeté­kesei. És mindazok, akik látták a Csilla-ház munkáját „fénykorá­ban”. A kezdet biztató, de eltart egy ideig, amíg újra az lesz a ház, mint volt előtte. . Elkötelezett gyógypedagó- gust-pedagógust keresünk és szeretnénk újra teljessé tenni a létszámot. Olyan sérülteket vá­runk, akiket a család nem kíván intézetbe adni, de biztonságban szeretné tudni napközben, amíg a szülők dolgoznak. Nagyon sok változás történt és történik a sé- rültek-fogyatékosok „esélyegyen­lőségének” biztosítására. A tör­vény és a jog előbb jár, mint a mindennapi élet. Ezért kell meg­ragadnunk minden lehetőséget a magunk szerény területén, hogy megtegyük, amit tudunk. Szeretnénk - sok minden egyéb mellett - hivatalosan is el­ismert gyakorló területté fejlesz­teni a házat. Hiszen sem az egészségügyi, sem a szociális- munkás-képzésben nem vagy alig találkoznak a hallgatók a sé­rülések ilyen súlyos formáival, nem beszélve a társadalom ide­genkedéséről. Nem könnyű a „másik” olda­lon állni. Nem a vállalkozás, a si­ker, a pénz, az elismertség, ha­nem a nyomor, a szegénység, az elesettség, a baj, a betegség olda­lán, segítő szándékkal, de néha a segítés lehetősége nélkül. A „szociális érzékenység” csak szó, ha nem követik tettek, ame­lyek bármilyen kicsik is, mégis segíthetnek. A „keresztény lelkűiét” ugyan­ilyen szó, ha nem válik segítő tetté. Százszor hallottuk ezeket a szavakat, de nem sietünk életté váltani. Várjuk a Csilla-házba megláto­gatni, segíteni (munkával, ado­mánnyal), együtt örülni. Várjuk a rászoruló fiatalokat. Nyílt nap lesz a Csilla-házban. Szeretettel várjuk Meszesen, a Csilla von Boeselager emlékére készült házban május 30-án, kedden 8-16 óráig. Magyar Máltai Szeretetszolgálat > t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents