Új Dunántúli Napló, 2000. május (11. évfolyam, 119-148. szám)

2000-05-14 / 131. szám

2000. május 14. ★ MAGYARORSZÁG-DÉL-DUNÁNTÚL ★ 5 Fityisz a tankötelezettségnek Meglepődtek a beiratkozással foglalkozó Tolna megyei pedagógusok. A számon tar­tott 6 évesek egy része eltűnt. Nem Iratko­zott be az első osztályba. Gyakorlatilag min­den településen kevesebb volt a beíratott diák, mint a számontartott. Mi lehet ennek az oka? - keresgélték a választ. Aztán hamar kiderült, hogy a szülők egy része eleve úgy döntött, gyermekét nem hat, hanem hétéves korban engedi feljebb, mert azt gondolja, hogy a gyerek fizikailag még nem érett az iskolá­ra. Mivel idejében döntöttek így, az óvodában kétszer voltak ezek a gyerkőcök kiscsoportosok, s később jutottak el ahhoz az évhez, amikor isko­laelőkészítőbe kell járnia minden ötévesnek. Sebestyénné Miklós Julianna, a szekszárdi ön- kormányzat irodavezetője lapunknak elmondta, hogy több tucat gyerek „hiányzott” a városban. Hosszas keresgélés eredményeként ma csak 10 és 20 között mozog az „eltűntek” száma. Ők valószí­nűleg elköltöztek Szekszárdról. A kellemetlenebb tapasztalat az, hogy míg egy­re kevesebb a beíratandó gyermekek száma, ugyanakkor az iskolaéretlenek száma nem csök­ken. Valószínűsíthető, hogy a nevelési tanácsadó, az óvodák és a szülők megegyeznek abban, hogy mikor íratják a gyerekeket be az iskolába. Az iskolakötelezettség a 14-16 évesekre is szól. Közülük is hiányzik egy tucatnyi fiatal. Az iroda­vezető megjegyezte, hogy ők mindenképpen be­kerülnek valamelyik középiskolába, az azonban nem biztos, hogy abba, amelyikbe jelentkeztek. A Tolna megyei tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nyolcadik után szinte mindenki tovább akar ta­nulni. Hazafi J. ■■■ Finom talányosság jellemzi .majd a jövőt és apró tit­kok várják a belépőt a leendő Nádor Szállóban. Avval lesz egységes és egész, hogy szervesen összeépül a belső udvarokon át a Király utcában lévő Palatínus­sal, s valójában az újdonságok tere ez az udvar lesz. L Baa Cäb mam aa a IMui A pécsi építészek már letet­ték névjegyüket. Horváth András (kis képünkön) pél­dául tavaly az „Év lakóházát” tervezte, Patartics Zorán pe­dig 1998-ban Pro Architec- tura-díjban részesült. A Ná­dor-rekonstrukció örömükre szolgál, s mint azt Horváth András mondotta, nem az eredeti állapot helyreállításá­ban gondolkodtak (a beruhá­zó sem ezt kérte tőlük), s ev­vel nem követnek el szent­ségtörést. Hiszen a ma igé­nyeit kielégítő, a mai Pécs vá­rosát szolgáló hotelt és kon­ferenciaközpontként műkö­dő épületegyüttest kell kiala­kítaniuk. Igazolja elképzelésüket a tér története is. A Nádor he­lyén 200 évvel ezelőtt még papiak állt, s közben több szálló is épült - 1846-ban az első -, melyet eleink úgy ahogy volt, lebontottak. A mai Nádort 1902-ben avat­ták, de már 1932-36-ban azt is át kellett építeni, mert idő­közben kinőtte falait (Pécs városának már 65.000 lakosa volt!). A változások mindig előre vittek, mindig az adott kor érdekeit szolgálták. Most is a Nádort kell a mához iga­zítani. Nos, a jelenlegi átalakítás során megőrződik az épület külső homlokzata (a tető alatt kap egy odaillő ablaksort), s igazából jó szem kell majd ahhoz, hogy valaki észreve- gyen valami változást. Ami sokak számára öröm­hír, a megújulások jegyében sikerül megtartaniuk a kávé­házat (régi patináját majd a leendő törzsközönség adja vissza) és a sörözőt is. Ámbár a kávéház megközelítése né­mileg módosul majd. A jelen­legi, Széchenyi térre néző épület emeletein (a tetőtér­ben is!) szállodai szobákat alakítanak ki luxusigénnyel, összesen ötvenhármat. (S mi­vel összeépül a Nádor a Pala­tínussal, a kettő együtt össze­sen 147 szobával rendelkező óriásszálloda lesz!) A változásokról röviden. A meglehetősen sokrétű, stati­kailag is komoly tervezést igénylő