Új Dunántúli Napló, 2000. május (11. évfolyam, 119-148. szám)
2000-05-23 / 140. szám
2000. Május 23., kedd K I S E B B S E G E K BARANYÁBAN Uj Dunántúli Napló - 11. oldal Bauer és Ambach Túl sok a cigány gyerek a kisegítő iskolákban A jelenlegi oktatási rendszer lehetőséget nyújt arra, hogy nem értelmi fogyatékos, elsősorban cigány gyerekek kerülhetnek az értelmi fogyatékosok számára fenntartott oktatási intézményekbe, állapítja meg a kiseb oségi ombudsman jelentése. A kisebbségi ombudsman csak olyan oktatási formát tart elfogadhatónak, amely egyrészről nem diszkriminál, másrészt a már meglévő esélyegyenlőtlenségek kiegyenlítését szolgálja. A vizsgálat azért indult meg, mert a jelzések szerint, Közép-Európa más országainak gyakorlatához hasonlóan, nálunk is gyakorlat a cigány tanulók enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek számára szervezett úgynevezett speciális iskolákba, illetve osztályokba való átirányítása. Becslések szerint az ilyen intézményekben tanulók fele cigány származású, ez pedig hathétszer nagyobb arány, mint a közoktatási rendszer egészében megszokott. „A speciális intézményekbe való átirányítás szabályainak többszöri szigorítása sem vette elejét annak, hogy ezek az iskolák a cigány tanulók tömeges »lerakataiként« működjenek.” A cigány tanulók hatalmas száma - állapítja meg a vizsgálat - ebben a semmilyen továbbtanulási vagy elhelyezkedési esélyt nem kínáló intézménytípusban nem a cigány tanulók szellemi alkalmatlanságának, hanem a velük szembeni diszkriminációnak és a „rendes” közoktatási intézmények kudarcának a jele. A problémát a kormány is érezte, s 1998-as határidővel előírta, hogy „Fel kell tárni az eltérő tantervű osztályok és iskolák, valamint az áthelyező bizottságok működésének problémáit azzal a céllal, hogy ez az oktatási forma ne váljék nemkívánatos szegregáció területévé.” Minden tudományos tapasztalatnak ellentmond, hogy egy népességen belül bármifajta fogyatékosság ilyen mértékű halmozódást jelenthetne (lásd táblázatunkat!), az pedig a kisebbségi ombudsman szerint elfogadhatatlan a szokásos érv, hogy a gyerekek szülei is kisegítőbe jártak, s hogy ez a hajlam öröklődhet. Az ellenkezője bebizonyításáig azt a tételt kell elfogadni, hogy a cigány népességen belül is annyi a fogyatékosán születettek aránya, mint a többi népcsoportnál. Nem vitatja, hogy az ország más megyéiben esetleg történhetnek torz döntések, de Baranya megyére ez nem igaz, állítja Máténé Sej Jolán, a pécsi Éltes Mátyás Iskolaközpont igazgatója. Az ország összes iskolájába szakértői bizottságok véleményének figyelembevételével kerülnek be a speciális intézményekbe a gyerekek, s ha a megyék között különbségek vannak, az a bizottságok közti különbségekre utalhat. Ugyanaldcor a bizottságok munkáját országos szinten koordinálják, tehát hasonlóan kellene működniük. Az Éltes Mátyás Iskolaközpontban a cigány gyerekek létszáma jelenleg az tanulók 35 százaléka. Ilyen arány esetén pedig a törvény előírja cigányprogram indítását, amely meg is történt, 1997 óta folyik Gidáné Orsós Erzsébet irányításával. Célja a felzárkóztatás és tehetséggondozás. Az ombudsmani vizsgálat olyan eredményt hozott ki, hogy tulajdonképpen a kisegítő iskola nem „rendes” iskola, s azt mondta, hogy a szakértői bizottságokban dolgozó pszichológusok, pedagógusok előítéletes magatartása miatt kerülnek a cigány tanulók kisegítő iskolába, tájékoztatott Lassan Éva, a Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vezetője. Volt is ezzel kapcsolatban Zánkán egy tanácskozás az ország összes bizottságvezetőjének részvételével, amelyen megjelent az ombudsmani hivatal képviselője is. Ekkor valamennyi bizottságvezető kikérte magának ezt a jelentést. A speciális tantervű iskolába történő beiskolázásra azért kerül sor, mert a gyerekek a normál közösségben nem állták meg a helyüket. A vizsgálatra a javaslatot a pedagógusok teszik meg. A bizottság szakértői - orvos, gyógypedagógus, pszichológus - egyrészt kikérdezik a szülőt, s megvizsgálják a gyereket, s adnak javaslatot az iskola típusára vonatkozóan. A pszichológus megvizsgálja az értelmi képességet, amelynek során figyelembe veszi a gyerek állapotát, életkorát, hátterét - ennek alapján választja ki a tesztet. Cigány gyerek esetében olyan tesztet választanak, amely az ő kultúrájának megfelelő. A gyógypedagógus, figyelembe véve az egyes iskolák követelményrendszerét, megnézi, hogy a gyerek voltaképpen mit tud, illetve a vizsgálati helyzetben mennyire tanítható, fejleszthető. A tanuló sorsa nem a bizottságban dől el, csupán javaslatot tesznek, melyet a szülő vagy elfogad vagy nem. Évente 800-1000 gyerek vizsgálatára kerül sor, ebből 200 megy a kisegítő iskolák valamelyikébe. Azt természetesen a bizottság nem vizsgálja, hogy ki a cigány és ki nem, ennek megítélése akkor sem lenne könnyű, ha egyébként feladatuk lenne, hiszen még a nevek sem nyújtanak biztos támpontot. Találkoztak már Bauer és Ambach nevű cigány gyerekekkel is. Lassan Éva véleménye szerint az iskolák is csupán azért tartják számon a gyerekek cigány származását, mert így juthatnak bizonyos fejkvótákhoz. Azt is figyelembe kellene venni, hogy többnyire nem az elit iskolák küldik cigány származású tanulóikat a szakértői bizottság elé, hanem azok, ahol viszonylag magasabb számban CIGÁNY TANULÓK A KISEGÍTŐ ISKOLÁBAN b Tanév Tanulók száma Ebből cigány Cigányok aránya 1974/75 29.617 7.730 26,1% 1977/78 31.666 9.753 30,8% 1981/82 33.079 12.107 36,6% 1985/86 39.395 15.640 39,7% 1992/93 32.099 13.662 42,6% Forrás: Cigány tanulók az alsó és középfokú oktatásban. Budapest, TÁBKI, 1986 (első négy sor): MKM Statisztikai Főosztály (utolsó sor). járnak cigány gyerekek, sőt, olyan iskolák is, ahová kizárólag cigányok járnak: a lemaradás a saját közegükben történik meg. Az áthelyezés kisegítő iskolába azért fontos ilyenkor, mert egyébként nincs biztosítva a gyerek előrehaladási lehetősége, azért sem, mert a normál általános iskolai követelmények voltaképpen túlságosan magasak, amely komoly társadalmi problémák forrása. A kisegítő iskolák véleménye szerint az ombudsmani jelentéssel ellentétben nem tekinthetők zsákutcának, innen bármilyen szakmunkásképzőben tovább lehet tanulni, kivéve az érettségit adó szakokat. Ezek a speciális intézmények maguk is rendelkeznek különböző szakiskolai lehetőségekkel. A kisegítő iskolába helyezés egyébként nem visszafordíthatatlan folyamat, kétévenként a bizottság kiszáll az iskolába, s kontrollálja a tanulót, s ha úgy találja, hogy normál általános iskolában is megállná a helyét, akkor erre javaslatot is tesz. Hogy ez a legritkább esetben fordul elő, az többnyire a szülőknek köszönhető, akik erre a visszaútra nem mutatnak hajlandóságot. Otthon, Görcsönydobokán Az 1940-46 között született hat évfolyam találkozóját tartották Görcsönydobokán. Hetvenketten jöttek el. Vajon megismerjük-e egymást, kérdezték sokan.- A faluból elköltözve, szétszóródva a kérdések kérdése természetesen az volt: megismerjük-e egymást 40 év után? - számol be a viszontlátásról Martininé Schulteisz Terézia. - S jöttek a témák kifogyhatatlanul. Hol élsz, mit csinálsz? Hány gyereked van? S az unokák? Előkerültek a fényképek, életre keltek az emlékek... Reggel kis fatáskáinkkal elindultunk az iskolába. Nem volt út, járda sem. A mi családunkból hárman-négyen sorakoztunk, és mindenhonnan jöttek ki a kiskapukon az iskolatársak. Sokan voltunk a részben osztott iskolában. A mi korosztályunk a háború alatt született, s mi mindannyian megszülethettünk. Születésünk nem volt pénz kérdése. Szüléink a háború után ilyenolyan okokkal nincstelenné, földönfutóvá téve neveltek fel bennünket. A mi generációnk már gyermekkorában a munkához szokott. 12 évesen nyáron vízhordók voltunk a gazdaságokban. 14 évesen kapáltunk és dolgoztunk a cséplőgép mellett. Mi, gyermekek - az én családomban - kaptunk 4- 5 doboz selyemhernyót, a levél- szedés a mi munkánk.- Továbbtanulni kevesen tudtak. Bátyám 1955-ben volt az első és egyetlen ipari tanuló a faluban. Kollégiumot fizetni és a többi költséget előteremteni szüléink nem tudták. Többen közülünk felnőttkori tanulással, munkával értük el, hogy ma azt mondhatjuk: megérte a küszködés. Minekünk sem családi pótlékban, sem gyesben, gyedben nem volt részünk, de becsületes embereket neveltünk a nehézségek áfán is. Ezt az útravalót hoztuk magunkkal Görcsönydobokáról. Ahol is olyan nevelésben volt részünk, ami az élethez elég. Nevelőink közé tartozott a plébános úr is Somberekről. Ő a Szentföldet is megjárta. És vasárnapi prédikációban mindig a jóra, a nemesre oktatott. Hogy sikerült, ezt bizonyítja, hogy 40 év körüli tartós házasságban élünk valamennyien. A Görcsönydobokán maradtak és a következő generáció nagy szeretettel fogadta a „háborús nemzedéket” a szép kultúrház- ban. Beszámoltak a falu mai életéről, szép műsort és vacsorát adtak. ■ Csupaháj Sirola: Csupaháj, Málészáj, Nyakigláb című horvát nyelvű gyerekdarabját mutatja be május 29- én, hétfőn a Pécsi Horvát Színház az Anna utca épületben Drasko Zidar rendezésében. ■ Oldalszerkesztő: Cseri László Hírcsokor NEMZETISÉGI IFJÚSÁGI TIZENHÁRMAK KONFERENCIÁJA. A kisebbséghez való tartozásnak nem szabad sem előnyt, sem hátrányt jelentenie, mondta Kaltenbach Jenő országgyűlési biztos Magyarország nemzetiségi és etnikai fiataljainak budapesti kongresszusán az elmúlt vasárnap. A nemzeti és etnikai jogok ország- gyűlési biztosa hozzátette: ma egyes kisebbségekhez tartozni kifejezetten hátrányos Magyarországon, nem csak a cigányoknak, de a kis létszámú nemzetiségeknek, így a ruszinoknak és az ukránoknak nagyon gyenge az érdekérvényesítő képességük. GÖRÖG-MAGYAR közös rendezvényt tart a Pécsi Görög Kisebbségi Önkormányzat Orfűn május 27 in, szombaton. TATABÁNYÁN RENDEZIK meg május 27-én, szombaton a Magyarországi Német Ifjúsági Kórusok Fesztiválját. Baranyából a bólyi általános iskola kórusa, a Lenau gyermekkórus, a mohácsi Singende Quelle, a villányi Nachtigallen és a palotabozsoki Edelweiss, továbbá egy szóló, két duó és két trió vesz részt. MÁZÁN május 28-án, vasárnap találkoznak Baranyából, Tolnából, Bácskából a német felnőtt fúvószenekarok. Délelőtt versenyprogram, negyed négykor a nyolc zenekar menetzenés felvonulása. A község ekkor veszi át a millenniumi zászlót. Utána 16.45-kor díjki- osztás és gálaműsor. ____________________________________■ Du na-projekt Három ország iskoláinak tanulói gyűltek össze Fadd- Domboriban, hogy nemzetközi vegyes csoportokban témákat gyűjtsenek „A Duna mint Európa egyik fő ütőere” című projekthez. A Magyar-Német Nyelvű Iskola- központ 7/A-osztálya és a berch- tesgádeni Realschule tanulói mellett az erdélyi Nagyszeben egyik iskolájának gyermekei, vettek részt a munkában. Nagy találékonysággal egy tucat témát gyűjtöttek és örömükre egy halász segítségével megismerkedhettek a hálófonással. A tanulók által legérdekesebbnek talált hat témát a következő tanévben mindhárom iskola feldolgozza és e-mailen kicserélik tapasztalataikat. Május 6-án az erdélyi gyerekektől búcsút vettünk, és mi a berch- tesgádeni busszal együtt utaztunk Bajorországba. Gazdag volt a programunk: sóbányát, nemzeti parkot és a családi programok keretén belül sok mást is megismerhettünk a felejthetetlenül szép környezetben. - A Duna-projekt folytatását jövőre Passauba tervezik - mondotta Pavlekovicsné Pfaff Erzsébet, a 7/A osztályfőnöke. ■ Sokszínű pünkösd Gazdag programot kínál pünkösd mindkét napja Pécsett és a németek lakta falvakban. Pünkösdvasárnap Liptódon az elszármazottak találkozója lesz: szentmise, felvonulás, ebéd, délután kultúrműsor. A jelentkezéseket május 28-ig várják. - Szajkón is hazavárják volt falubelijeiket, 13 órakor találkozó a Templom téren. 14 órától kiállítás, ökumenikus istentisztelet, koszorúzás, pincejárás és vacsora. Ők is 28-ig kérik a jelentkezéseket. - Pécsett a sportcsarnokban nonstop program lesz egész délután zenekarokkal, énekkarokkal, tánccsoportokkal. A műsorukról készült CD a helyszínen megvásárolható. Pünkösdhétfőn Pécsett 10.30-kor német nyelvű püspöki szentmise lesz a Bazilikában. A mohácsi kórus vezeti az éneket, a rádió egyenesben ad közvétítést. Nagynyárádon egész napos program várja azokat az osztrákokat, németeket, akik házat vásároltak a Dél-Dunántúlon. A kétnyelvű szentmise 11 órakor kezdődik. - Bezedeken délután 2-kor német nyelvű szentmise. Utána a felújított Szentháromság-szobrot és az új Mária-szobrot áldja meg Mayer Mihály megyés püspök, és a község átveszi a millenniumi zászlót. - Egész napos programot ígér a német nemzetiségi nap Szászváron is. ■ Egy horvát ház megmentéséért A népi építészet értékeinek nagy része az elmúlt évtizedekben szerte az országban elpusztult. Egy történelmi korszakban ennek nem volt becsülete, később pedig már nem volt mit megmenteni, a folyamat visszafordíthatatlanná vált. A helyzet voltaképpen mára sem változott meg gyökeresen, ezért minden megőrzésre való törekvés támogatásra érdemes. Orovicza Mátyásnénak van Pécsudvardon egy 96 esztendős parasztháza. Még érintetlen szépségében őrzi a múltat, megvan a füstös konyhája, a homlokzat szolid ornamentikája, a gyönyörű kovácsoltvas kapu. Bélül pedig a régi felszerelések, különböző eszközök, amelyek a paraszti élet nélkülözhetetlen tárgyai voltak évszázadok során. A német turisták gyakran fényképezik a házat, mondja Orovicza Mátyásné, feltűnő jelenség ugyanis a faluban, ahol már csak öt ilyen épület maradt, közülük három jól karban tartva, kettő pedig elhanyagolt állapotban. Nem titkolja, hogy szeretné népi műemlékké nyilváníttatni a vert falú épületet, melyen még az eredeti hódfarkú cserépborítás van, s az sem volna rossz, ha a Janus Pannonius Múzeum szakmai segítséget nyújtana ahhoz, hogy két szobát be lehessen rendezni a horvátságra jellemző tárgyakkal. Ehhez voltaképpen nem is pénzre volna szüksége, mint ahogyan az gyakran lenni szokott, csak egy kis megértésre és ötletekre. Azon is gondolkodik, hogy belül komfortosabbá teszi, hiszen férjével együtt már nyugdíjasok, be is költöznének. Az igen sajnálatos, mondja, hogy a falu többi régi horvát házát átalakították, tulajdonképpen tönkretették. Az emberek megöregedtek, a fiatalok elvándoroltak, a bevándorlók pedig nem érezték kötelességük ek, hogy a régi értékekei megőrizzék. A egyik szép ház kovácsoltvas kerítését nemrégiben nyolcvanezerért eladták, nem sokkal később ugyanezt a kerítést a vásárban kétszáznyolcvanezerért adták tovább. Valahol másutt tehát feltehetően felállították, de ezzel is sz gényebb lett Pécsudvard. A régi felszereléseket, tárgyakat is nagy becsben tartja a tulajdonos FOTÓ: MÜLLER ANDREA
