Új Dunántúli Napló, 2000. május (11. évfolyam, 119-148. szám)
2000-05-10 / 127. szám
Hl fl 2000. Május 10., szerda H. ÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal Kárpótlás nélkül maradt hadiárvák A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa jogalkotási javaslattal fordult a Honvédelmi Minisztériumhoz, melyben kérte a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (Hdtv.) olyan tartalmú módosítását, amely lehetővé tenné, hogy a volt hadiárvák könnyített bizonyítási formában igazolhassák az egyösszegű kárpótlás iránti jogosultságukat. Egy felmérés szerint 17 ezer embert érintene a törvénymódosítás, köztük nagyszámú baranyait. bérletben laktunk. Apánk 1947-ben halt meg Odesszában egy munkabaleset következtében. Ő kőműves volt. Csak 1948-ban értesültünk a haláláról. Itt azt mondták a tanácsnál, hogy csak az kaphat kárpótlást, aki már ’45 után kapott. Ez így szerintem Megyénkben nincs olyan település, ahol ne állítottak volna emléket a háború áldozatainak, a törvénymódosítás is nagyon sok baranyait érint fotói laufer László A honvédelmi miniszter nem fogadta el a javaslatot, hivatkozva az Alkotmánybíróságnak a törvény vonatkozó szakaszával is foglalkozó határozatára, amelyben az nem találta alkotmányellenesnek a jogszabályi rendelkezést. Azt is kifejtette, hogy a kormánynak nem áll szándékában a módosítás előkészítése - többek között a költség- vetési többletterhek miatt. Ezért az ombudsman a problémát az Országgyűlés elé kívánja terjeszteni. A Hdtv. 10. §-ának (1) bekezdése egyösszegű térítésre való jogosultságot állapít meg azok számára, akik hadigondozotti ellátását 1944. december 22-ét követően politikai okból megszüntették, szüneteltették, vagy ilyen ellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították - írja az ombudsman beszámolójában. Az állami intézkedés politikai jellegét a kérelmező nyilatkozatával is bizonyíthatja. A jogszabály rendelkezést annak hatályba lépése óta időről időre kifogásolják azok a német nemzetiségű bead- ványozók, akik most azért nem részesülhetnek a Hdtv. által alapított kárpótlási jellegű juttatásban, mert annak idején politikai retorzióktól tartva elő sem terjesztettek ilyen ellátás iránü kérelmet. Ebből következően hadigondozottként nem is vették őket nyilvántartásba, és így most a kárpótlási juttatás törvényi feltételeinek nem felelnek meg. Az országgyűlési biztos hivatala részt vett a Wekler Ferenc, az Országgyűlés alel- nöke, továbbá a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, valamint a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége által szervezett lakossági fórumon, ahol megjelent a HonHadigondozottak ellátása védelmi Minisztérium képviselője is. A minisztérium és az Országgyűlés alelnöke által végzett számítások szerint a költségvetésből körülbelül egymilliárd forint biztosítaná az alkotmányos visszásság megszüntetését.- Az volt a mulasztásunk, hogy '45-ben nem vettük hadigondozásba magunkat. Én akkor négyéves voltam. Egy ideig vártuk vissza apámat, reménykedtünk. Ma már, úgy tűnik, arra várnak, hogy lassan kipusztuljunk, s akkor nem kell kárpótlást fizetni - panaszolja a pécsi Rüll József.- Bementünk az önkormányzathoz - mondja a dunaszek- csői Csányi Jánosáé -, de ott elutasítottak minket. Nem szerepelünk a nyilvántartásban. Annak idején nem nyújtottunk be igényt rá, hiszen nem tudtuk, hogy édesapánk orosz fogságban van, és ott meghalt. Aztán kitelepítettek.minket. Én nem sokra emlékszem, hiszen akkor 4 éves voltam, a nővérem sokkal inkább, ő hat évvel idősebb. Anyám megkapta a hadiözvegyi kárpótlást, ő tehát hadiözvegy, de mi nem vagyunk hadiárvák. Az ötvenezer forint természetesen nem kárpótolná azt, amit elvesztettünk, de minden kis fillér segítség lenne, hiszen én rokkantnyugdíjas vagyok. Wágner Ádámnénak, a hat évvel idősebb nővérnek sokkal élesebbek az emlékei arról az időszakról.- Az NDK-ba telepítettek ki minket, de 1950- ben visszaszöktünk. Na-* gyón nehéz volt, a határon fizetni kellett annak, aki átvezetett bennünket. Édesanyámmal, a húgommal, nagyszüle- immel és még két másik családdal jöttünk. Édesanyám nem bírta a kintlétet, s az ottani klíma is sokat gyötörte, hiszen tüdőbeteg volt. Örökké a kórházi ágyat nyomta. Mi pedig tudtuk, ha meghal, senkink sincs ott, aki befogadna minket. Aztán az osztrákok elfogtak minket, hat hónapig lágerben voltunk. Amikor visszajöttünk, Győrben szétválasztották a családot, s mi, gyerekek előbb tértünk vissza a faluba. Egy ismerős néninek szóltam, amikor leszálltunk a buszról, hogy segítsen. Mindenki sírt. Szörnyű volt. Semmink sem maradt, mindenünket elvették, nagynéném fogadott be, aztán alnagyon igazságtalan, bár pénzzel semmit sem lehet pótolni. Kramm Vencel Nagynyárádon él. 57 éves.- Apám ’45-ben került orosz fogságba. Csak néhány évre rá tudta meg anyám, hogy egy szállítószalag letépte a karját, úgy halt meg. Aztán ’47-ben jött a kitelepítés Zwikauba. Egy év múlva jöttünk haza anyámmal és nagyapámmal, gyalog. Elkaptak, Mosonmagyaróváron bezártak mindnyájunkat, majd kitoloncoltak az országból. Újra visszaszöktünk, akkor Budapesten börtönbe kerültünk. Arra emlékszem, hogy kidobáltam a kaját a börtönablakon, mert nem volt ehető, s e miatt anyámat és nagyapámat raportra vitték. Engem hamarabb kiengedtek, akkor jöttem vissza Nagynyárádra. A házunkban akkorra már egy felvidéki család lakott, de a bácsi megengedte, hogy beköltözzünk mi is. Aztán ő meghalt, s mi 1957-ben vásároltuk vissza a saját házunkat. Az elmúlt héten vitázott az Országgyűlés Házbizottsága azon, napirendre vegye-e a hadigondozottakkal kapcsolatos kérdést vagy sem, tájékoztatta lapunkat Wekler Ferenc. A kormánypárti frakcióvezetők ugyanis kijelentették, előbb fel kell mérni a frakciókon belül, hogy támogatják-e vagy sem a módosító javaslatot. Wekler szerint jó lenne még nyár előtt tárgyalni róla, mert ebben az esetben esély volna arra, hogy a kifizetéseket a következő év januárjában megkezdjék. Számításai szerint 850 millió és egymilliárd forint közötti a kárpótláshoz szükséges összeg. CSERI L (Részlet a törvényből) Az ellátás nemei 9. § A hadigondozás állami feladat, amelynek során az ellátások és kedvezmények jövedelmi értékhatárra tekintet nélkül illetik meg a jogosultat. Egyösszegű térítés 10. § (1) Az a hadirokkant, hadiözvegy és volt hadiárva, akinek az 1949. január 1-je előtt megállapított hadigondozotti pénzellátását ezen időpontot követően politikai okból megszüntették, az elmaradt pénzellátás kompenzálására egyösszegű térítésre jogosult. (Időközben 1944 lett a jogosultságot megalapozó határidő. A szerk.) (2) A térítés mértéke: I. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 250 000 Ft, 11. járadékosztátyba sorolt hadirokkant esetén 200 000 Ft, III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 150 000 Ft, IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 100 000 Ft, V. járadékosztályba sorolt hadirokkant valamint a hadiözvegy esetén 75 000 Ft, a volt hadiárva részére 50 000 Ft. (3) Volt hadiárva az, akit szülőjének halála miatt hadiárvaként hadigondozásba vettek. CSERI LÁSZLÓ Pollen Idén korábban köszöntött be az allergiaszezon, mint az amúgy „normális” években szokott. Különösen igy van ez Pécsett és környékén, e tekintetben előkelő helyen állunk az országos statisztikában; a mediterrán klíma és a sok elhanyagolt földterület kedvez a parlagfűnek és társainak. Hazánkban két és fél millió ember érintett ebben a nyavalyában, s ez igen magas szám, különösen akkor, ha tekintetbe vesszük, milyen hatalmas mennyiségben fogyasztanak allergiaellenes szereket, melyek költségei elképesztőit. Az allergiás megbetegedések száma azonban várhatóan nem csökken, hanem inkább nő. Erre engednek következtetni az ÁNTSZ Polleninformációs Szolgálatának vizsgálódásai, és az a tény, hogy növekszik a gyomos területek száma is. Egy speciális munkacsoport az elmúlt esztendőben készített tanulmányából az is kiderül, hogy az orvosok túl gyakran és túl sok gyógyszert rendelnek, pedig az allergia kezelésében jobb eredményeket lehetne elérni környezetvédelmi előírásokkal és életmódváltozással • Az azonban mindenképpen furcsa lenne, ha az orvos azt mondaná a betegnek, hogy nem ír fel neki gyógyszert büntetésből, mert nem olyan képviselőre szavazott a választások során, aki a hathatósabb környezetvédelmi intézkedés élharcosának számított volna. Az életmódváltozással kapcsolatos felhívás pedig komolytalannak tűnik. Mert az nyilvánvaló, hogy egy parlagfűre érzékeny ember allergiás tünetei enyhülnének, ha a Bahamákra vagy a francia Riviérára költözne, esetleg svájá hegyi legelőkön vállalna tehénpásztori állást -de ez a megoldás csak keveseknek jelenthet járható utat. Nem mintha a többségnek kifogása lenne az előbb említett tájegységek bármelyikével kapcsolatban is. A Bahamákon még azzal is megbarátkozhatnánk, ha valamilyen okból megtelepedne a parlagfű. Annyi baj legyen. Azt a kis kellemetlenséget kibírnánk valahogyan. Legfeljebb bekapnánk néhány szem gyógyszert, és szabadságunkat, kikapcsolódásként, egy távoli, egzotikus kis országban töltenénk: Magyarországon. Tüsszögve. __DUNAI IMRE_________________ Na ne! Kampány folyik a virágzó leánykereskedelem ellen. A kommunikációminden lehetőségébe akarja vetni, hogy figyelmeztesse a potenciális áldozatokat. „Ne dőlj be!” címmel kisfámét készítettek, melyet majd az iskolákban vetíthetnek. Hirdetéseket tesznek közzé, és egy fotó-képregényt is megjelentetnek - jó buü! - a gyanús munkaajánlatokról A Nemzetközi Migrációs Szervezet és a NaNe (Nők a Nőkért az Erőszak Ellen) akciójában segélytelefon is működik, hogy a külföldi munkáért ácsingózókat okítsa. Olvassanak a hirdetésekben a sorok között! Gyanakodjanak, ha nyelvtudást nem igénylő könnyű munkát ígérnek magas jövedelemmel, és ha csak mobilszámon lehet jelentkezni. Elárulják a „nagy” titkot is: a lánykereskedők előszeretettel látogatják a diszkókat, és a lányok tánctudását dicsérve szédítik őket. A tanácsadók persze rámutatnak: a külföldi munkavállaláshoz engedély kell, és érdemes a munka- közvetítőt ellenőrizni. Ha meg kimennek a lányok, legyen idehaza valaki, akit a bajban értesíthetnek. Vigyék magukkal a konzulátusunk, követségünk telefonszámát, és ne higgyenek az ijesztgetésnek, hogy útlevél nélkül - mert azt elveszik - a feketén dolgozókon nem segít a rendőrség. Az utóbbi javaslatok afféle esemény utáni pirulák, és ráadásul amatőr szexrab szolgatartást feltételeznek. De nem emiatt emlegettem a nőszervezetnevét az ismertetőt olvasván - na ne! -, hanem, mert épp azt nem találom benne, amit szerintem minden másnál előbb érdemes hangsúlyozni. De Isten őrizz, hogy kampányszerűen! (Lásd a „Szurkolj, ne háborúz!” szlogen frenetikus hatását!) Annak a szemléletnek kellene mindent áthatnia, hogy elenyészően kevesek jutnak tisztességes, könnyű munkával, nagy jövedelemhez. Nincs mese: tanulni, dolgozni kell. Csakhogy pont ezzel ellentétes reklámkampány folyik mindenütt: a siker, a pénz magától értetődően ömlik bárki ölébe, ha szép és fiatal. S aki ezt elhiszi, annak innen csak egy lépés a sztárkarner csábví- ziója, a netán bekalkulált szereposztó dívánnyal együtt. hetedik oldal HOLNAP Riport Pallag László kisgazda országgyűlési képviselő, az „olajgate” vizsgálatának kezdeményezője tartott nemrég előadást Pécsett. „Az olajgate olyan gordiuszi csomó, amit csak egy kardvágással lehet megoldani. ” „Ezzel a kardvágással vezető beosztású embereket kellene eltávolítani” - mondotta többek között. Portré Hesz János, pécsi fodrászmester, a szakma egyik legnevesebb magyar képviselője. Portré Foci, zene és röntgensugarak Minden szakmai és családi szállal kötődik Pécshez, 15 éve vezeti a rendelőintézetek röntgenes és ultrahangos vizsgálatait. E hónaptól az Egyesített Egészségügyi Intézmény megbízott igazgatója, s marad továbbra is a PMFC focicsapatának sportorvosa.- Voltak olyan hangok, hogy épp a sportorvosi munkának köszönheti a kinevezését.- Bántó tévedés ez. Valójában év elején a nyugdíjba vonulás miatt megüresedett helyre én is pályáztam osztályvezető orvosként, miután több kollégám is biztatott, hogy vállaljam el ezt a feladatot. A pályázaton dr. Hosszú László nyert, aki most lemondott, s így kerültem a város vezetőinek látókörébe.- Fő szakterületének hazai körökben kisebb a rangja. Mi ennek azokal- A röntgenorvosi munkát nem nagyon értékeli a beteg. Ez csak a magyar egészségügyben van így, nyugaton az egyik legjobban fizetett szakma.- A legnagyobb öröm, ha korai stádiumban fedezzük fel a súlyos betegségeket, s később látjuk a beteg gyógyulását. Ha késlekedtünk volna, erre már nem lenne mód.- Nyilván ezért vezetnek be a tüdőn kívül más szervekre is kiterjedő alapos szűrővizsgálatokat. Mert itt dől el a betegek további sorsa, itt állítják fel a diagnózist a törésektől a gyulladásokon át a daganatos megbetegedésekig.- Mikor van sikerélménye a röntgenorvosnak1 Dr. Vajda János 1944-ben született Pécsett. Itt végezte iskoláit, a Pécsi Orvostudományi Egyetemet 1969-ben fejezte be. Tizenöt éve dolgozik a pécsi Egyesített Egészségügyi Intézményekben, amelynek május 2-től vezetője lett. Felesége háziorvos a 15. körzetben, lánya magyar-angol szakos tanárnő, fia főiskolás.- Igen, mert a korai felismeréssel elkerülhetők a csonkító műtétek.- Miként lesz valakiből sportorvos?- A sportorvosi tevékenységet Budapesten kezdtem az Újpesti Dózsa foci- és vízilabdacsapatánál, majd három évi kitérő után Pécsre visszatérve itt is besegítettem ebbe a munkába, 1996-tól pedig egyedül csinálom.- Ki a jó sportorvos: a csontkovács, a belgyógyász?- Elsősorban a baleseti sebészethez kell értenie. Figyelve a pályán történteket, az ütközés előzményeiből a sérülésre is következtetni lehet.- Ha mindezeken túl netán marad egy kis szabad ideje, azt mivel tölti?- A természetnél csak a zenét szeretem jobban. Van otthon szintetizátorom, azon játszogatok, de orvosi társaságokban egy-egy bulin is gyakran előkerül a hangszer. MÉSZÁROS B. ENDRE )
