Új Dunántúli Napló, 2000. május (11. évfolyam, 119-148. szám)

2000-05-18 / 135. szám

6. oldal - Új Dunántúli Napló H I T ÉLET 2000. Május 18., csütörtök ÍÜHB Hl Emlékeztető ___ BÉ RMÁLÁS. Szombaton Dom­bóváron bérmál Mayer Mihály megyés püspök délelőtt fél li­kőr Dombóvár I-en, délután 4 órakor Újdombóváron, vasár­nap fél 10-kor Véménden, dél­után 4 órakor Vajszlón. Pavle- kovics Ferenc püspöki helynök szombaton 16 órakor Harcon, vasárnap 9 órakor Mágocson, 16 órakor Kárászon szolgáltatja ki a szentséget. KONFIRMÁCIÓ. Szombaton 5 órakor Pécsett a Református Gyülekezeti Házban 31 konfir­mandus kikérdezése lesz, va­sárnap 10 órakor konfirmáció és első úrvacsora vételük. VASÁRNAP a fél 10 órakor kezdődő német nyelvű szent­misén a pécsi Magyar-Német Nyelvű Általános Iskola kórusa énekel a Belvárosi templomban. A rádió 10.30-tól közvetíti. MISSA GREGORIANA. A pé­csi Madrigál Kórus zenés áhíta­tot tart május 21-én, vasárnap este a 7 órai szentmisén Pécsett az Irgalmasok templomában. KIÁLLÍTÁS. A pécsi Bazilika „Kocsis László” Termében má­jus 20-án 16 órai kezdettel nyí­lik meg Szabó Józsefné Szabó Mária textilműves és Takácsné Ambrus Éva csuhéműves alko­tásaiból rendezett kiállítás. A BŰN és a büntetés egy ke­resztény jogász szemével cím­mel Walkerné dr. Galambos Er­zsébet előadása hallható a Ka­pocs rádióműsor péntek esti (19-21 óra között a 101,2 MHz-n) kiemelt témájaként. A műsorban adventista elmél­kedés is lesz. CSÍKSOMLYÓI zarándoklat in­dul a fiatalok részére, hálózsák­kal és minimális költséggel jú­nius 9 és 12 között. A program és a részvétel felől érdeklődni a 06-30-9723-846-os telefonon Cseh Lászlónál. MINDENNAPI KENYERÜNK. Egyéni és családos elmélkedé­sekhez május minden napjára bibliai idézetekkel teli segédfü­zet kapható ingyenesen a Pécsi Keresztény Körben (tel: 06-40- 236-236) illetve Hegyi Zsófiánál (tel.: 72/437-521). BICIKLIS zarándokútra lehet jelentkezni május 31-ig a Katoli­kus Ifjúsági Irodában (72/513- 037), melynek célja a magyar keresztény és nemzeti értékek, búcsújáróhelyek felkeresése. Útvonal: Máriagyűd, Villány, Lippó, Mohács, Pécsvárad, Pécs, Szentlőrinc, Szigetvár, Ka­darkút, Kaposvár, Andocs, Segesd, Csurgó, Nagykanizsa, Homokkomárom. A táv 450 ki­lométer. ■ Vértanúság a XX. században- Papok között kell keresni az ideális aszt­ronautát - állapította meg egy tudós-bizott­ság, amely az űrkutatások kezdetén, Ameri­kában a NASA megrendelésére vizsgálta: milyen beállítottságú lelki alkat képes hig­gadtan szembe nézni az életveszéllyel, vi­selni türelemmel a megpróbáltatásokat. Eredmény: a feladatra papok a legalkalma­sabbak.- Miért? - kérdezte Oriana Faliad olasz újságíró­nő.- Mert gyakorlottak a lemondásban. Megtanul­ták, hogyan uralkodjanak indulataikon, szenve­délyeiken. Fegyelmezettek, hosszantűrök, isme­rik az alázat és az engedelmesség igazi jelentését. Igazságérzetük fejlett, a küzdelemhez erőt merí­tenek a hitükből és nem idegen tőlük az önfelál­dozás - indokolta a bizottság vezetője. A Ha meghal a Nap cfmű riportkönyvben ol­vastam erről, és most ismét felidéződött a Szerze­tesek a horogkereszt és a vörös csillag árnyéká­ban című történeti munkát lapozgatva. Miért nem mindegy, hogyan viselkedik az em­ber kritikus helyzetekben? A magyar püspöki kar 1944-ben felhívást adott ki: „A lelkipásztoroknak ott kell maradniuk híve­ik között,... még a vértanúság árán is.” „A csendes vértanúságot fogadta el hallgatóla­gosan nálunk az a pap vagy szerzetes, áld 1945 után nem akasztotta szegre a reverendáját” - ol­vasom a szerzetesrendek kálváriáját megörökítő történeti munka Felejtésre ítélve? című első feje­zetében. A dokumentumgyűjtemény megrázó, bizonyító erejű. Tények, tények, tények. Vitatha­tatlanok. 264 bebörtönzött szerzetes szenvedés­története hiteles okmányok alapján.- Az okiratok, a túlélők, a szemtanúk felkuta­tása mérhetetlen munka. Mi vitte rá? - teszem fel a kérdést a szerzőnek, Hetényi Varga Károlynak Pécsváradon.- Sok összetevője van. Az egyik, hogy saját bő­römön is tapasztaltam a politikai rendőrség stílu­sát. A másik, hogy Komlón, tanár koromban sű­rűn emlegették kommunista kollégáim a „fasisz­ta” egyházamat. Bántott, mert elképzelhetetlen­nek tartottam. Adatokkal persze nem tudtam cá­folni akkor még. Most már igen. Amikor az első esetet felkutattam és nyilvánosságra hoztam, sorra jöttek a levelek: én is ismerek ilyet, meg én is... Mindet megír­tam. Százhatvan pap történeté­ből állt össze az első két kötet, aztán következtek a szerzetesek. Nem tudtam abbahagyni. Ez a harmadik ok. A negyedik és leg­döntőbb pedig a jóvátételi igény: megörökíteni a helytállás meggyőző, adatokkal is alátámasztott példáit -, mutat maga mögé, az egész falat beborító dossziékra. Tonnányi adat.- Egy 1953-ban, Jeruzsálemben létesített inté­zet dokumentációs központjában összegyűjte­nek minden anyagot, amely a zsidóság háború alatti szenvedésével kapcsolatos. Megőriznek t minden nevet, hősies cselekedetet az utókor szá­mára, a legapróbbat is, és az IGAZ EMBER ÉRME kitüntetést adományozzák szerte a világon mind­azoknak, akik érdemeket szereztek az ember­mentésben. Az eddig kitüntetett közel tízezer név között százhetven a magyar, tízen tagjai va­lamelyik katolikus egyházi rendnek. A Magyar Köztársaság államfője a több százból mindössze öt börtönviselt papnak, szerzetesnek adományo­zott magas állami kitüntetést. Hát ezeket az el­maradt kitüntetéseket próbálom pótolni a könyv- sorozatommal.- Gondolja, hogy egy szerzetesnek jelent vala­mit az állami kitüntetés? - jegyzem meg.- Egy kitüntetés felhívja a figyelmet arra a ma­gatartásra, amely az igazságot képes a saját érde­kei fölé helyezni. Ez a legértékesebb emberi vo­nás, a példamutatás pedig a legjobb nevelési módszer. Nincs erkölcs, ha nem teszünk különb­séget megalkuvás és hősies helytállás között - emelkedik kissé a hangja.- Fejjel menni a falnak? - próbálom lehiggasz- tani.- Amikor 1956-ban kitörtek a rabok a börtön­ből, a váciak kaláccsal, tejjel, ruhaneművel fo­gadták őket. Az ott fogvatartott papok, szerzete­sek siettek „haza”, a püspöki palotába...-... és a püspök a szívére ölelte őket.- A titkárával kiküldött mindegyiknek fejen­ként száz forintot és azt üzente, hogy mielőbb hagyják el a palotát. Nem is fogadta őket.- Talán félt...- Igen, ő félt. Pálos Antal, az illegális jezsuita provinciális nem félt. Pedig nagyon megfenyeget­ték: részletesen lefestették, mi történik, ha nem hagyja magát beszervezni. Be is váltották a fenye­getést. Kilenc évet húzott le börtönben, de nem adta be a derekát. Zsarolni nem tudták, mert fedd­hetetlen volt. Pénzt kínáltak neki, sok pénzt, szép, zavartalan életet... Mégse. Az az igazi már­tír, aki választhat két lehetőség között. Pálos An­tal tudta, ha az ő gerincét meghajlítják, vége a ma­gyar jezsuita provinciának. Rendtársait árulja el. Tisztán látta az ÁVO, kikkel kell megküzdenie. A legjobbakat zárták börtönbe, kínozták, próbálták megtörni. Azokat, akiknek szava, véleménye, ma­gatartása mérvadó egy nagyobb közösség szemé­ben.- Mindszenty is ezek közé tartozott. De kérdés, nem szolgálja-e jobban a célt némi megalkuvás­sal, diplomádával...- A szerzetesrendek szétszórása után a ma­gyar püspöki kar ezt a politikát folytatta. Mit tu­dott vele elintézni?- Azért Magyarországon kevesebb volt az áldo­zat, mint például Erdélyben, ahol a főpapság nyíltan ellenszegült.- De megőrizte tekintélyét a hívők szemében. Emiatt Erdélyben az egyház, a vallás összehason­líthatatlanul nagyobb erejű, hatású ma is, mint nálunk. A mártíromság mögött mindig emberek állnak. Vér-tanú. Tanú egy ügy mellett.- És ha az ügyről később kiderül, hogy nem igazán igaz?- Akkor is. Mert mi az, hogy igaz? Lehetnek el­tévelyedések, de a leglényegesebb elem az önfel­áldozás. Aki a munkásmozgalomban a munkás testvérei felemelkedéséért küzd és nem árulja el a beépített társát, inkább meghal, az is vértanú. Semmi különbség nincs. Éppen olyan tiszteletre­méltó - mondja meggyőződéssel Hetényi Varga Károly. Hát igen. Fölrémlik, mekkora tisztelettel ün­nepelte, mennyi kiváltsággal vette körül veterán­jait a kommunista párt. Komoly pozíciókba ke­rültek. A kommunisták nem hagyták kiaknázat­lanul a példa nevelő erejét. Veteránjaikat újság, tv, rádió népszerűsítette. Úttörők, kiszesek látták vendégül, vagy keresték fel az öreg harcosokat, hallgatták megületődve: hogy volt, mint volt az il­legalitás idején. Vajon a mai cserkészeknek eszé­be juttat-e valaki ehhez hasonlót? Meghurcolt pa­pokat, szerzeteseket is kérdezgetnek? Biztosan. Csak talán elkerülte a figyelmemet. Idén ötven éve, hogy 1950. június 10-re virra­dó éjjel 2700 szerzetest szállítottak el leponyvá- zott teherautókba zsúfolva ismeretlen sorsuk fe­lé... Rezes Zsuzsa TIZENKÉT KERESZTET állítottak tíz év alatt Palotabozsokon és határában, vasárnap délután pedig körmenet keretében négy felújított keresztet áldottak meg a község belterületén. A múlt században emelt Krebsz-, Jekl-, Kaitz-keresztet a családok újíttatták fel, a negyediket a község._________________■ Megújul az egri bazilika orgonája Az Egri Érsekség mintegy 30 millió forintos költséggel felújít­ja az egri bazilika orgonáját. A Salzburgban 1864-ben készült Mozer típusú orgonát utoljára 1964-ben újították fel. Azóta az orgona mintegy 8 ezer sípja kö­zül, közel 300-at megrongált az ónpestis; ezeket újra kell önteni. Használhatatlanná vált továbbá a szélláda is, és már-már hangol- hatatlanná a hangszer. Egy modern, számítógép ve­zérelt berendezéssel is kiegé­szül a hangszer. Az úgynevezett setzer lehetővé teszi, hogy az orgonista által egyszer eljátszott zenét az instrumentum korlát­lan számban önműködően meg­ismételje. A tervek szerint körülbelül egy hónap múlva szólal meg új­ra Magyarország negyedik leg­nagyobb orgonája. A Szépség dicsérete Az ember - természeténél fogva, tehát a belé oltott értékekből fakadó­an - vágyódik nemes életet élni, s csak valami torzulása, hiányossá­ga folytán képes közömbösen elfordulni, érdektelenné válni a terem­tésében és megváltottságában rejlő boldogsággal szemben. Aki azonban kezét mosva keresi az igazságot, az csak a pilátusi szintre jut el. És nincs az a lámpás, ami elégségesen mutatná meg az ókori görög Dio- genész mai utánzóinak, hogy kicsoda az Ember és mi lakik benne. Keresésünk csillapíthatatlan szomját tehát olta­nunk kell, de más módon: elszakadva a látvány bűvöletétől, túllátva a külsőségeken, nem megelé­gedve a tartalmatlan formákkal. Elfogadva a róka kis hercegnek szóló tanítását, hogy „jól csak a szí­vével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szem­nek láthatatlan. ” Egyben azt is megértve, miért mondja Jézus, hogy az szennyezi be az embert, ami gonoszság a szívéből származik (vö. Mt 15,18). A szív tehát a leghitelesebb és legtisztább képet adó érzéke­lő központ, s nekünk erre kell hallgatni, s ezt kell másban felfedezni, ha megbízható értékelést akarunk nyerni lehetőségeinkről és felada­tainkról. Kár, hogy sok fiatal, aki az erotika jól jövedelmező gazdasági vál­lalkozásának adófizetőjévé lesz, még nem értette meg a kis herceget. Kár, hogy sok felnőtt előbbre helyezi a karriert és a külcsínt, mint az embertársát, családtagját és igazi önmagát. Amiről napjaink tv-műsorai és újságcikkei szólnak (szépségver­seny), az a múló szépség igézete. Hiszen azok a formák és színek csak az idő futószalagán megmutatkozó pillanatnyi jelenségek. Fi­gyelemfelhívásnak az is nagyon alkalmas, ami után a fiúk megfor­dulnak az utcán, és amit a lányok elbűvölően ideálisnak tartanak. De ennél megrekedni szegénység lenne. Fel kell fedeznünk - a szem számára elzárt világban - a tartósabb értéket, a lélek megajándéko- zottságát, mely a Teremtő Szépségben részesített, s ami által az em­ber magán hordja az Alkotó harmóniáját. Ezt a belső szépséget nem tudja elrabolni tőlünk senki. Ezen nem fognak az évtizedek, s ha az Élet ellensége mégis megkömyékezett és elhomályosította Istentől nyert szépségünket, azt nem a kozmetikus varázsolja vissza ránk. Ennek is van szalonja: a Lélek Műhelye. Az igazi szépség itt formálódik. Emellett nem szembetűnő a testi hiá­nyosság, nem szempont a társadalmi besorolás, az emberek véleke­dése, a vagyoni helyzet. Itt előlépett rejtekéből a Titok, és megigézte az embert. Bennünket - érthetően - mindennek az ára is érdekel. A számla már kiegyenlíttetett nagypénteken, és a mi ingyenességünk kihirdet- tetett húsvétkor. Azóta a befogadás idejét éljük - örömmel. És segítjük egymást, hogy amit nekem sikerült felfedeznem, az másnak is osz­tályrésze lehessen. Ami nekem biztonság és boldogság, az a másikat is betöltse. Amit én már értek, az a másiknak is új távlatot nyisson, így az én kincsem másé is lesz, ezáltal gazdagabb lesz a világ és tá­gul a szíve az örök érték befogadására. Aztán talán egyszer a kimon­dására is, hogy ne titkolódzunk egymás előtt, hanem valljuk meg lel­künk örömét: látom benned a szépet, a jót, az értéket! Lásd meg te is saját értékedet és élj belőle nemes életet! így ajándékozhatjuk meg egymást a legteljesebb fénnyel, igazság­gal, jósággal, szépséggel, azzal, akit mi, hívők úgy hívunk: Isten. Garadnay Balázs Az ezredforduló ökumenikus hangja Az Országos Rádió és Televízió Testület valamennyi hazai közrá­diónak pályázatot hirdetett a 2000. jubiláris év és a magyar ál­lamalapítás ezeréves fennállásá­nak megünneplésére. A Magyar Rádió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztőségé­től dr. László Lajos, a Vasárnapi Magazin szerkesztője és Kovács Attila, a zenei szerkesztő vett részt a pályázaton.- Negyvennégy, egyenként 50 perces műsorral szerepelt a Va­sárnapi Magazin a pályázaton - tájékoztatott Kovács Zoltán, a Rá­dió szerkesztőség vezetője - és az ORTT 1,5 milliós pályadíjjal honorálta a munkát. Az indoklás: igényes-értékteremtés és klasszi­kus számokból válogatott zenei hagyományőrzés jellemzi a mű­sorokat. Bennük hangot kapott a kisember élete, gondolatvilága csakúgy, mint a tudomány, mű­vészet, az irodalom képviselőié, és ökumenikus lévén megszólal­tak a különféle történelmi egyhá­zak püspökeikkel, papjaikkal, rabbijaikkal. Több évtizedes szellemi műhelymunka megko­ronázását jelenti a mostani pálya­díj. Dr. László Lajos a Vasárnapi Magazinról:- Legelőször azt az eseményt szeretném megemlíteni, amikor 1988-ban Burgenlandban Da­rázsfalván mutatott be szentmi­sét II. János Pál pápa. Ezen már ott voltak hazánk, Szlovákia, Horvátország, Erdély, Szlovénia polgárai és a Pécsi Rádió akkori szerkesztőség vezetőjével elhatá­roztuk, kimegyünk Ausztriába, felvesszük a szentmisét. Azóta él a Vasárnapi Magazin reggel 8.10 és 9 óra között.- Már ezt megelőzőleg is rádióskodtam és mindig igyekez­tem témáimban képet adni az egyházakról. Több alkalommal beszélgettem aktuális kérdések­ről Cserháti József püspökkel, volt adás a pécsi Székesegyház felújításáról Kalász Gyula kano­nokkal. Az 50-es évek végén tu­dósítottam Virág Ferenc püspök temetéséről, beszélgettem Schweitzer József főrabbival, a zsinagógában hangversenyt adó Ernster Dezső operaénekessel, Uhl Antal baranyaszentgyörgyi plébánossal, aki igen-igen nagy­számú menlevéllel mentette a zsidókat.- Ma is rendszeresen felkere­sem a történelmi egyházak kép­viselőit, megszólaltattam többek közt a gyulafehérvári érseket, Jakubinyi Györgyöt, Tempfli Jó­zsef nagyváradi püspököt, Harmath Károly ferences atyát az AGAPÉ kiadó igazgatóját, Hege­dűs Lórántot, a Dunamelléki Egy­házkerület református püspökét, Schönberger András főrabbit, a hazánkbeli katolikus egyház ne­ves elöljáróit, Mayer Mihály pécsi megyés püspököt, Szénási János pécs-kertvárosi református lel­készt. Kovács Attila zenei szerkesz­tő: ’ - Az a dolgom, hogy mindig a műsorhoz igazodó, stílusban, hangvételben ahhoz alkalmazko­dó zenével tegyem teljessé a szö­veges mondanivalót. Szívesen hozom pécsi művészek, muzsi­kusok szerzeményeit, dél-du­nántúli énekkarok számait és a zenei hagyományőrzést nem fe­lejtve újdonságokkal is színesí­tem gyakran a műsorokat. Rozsnyói György

Next

/
Thumbnails
Contents