Új Dunántúli Napló, 2000. május (11. évfolyam, 119-148. szám)

2000-05-13 / 130. szám

;®1 2000. Május 13., szombat HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — játszótéren Biológiai szennyezés a A település tisztaságának „fenntartása” az önkormányzat kötelező feladata. Rendszerint erre jut a legkevesebb pénz. Az Állami Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálatnak közvetlen ráhatása erre nincs, de a városi intézetek közös bejárásokat tartanak az önkormányzati szervekkel. Ahogy mindenki, régóta ta­pasztalja, Pécs lakóterületei lépten-nyomon állatürüléktől csúfoskodnak. Ez ko­moly veszélyforrás is. Az állattartással kapcsolatos köztisztaság azonban nem tartozik az ÁNTSZ intézeteinek feladatkörébe. Az iskolák, óvodák esetében azonban a homok cseréjét előírják. A hobbiállattartással, a városban szabadon grasszáló állatokkal kapcsolatos egészség- ügyi, közegészségügyi gondok bizonyítékai az ÁNTSZ Baranya Megyei Igazgatósága pa- razitológiai csoportjának munkája során ke­rülnek napvilágra. A csoport egyrészt olyan diagnosztikus vizsgálatokat végez, amelyek a gyógyító orvosokat segítik, másrészt pre­ventív higiénés vizsgálatokat folytat, például a talaj, szennyvíz, felszíni víz, a toxikus hul­ladékok elemzésével.- Magyarországon a városi lakásviszo­nyok közepette is tömegessé vált az állattar­tás. Csakhogy a gazdáknak nincs elég isme­retük a tartott állat fajtájáról. A lakásban tar­tott állatok fajskálája rendkívül széles: a tró­pusi mérges kígyóktól, madárpókoktól az aranyhörcsögig. Riasztották már az ÁNTSZ-t azért is, mert a fürdőszobában skorpiót ta­láltak. A rovar ugyanis a gazdájától átkóbo­rolt a szomszédba. Szerencsére kevésbé erős mérgű eurázsiai volt, nem igazi trópu­si. Külön hiba - és tragikus lehet -, hogy az ilyen hobbit űzők általában nem rendelkez­nek méreg elleni szérummal. A lakásban tartott kutyák, macskák tömegesen fordul­nak elő, de sok a madár és tengeri malac is - mondja dr. Csontos Ferenc (képünkön) cso­portvezető főorvos. Az emberek az állataik kiválasztásánál nálunk ritkán veszik figyelembe saját la­káskörülményeiket és kedvencük igényeit. Az aranyos kiskutya hamar megnő, nem fér el a lakásban, sokba kerül a tartása, gyógyszerezni kell: veszettség elleni oltás, féregirtás stb. A költségek miatt gyakran ki­verik az erdőszélre. A kóbor kutyák a vá­roskörnyéki erdőkben néha falkában jár­nak. A macskák is nagyon elszaporodtak, különösen Kertvárosban.- Akadnak olyan állatbarátok, akik a laká­sukban 10-20 macskát tartanak. Ez már a la­kókörnyezet számára sem megfelelő. Ren­geteg a gazdátlan macska is. Ezek az állatok kikerülnek az állatorvosi felügyelet alól, nin­csenek beoltva veszettség ellen, és fennáll a veszély, hogy veszett vadállattal találkoz­nak. Ráadásul a házimacskák zöme sem kap oltást. A zöldterületeken szinte bárhol a város­ban - még a járdán, vagy játszótereken is - néhány lépés után belebotlunk kutya- vagy macskaürülékbe.- A kutyák gyakorlatilag alomfertőzésként hoznak magukkal egyes parazitás megbete­gedéseket, már méhen belül bekövetkezik a fertőzés. A macskáknál ez később történik. Például a szoptatási időszakban fer­tőződnek orsóférgekkel. A kivert állatokat persze nem kezelik féregirtóval, ebből következően székle­tükkel ürítik a petéket. Azok egy része belekerül a játszóterek homokozóiba is. Ám ha valaki belelép egy megfelelően érlelődött kutyapiszokba, a cipőjének talpán beviszi a féregpetéket a la­kásába. A kóbor kutyák és macskák például fonalféreggel, galandféreggel lehetnek fertő­zöttek. Az utóbbi a leggyakoribb. Patkány­ból is sok van, és azok is ürítenek féregpeté­ket a székletükkel. Homokozókból is kimu­tattunk ilyeneket. Ha a rendszeres féregmentesítésük elma­rad, a háznál tartott állatok folyamatosan fer­tőzik a környezetüket. A szakemberek szerint gyakorlatilag folyamatos a biológiai környe­zetszennyezés, ami súlyos fertőzésveszély.- Pécsett mintegy 250 játszótérnek van homokozója. Ezek zöme szeméttel éktelen­kedik. Arra is láttam már árulkodó bizonyí­tékot, hogy amikor a kisgyerek elvégezte a dolgát, anyukája szépen összehajtva elka­parta a homokba a felhasznált liberót. A ho­mokozók felújításával lehetne javítani azon, hogy ezek az állandó fertőzések ne halmo­zódjanak. A városban mostanában erre any- nyi pénz van, hogy 35-40 játszótér homok­cseréjét lehet végrehajtani évente.- Milyen fertőzések lehetnek?- A már említett orsóférgesség a kutyában és macskában egyaránt gyakori. A kiürült peték a homokban érési folyamaton mennek keresztül. A gyerek bemegy a homokozóba, és könnyen a szájába kerül az érett pete. Ilyenkor szabálytalan lárvavándorlás alakul ki a belső szervekben, amelynek az eredmé­nye nagyon súlyos meg­betegedés is lehet ma­gas lázzal, tüdőgyulla­dáshoz hasonló tüne­tekkel, és egyéb követ­kezményekkel. Vannak fonálférgek, amelyek szintén előfordulnak mind a kutyában, mind a macskában. Hozzánk is került vizsgálatra eb­ből a fertőzésféléből bőrgyógyászati jellegű eset is. Ezeknek a pa­razitáknak az ember csak véletlen gazdája. A rendes gazdában az évmilliók alatt már ki­alakult a lárvavándorlás útja. Az ember szer­vezete más. Itt a lárva bejut a bőrbe és na­gyon súlyos tünetet okoz. A testen naponta 8-10 millimétert haladó zegzugos vörös csí­kok keletkeznek, ahogy a lárva megy. Ezeket a csíkokat nagyon nehéz a bőrből eltüntetni. Egészen elképesztő, de emberek is elvég­zik a nagydolgukat nemcsak a zöldterülete­ken, de a játszótéri homokozókban is.- Emberi gyűrűsféregpetéket is találtunk, ami szintén olyan féregpete, amely érési fo­lyamaton megy keresztül, és szájon át bárki fertőződhet. Erre legnagyobb esélyük a kis­gyerekeknek van, akik hajlamosak megkós­tolni a homokot. Persze korántsem csak a ját­szótér jöhet szóba. Ha a gazdi sajnálja a pénzt és nem féregteleníti a kutyát vagy a macskát, egyes féregfertőzések a homokozó közvetíté­se nélkül is létrejöhetnek a családban. Baranyában január 1-jétől végeznek vizsgálatot embert ért macska- és kutyafer- tőzéses esetekben. Korábban csak Buda­pesten volt ilyen. A fertőzötteknél a kór­okozókkal szemben termelt ellenanyagot egzaktan ki lehet mutatni a vérből. Ót év átlagában a pécsi egészségügyi gyermekin­tézményekből fertőzés gyanújával bekül­dött 161 mintának 51,2 százaléka volt pozi­tív. Idén eddig a Pécsett vizsgált minták egyharmada bizonyult annak.- A macskák egy egysejtű protozoa-fertő­zés végső gazdái. Bármikor fertőződhet a macska, és a székletével kiürülő fertőző ágensek bekerülnek a porba. Ha az felverő­dik, az emberre kerülhet a fertőzés: kézre, orrba, szájba. Ez a szöveti élősködő által okozott toxoplasmosis megbetegedéssel jár, amely különösen veszélyes a terhes nőkre. 1995-ben az országban 176 emberi fertőzést jelentettek be, ebből 15 volt Baranya megyé­ben, és ebből egy volt 0 éves. Ez utóbbi adat azt jelenti, hogy ha a friss fertőzés a terhes­ség bizonyos időszakában következik be, akkor előfordulhat a veleszületett károso­dás. 1996-ban 242 bejelentett esetből 7 be­teg volt baranyai, 1997-ben a 236-ból 5. Az összes közül öt beteg volt 0 éves, de egyik sem Baranya megyében.- A kolduló csövesek milyen veszélyt jelen­tenek a bevásárlókocsik pénzt tarháló hely- retolásával?- Ha az illető kórokozót ürít, és a higiénés rendszabályokat nem tartja be, a kezén raj­ta lehet a kórokozó. Minden olyan féregpe­te, amely a széklettel szóródik, rákerülhet a kocsira, korlátra, kosárra. Vagy egy protosoa jut rá, például az amőbás vérhas kórokozó­ja. Ezért lenne elemi érdek a hazaérkezés utáni azonnali kézmosás, de a bevásárlóko­csik sűrű fertőtlenítése is.- A nálunk működő paraziták nem va- dulhatnak-e el az éghajlat felmelegedésétől?- Trópusi körülmények között az amőbás vérhas nagyon súlyos megbetegedéseket okoz. A mérsékelt égövi ehhez képest „kisipa­ri” kór. Ha trópusi vidékről hoznak be üyen törzset, az sokkal veszélyesebb. Vannak olya­nok, amelyek hál' istennek nem terjednek, mert itt nincsenek átvivőik. Azt nem tudom elképzelni, hogy rövid időn belül szubtrópu­sivá alakul az éghajlatunk. Ha mégis így lesz, akkor bizony megjelennek azok a kórokozók, amelyek üyen helyeken virulnak. Ám ha csak a dél-európai klíma kerül át hozzánk, az nem hoz lényeges változást: Szicíliában, Dél-Itáliá- ban parazitológiai szempontból nagyjából ugyanaz van, mint Magyarországon. DUNAI I. Homokozók férgesen Három nagyobb vizsgálatsorozatot végzett a pécsi játszótere­ken a parazitológiai csoport. 1992-ben a homokozók 51 száza­lékában volt valamilyen féregpete-fertőzöttség, 1997-ben 27, 1999-ben pedig 50 százalékban fordult elő: emberi és állati (kutya, macska, patkány) egyaránt. Tizenöt homokozó esett be­le mindhárom vizsgálatba. Csak 1992-ben találták fertőzöttnek a Bóbita térit, a Tüzér utcait, a Madách utcait, a Tettye térit. 1992-ben és 1999-ben a Corvin térit, a Melinda utcait és a Krisztina térit. Csak 1997-ben a Puskin térit. 1997-ben és 1999-ben a Diana térit. 1999-ben a Lahti és a Berze Nagy Já­nos utcait. Mindhárom vizsgálatkor fertőzött volt a Frankel Leó utcai homokozó, viszont egyik alkalommal sem találtak parazitá­kat a Honvéd és a Köztársaság téri játszótér homokjában. Májusi ébredés az őszre Fellélegeztem, hogy megoldó­dott a válság: egyezség született a következő tanév augusztus 28-i kezdéséről és június 15-i végéről az Oktatási Minisztéri­um és a Magyar Szülők Orszá­gos Egyesülete között. Mert mi is történt volna ellenkező eset­ben? Netán sztrájkolunk? Az álláspontokról előzete­sen meglebegtetett informáci­ók szerint a minket képviselő egyesület nagyjából azt érte el a tárgyalásokon, amit a mi­nisztérium eleve akart. A nyi­latkozatokban már elsikkad, ugyan miért ily későn születik döntés a következő tanév kez­déséről, ráadásul olyan, amely szerint a dátum bele­esik a naptár szerinti nyárba. Ami nem nagy gond nekem, hiszen idén a nyaralást nem augusztus végére terveztük. Akik óvatlanul így tettek, és lekötöttek egy utazási irodá­nál valamilyen szép külhoni túrát, magukra vessenek: mi­ért nem várták meg a minisz­térium ébredését. Igaz, már május van, de az állampolgár alkalmazkodjon a közigazga­tás reflexeihez. Többre nincs is esélye. Azért érdemes morfondíroz­ni a kárvallottak helyzetén is. Ha a férj és a feleség is alkal­mazott, sokfordulós egyezteté­si tortúrát kell lejátszaniuk kollégáikkal és főnökeikkel, mikor vehetik ki a nyári sza­badságot, hogy együtt lehesse­nek kisdiák csemetéjükkel. Ol­csóbban is „nyaralhatnának” elő- és utószezonban, de a gye­rek iskolai előmenetele a fon­tos. Végül a szabadsággal sike­rült valahogy beleférniük az augusztusba. Ehhez képest most kiderült, hogy ennyi rá­tartás kevés volt: futhatnak fű­höz, fához, iskolához. A szülők-minisztérium egyezkedésen igazából nem esett szó a tanév hosszúságá­ról. Ez ugyanis felettébb sikam­lós téma. Jobb nem bolygatni. Hiszen nálunk van a legrövi­debb tanév egész Európában, nálunk jut a legkevesebb gyer­mek egy pedagógusra, nálunk a legkisebb a pedagógusoknak előírt kötelező óraszám, és a társadalmi átlaghoz viszonyít­va a pedagógusbérek is itt a legkisebbek. Az összefüggő ele­mek bármelyikének módosítá­sa súlyos szociális problémák­hoz vezetne. Akkor már inkább a tanévtoldozgatás. CSERI LÁSZLÓ ______I__________ Ma rslakók a temetőben A Pécs közelében lévő, egyelő­re még nem üzemelő kremató­rium mellé tervezik egy új te­mető kialakítását, amely nem lesz könnyű feladat, hiszen amíg a rendszeres buszjáratok nem indulnak meg, addig a hely népszerűsége feltehetően csekély lesz. Az ide való temetkezés tehát nem megoldott egyelőre, mégis adódnak újabb és újabb lehető­ségek örök nyughelyül, igaz, nem kispénzűeknek, s nem ép­pen Pécs szomszédságában, de tiszta időben a városból is jól látható helyen. Egy amerikai cég, amely néhány éve már fog­lalkozik űrtemetkezéssel, most a Holdra való temetkezés lehe­tőségét villantotta fel. Tervei szerint egyelőre kétszáz ember hamvainak Holdon való elhe­lyezését ajánlotta, egyenként 12.500 dollárért. Hiába tiltako­zik a dolog ellen a navajo törzs, mondván, az általuk szent helynek tartott égitesten nem szabadna temetkezni, az üzlet beindult. A tervek szerint egyéb bolygók is szóba jöhet­nek, hiszen van belőlük éppen elég, egyelőre csupán a Mars tiltott ebből a szempontból: a jelen tudományos elképzelései szerint nem kizárt az élet vala­milyen formája, melyet nem volna szerencsés földi baktériu­mokkal megfertőzni. A közelmúltban megjelenő törvényi és kormányrendeleti szintű szabályok alapján 2000. október Tjéig az önkor­mányzatoknak - valamennyi településen - a temetkezés tárgykörében új rendeletet kell alkotniuk. Ebben célszerű vol­na az űrtemetkezés lehetőségét is figyelembe venni, amely ugyan megterhelné a költség- vetést, de a helyi temető bőví­tése elkerülhetővé válna. Bár, ki tudja. Mert az nyilvánvaló, ha majd valósággá válik a Marson egy temető kialakítá­sa, akkor nekünk is lehetősé­get kell biztosítanunk az el­hunyt marslakók földi nyug­helyeinek kialakítására, s ez a tény pénzeket emészthet föl. Hacsak nem számítunk fel a marslakóknak dupla vagy tripla áron sírhelyeket. S ha fi­gyelembe vesszük, hogy egy apró zöld marslakó háromszo­ros áron alig foglal el kétte- nyémyi földterületet, a nyere­ség nem elhanyagolható. hetedik oldal HÉTFŐN Riport A Whiskys-sztori (4.). Amb­rus Attila az asztrológus szerint békés és erőszakos egyszerre. A bolygók állása alapján a sikeréhez legjobb időpontot választotta ki a szökéshez. A rendőrségi szó­vivő viszont azt mondja az elhíresült bankrablóról: rosszul kommunikáltak az ügyben, egyértelművé kel­lett volna tenni, hogy Amb­rus nem egy csavaros eszű, szeretnivaló fiú, hanem va­lójában erőszakos bűnöző. Portré Nienhaus Rózsa, a zengővárkonyi hímestojás gyűjtemény adományozója. Egy öregember emlékirataiból Jó az előjegyzési naptár Meszesen, a József Attila Műve­lődési Házban dolgoztam a hat­vanas évek második felében. Nagyszerű ifjúsági klubunk volt, színes, tartalmas programmal, szombaton Flamingó bulival. Flamingónak hívták a zenekart. A meszesi fiatalok - középisko­lások, ipari tanulók és bányá­szok - mellett nagyon sok fiatal művész is rendszeresen kizarán­dokolt hozzánk. írók, újságírók mellett sok színész (Bálint And­rás, Haumann Péter, Farkas Gabi, Szabó Tünde, Vajda Márta, Kézdy György, Győry Emil, ifj. Kőmíves Sándor stb.), zenészek (Hevesi Bandi, Kircsi Laci, Vajda József, Kollár Anikó), képzőmű­vészek (Erdős János, Rétfalvy Sándor, Fürtös György), s a mű­vészeti gimnazistáknak is bemu­tató terepük volt a ház és a klub. Később országos sikerű irodalmi estek ősbemutatója, zenemű ős­bemutató, képzőművészek első önálló kiállítása itt volt látható­hallható. Egyszer - még nem voltam igazgató - a megyei pártbizottság megrótta Ligeti Bandit, hogy hall­ják, mi Lantos Ferenc burzsoá szellemiségű műveivel fertőzzük Meszesen a bányász elvtársakat. Bandi mondta, hogy ő zenész, nem ért a festészethez, de a mű­vészeti előadója szerint - az én voltam - ezek jó képek. De ha írásban kérik, azonnal leszedjük. Persze, nem írtak levelet. Én meg burzsoá összeköttetéseim révén megjelentettem a Dunántúli Nap­lóban egy mínuszos hírt, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel egy héttel meghosszabbítjuk Me­szesen Lantos kiállítását. Legbüszkébb mégis arra va­gyok, hogy délután néha együtt biliárdozott az előcsarnokban a bányász srácokkal Haumann vagy Bálint Andris. S a klubtagok úgy szerveztek színházlátoga­tást: gyertek megnézzük a Pétert, valami herceget játszik. Hogy ép­pen Shakespeare-ben, az mellé­kes volt. E háznak a mindenes gondno- ka-takarítója Magyar néni volt. Nagyfia is a klubba járt, de szinte mindenki anyjaként szerette. Egy éve jött a hír, hogy Magyar néni meghalt. A szombati Napló­ban benne lesz a temetés időpont­ja. Temetés után dumálunk kicsit a régi szép időkről. Feltétlen. Szombaton megjelent a Nap­lóban, hogy Magyar Sándornét szerdán temetjük. Beírtam az előjegyzési naptáromba hétfőre: temetés miatt programokat át­szervezni keddre! Sajna, a szoká­sos macskakaparással írtam. Hétfőn már úgy olvastam: kedd­ről. Tán a hülye felkiáltójel miatt. Át is szerveztem minden fontos megbeszélést az amúgy is zsúfolt szerdára. Legnehezebben egy polgármestert beszéltem rá, hogy változtassa meg a program­ját, szerdán jöjjön. Kedden talpig feketében men­tem dolgozni, délben hatalmas csokorral, másik kezemben bot­tal. Kitaxiztam a temetőbe. Tizen­öt percbe telt, míg rájöttem, a te­metés másnap van. Legalább a csokrot ott akartam hagyni. El­kezdtem keresni Kígyós Sanyi sír­ját. Nem találtam. Kerestem Güth Jancsiét, Sipos Laciét. A lábam le­szakadt, a botom eltört, de senki sírjához nem találtam oda, akinek a temetésén jelen voltam. Kicsit nagy már a pécsi temető. Végül ráleltem Óriás Nándor sírjára. Az öregúrral egyszer beszéltem csak, százéves korában, de legalább is­mertem hírből. Nála hagytam Ma­gyar néni csokrát. Picit láttam is az esőt szitáló felhők között ked­venc takarítónőm megértő moso­lyát. Meszesen is ő tudott minden időpontot pontosan. De ott leg­alább kisegített. Bükkösdi László

Next

/
Thumbnails
Contents