feladatokat a belső udvar leendő épületegyüttese igényli majd. A tér teljes kita­karítása, a jelenlegi építmé­nyek lebontása után alulra kerül egy kétszintes mélyga­rázs (legalább hatvan gépjár­műt fogadhat), az első szin­ten újjáépül a jelenlegi üveg­kupolás étterem, de nem étte­remként, hanem előtérként- fogadótérként funkcionál majd. Itt lesz a szállodai re­cepció, itt pihenhet meg a re­gisztrációra várakozó vendég, gyönyörködhet a kupola szel­lemes, bájos és nagyon sze­rethető századelős szerkeze­tében. Az üvegkupola fölé azonban nem a kék ég borul majd, hanem érdekes építé­szeti megoldásokkal 500 fős konferenciaterem kerül, nagyelőadóval, kisebb szek­ciótermekkel. Ez a konferen­ciaközpont (talán még egyéb rendezvényekre, kiállítások­ra, színielőadásokra és hang­versenyekre is alkalmas lesz) egyaránt jól megközelíthető fedett folyósokon keresztül a Nádorból és a Palatínusból is. Megépítésével a város renge­teget nyerhet, hiszen végre igazi konferenciavárossá le­het és lendít idegenforgal­mán, hiszen heti egy-két ren­dezvényével már több tízezer vendéget hozhat évente a me­gyeszékhelyre. Horváth András szerint fel­adatuk volt, hogy minden te­ret minél jobban ki­használja­nak, ezért építik be a teljes telket, s fordul majd elő az, hogy apró titkok várják a szállodában közlekedőt. A kupolatérbe belépőt például a szintek talányossága, a kü­lönféle helyiségek elrendezé­sének rejtélye foghatja meg, miközben ezek e terek kí­vülről belépve fantasztiku­san modernek és egyben patinásak is. Kozma F. A Honeywell felfigyelt Siklósra Máté János, a város polgár mestere szerint nem az a lé­nyeg, hogy mit hiszünk ma­gunkról, hanem sokkal in­kább az, mit tudunk elhitet­ni magunkról. Márpedig a vendégcsalogatás, az ide­genforgalom esetében ez valóban kulcsfontosságú. A Honeywell egy 62 ezer embert foglalkoztató amerikai idegen- forgalmi világcég. Júniusban lá­togatnak el Siklósra, megnézni, milyen is a kínálat. Van, amit el lehet velük hitetni, van, amit nem. Például hogy megfelelő szálláshelyek vannak a város­ban. Sőt, nem csak a városban, mert a Honeywell szakemberei­nek legnagyobb gondja, hogy az ő igényeiknek megfelelőt még Pécsett sem találnak.- Nincs szállodánk - pana­szolja Máté János, s mindjárt a hajdan szebb napokat látott vá­rat említi. Az ősi épület nyolc éven keresztül azért volt üres, mert nem akadt egyetlen előre bejelentett vendége szállodájá­nak, éttermének, konferencia- termének. A polgármesteri hiva­tal most is tárgyalásban van ér­deklődőkkel, de az, hogy a vár tulajdonba nem adható - ilyen szempontból azonos a műemlé­ki rangja a budai váréval -, visz- szakozásra készteti a reménybe­li partnereket.- De ha egyszer már aludni sincs hol...- Azért van, mert például a Villány-Siklós Borút szálláshe­lyei az utóbbi öt évben alig pár­ról 200-ra emelkedtek. Har­kány is fogadóképes, néhány kilométerre van. A város zsúfoltnak tűnik. A Fő utca két oldalán parkolóhe­lyek vannak. Az új beruházó­kat végső soron ez is riasztja. Csak akkor építkezhetnek, ha parkolóhelyet is kialakítanak. Márpedig - szögezi le Máté Já­nos - nincs más választásuk, mint az idegenforgalom érde­kében fejleszteni.- Van bőven tennivalónk - sóhajt fel a polgármester.- Siklós felett évek óta sokan ott sejtik a riasztó ködöt, a dél­szláv maffia jelenlétét.- Butaság. Amióta 1996-tól őr­ző-védő szolgálat működik a vá­rosban, a piacon, itt nem zsebel­tek ki senkit, nem lopták el autó­ját. Érdekes egyébként, hogy ak­kor a kereskedők nagy lelkese­déssel szálltak be a szolgálat fi­nanszírozásába. Most, hogy rend van, már nem akarnak fizetni... Én nem ebben a „ködben” látom a remélt idegenforgalom elmara­dásának okát. Inkább abban, hogy hozzánk zömmel vásárlók jönnek és nem vendégek. És azért a menekültek sem azono­sak a turistákkal. M. A. Paksi kórházvita politikai felhangokkal Bor Imre, Paks város polgármestere közölte dr. Csók Sán­dorral, a Paksi Kórházért Alapítvány vezetőjével, hogy ez­után nem hajlandó szóba állni Vajnai Attilával és Beregnyei Miklóssal, a kuratórium tagjaival. A polgármester mindezt azért tette, mert egy fórumon Beregnyei Miklós „alpári hangon” beszélt az önkormányzatról és ehhez Vajnai Atti­la, a kórházépítés ötletadója asszisztált. Beregnyei Miklós szerint ő igen­is mondta a polgármesternek, hogy „Hazudsz, Imre!” (Egyéb­ként Bor erre nem emlékszik.) Mondta ezt azért, mert az alapít­vány gyűjtőívét - amivel a kor­mányhoz szeretnének menni - aláírta, ugyanakkor a város egészségügyi fejlesztésének tervdokumentációjában egy fél mondatban sem szerepel a kór­ház ügye. Vagyis szerinte a pol­gármester elárulta őket. Rendőrfesztivál Pécsett tegnap az Engel János úton egy órán keresztül szirénázó rendőrautók cikáztak. A Reformá­tus Gimnázium ballagásán megje­lenő szülők aggódva figyelték a történteket, de mint Cserép Attila városi rendőrkapitánytól megtud­tuk, nem történt bűncselekmény, csupán a rendőrnapot tolták el er­re az időpontra, s most tartottak szabadidő- és sportrendezvénye­ket a tűzoltólaktanyában. A sziré­názó rendőrautók szerepe az volt, hogy a rendőrapukák mellé a gyermekek is beülhessenek egy­szer „élesben”. fej Pakson 1979-ben zárták be a szülőotthont. A város lakói az­óta szeretnének kórházat. Arra számítottak, hogy az atomerő­mű révén sikerül, de az atom­erőmű bázisintézménye már korábban a pécsi 400 ágyas lett, s a pénzt ott költötték el. Két éve Vajnai Attila a választások után tett javaslatot arra, hogy építse­nek kórházat Pakson. Akkor senkinek eszébe sem jutott, hogy Vajnai a Munkáspárt or­szágos alelnöke. Most azt mondják, hogy a kórház ügyé­vel már a következő helyhatósá­gi választásokat készíti elő. A közvetlenül nem érdekelt hely­béli lakosok mindkét felet hi­báztatják, mivel az egészség­ügyből politikát és hatalmi ügyet kreáltak. Dr. Csók Sándor egy korábbi nyilatkozatában elmondta la­punknak, hogy Pakson egy 150 ágyas intézményt szeretnének létrehozni. Ennek érdekében el­hívták Gógl Árpád minisztert is, aki azt javasolta, hogy jobb len­ne egy sürgősségi ellátó intéz­ményben gondolkodni. Ezzel sem a kuratórium elnöke, sem a város lakói nem'értettek egyet. Az aláírásgyűjtés is bizonyítja ezt, mivel mindenféle szervezés nélkül 8000 aláírás gyűlt össze a kórház létrehozása érdekében. Bor Imre szerint most lépni kell egyet előre, azaz a sürgőssé­gi központot létre kell hozni. A minisztérium által javasolt in­tézmény a mentőkkel együtt­működve egy kétágyas fektető lenne, ahol 24 órás megfigyelés alatt tarthatnák a betegeket. Ez nem jelenti azt, hogy a kórház­ról lemondanának. A kórház­pártiak szerint ez a megoldás semmit sem ér, csak befognák vele az emberek szemét. A polgármester hajlandó Bu­dapestre menni egy küldöttség­gel, de csak akkor, ha az előbb említett két személy nem lesz jelen. Hazafi József Szétfolyó vízművagyon Naturisták, ha sportolnak A nemzetközi naturista mozgalom évi programnaptárában kiemelkedő helyet foglal el az a sporttalálkozó, melyet jú­nius közepén rendeznek az adriai Rovinj melletti Monsena naturista telepen. A nemzetközi sportversenye­ken Európa majd minden or­szágából részt vesznek, s köz­tük a többnyire jó eredménye­ket elérő magyarok is. Mint azt J. Halász Judit, a hazai na­turistákat tömörítő Napóra Klub elnök asszonya lapunk­nak elmondta, a nemzetek kö­zötti rangsorban többnyire a harmadik-negyedik helyen vé­geznek e megmérettetéseken. A nemzetközi naturista sporttalálkozó gondolata 28 éve merült fel, s azóta éven­ként megrendezik. Természe­tesen a kezdetektől fogva olyan sportágakban mérik össze tu­dásukat a versenyzők, amelyek nélkülözik a testi küzdelmeket (birkózás, kézilabda) és ame­lyek illenek a mozgalom esz­meiségéhez, másrészt a ne­mekre vonatkozólag is sajátos szabályok mentén folyik a sport, azaz nem örvendenek a nemek elkülönülésének. A röplabdában például a csapa­tok csak vegyesek lehetnek, s akad egy kikötés is: minden csapatban legalább két hölgy­nek mindig a pályán kell tar­tózkodnia. Az idén júniusban asztalite­niszben, teniszben, sakkban és strandröplabdában (a röplabda mellett) írtak ki versenyeket, s a rendezők szerint legalább ezer fő benevezését várják. Röplabdában, mint az egyik legkedveltebb sportágban pél­dául több százan indulnak. És még egy információ: a naturis­ták világtalálkozója az idén jú­lius 27-én a Hannover melletti Brunswickben lesz. K. F. (Folytatás az 1. oldalról) Nórántné dr. Hajós Klára, a Civil Frakció vezetője egyben Sellye polgármestere is. A polgármester asszony nem is rejti véka alá, hogy érdekelt az ügyben.- Egészen egyszerűen arról van szó, hogy miközben Sellye vízellátását az önkormányzat önállóan oldja meg, nem jutunk hozzá az ennek az üzemelteté­séhez szükséges vagyonrész­hez, ám másik önkormányzat - mondjuk Szigetvár - használja ezt a vagyont. Nórántné arra céloz, hogy a végelszámolási folyamat egyik szakaszában az ezzel a feladat­tal megbízott cég a vállalat Bara­nya megyében működő öt üzemigazgatóságára tekintettel felosztotta a vagyont, s a komlói javára a többi négyet erről le­mondatta. A polgármester asz- szony szerint ez ugyan logikus megoldás volt, csakhogy a többi önkormányzat ezzel hátrányos helyzetbe került.- Vagy tartjuk magunkat ah­hoz az elvhez, hogy a döntések­hez mindegyik érintett önkor­mányzat hozzájárulása szüksé­ges - ez esetben azonban való­ban működésképtelen a rend­szer -, vagy ahhoz, hogy a hat alapító egyetértése is elegendő ehhez. Az utóbbi esetben azon­ban már régen be kellett volna fejeződnie a végelszámolási fo­lyamatnak. Nórántné a hosszas huzavona okát döntően a végelszámoló ro­vására írja. Mint mondja, ha kell, két jegyzőkönyvet is előkap, amelyben a cég vezetője már két évvel ezelőtti befejezést ígért. Más forrásból úgy tudjuk, hogy a Baranya Megyei Közgyű­lés legutóbbi ülésén a végelszá­moló további 2,5 százalékkal szerette volna megemeltetni a díját, ám ezt a hat alapító nem fogadta el.- Végső soron én nem azt ki­fogásolom - mondja Sellye pol­gármester asszonya -, hogy a végelszámolási folyamat során vagyontárgyakat adtak el, ha­nem azt, hogy ezek között néhá­nyat feltűnően érték alatt, más­részről pedig azt, hogy nem ju­tunk az ügy végére. A munkával megbízott cég vezetője, Búzás Gábor vissza­dobja a labdát. Mint mondja, az elmúlt három évben egyszer sem volt alkalma megtapasztal­ni az érintett önkormányzatok egységes' véleményét. Többedik alkalommal kell ezért újból és újból átdolgoznia a záró va­gyonfelosztási javaslatot. Példa­ként a vízmű vállalat követelése­it említi, amelyeket pályáztat­tak. A beérkezett ajánlatokat a hat alapító nem fogadta el, ezért leértékelte ezt a vagyontárgyat.- Csak az önkormányzatokon múlik - összegzi -, hogy mikor jutunk a végére. Most úgy néz ki, hogy talán augusztusban a döntés megszülethet. Amennyi­ben a hat alapítói joggal rendel­kező közül a megyei önkor­mányzat közös nevezőre tudja hozni a többi önkormányzat vé­leményét. Mészáros Attila Előfizetőink között egy Mercedest sorsolunk ki! Megrendelő Képzelje csak el Próbaolvasást kérek, egy hétre, ingyenesen, kötelezettség nélkül Igen, megrendelem a Dunántúli Naplót i három hónapra, 2775 Ft-os áron, [’’ ] illetve egy hónapra 925 Ft-os áron. . L-I..L _ ......................... 1 I I II I I.......................................... J_ L ............................ I I J £ VÁLASZ-LEVELEZŐLAP jggKHKM*. Dunántúli Napló kiadója Pécs 7601 Pf. 134 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents