Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)
2000-04-06 / 95. szám
2000. ÁPRILIS 6., CSÜTÖRTÖK HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — Az eozinnak valójában nincs titka Két csudálatos ember, akikkel napokat át lehetne beszélgetni. Mindkettő az élő történelem, főleg azok számára, akik Pécs város múltjára kíváncsiak. Dr. Mattyasovszky Zsolnay Miklós 1944-ben gyári konflison hagyta el a várost, előbb Sopronba, majd onnan Bajorországba hajtott. Mindig az orosz tankok előtt. Gosztonyi Erzsiké önkéntes vöröskeresztes nővérként dolgozott: ő a kórház evakuálása során, a betegek, haldoklók támaszaként érkezett német földre. Ott találkoztak, majd házasodtak össze.- Ha kérdik, hogy miért mentem Kanadába, mindig azt mondom, hogy deportáltak - szögezi le nagy komolyan Zsolnay úr, majd mosolyogva hozzáteszi:- A feleségem „deportált”, mivel mindenképpen menni akart, s nekem nem volt választásom. Az igazat megvallva megijedtünk a berlini blokádtól. Akkoriban mindenki azt mondta, hogy küszöbön a harmadik világháború, s mivel jól beszéltünk franciául, Kanadát választottuk.- Miért kellett negyvennégyben elmennie?- Olvastam Lenint, tudtam, hogy amit megálmodott, azt a Vörös Hadsereg végrehajtja. Nem volt illúzióm. Megéreztem, hogy nincs jövője a szovjet övezetben a magunkfajtáknak. S bár évekig nagyon fájt a dolog, nem volt mit tenni. Egy ideig vi- gécként kerestem a megélhetésre valót, különféle apróságokkal kereskedtem, mint öngyújtó, cigaretta, zseblámpaelem, majd Kanadában gyári normás lettem.- Kanadai normás a magyar gyárosból?- Az. S nem tréfából mondom, de amikor kitudódott, hogy lefoglalták Pécsett a gyárunkat, a naiv kanadai ismerősök megkérdezték, hogy miért nem hívtak a szüleim rendőrt. A feleséghez fordulok:- És Erzsébet asszony?- Bajor földön maradva megtanultam kötni, s abból tengettük magunkat édesanyámmal és nevelt lányunkkal, a kis unokahúgommal, Gosztonyi Máriával, mígnem a helyi hatóságok észrevették a dolgot és felszólítottak, hagyjam abba a kötögetést, mert nincs mestervizsgám. Én persze azt mondtam, hogy akkor éhen halunk, mire elnézőbbek lettek és néhány hónap alatt kiadták az oklevelet. így lettem kötőmester.- A Zsolnay név meglehetősen szépen cseng Pécsett és ismerős a Gosztonyi is.- Magam is meglepődtem, amikor a minap édesapám nevét legelőször egy szeméttárolón olvastam vissza, keresve a róla elnevezett utcát. Gosztonyi Gyula főispán volt Pécsett, s a szerb megszállás idején Teleki Pál miniszterelnök megbízásából titkos főparancsnoka volt a területnek. A szerbeknek sohasem hódolt be. Később magas hazai és pápai elismerésben is részesült, például IX. Pius lovagrendjébe is bekerült, ami keveseknek adatott meg.- Azí gondolom, hogy az élet honorálta végül is, amit 1944-ben elvesztettek? A feleség:- Tudom, hogy odafentről segítik az embert, s minden rossz végül jóra fordul. A Jóisten velünk van mindig, vezérel bennünket. A férj:- Az a régi pompa oda, de kaptunk azért némi kárpótlást. Évekig a magyar emigráns családok ifjaiért dolgozhattam a szabadidőmben, mint a nyugati régió cserkészelnöke. Hát kell ennél több? Kitüntettek mindkét hazámban. Most például azért lehetünk itt Pécsett, mert gazdag angol vőnk születésnapi ajándékul biztosít kettőnknek néhány hetet Pécsen és Budapesten.- Érdekelne, hogy vajon tényleg a család őrzi a Zsolnay-eozin titkát?- Az eozinnak valójában nincs titka, sokan csinálják. Egyfajta lüszter-máz, amit a Közel-Keleten találtak ki valamikor, s amire később ismét rájöttek 1300 körül az olaszok. Dédapám sokat kísérletezett, amíg ez a fém- oxidos-máz lett a gyárunk legfőbb értéke. Nem a receptben van a titok, hanem a készítés, a kiégetés menetében, s ezt az egyedi csinálási titkot ha meghalnak, többnyire a mesterek magukkal viszik. Ami érthető. Egy példával talán könnyen megvilágíthatom a dolgot. Ha a feleségemmel mindketten kapnánk néhány tojást, lisztet, élesztőt, miegymást, hogy csináljunk azonos süteményt, már előre borítékolom, hogy az enyém nem sikerülne úgy, mint az övé.- Tehát az árnyalatokban van a titok eldugva?- Bizony ott. Olykor opálosabb, olykor zöldesebb, pirosabb, avagy lilá- sabb a máz, attól függően, hogy hány munkafolyamaton viszik át. Minél több vele a babra, annál többe kerül, annál értékesebb a termék. Dédapám értékteremtő volt.- Ön mit szól ahhoz, hogy bár a dédapának szobra van, utcát neveztek el róla, a sírját mégis megbolygatták?- Csak a mauzóleumot rongálta meg a csőcselék, a szarkofágot nem tudták feltörni. Olyan kemény ugyanis a pirogránit, hogy bár vésővel feszegették, a csontokat nem tudta szétszórni senki. Ez a kemény pirogránit volt Zsolnay Vilmos másik találmánya.- Nem gondoltak arra, hogy egyszer végleg hazatérnek Pécsre?- Gondolni lehetett rá, de nincs hozzá pénzünk.- Nehezen hihető.- Pedig így van. Nem futná lakásra, hiszen nekünk nagyon alacsony a nyugdíjunk. Kanadában alig húsz évet dolgoztam normásként, s legalább a duplája kellett volna ahhoz, hogy teljes nyugdíjat kapjak. Ezért onnan figyelem a világot és örvendek annak, hogy az itt élő szeretteim jól vannak.- Hogy látja a jövőt?- A mai ifjak előtt szélesre tárult a világ, ■ nagyon jó eséllyel startolhatnak a fiatalok. De ehhez keményen dolgozni kell, bátran vállalkozni és nyelveket tanulni. Erzsébet asszonyt kérdem:- Mivel foglalkozik manapság?- A családunk történetét írom, foglalkozom a Zsolnayakkal is, a Gosztonyiakkal is, Mi vagy száz évig éltünk Pécsett, Somogy- ból települt át a famíliánk, ma a lányom az utolsó a sorban. Szeretném, hogy a családi sírbolt a nagytemetőben ne számolódjon fel, s ha megérdemelt apám egy utcát, nyughelye megmaradna akkor is, ha mi már nem élünk, nem tudjuk fenntartani.- Akad-e még híres Zsolnay?- Hogyne akadna. Talán kevesen tudják, hogy Zsolnay Ignác fia, Gyula, híres amerikai szobrászművész lett, ma is tanulnak róla, ismerik, nagy kultusza van az Egyesült Államokban. Akad egy szobra a Capitoliumban is: ő formázta meg Winnie Reamet, a cherokee indián törzsfőnököt.- Ön boldog ember?- Már hogyne volnék az. Kilencvenéve- sen is jó egészségnek örvendek, s megint itthon lehetek. Tud-e valaki ennél többet nyújtani?- Az itthoniét?- Sétálunk a városban, felkeresünk ismerősöket, a férjem rokonait. Pécs gyönyörű város. Budapesten pedig, ha minden úgy alakul, bejelentkezünk egy vizitre a miniszterelnökhöz is.- Szabad még egyszer a mondatot.. ?- Amikor Orbán Viktor úr első magyar miniszterelnökként Kanadában járt, az ottani magyarok számára fogadást adtak, majd egy szűkebb megbeszélésre is elhívtak néhányunkat. Van ugyanis a kanadai parlamentnek három magyar képviselője. Miklóst úgy mutatta be Orbán Viktor a kanadai miniszterelnöknek, hogy a neve történelmi név Magyarországon. A férjet kérdezem:- Gondolta-e valaha, hogy a magyar miniszterelnök fogja bemutatni a kanadainak?- Álmomban sem. Persze annyi minden megesik az emberrel ilyen hosszú idő alatt, hogy ebbe még ez is belefér. És a magyar szívemnek az is jólesett, hogy mielőtt Orbán megérkezett volna, a kanadai főváros hirtelen zászlóerdőbe öltözött: mindenütt a pi- ros-fehér-zöld lobogott. Annyi zászló, amennyi miniszterelnököt Ottawában még sohasem fogadott. Föl is tűnt lengyel szomszédunknak és barátunknak, aki megkérdezte: „Te, Miklós mi történik itt? Elfoglaltátok Kanadát?” kozma f. Ók, a Zsolnay-Gosztonyi páros Mattyasovszky Zsolnay Miklós 88 éves. Ő volt a pécsi gyár utolsó tulajdonos cégvezetője. Az orosz tankok elől emigrált, előbb Bajorországba, majd miután feleségül vette Gosztonyi Erzsébetet, Kanadában telepedtek le. Nevelt lányukat egy angol nemes, Sir David Chapman vette nőül. Két unokájuk van. (Misi unokájuk, azaz Sir Michael Chapman néhány éve a nagyapa-nagyanya nyomdokain Pécsre érkezett és az egyetemen tanított angolt.) Zsolnay Miklós az Order of Canada (A Kanadáért Rend) és a Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjének a tulajdonosa, mindkettőt „politikai” munkásságáért kapta: a nyugati emigrációs cserkészmozgalom örökös tiszteletbeli elnöke. Egyébként Kanadában gyári normás volt. SZALAI ISTVÁN Férjmegőrző Ha nők nem lennének a világon... -Ezta bekezdést sokféleképp lehetne folytatni. Az én bátortalan folytatásomból csak annyira telik, hogy tízszer kevesebb boltra, áruházra lenne szükség. A magyarázat egyszerű: a férfinép csak azt veszi meg ami kell. Ebből viszont a boltosok nem tudnak megélni. Egy nő azonban azt is szemügyre veszi, ami nem kell. Ha belépek egy boltba, a legelső érzésem, hol ülhetnék le. Aránylag jól elvagyok egy cipőboüban, vagy bútorüzletben, mert azon a címen, hogy ki akarom próbálni, milyen ülés esik egy fotelben, vagy várom a kiválasztott cipőt, elüldögélek egy ideig.- De meg kell nézni a cipőket - szól a parancs. - Ugyan minek. Kétszáz egyformán mit nézzek. Van talpa, sarka. Ezen kívül még megvan 1948-ból egy gojzervarrott bakancsom. Hasonló párbeszédek után fejeződik be a vásárlás. Nem oly gyorsan, mint a férj szeretné, de addig semmi esetre sem tart, ameddig a feleség maradna. Ha rám hallgatnának az áruházak, boltok vezetői, nem lenne bolt férjmegőrző nélkül. Székek, kényelmes padok és néhány tv-készülék fogadná a férjeket (élettársat, barátot). Életkor, vérmérséklet szerint többféle műsort lehetne nézni. Huszonéveseknek a Geogra- phic-ból „A gyíkok házasélete” című oktatófilmet, középkorú- aknak a Moulin Rouge női tánckarának műsorát, türelmetlen természetüeknek a „Türelmi zónák '"összeállítást ajánlom. Nehezen elalvóknak a Hortobágyi Nemzeti Parkról készült, elképesztően izgalmas sorozatot, mazochistáknak nonstop adást a magyar fociról. Nagyon idős nyugdíjasok Halász Judittal énekelhetik a „Micimackó fázik” című lélekmelegítő dalt. És így tovább. Elrepülne az idő, ami alatt életünk párja megcsodálhatja a modem miniatűr WC-kagylót, amelyre csak egy törpe fémé rá, elnézegethetné a tétován mászkáló rákot, homárt, amit egyhavi nyugdíjából simán meg is kaphat. Valaki biztos megveszi, és mindazt, ami több mint egy doboz gyufa. Ez a pénz bőven fedezné a fotelok árát, amiben mi férjek átvészeljük a bevásárlást. KOZMA FERENC__________________ Vannak ufók A legutóbbi chilei nemzetközi szimpózium végén a zárónyilatkozatban megállapították a résztvevők, hogy bizony vannak ufók, azaz megmagyarázhatatlan (és megfejthetetlen) jelenségek, csak azt nem tudjuk, hogy földi avagy földön kívüli eredetűek. De nem is fogjuk egyhamar megtudni, mivel a tudomány mai állása nem teszi lehetővé, hogy az emberiség komoly előrehaladást érjen el ebben a tárgykörben. Kár, hogy nem lehettem ott, hogy különvéleményemmel segítsem a zárónyilatkozat megfogalmazóit. Ugyanis szerintem a megmagyarázhatatlan jelenségek nagyon is földi eredetűek. Nézzünk csak szét a házunk táján, hiszen az utóbbi években, hála a rendszerváltásnak, nagyon is szembetűnően elszaporodtak a szokatlan dolgok. (Korábban ugyanis mindenre voll magyarázat, mert az ad abszurdig vitt materializmus végén mindig ott van valami kézzelfogható, még akkor is, ha nincs.) Nos, nem értem például egészen tisztán az olajügyeket, a megfigyelési botrányokat, nemigen találok ép ésszel felfogható magyarázatot arra, hogy példának okáért Tocsik Mártának miért van még függőben a pőre (vagy sikkasztottak, vagy nem, tisztelt bíróság), s a megfejthetetlen földi jelenségek sorába tartozónak vélem azt, hogy miként tud ma egy nyugdíjas a nyugdíjából a hó végéig kijönni? Egyébként hasonlóképpen érthetetlen számomra a kormányzati oldalról jövő és optimizmust fakasztó nyilatkozatok széles köre, illetve csodálom az ellenzéki sorokból hallatszó és állandósulni.látszó pocskondiázást, a mélyen pesz- szimista nyilatkozatok többségét, a pofozkodásig menő egymásra uszulást. Nem értem azt a hasonlóan őrült és dühös perlekedést, ami például a helyi önkormányzatok képviselőinek (olykor választott tisztségviselőinek) egymást minősítő megjegyzéseit, kiszólásait illeti, azt, hogy minek kell ülőnként a kákán is csomót keresni? És végül az is a nehezen megmagyarázható földi jelenségek sorába tartozik, hogy mindezt még mindig bírjuk cérnával. hetedik oldal HOLNAP Riport APEH-fonál az áfalabirintushoz. Csődöt jelentsen az önkormányzat, avagy áfacsaló legyen? Igencsak kellemetlen meglepetéssel „kedveskedett” jó né- hányuknak az adóhivatal, miután közölték pékiául, hogy a több százmillióba kerülő szennyvízcsatornák kiépítése után jogosulatlanul igényelték vissza az áfát. Portré Mindig közösségcentrikus voltam - mondja Tamay László, a PTE filozófia tanszékének docense. Olaszul könyvből tanuk meg. Portré A szép beszédtől a multimédiáig Sajnálja, hogy Kaposvárott csak 16-17-szer ment a Bűn és bűnhődés, melyben Raszkolnyikovot alakította. Ez is azok közé az előadások közé tartozott, amely rögzítés híján szinte nyomtalanul tűnt el a semmiben. Abban bízik, hogy előbb-utóbb az új technikák révén mindez megoldást nyer.- Mindig színésznek készült?- Az általános iskolában kedvemet leltem abban, ha felolvashattam egy verset, így ügyeletes felolvasó lett belőlem. S mivel tanáraimnak feltűnt, hogy szépen beszélek, elindítottak a Ka- zinczy-versenyen, amelyet meg is nyertem. De gyerekkoromban inkább rádió- vagy tévébemondó szerettem volna lenni, a gimnázium vége felé jutott eszembe a Színművészeti, mint lehetőség.- Azonnal fölvették?- Igen, Kazimir Károly osztályába. Még harmadikos koromban is én vol- Öt ajánlatot is kaptam, Szegedet választottam, majd Kaposvárra szerződtem, ott voltam nyolc évig. Onnan kerültem haza, Pécsre.- Milyen itthon lenni?- Pécs nagyon izgalmas város Kaposvárhoz képest, jól érzem magam, már csak azért is, mert több színházban is dolgozhatok, és én alapvetően szeretek dolgozni. tam a második legfiatalabb a főiskolán, a többiek már mindenféle színházi tapasztalatokkal rendelkeztek, mikorra odakerültek.- Voltak lehetőségek a végzés után? Lipics Zsolt 1966-ban született Pécsett. A Leőwey Gimnázium után felvették a Színművészeti Főiskolára A diploma után a szegedi, majd a kaposvári színházhoz szerződött. Az elmúlt évben jött haza, azóta a Pécsi Nemzeti Színház tagja. A napokban jelent meg az általa készüett CD, amely a 105 éves színházról szól. Nős.- Melyek voltak itt a legemlékezetesebb alakításai?- A Viktóriában először vagyok táncos-komikus szerepben, s álmomban sem gondoltam volna ilyen közönségsikerre. De nagy kedvencem a Szappanopera, amelyben életem legnagyobb szerepét kaptam, tisztán negyven percnyi szöveget mondok benne.- A számítástechnika iránti érdeklődése mikor kezdődött?- Négy éve. Beiratkoztam egy távoktatási tanfolyamra, így ma már felsőfokú multimédia-fejlesztőnek minősülök.- Hogyan született a színház- CD ötlete?- Szakdolgozatként CD-t kellett készítenem, s mivel én a színházhoz értek, létrehoztam ennek a 105 éves intézménynek a CD-jét fotókkal, videofilmekkel, szövegekkel. Ha valaki mindent végignéz, az másfél-két órát vesz igénybe.- Mi lesz a sorsa?- Részint reprezentációs ajándék a színház részéről, részint pedig, bízom benne, a közönség is érdeklődik majd iránta. CSERI LÁSZLÓ
