Új Dunántúli Napló, 2000. május (11. évfolyam, 119-148. szám)

2000-05-15 / 132. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló BARANYA I TÜKÖR 2000. Május 15., hétfő ií Hírcsatorna EGY PÉCSI BOTANIKUS, dr. Kevey Balázs kandidátus és egyetemi tanár a környezet- és természetvédelmi munkásságá­ért elnyerte nemrég a Zólyomi Bálintné Alapítvány elismeré­sét, valamint a Pro Natura mi­nisztériumi díjat. Az utóbbit a Föld napja alkalmából adomá­nyozták a láp- és ligeterdők ku­tatójának. (cs) BEREMENDEN TOVÁBBRA is csak személyautóval lehet áthaladni a közúti határátke­lőhelyen. Többen ezt nem tudják, így a határőrök kény­telenek a busszal érkezőket Udvarra és Drávaszabolcsra irányítani. (cs) KISJAKABFALVA históriáját írták meg Dudás Jánosné és dr. Lajber Imre tanárok az önkor­mányzat megbízásából. A két­kötetes, magyar és német nyel­vű könyv a községvezetőség és a szerzők anyagi támogatásával jelenik meg várhatóan augusz­tusra. Egyik érdekessége, hogy az 1767-ben betelepült német családok történetét is felvázolja. (cs) REMÉNYPUSZTÁNÁL rókave szély van. Pécs mellett, a Har­kányi úton több esetben az esti vagy a hajnali órákban rókát ütött el arra közlekedő jármű az utóbbi hónapokban. A vad­veszély óvatosságra int, körülte­kintően haladjanak a járműve­zetők. (cs) TELEPÍTÉSEK BODÁN. Idén már harmadszor telepítettek ha­lakat a horgásztóba Pellérdről, Varsádról, nemrég pedig Baksáról. Legutóbb viszont csaknem félszáz hársat ültettek a víz partjára. (cs) CSÁNYOSZRÓN ELTŰNTEK az András-keresztek. A község közelében az elmúlt hetekben immár másodszor lopták el a jelzőtáblákat, valamint a lassí­tásra figyelmeztető jelet. Az újakat már műanyagból alakít­ják ki, így biztos, hogy békén hagyják a berendezéseket a fémtolvajok. tCS) A legjobbaktól a sereghajtókig * Miközben egyre fontosabb, és az egész életre kiható döntést jelenthet egy-egy középiskola kiválasztása, a szülők többsége ma is szóbeszéd alapján keres gimnáziumot a gyerme­kének. Nem segíti őket az sem, hogy a különböző listák és sorrendek gyakran pontatlanok, vagy csupán a képzés egy részének sikerességét mérhetik. Baranyai körkép Elkészült az az országos lista, amely 1995 és 1999 között vizsgálja 266 hazai gimnázium sorrendjét annak alapján, milyen az iskolában a felsőoktatásba fel­vett diákok aránya. Az eredményorien­tált szülők egy része a sikeresség fontos mérőszámának tartja, milyen hatékony­sággal tud egy középiskola olyan tanuló­kat kibocsátani, akik képesek bekerülni egyetemekre és főiskolákra, a sokszoros túljelentkezés ellenére is. A legújabb összeállítás szerint az élen továbbra is a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium áll, itt a tanulóknak majdnem 90 százalé­kát felveszik. Évek óta nagyjából har­minc hellyel ezután áll a baranyai leg­jobb, a Leőwey Gimnázium, 70 százalék körüli átlagos aránnyal. Az intézményt a mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium követi, illetve a Ciszterci Rend Nagy La­jos Gimnáziuma. A továbbtanulók száma az utóbbiak esetében 60 százalék körül mozog. Bár létezik már a legújabb összesítés, a megkérdezett iskolákban arról számol­tak be némi ingerültséggel, hogy adataik szerint ez az összeállítás nem pontos, félnw^ kedik el az ANK Gim­náziuma, a Kodály Zoltán, illetve a Janus Gimnázium, a komlói Nagy László Gim­názium, a Miroslav Krleza és a Reformá­tus Gimnázium, s még ide sorolhatjuk a siklósi Táncsics Gimnáziumot is. Ezek a helyek 35 százalék fölötti beiskolázási aránnyal büszkélkedhetnek. Az iskolák közt a hátsó harmadban találjuk a TÁSI- t, és sajnos az utolsó helyen áll a meg­szüntetés rémével küzdő szenüőrinci Berze Nagy János Gimnázium. Dr. Szolcsányi Jánosné szerint (képün­kön), aki a Leőwey igazgatója, vannak látható és láthatatlan értékek egy iskolá­ban. A képzés hatékonyságáról az orszá­gos tanulmányi versenyek, a közös és egységes írásbeli dolgozatokba nyelv­vizsgák száma is árulkodik. Ők például franciából országos elsők, magyarból a második, történelemből a harmadik he­lyen vannak. „Ha jók a mutatók, a szülők könnyeb­ben adják be gye­reküket, de sokkal többet számítanak a hallomásból, vagy a nemzedé­kektől szerzett in­formációk”, mondja az igazga­tó. Mohácson Pnppi Julianna igazgatóhelyettes szerint a siker tit­ka az erős német nyelvi képzés. Az iskola annak elle­nére tartja jó he­lyét a kiemelke­dők között, hogy diákjaik nagy része pénz és idő hiányában el van zárva a pé­csi felvételi előkészítőktől. Hogy nem mindig a felsőfokú tovább­tanulás a legfontosabb, arra éppen a szentlőrinciek adnak példát. Mint Riba Erzsébet igazgató kiemelte, náluk a leg­fontosabb cél a gyerekek érettségihez va­ló juttatása, a legtöbben ezért is jönnek, hiszen ma már a szakmák 80 százaléká­hoz középfokú végzettség kell. A 11 éve indult iskola már nemigen tud bizonyíta­ni, a város költségvetési problémái és a csökkenő tanulólétszám miatt küszöbön áll a bezárás. A gyerekek Szigetvárra me­hetnek majd. HODNIK I. GY. Iskolaválogató fogások Az intézmények tapasztalatai szerint a szülők az alábbi infor­mációk alapján választanak iskolát gyermeküknek: szóbeszéd (a hely általános híre, rokonok, ismerősök ta­pasztalatai, generációs hagyományok) általános iskola véleménye (elriaszthatja a szülőt, ha a vá­lasztott középiskoláról rossz híreket hall a pedagógustól, akit visszatérő diákjai tájékoztatnak) nyílt napok (egyre gyakoribb az is, hogy a gimnáziumokat „toborzóútra” hívják vidéki iskolák) Nem vagy csak kevéssé hatnak a döntésben: a szakmai folyóiratokban megjelenő értékelések (a napila­pok cikkei viszont igen) a szórólapok az iskolában dolgozókat vagy tanulókat érintő személyes botrányok (a szülők ezeket elszigetelt esetként kezelik) Határon innen, határon túl Két körülmény ad alkalmat a párhuzam megvonására. Egyik részről folyamatosan korszerűbb felszereltségű lesz a magyar határőrizet, és szorul további korszerűsítésre, nyilván már Schengen szellemében. Másik oldalról viszont Brüsszel a határokon átnyúló regionális együttműködést is szorgalmazza. Baranyai körkép A Pécsi Határőr Igazgatóság a na­pokban vehette át az első autókat abból a Niva-szállítmányból, amely a volt Szovjetunió adóssá­gai fejében érkezett Magyaror­szágra több százmillió forint ér­tékben. Lovász József dandártá­bornok, igazgató elmondása sze­rint terepjáró gépkocsijaik döntő többsége már régen amortizáló­dott. Eddig valamivel több mint 40 ilyen öreg autóval dolgoztak. A napokban 22 új érkezett. Azt azonban, hogy a következő szál­lítmányra mikor számíthatnak, az igazgatóságon nem tudják, mert attól függ, az oroszok mikor küldik a többi Nivát. A határátkelőhelyeken március 31-én fejezték be azoknak a kor­szerű berendezésekben a felszere­lését, amelyek egyrészt a biztonsá­gos útlevélellenőrzést, másrészt a rendszámtábla-leolvasást szolgál­ják. Kapott ezekből a készülékek­ből Drávaszabolcs, Barcs, illetve Udvar is, és Lovász József arra számít, hogy a közeljövőben fel­szerelik a beremendi átkelőhelyen is. Az év első negyedében egyéb­ként az igazgatóság területéhez tartozó határátkelőhelyeken az előző év hasonló időszakához ké­pest a személyforgalom közel 7, a gépjárműforgalom több mint 18 százalékkal emelkedett (részlete­sebben táblázatunkon). Az említett EU-támogatási ke­ret azt is szolgálja, hogy korsze­rű, biztonságos legyen a határőri­zet technikai háttere. Kétségtelen, elsősorban keleti, északkeleti ha­tárainkon van erre -----------; szü kség. Pörös Béla, a Baranya Megyei Köz­gyűlés alelnöke ennek ellenére folyamatosan tárgyal a régiónkkal szomszédos területek szakembereivel a Phare CBC-programjá- nak (Cross Border Cor­poration) tapasztala­tairól, az ebben rejlő lehetőségekről. Elsősorban a határo­kon érintkező területek fejlesztése a cél, erre az EU öt évvel ezelőtt ----------­15 0 millió ECU-t különített el. Eb­ből Magyarország 22 millióval ré­szesült, elsősorban Győr-Moson- Sopron megye. Ez utóbbi eseté­ben például a Duna-kerékpárútra 2,13 millió eurót, a soproni vállal­kozási központra 1,6 milliót, a győri kikötőre 1,8 milliót, az ugyancsak győri innovációs és technikai központra 1,45 millió eurót kaptak a Phare-alaptól.- A CBC-program első öt éve most járt le, kezdődik az újabb cik­lus. Miután Horvátországban ren­deződtek a belpolitikai viszonyok, várható, hogy a nyáron az EU old­ja óvatosságát, déli szomszédunk­nak és nekünk - közelebbről Bara­nyának is - lehetőségünk lesz jó programokkal csatlakozni a CBC- hez - reméli Pörös Béla. E programok előkészítésén dolgoznak most. Tíz-tizenkettőt szeretnének úgy előkészíteni, Dráva­szabolcs Magyar­bóly Mohács 1998 131.668 929 61.649 1999 március 188.631 982 78.688 2000 164.023 26.681 71.152 JÁRMŰFORGALOM ALAKULÁS A Dráva­Magyar­Szabolcs boly Mohács 1998 43.695 763 24.792 1999 március 67.373 734 32.369 2000 67.363 12.067 33.841 Forrás: Pécsi Határőr-igazgatóság hogy 2002-ben már sikerrel for­dulhassanak az EU-hoz CBC- támogatásért. A következő kon­zultáció több horvátországi zsu- pánság részvételével nyáron lesz, Harkányban. MÉSZÁROS A. Brazíliából is érdeklődtek PÉCSVÁRAD A helyi Tourinform iroda 1998- ban nyílt meg a város és a kör­nyékbeli települések támogatásá­val. Azóta folyamatosan szállás­közvetítéssel, ingyenes magyar és külföldi prospektusokkal vár­ják az érdeklődőket. Tavaly már egy tanfolyamot is szerveztek, amely nagy segítséget nyújthatott azon környékbeliek­nek, akik idegenforgalommal kí­vánnak foglalkozni, ugyanis a kurzuson falusi vendéglátó képe­sítést lehetett szerezni. Az iroda részt vett az Utazás ’99 kiállításon is, ahol nagy érdeklődés kísérte a zengőaljai bemutatkozást. Talán ennek is betudható, hogy egyre több vendég informálódik a kör­nyék turisztikai lehetőségei iránt, mind telefonon, mind személye­sen. Sőt, az interneten keresztül érkeztek megkeresések több nyu­gat-európai országból, de egyebek mellett Brazíliából, a Fülöp-szige- tekről és Izraelből is. A turisták többsége természetesen Németor­szágból, Ausztriából és Hollandiá­ból tudakozódik, hogy milyen le­hetőségei vannak, ha Baranyában kíván eltölteni néhány hetet. NY. SZ. Kombájnt vennének SZENTLÖRINC- Az 1200 hektáros tangazdasá­gunk a 70-es évek elején meg­szűnt, ezzal mostohagyerekké vált nálunk a gyakorlati képzés. A 90-es évek elejétől lett ismét tangazdaságunk, amit pályázati pénzekkel és saját erőből igyek­szünk fejlesztem - mondja Szabó Zoltán, az intézmény igazgatója. Az iskola tangazdaságában je­lenleg 100 hektáron növényt ter­mesztenek (a terület bővítését tervezik41 hektárral), 7 hektáron kertészkednek, 2 hektár a gyü­mölcsösük, az állattenyésztő tan­istállóban teheneket, kocákat és a szaporulatait, tojóhibrideket és lovakat is tartanak. Olyan tangaz­daság létrehozása a cél, amely a nappali tagozatos, az arany- és ezüstkalászos gazdatanfolyamo­kat és más formákat is magában foglaló felnőttképzést is szolgálja, lehetőséget ad a különféle szakta­nácsadásokra és szakmai bemu­tatókra, s mindezen túl jövedel­met is termel. Tavaly nagy trak­tort vettek munkagépekkel és ker­tészeti gépeket, idén az FVM pá­lyázatával kombájnhoz szeretné­nek jutni, új terménytároló és szárító építését is tervezik. A kör­nyék kis- és középtermelőinek kedvezményes szolgáltatásokat kívánnak nyújtani. B. M. L. Elmélet és fafűrész Az országban egyedülálló kezdeményezés volt néhány évvel ezelőtt a természetvédelmi szervek és erdőgazdálkodók regio­nális szintű tanácskozása. A legutóbbi, hatodik konferencia házigazdája a Mecseki Erdészeti Rt. volt. Baranyai körkép Az erdőgazdálkodók profitorien­táltak, a természetvédelem nem. Az együttműködés során összhan­got kell teremteni az állami tulaj­dont képviselő erdőgazdaság és az állami érdeket képviselő természet- védelmi hatóság között. Lehoczky István (képünkön), a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság erdésze­ti osztályvezetője szerint az Árpád­tetőn rendezett konferenciának azért is volt kiemelkedő fontossá­ga, mert bár az erdő-, illetve termé­szetvédelmi törvényt 1997-ben fo­gadták el, de igazából mostanra érett meg az idő arra, hogy a ta­pasztalatokról már beszélni is le­hetett.- Abból kell kiindulnunk, hogy az erdésze­tek feladatai ki­terjednek az er­dők természeti értékeinek a vé­delmére is - mondja Le­hoczky. - Erre a kötelezvényre az erdészetek válto­zóan fogadókészek. Ezzel együtt is kiderül az ilyen konferenciákon, hogy a szakmai szempontokat ösz- sze lehet hangolni. Különösen azok az erdészetek vannak kényes helyzetben, ame­lyek területein sok a védett termé­szeti érték. Ilyen például Gemenc. Velük elvileg gyakoribb lehet a konfliktus. Ha a vita egymás kö­zött megoldhatatlannak bizonyul, a tulajdonos, a kincstár dönt. A szakmai konzultációknak azonban csak akkor van eredmé­nye, ha az elméleti megállapítá­sok eljutnak mondjuk a faltiter- melőkig, a kezükben lévő fűré­szig. A természetszerű erdőgaz­dálkodás egyre szélesebb körben érvényesül a gyakorlatban is. A természetvédelmi hatóságnak re­mélhetően mind kevesebb gondja lesz abból, hogy maradtak-e hagyásfák, a lehetőségek engedte mértékig csökkentették-e a vágás­területeket, hagyják-e felnőni a természetes felújulást az erdők­ben, kímélik-e a különböző élőhe­lyeket, meghagyják-e a korhadé- kot, mint egy sajátos, de szüksé­ges ökofülkét. E gyakorlatra jó példa Kaszó és egyre jobb a Me­cseki Erdészeti Rt. is. M. A. ISMÉT EGYÜTT. A pécsi Zipernowsky Károly Gépipari Szakközépiskolában hagyományterem­tő szándékkal majálist szerveztek a hét végén, melyre az iskola valamennyi volt és jelenlegi di- ákját meghívták. ______________________________________________________fotó: műller anorea

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents