Új Dunántúli Napló, 2000. május (11. évfolyam, 119-148. szám)

2000-05-11 / 128. szám

6. oldal - Új Dunántúli Napló H I T É LET 2000. Május 11., csütörtök • HHft Dr. Cserháti József megyés püspök Múlt vasárnap délután a Tolna megyei Lengyelen ünnepi mise keretében Mayer Mihály megyés püspök megál­dotta a millenniumi zászlót. A szertar­tás végén méltatta elődje, a falu szülöt­te, dr. Cserháti József pécsi püspök munkásságát. A templom falán elhelye­zett emléktáblát Rózsa József polgár- mester leplezte le. Az alábbiakban Mayer Mihály beszédét adjuk közre. Cserháti József pécsi megyés püspök az egyházmegye kormányzását nem könnyű körülmények között kezdte el. 1961-et írt akkor a történelem. 1956 utáni időben va­gyunk, a nagy megtorlás után a helyzet lát­szatra kezd konszolidálódni. A hatalom azonban megmutatja, hogy a látszatenyhü­lés nem jelent megtorpanást. 1959-ben a budapesti teológiai akadémiát az állam szétveri. A nem megfelelően viselkedő pa­pok és szerzetesek egy csoportját házkuta­tások után államellenes szerveződés vádjá­val eltávolítják a lelkipásztori munkából, a kispapokat a szemináriumból, illetve töb­beket bebörtönöznek. Pécsett 1961-ben meghal Rogács Ferenc megyés püspök, aki csak 3 évet kormányoz­ta az egyházmegyét, bár 1946 óta segédpüs­pök volt. Az egyházi törvények szerint a Káptalannak volt kötelessége az egyházme­gye élére ideiglenes kormányzót állítani. A megöregedett, és politikailag megkérdő­jelezett kanonokok külső személyt választot­tak káptalani helynöknek. Dr. Cserháti Jó­zsef kapott felkérést a kormányzásra. Nyolc évet Rómában tanult, a kispapok nevelésével megbízott teológiai tanár volt, ekkor állami hozzájárulással Budapesten tanított. Káptala­ni helynök lett, bár 1959-ben Róma kineve­zett az egyházmegyébe segédpüspököt, de azt az állam nem volt hajlandó elfogadni. Az ideiglenes állapot az 1964. szeptem­ber 15-i segédpüspöki kinevezéssel és az azt követő püspökké szenteléssel folytató­dott. Az egyházmegye élén felszentelt püs­pök volt, és ezért nem kellett a püspöki funkciók elvégzésére a székesfehérvári se­gédpüspököt felkérni. Dr. Cserháti József mint apostoli kormányzó vezette az egy­házmegyét. 1965-ben történt az egyház és állam kö­zött ideiglenes megegyezés. Erre mindig is hivatkozott a pártvezetés, de áttanulmá­nyozni nem volt alkalmuk még a püspö­köknek sem. Bizonyos megalkuvás és al­kalmazkodás ennek a megállapodásnak lett a következménye. Megyés püspöki kinevezését 1969. janu­ár 10-én kapta. Ekkor állt helyre a stabil egyházjogi állapot. Emlékeztető Óriási élményt jelentett Cserháti József­nek a II. vatikáni zsinaton való részvétel. Megtapasztalta, hogy az egyház nem kimú­lásra van ítélve, mint ahogyan ezt a moszk­vai propaganda és elkötelezettjei hirdették, hanem szíve élőn dobog. Megújulás köze­pette és új távlatok előtt áll a kereszfény- ség. Találkozhatott régi germanikus ismerő­seivel, és azok szolidaritásuk jelével álltak mellette. Jó kontaktusteremtő képességével sok új püspökbarátot is szerzett magának és az egyházmegyének. A zsinatot követően, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkáraként alkalma volt az Európai Püspöki Karok találkozóján részt venni. Ezek a külföldi utak mindig is friss vérkeringést hoztak életébe. A zsinat utáni időben az első püspökök között volt, akik a zsi­nati felfogás megvalósításán fára­doztak. Az egyházmegye templo­maiban kialakultak az új liturgi­kus terek. Egy kissé a német ra­dikális megoldások is szerepel­tek. Mint a Szent István Társulat igazgatója, mozgósította az egy­házmegye néhány papját, és teo­lógiai könyveket sikerült megje­lentetnie. A papság továbbképzé­sét is állandóan szorgalmazta. Mint a Püspöki Kar titkára megpróbálta az elnökkel, Ijjas Jó­zsef érsek úrral a Püspöki Kar ta­nácskozásainak előkészítő mun­káit egyes plébániákon megszervezni, pl. Dunaföldváron, de államilag ezt megakadá­lyozták, hiszen rájöttek a miértre. Megyéspüspöksége utolsó évében megír­ta életrajzát, Fényvillanások a hosszú éjsza­kában címmel. Nagy veszteség számunkra, hogy a kényes kérdések, amelyekből néha- néha fehér asztalnál morzsákat nyújtott, nem kerültek leírásra. Talán maga sem hit­te, hogy e rendszer oly gyorsan, még kor: mányzása utolsó évében összeomlik. Érthe­tő visszafogottsága, hiszen nem egyszer mondta, hogy „olyanok voltunk, mint akik alagútban mennek, nem látva a végét, de tarkónkon éreztük a pisztoly csövét.” Tudom, hogy 1984-ben a Valutaalap em­bereinek az volt a kikötésük a további hitel folyósításánál, hogy egy magyar püspökkel beszélhessenek. Társadalmi hatása és nyelvtudása miatt Cserháti püspök urat je­lölték e feladatra. Az eladósodott és pénz nélküli párt belement ebbe. A beszélgetés után jelezték: meglesz a kölcsön! Mennyi mindent megtudhattunk volna azokról a bécsi utakról, amelyeket Brezanóczy Pál egri érsekkel titkosan foly­tatott! Mennyire másként látnánk Mindszenty József bíboros úr esztergomi székének üressé nyilvánítását, ha tudhat­nánk a SALT-tárgyalások akkori menetét és a Rómában provokációt jelentő tüntetést! Casaroli bíboros ekkor Lengyelországban van. Kiknek sikerült VI. Pál pápát a szék­üresedés kimondására rávenni? Mennyire másként néznénk még ma is az Egyházügyi Hivatal ténykedését, ha az ajtók mögötti - jegyzőkönyvekkel nem do­kumentált - dialógusok, hogy ne mondjam, szellemi birkózások olvasói lehetnénk! Csak jelezni kívántam egyházpolitikai manőverező képességét. Mennyire más­ként néznénk tevékenységét, ha tudatos lenne, hogy 1989 végéig lehallgatók (polos­kák) voltak a püspökségen! A pécsi egyházmegyének óriási előnye volt, hogy Cserháti püspök úr 1961-től 1989-ig szinte egy személyben kormányoz­ta az egyházmegyét. Másutt püspökök kö­vették egymást. így a mi egyházmegyénk­ben soha sem alakult ki a papok között a szakadás és szakadék, amely másutt sokkal jobban volt nyomon követhető. Ma emléktáblát kapott szülőfalujában, Lengyelen. A tábla a templom falára került, jelezve, honnét és milyen szellemi és lelki értékekkel indult el a bonyhádi gimnázi­umba, majd a pécsi ciszterciekhez, aztán Rómába, míg 1940. december 1-jén pappá szentelték. Életére, munkájára, tevékenységére mél­tán lehet büszke szülőfalujának minden polgára, minden elszármazott. Mi, az egyházmegye papsága és hívei is méltán őrizzük emlékét. A történelem pe­dig - a jövő kutatásainak fényében - teljes egészében kiértékeli majd életét és tevé­kenységét. SZÁZADIK születésnapján ked­den dunaföldvári otthonában kö­szöntötte Sebők Jánosnét Mayer Mihály, a város volt plébánosa. Mivel Juliska néni templomba már nem tud elmenni, otthoná­ban mutatta be a szentmisét a megyés püspök. KÖRMENET fúvószenekarral. Négy keresztet újítottak fel Palotabozsokon, megáldásukra vasárnap délután kerül sor. Az ifjúsági fúvószenekar 3 órakor a Templom téren ad műsort, majd a litánia után a zenekar és há­rom énekkar kereszttől keresztig kíséri a körmenetet. HORVÁT MISE. A pécsudvardi templomban május 14-én, vasár­nap 16 órakor horvát nyelvű szentmisét tart Csuzdi Illés olaszi kihelyezett lelkész. BÉRMÁLÁS. Szombaton 10 óra­kor Himesházán, délután 5 óra­kor a szekszárdi Belvárosi temp­lomban bérmál Mayer Mihály megyés püspök, vasárnap Vil­lányban fél il-kor, délután 4 órakor Szászváron. Pavlekovics Ferenc püspöki helynök Görcsönyben délelőtt fél 11-kor és Királyegyházán délután 4 óra­kor szolgáltatja ki a szentséget. TELE VOLT vasárnap délután a Fogadalmi templom Mohácson. Az elhurcoltakra és a háború ál­dozataira emlékeztek a német nyelvű szentmisén. 20-20 kis­lány Himesházáról és Nagynyárádról helyezett el egy- egy szál szegfűt az oltárnál. A szentmisét Galambos-Göller Fe­renc mutatta be, és a mohácsi Singende Quelle kórus vezette az éneket. A MÁJUSI ZSINATI fórum té mája: A keresztény nevelés mai nehézségei. Referens Uzsalyné dr. Pécsi Rita. A rendezvényre 17-én, szerdán este 7 órakor ke­rül sor Pécsett, a Lenau-házban (Munkácsy u. 8.). MUNKAVÁLLALÁSI és szociális tanácsadás, ruhasegély rászoru­lóknak, jótékony célú ruhabolt - bővebb felvilágosítás a Karitászban. A Karitász polcokat és szekrényeket kér új helyiségé­nek berendezéséhez, ahol a rá­szorulókat szolgálják ki. Cím: Pécs, Janus Pannonius u. 4. Te­lefon: 72/327-352. Munkanap­okon: 8-16 óráig. A KISKASSAI templomtorony renoválása befejeződött, a me­gyés püspök 18-án, csütörtökön este 6 órakor áldja meg a mun­kát. A PÉCSI EGYHÁZMEGYE kö­zösségeinek képviselői Máriakéménden találkoznak má­jus 12-én, pénteken 18 órakor. Meghívott előadók Balás Béla if­júsági referens püspök, dr. Bata Mónika és Guld József, Hegyi László, a Dél-dunántúli Regioná­lis Ifjúsági Iroda vezetője, Bazsó Béla, a Dél-dunántúli Regionális Ifjúsági Tanács tagja és Gábor Miklós, a Katolikus Ifjúsági Moz­galom elnöke. A találkozó szom­baton 14.30-kor ér véget. ______■ Is merni, érteni Jézus földi életével arra ösztönöz bennünket, hogy elhagyjuk a bűnt, Isten felé fordítsuk szívünket, vál­toztassunk az életünkön, és le­gyünk nyitottak a testvérek felé. A megtérés szakítás a bűnnel. Ez nem csak lemondást jelent va­lamilyen rossz cselekedetről, vagy káros szenvedélyről, egész hozzáállásunknak meg kell vál­toznia, szívünknek és gondolko­dásunknak egyaránt. Az első do­log, amellyel az ember hozzájá­rulhat a megtéréshez, az, hogy beismeri nemcsak azt, amit rosz- szul csinált, hanem azt is, hogy eredendően van benne valami rosszra való hajlam, melyet meg kell változtatni. A megtérés minden bűn, ha­zugság és hamisság elutasítása. Teljesen új életet követel, egész életvitelünk átalakítását. A megtérés szívünk Isten felé for­dítása. Hardi Szilvia „Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!” A kereszténység Jézus Krisztus feltámadására alapozza a hitét. Olyan hit ez, amely végigvonul az emberiség immár kétezer éves történetén. Már Pál apostol így írt: „Ha... Krisztus nem támadt fel, nincs értelme a mi tanításunknak, s nincs értelme a ti hiteteknek sem.” (lKor 15,14) Ezt a negatívnak tűnő megfogalmazást azonban az apostol ki­egészíti: „De Krisztus feltámadt a halálból elsőként a halottak közül. Mivel egy ember idézte elő a ha­lált, a halottak is egy ember révén támadnak fel. Amint ugyanis Ádámban mindenki meghal, úgy Krisztusban mindenki életre is kel.” (lKor 15,20-22). Ebben benne van a megváltás minden szem­pontja: a húsvét a feltámadott Üdvözítő ünnepe, de ugyanakkor a megváltott emberé is! Ezért énekli a görög katolikus egyház örvendezve: „Föltámadás napja a Pászka, az Úrnak Pászká- jal Világosodjunk fel, népek, mert a halálból az életre, és a földről az égbe átvitt minket Krisztus Istenünk, kik az ő győzelmét éne­keljük!” Ennek tudatában élnek a keresztény emberek. Ezt fejezték ki a leg­első húsvéti köszönési formában is, ahogy már húsvétvasárnapján üdvözölték egymást a tanítványok: „Valóban feltámadt az Úr!” (Lk 24,34). S ez a köszönés van jelen ma is egyházunkban nem csak a húsvét szent napjaiban, hanem a teljes húsvéti időben, negyven na­pon keresztül: „Krisztus feltámadt! - Valóban feltámadt!” A megváltás az Örömhírvétellel kezdődött, amikor az angyal úgy köszöntötte Máriát, hogy „az Úr van teveled”, s általa a megváltásra váró és azt elfogadó emberiséggel is. A karácsonnyal folytatódott, amikor megvalósult az izajási jövendölés: „Velünk az Isten”. A hús- véttal teljesedett be.: „Feltámadt az Úr!” Az a végső reményünk és hitünk, hogy teljes emberi életünk - fo­gantatásunktól a halálunkig - Isten jelenlétében telik és halálunkban nem a teljes megsemmisülés és feloldódás, hanem a föltámadt és élő Krisztussal való személyes találkozás vár minket. Bodogán László parochus Rekordok a szent évben II. János Pál pápa kará­csony éjszakáján 60.000 hívő jelenlétében kitárta a szentkaput, és ezzel meg­nyitotta a szent évet, a ke­reszténység 2000 éves ju­bileumát. S mire 2001. ja­nuár 6-án újból bezárul, 30 millió ember lépi át a küszöbét. Ötvennyolc országban másfél milliárd ember követhette az éj­féli misét a tv-készülékek előtt a Mondovisio jóvoltából. Szentbe­szédében a pápa azt mondta, hogy Krisztus születése kimond­hatatlan módon megváltoztatta az emberiség történetét. 2000 év után az egyház ezt a titkot egye­dülálló, megismételhetetlen ese­ményként éli meg. Ugyanazon az éjszakán a vi­lágegyház 5000 székesegyházá­ban nyitották meg a szent évet. A katolikusok száma a jubileu­mi évre rekordot ért el. Mint a Va­tikánban közölték, az ezredfor­dulón az egyháznak egymüliárd 45 millió tagja volt, 40 millióval több mint egy évvel korábban. Ez a világ lakosságának 17,4%-a. Nőtt a missziókban, a hitoktatás­ban és a lelkipásztorkodásban te­vékenykedők száma is: 3,7 millió ember, 8%-kal több mint az előző évben. A papok száma is pluszt mu­tat, 0,1%-kal 404.726-ra nőtt. Kö­zülük 264.202 egyházmegyei pap. Emelkedett a papnövendé­kek száma is az előző évhez ké­pest 109.171-ről 109.828-ra. Re­kordot képez a püspökök száma: 4439 szerte a világon. A legna­gyobb növekedés az állandó dia­kónusoknál van, számuk 25.345, a hitoktatóké 2,3 millió. Visszaesett viszont az apácák létszáma, akik hagyományosan a katolikus egyház aktív személy­zetének legnagyobb csoportját alkotják. Számuk 819.278-ról 814.779-re esett vissza. A hosszabb ideje tartó trend az egyház tagjainak eloszlásában tovább tart. A katolikusok 49,5 %-a Észak- és Laün-Amerikában él, Európában már csak alig több mint egynegyed része (27,8 %). A többi megoszlik Afrika (11,4), Ázsia (10,5) és Óceánia (0,8) kö­zött. Azoknak az államoknak a szá­ma, amelyek diplomácia kapcso­latot tartanak a Szentszékkel, 1999-ben 172 volt. Ez is rekord. Kibékíthető-e a hit és a tudomány? Május 5-én, pénteken nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán László Ervin, az Olaszországban élő magyar tu­dós, a Római Klub tagja, a Klub ötödik jelentésének író­ja (Célok az emberiség számára, 1977), a Budapest Klub alapítója. Az előadásról Gazdag László (képünkön) írá­sát olvashatják. Az előadás címe. A nagy szinté­zis. Alcíme: Kibékíthető-e hit és tudomány, materializmus és idea­lizmus? Hallatlanul izgalmas téma, kü­lönösen akkor, ha a világhírű elő­adó saját teóriáját ismerteti. Az alcímben megfogalmazott kérdésekre László Ervin egyér­telmű igen választ ad. A modern kvantummechanika talaján állva természettudományos, sőt mate­rialista alapokon tárgyalható a transzcendens világ, vagy az úgynevezett parajelenségek tar­tománya. László Ervin a Schrödinger-féle pszí-függvény, a kvantummecha­nika alapegyenlete alapján beveze­ti az ún. pszí-mező fogalmát, amit aztán azonosít magával a vákuum­mal. A vákuum a fizikusok értel­mezésében már régen nem azonos a semmivel, hanem nagyon is jól meghatározható anyagi valóság. Úgy látja, hogy ez a vákuumfo­lyadék, amelybe belemerül egész világunk, az abszolút zérusfok közelébe lehűtött, szuper­folyékony hélium tulajdonságait hordozza. (A szuperfolyékony héliumban nincs súrlódás, közeg­ellenállás. Hasonló ehhez az elektronok ellenállás nélküli áramlása a szintén erősen lehű­tött szupravezetőkben.) László Ervin szerint a tudat nem más, mint agyunk bonyolult hologramlenyomata ebben a szu­perfolyékony pszí-mezőben. A szuper­folyékony héli­umban sikerült nagyon parányi (atomi méretű) elemi örvénye­ket kimutatni. László Ervin úgy értelmezi, hogy a vákuumfolyadékban is lé­tezhetnek hasonló elemi örvé­nyek, amelyek ugyanúgy informá­ciót kódolhatnak, mint ahogy a számítógép memóriájában a mág­nesezett mezők. A vákuumba ­pszí-mezőbe - belevésődő bonyo­lult örvényrendszer tehát a tudat, amely le is válhat alkotójáról. Ha­lálunk után visszamarad, egyfajta hologramlenyomatként. Eljutunk tehát a túlvilági létig, materialista gondolatmenet alapján? Véget ér a Demokrítosszal és Platónnál 2500 éve megkezdett vita? László Ervin szerint a vákuumban visszamara­dó hologramlenyomatok egyfajta összefüggő holomezővé állnak össze, a pszí-mező saját (terem­tő?) tudatává. Eljutunk tehát Isten fogalmáig egy teljesen természet- tudományos alapokon álló logikai gondolatmenet alapján? Az előadó könyv alakban „Kozmikus kapcsolatok” c. művé­ben fejti ki mélyebben a témáját. Aki csak végighallgatta, döbben­ten és egyben katartikus érzések­kel távozott erről a hallatlanul iz- galmas előadásról. ___________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents