Új Dunántúli Napló, 2000. május (11. évfolyam, 119-148. szám)

2000-05-15 / 132. szám

« I 2000. Május 15., hétfő HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — Békés és erőszakos egyszerre A Whiskys-sztori (4.) Dézsi Mihály, a BRFK szóvivője beismeri: rosszul kommunikáltak az ügyben. Egyértelművé kellett volna tenni, hogy a Whiskys nem egy csavaros eszű, szeret­nivaló fiú, hanem valójában erőszakos bűnöző. Az asztrológus megerősíti: Amb­rus egyszerre szelíd és bűnözésre hajlamos. Talán a rendőrséget sokkolta legjobban a hír: Ambrus Attila 1999. július 10-én szom­bat délelőtt megszökött a BRFK Gyorskocsi utcai fogdájából, amely a legszigorúbban őrzött helyek egyike. Szabadulása mind­össze hét percet vett igénybe. A hírt a rend­őrség dermedten, hitetlenkedve fogadta, s csak jóval a szökés után zárták le a főváros­ból kivezető utakat. Később a határoknál is fokozott ellenőrzést rendeltek el. Az eset fintora az, hogy a közutakra kivezényelt, golyóálló mellényt viselő rendőrök késve kapták meg a Whiskys fotóját, így sokáig úgy kukucskáltak be az autók utasterébe, hogy pontosan azt sem tudták, kit keresse­nek, hogyan is néz ki a körözött személy. A szökés időzítése mesterinek bizonyult, mert a rendőrök többsége, így a BRFK szó­vivője, Dézsi Mihály (kis képünkön) is hét­végi pihenésére készült. A hírek kommen­tálása talán épp ezért is - órákig váratott magára.- Sokáig egyszerűen nem tudtuk, mit mondjunk. Önmagunkat marcangoltuk, azt kerestük, miben is hibázott a rendőrség.- Gondolom, hidegzuhanyként érte a hír.- Éppen halászléfőző versenyre készül­tem Bajára. Az akciócsoportból telefonált a barátom, hogy ugrott a program, nem me­gyünk. Nem is hittem el az első pillanatban. Mondtam, ne szórakozz már velem! De erősködött, hogy ne hülyéskedjek már, hisz megszökött a Whiskys. Amire én rövid úton elküldtem a fenébe. Végül kiderült, tényleg igaz a hír.- Amikor már ön is elhitte, miért nem mondott valamit a hírre éhes sajtónak?- A szökés tényén kívül nem tudtunk az égvilágon semmit. Meg kellett várni a belső vizsgálatok eredményeit, és azt, hogy mit mond az ügyészségi nyomozóhivatal. Egy­szerűen nem tudtuk, miben és hol hibáz­tunk. Órákig helyszíneltünk. A Gyorskocsi udvarától, a harmadik erfieleten keresztül az utcáig mindent aprólékosan megvizsgál­tunk. Nem tudtunk mondani semmit. Fogal­munk sem volt, hogyan szökhetett meg Ambnrs.- Érezhető volt, hogy ez a minden szem­pontból hírszegény állapot a Whiskysnek kedvez, hogy továbbépíti a csavaros eszű bankrabló képét, ezzel pedig szinte sárba tiporja a rendőrség egyébként is megtépázott tekintélyét?- Igen, ezt éreztük. Ha valaki az egyik legjobban őrzött objektumból meg tud’szökni, akkor annak következményei vannak. Azért sem beszéltünk, mert kommunikációs szempontból egyszerűen nem tudtunk jót húzni. Csak a bizonyítványunkat magyaráz­hattuk volna, de ezt nem akartuk. Ezért szo­rítkoztunk csak a szikár tények közlésére.- Mindössze ez a szerepkör maradt a rendőrségnek?- Igen, de ez visszavezethető Ambrus el­ső elfogásának előzményeihez. Ugye évekig kerestük a Whiskyst. A nyomozás közben, és az elfogás után, pontosan a sajtó informá­cióéhsége miatt próbáltunk sok kis színes ügyet tálalni. Ilyen volt például a kutya-ügy. Ambrus az állattal együtt próbálta az orszá­got elhagyni. A határhoz érve, közvetlen a lebukás előtt a határőr, aki szintén kutyabo­lond, kérte a Whiskyst, szálljon ki a kocsi­ból, mutassa meg azt az egyébként tényleg gyönyörű jószágot. Ilyen sztorikat meséltünk az újságírók­nak, mert a nyomozás, a bizonyíté­kok megszerzése érdekében mást nem mondhattunk. De így akaratla­nul is bemutattuk a kutyájáért koc­kázatot vállaló, az állatot szerető embert.- Tehát a rendőrség még tovább fokozta a Whiskys addig is pozitív megítélését.- Ehhez még hozzájárult az is, hogy a kirabolt bankok alkalmazot­tai, a sokszor traumatikus 'állapotba került pénztárosok, állampolgárok, akik ugyancsak átélték a bankrab­lás nem éppen stresszmentes kö­rülményeit, egyszerűen nem nyilat­koztak. Megtiltotta nekik a kirabolt intézetek vezetése. Más lett volna a helyzet, ha megszólal az a sokkos állapotba került asszony, akit hajánál fogva ráncigáit a padlón. Sorolhatnám a példákat arra, hogy tényleg más lett volna az Ambrusról kiala­kult kép, ha a tényeknek megfelelően tudjuk és tudatjuk róla: nemcsak pénzéhes, de erő­szakos bűnöző is.-Ha ez így van, miért nem ezt mondták?- Ismétlem, a bankfiókok vezetői megtil­tották a nyilatkozattételt, de az ügyfelek sem vállalták a nyilvános szereplést, mert egy­szerűen nem szívesen beszéltek róla, vagy mert nem akarták a történteket ismét átélni. Ha a szökés napját asztrológussal akarja megterveztetni Ambrus, akkor sem tudott ' volna jobb időpontot választani, mint 1999. július 10-ét, azon belül is a szökés reggelét. Ugyanis ekkor - a csillagok állása szerint - Ambrus fizikai és szellemi teljesítményének csúcsain járt. Ha élvonalbeli magasugró lett volna, minden bizonnyal világrekordot dönt, sakkozóként legerősebb ellenfelét is képes lett volna a parti feladására kényszeríteni, vagy ha bokszoló, hát kiütéssel szerez világ- bajnoki címet. Minthogy asztrológus nem volt a közel­ben, Ambrus csak a megérzéseire hallgatha­tott. De nemcsak a bolygók energiáira szá­míthatott, hanem arra is, hogy a rendőrök - szombat lévén - már a hétvégére készültek. Az addig példás magaviseletű rab, csakúgy, mint korábban, ezúttal is készségesen telje­sítette aznapi kötelességeit. A csillagok azonban nem ezért segítették az 1967 októ­ber 6-án született „bankszakembert”, hanem mert a csillagjóslás szerint a bolygók adott napi konstellációja a lehető legjobb volt a terv kivitelezéséhez. Erről Bakonyi János közgazdász-asztrológus beszélt.- A szökés előtt hatalmas feszültség hal­mozódott fel Ambrusban, ezt mutatja a ho­roszkóp - mondja Bakonyi, aki szerint a csil­lagok azt is elárulják, hogy az energiák fel- és elszabadulásának a Whiskys esetében oka lehetett az emberölési kísérlettel való gyanúsítás is. Attila az emberölési kísérlet vádjától kiborult, és ez nála fokozott izga­tottságban, elszánt tenni akarásban jelentke­zett. Ezt csak fokozta a csillagok szerencsés konstellációja.- A csillagok arról is beszélnek, hogy a rab teljesen egyedül szökött meg, vagy azt is mu­tálják, hogy valaki fogta és vezette Ambrus kezét?- Mindenben csak egyedül magára szá­míthatott, már csak azért is, mert a napjegye Mérleg. Az ilyen típusú ember sem a korlá­tokat, sem a főnököt nem viseli jól, mert a határidőket, a ritmust ő maga szabja meg. Igaz, övé a felelősség is. Tehát ha teheti, egyedül dolgozik, és nemcsak azért, mert maximalista, de azért is, mert úgy érzi, hogy csak ő maga tudja elvégezni a feladatot. Tár­sakkal ezért sem dolgozott rendszeresen, to­vábbá mert a titkolózásra való hajlama is er­re sarkallta. Visszatérve a szökés napjára, Attila kaszkadőri erényeket mutatva szinte kámforrá válhatott, mert ezt születési jegye, és az adott napi konstelláció megengedte ne­ki. Amikor először hallottam a Whiskys si­keres és nyomtalan rablásairól, azt mond­tam, ez az ember zseni, vagy a rendőrség ennyire tehetetlen. Ezután kértem el ügy­védjétől a születési adatait, és készítettem el a horoszkópját. Sajnos a születés perce és másodperce nincs meg. Ezt remélem, sike­rül másként pótolni. Mindenesetre az ered­ményt sokáig döbbenten néztem.- Nem készítette még el sohasem bűnözők horoszkópját?- Itt nem ez a lényeg, hanem az, hogy ugyan a Whiskys Mérleg, ami kiegyensúlyo­zott, békés, igazságra törekvő és kicsit hedo­nista embert feltételez, de emellett legalább ekkora hatást gyakorol a személyiségére az aprólékos, elszánt, makacs, kitartó, precíz és megbízható Szűz hatása. Nem beszélve a di­namikus, energiával teli, kreatív, időnként kiszámíthatatlan, szélsőséges Skorpió befo­lyásáról, ami alapján nyugodtan elmondhat­juk, hogy a szent életre vagy a bűnözésre való hajlam is, tehát a két szélsőség egyaránt jelen lehet Attila személyiségében. Erre a hármas konstellációra mondtam én, hogy hihetetlenül gazdag, alkotó egyéniséget te­remthet, kimagasló képességekkel, hatalmas én-erőkkel. Ezért Ambrus az asztrológiai képlete szerint uralkodó alkat, roppant logi­kus gondolkodással, kíváncsisággal. Gyuricza Péter - Kardos Ernő (A következő részt jövő hétfőn olvashatják) A biztonsági kamera képe az OTP-fiókról LENDVAI DÁVID Szemtanú Kirabolták Orbán Győzőt. Mi­közben a miniszterelnök édes­apja zámolyi présházában dol­gozott, autójából kibpták akta­táskáját, benne közel félmillió forinttal és iratokkal. A híradá­sok fontosnak tartották megem­líteni, hogy az eset alig tíz kilo­méterre történt a bányától. Igaz, ez az ügy szempontjából telje­sen lényegtelen, vélhetően a bá­nyától húsz, de akár száz kilo­méterre is kirabolhatták volna Orbán Győzőt, ezek a rablók már csak ilyenek, ha pénz kell nekik, nem azt nézik, hogy mi­lyen messze van a bánya. De nem ez az érdekes. Az ér­dekes az, hogy az esetnek nem volt szemtanúja, így kissé ne­hezebb lesz majd a nyomozás, lássuk be. Bár, a fene tudja. Itt van ez a Bródy-ügy is. Az énekes sza­vai magnófelvételen hallható­ak, mégis azt mondja, fogalma sincs arról, hogy erdélyi kon­certje után egy kocsmában nyi­latkozott volna az Udvarhelyi Híradó munkatársának. Szóval egyelőre nem tudni, interjút adott-e Bródy akkor, amikor olyanokat mondott, hogy a fineszeseket egy jogállamban ­Pokomi Zoltánt kivéve persze, mert Pokomi mindig kivétel - börtönbüntetésre ítélnék, mon­dott-e olyat, hogy annál, aki politikailag más véleményen van, megjelenik áz APEH, vagy olyat, hogy a Fidesz-gyerekek úgy működnek, mint egy maf­fia, és hogy korábban ők is adót csaltak. Az interjú mindenesetre meg­jelent, Bródy János pedig sem­mire sem emlékszik az egész­ből. Helyreigazítási kérelemmel fordul a laphoz, mivel úgy érzi, provokáció áldozata, és bárki bármit írt vagy rögzített, az a tudta nélkül történt. Namármost. Több jelenlévő is állítja, hogy Bródy előtt ott volt a magnó, és azt is, hogy az énekes válaszaiból kiderült, tisztában van vele, hogy újság­írónak nyilatkozik. Ennyit a szemtanúkról. Ezzel az erővel, ha látta is volna valaki, hogy Orbán Győzőt kirabolják, a tet­tes minden további nélkül leta­gadhatná az egészet. Mellesleg megjegyzem, én megértem Bródyt. Néhányszor velem is megesett, hogy egy kocsmában mindenféle érdekes dolgot mondtam, később vala­hogy mégsem emlékeztem sem­mire az egészből. DUNAI IMRE A kút stafétája Csütörtöktől újra működik a Zsolnay-emlékkút, felújítva, le­tisztítva, eredeti pompájához hasonlóan. A város egyik jelké­pe. S tulajdonképpen kétszere­sen is az. Nem is annyira ódon, mint azt feltételezhetnénk abból, hogy Zsolnay Vilmos fia 1908- ban ajánlotta fel a városnak ajándékként a díszkutat atyja emlékére. Ami ezek után tör­tént, azt a helytörténészek pi­ronkodva említik, mert nem le­het „bezzeg dicső őseink” kriti­kát kreálni belőle a jelennek. A kút 1912-ben elkészült, ám 1930-ig mégsem állították fel. Ennek nem annyira az 1914-es világháború volt az oka, ha­nem az elhelyezés körüli város­házi huzavona, és a költségfe­dezet hiánya. E motívumok - ugyebár - untig ismerősek. A legyártott kút szinte el is felejtődött, keresgélés után lel­ték fel 1923-ban egy pincében. És akkor újra elkezdődött a helyszínvita: Hal tér?, Jókai tér? alsó Sétatér?, egy később létesítendő botanikus kert? az hgalmasok temploma előtti fő­tércsücsök? Az utóbbi győzött, az 1910-ben már elhatározott változat. A városi tanács két évtizedes tanácstalansága any- nyira kínos volt, hogy 1930. május 18-án ünnepség nélkül állt szolgálatba a diszkót. A történeti példázatnak két­féle olvasata lehetséges. Egy bo­rúlátó: ebben a városban ré­gebb óta adódnak afféle elátko­zott ügyek, amelyek a körülmé­nyek (főként a pénzhiány) és a megosztottságból eredő tehetet­lenség együtthatására tetemes időt vesztegelnek kátyúban a megvalósítás rögös útján. Mondhatnám példaként a kon­certtermet, a stadiont, a sza­fariparkot, a magasház-helyre- állítást, a repülőteret, a sza­badtéri színpadot, a gyorsfor­galmi utat... Az optimista vi­szont azt mondja, hogy lám, a Zsolnay-kút is elkészült, okkal dicsekszünk is vele. Azóta már egyszer-kétszer megrongálták, majd felújították. Utólag szoli­dan meg is ünnepelték az utób­bit. Kútba tehát még a kút sem esett. Beérik egy új generádó, révbejuttatja az elődök terveit, és örökül hagyja a saját álmait. Kudarcélményű sikertörténetek stafétája fut hol előre, hol csak körbe-körbe. hetedik oldal HOLNAP Riport Megélénkült az antik holmik piaca. Ömlik át az áru a nyugati határunkon: dísz­tárgyak, festmények, búto­rok. A régi holmi többnyire értékhordozó, némelyikük csillagászati árat ér el a pia­con már nálunk is. Az auk- áók bizonyítják, hogy akad­nak, akik nem sajnálják ilyesmire a pénzüket. Egy franría komódért nemrég 9 millió forintot fizetett valaki. Portré Dr. Horvát Adolf Olivér, a ciszterrí szerzeteseknél pap­pá szentelt tudós botanikus, egykori tanár, Pécs díszpol­gára. Portré Tojásba karcolt kincsek A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum avatásakor volt min ámulnia a népes közönségnek. A pompás ünnepségről viszont a gyűjtő áradozik még napok múltán is. Ugyanis egy kicsit tovább maradt a községben, hogy segítsen befe­jezni a gyűjtemény katalogizálását.- Az Ön gyűjtőszenvedélye a nép­rajzhoz kapcsolódik. Családi ha­gyomány, diákélmény?- Tipikus pesti voltam, a falu­si néphagyományokat nem is­mertem. Gimnazistaként eléggé széleskörű volt az érdeklődé­sem, ennek alapján sok minden lehettem volna, akár humán tár­gyakat oktató tanár is. Egyéb­ként annyira pesti lány voltam, hogy a sütés-főzés tudományá­ba is csak akkor kaptam bele, amikor jövendőbeli anyósomat akartam bemutatkozásként meglepni első saját készítésű süteményemmel.- Akkor milyen hatásra kezdte el a hímestojás-gyűjtést?- Férjem­Később egy esztergomi népmű­vész avatott be a tojásfestés művé­szetének titkaiba. Aztán egyre szebb és értékesebbek tojások ke­rültek a birtokomba. És már nem volt megállás. Tájegységenként kezdtem el gyűjteni, felkutatva az alkotókat, más gyűjteményeket, és árverésekre is jártam. A gyűjte­ményben egyébként a legtávolab­mel oroszor szági turista- útón jártunk és egy mű­vésztelepen fából faragott dísztojásokat láttam. Ezek na­gyon megtetszettek. A gyűjtemé­nyem első darabjai azonban szin­te véletlenül kerültek hozzám. Dr. Nienhaus Rózsa Budapesten született. Idén 55 éves. Huszonkilenc éve ment férjhez Németországba, azóta ott él családjával. Rajna-Vesztfáliában a Münsteri Egyetem matema­tikusa. Virágvasámap óta múzeuma van Magyarországon: a zengővárkonyi tájházban a Míves Tojás Múzeum. bi származásúak a kínai és az in­donéziai tojások.- Miért éppen Zengővárkonyba hozta a gyűjteményét?- Úgy éreztem, összegyűlt kincseim élményét méltó kör­nyezetben másokkal is meg kell osztanom. Családom, barátaim is erre biztattak. Zengővárkony- ra azért esett a választás, mert itt még eleven a hagyomány, hogy nagypénteken tojásokat hímez­nek. Támogatta a tervet a polgár- mester is, és segítőkre találtam a faluban dolgozó Kézművesek Ba­ranyai Egyesüle­tében. Elnökük, Horváth Ágota régebbről ked­ves ismerősöm, az ő közreműködése külön ga­rancia volt.- Most elég messze kerültek Ön­től a kincsei.- Csak részben. A múzeumban 2100 darab lett kiállítva, de a meg­nyitó előtt kaptam még több mint 900 tojást, például a felvidé­ki Gömörből és a vajdasági Zentárói is. Ám münsteri ottho­nomban is maradt még legalább kétezer példány. DUNAI I. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents