Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)

2000-04-06 / 95. szám

6. oldal - Űj Dunántúli Napló GAZDASÁGI TŰKOR 2000. Április 6., csütörtök RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. április 5.) Borsodchem 10070Ft 8 Fotex 351 Ft 8 Matáv 2 215 Ft 8 Mól 5100 Ft 8 OTP 14 440 Ft 8 Rába 2 640 Ft 8 Richter 17000 Fi 8 Zalakerámia 2 800 Ft 8 BUX: 9573,78-3,2% eltérés az előző záróértékhez képest BUX 1.0 30Ű 5 _ o _ « 0 1 ...... < . s 1Q20Q » 1111 ISII* 10100 1945,27; 1 : IÍ0ŰM4 , ­1QQ0a Jl 9881,36 ............ __1 .. . *...........? J 99 00 59887,26 ! 9573,|8 _ ; i mi____„J______lJ TŰBE CsütörlöK. Péntek ... Héttő é Kedd 1 Szerda» _ TŐZSDEI ES PIACI ARAK Termény Búza FOB francia kikötő Kukorica 98-104 FOBMexikóKSböl Takirpa 102-103 FOB európai kikötő Napraforgó 430 Ex tank európai kikötő Szójadara 203 46 % CIF Rotterdam 2000.12. hét USD/t Áralakulás Tendencia 96-97 Gyengülő Tartott Ingadozó Tartott Tartott Tartott Emelkedő Emelkedő Tartott Tartott AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, Angol font Cseh korona Euró Német márka Osztrák schilling Lenavel zlotv Svájci frank Szlovák korona USA-dollár _____ fo rintban) 428,28 7.13 258,70 132.27 18,80 64.10 164,20 6.20 268 58 Nem lesz szigorú a földhivatal Március 31-én lejárt a regisztrálási időszak, a földhasználóknak három hónap állt ren- delkezéséükre, hogy bejelentkezzenek a földhivatalban. A hosszú időszak ellenére a földműveseknek csupán 60 százaléka vette a fáradságot, hogy a hivatalban is bejelent­se: hol, milyen területen végez agrárterme­lést. A „későnjövőkkel” szemben egyelőre nem alkalmaznak szankciókat. Baranyai körkép A földhasználat regisztrálására azért kényszerült az agrártárca, mert pontosan tudni akarta, hogy az állami támogatások hová kerül­nek. Korábban ugyanis nem lehe­tett megállapítani, hogy a föld- használóknak szétosztott állami juttatások hogyan hasznosultak, vagyis tényleg azokat támogatták, akik a földet művelik. A jelenleg érvényben lévő rendelet értelmé­ben minden egy hektárnál na­gyobb mezőgazdasági termelésre fogott területet március 31-ig kel­lett bejelenteni az illetékes földhi­vatalban. A rendelet hangsúlyoz­za, hogy a regisztrációnál nem a tulajdon a döntő, hanem a föld megművelése. Ennek alapján a sa­ját tulajdonú föld használatát, a család által termelésbe fogott bir­tokot, valamint a szerződéses (ha­szonbérlet, haszonélvezet, részes művelés, feles bérlet, szívességi használat) földművelést is be kellett jelenteni. Ez utóbbi esetben a szerződés eredeti és egy másolt példányát kellett benyújta­ni. A földhivatal ennek alapján földhasználati lapot nyitott, ame­lyen a későbbiek folyamán rögzí­tik a földdel kapcsolatos összes változást. A támogatáshoz kötött regiszt­rációt a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium (FVM) tavaly vezette be. A nyil­vántartottak számával azonban a tárca nem volt elégedett, éppen ezért rendelkezett a regisztráció folytatásáról. A kárpótlással, valamint a részaránytulajdon neve­sítésével körülbelül 2,5 millió új tulajdonos kelet­kezett a kilencvenes évek elején. Ez a struktúra az évek folyamán alig változott (a föld ára rendkí­vül alacsony, ráadásul csak a természetes sze­mélynek adható el, jogi személynek (például ter­melőszövetkezetnek) nem. A mezőgazdasági te­rületek többsége (körülbelül 80 százaléka) a kis­tulajdonosoké, akik közül nagyon sokan földmű­veléssel egyáltalán nem akarnak foglalkozni. A területüket bérbe adják, s a bérlők nagy része ed­dig még nem élt a regisztrációs lehetőséggel. Márpedig így semmiféle állami támogatáshoz nem juthat hozzá. Olyan ez, mint az adóbevallás - ad magyaráza­tot a március végi, aránylag csekély számú bead­ványra Riegl Péter (kis képünkön), a Baranya Me­gyei Földhivatal igazgatója. - Mindenki az utolsó A kilencvenes évek elejétől 2,5 millió földtulajdonost tartanak nyilván pillanatig vár a regisztráció adminisztrációjával. Március 31-én nagy rohamra számítottunk, ennek ellenére minden kérelmet még munkaidőben el tudtunk intézni. Sőt a hivatal heti tevékenységé­nek befejeztével a portán is le lehetett adni a ké­relmet. írd és mond csak három földhasználó hagyta itt a papírjait - mondja az igazgató. A hivatal összesítése szerint a földhasználók­nak csak körülbelül 60 százaléka regisztráltatta magát. Az értesüléseik szerint sokan nem is hal­lottak kötelezettségről, a földet bérlők meg arra hivatkoznak, egyeztessen a földhivatallal a tulaj­donos. A határidő lejárta előtt a jogszabály meg­sértőivel szemben szigorú szankciókat helyeztek kilátásba. Az igazgató azonban a méltányosságra hivatkozik, amikor kijelenti: egyelőre nem bün­tetnek, mert azt szeretnék, ha minden földműve­lő hozzájutna az állami szubvenciók közül leg­alább a földalapú támogatáshoz. B.Q. Osztrák cégjegyzék Útmutató a hazai vállalkozói környezetről Budapest Április 6-án, az osztrák nagykövetségen mutatják majd be azt a könyvet, amely a Magyarországon működő osztrák tulajdonú vállalatokat mutatja be. Az Osztrák-Magyar Kontakter cí­met viselő kétnyelvű (német-ma­gyar) kiadvány cégjegyzék formá­jában sorolja fel a mintegy 250- 300 vállalatot. A könyv osztrák kezdeményezésre jelent meg ab­ból a megfontolásból, hogy a ma­gyarországi osztrák vállalatok szá­ma az utóbbi években különösen megemelkedett, és szükség volt egy olyan kiadványra, amely egy­részt az osztrák vállalkozók, más­részt a magyar üzletemberek szá­mára megbízható, naprakész in­formációkat szolgáltat az idősze­rű vállalkozói környezetről. A jegyzék külön útmutatót tar­talmaz a Magyarországon még nem jelenlévő, de itteni megjele­nésüket fontolgató osztrák vállal­kozóknak is. Egyebek mellett be­számol például a munkaerő-piaci helyzetről, azzal - a magyar köz­véleményben még nem igazán tudatosult - megjegyzéssel, hogy nálunk jelentős hiány van jó szakemberekből - különösen a menedzsment területén. Felhívja a figyelmet arra is, hogy orszá­gunkban nehéz behajtani a tarto­zásokat, ezért sok magyar cég csak készpénzfizetés ellenében hajlandó szállítani. A jogi eljárás gyakran túl sokáig tart - írja a ki­advány. A magyar néplélek rövid is­mertetése sem hiányzik a könyv­ből. A Magyarországra érkező osztrák üzletembereknek a kö­vetkező jó tanáccsal szolgál: „Meg kell ismerkednie a jelenlé­vő problémákkal, félelmekkel, az ország és az itt élő emberek kul­túrájával. Minden külföldi ven­dégnek számít ebben az ország­ban, és ennek megfelelően kell viselkednie. Sajnos azonban so­kan úgy mozognak itt, mint ele­fánt a porcelánboltban. A magyar nép nagyon büszke, és ezáltal nagyon érzékeny...” __________■ Te leház-stratégia Várhatóan a 2000. év nyarára ké­szül el a 10-15 esztendőre szóló nemzeti teleház-stratégia, amely a már működő települési infor­matikai és szolgáltatási közpon­tok tapasztalataira épül. Magyar- országon az 1990-es évek elején kezdődött és az utóbbi két esz­tendőben szinte robbanásszerű­en szélesedett ki az a civil moz­galom, amelynek keretében már mintegy 150 teleházat hoztak lét­re. Az állami, a civil és az üzleti szférák szervezetei - országos, megyei és helyi szinten egyaránt - egyre nagyobb terveket kezde­nek szőni a teleházakra építve. A mozgalom résztvevői ezért érzik halaszthatatlannak a szerteágazó célok, akciók, teltételek és erőfor­rások között összhangot teremtő nemzeti teleház-stratégia kidol­gozását. Jelenleg a teleházak leg­gyakoribb szolgáltatása a gyer­mek- és a felnőttoktatás. Ezek az intézmények elsősorban a pénz­ügyi források felkutatásával vesz­nek részt a helyi gazdaság fej­lesztésében, emellett pedig segít­séget nyújtanak a lakosságnak is ügyeik intézésében. Önkormány­zati támogatással több teleház in­gyenes internetezési lehetőséget is biztosít. ■ Új villamosenergia-törvény 4? A villamosencrgia-ipar liberalizációja a lakossági árak ese­tében várhatóan mérsékelni fogja az áremelési kényszert, a nagyfogyasztók számára viszont árcsökkenést eredmé­nyezhet - mondta Zarándy Tamás, a Gazdasági Minisztéri­um Energetikai Főosztályának vezetője. A nyugat-európai országok tapasztalatai szerint a liberalizáció 20-40 száza­lékos árcsökkentést eredményezett az energiaáraknál. K| »ÓV A* Magyarországon azonban az árak nem érik el a nyugati szintet, mi­vel még mindig nem tartalmaz­zák egyebek között a környezet­védelmi követelmények megte­remtése, az erőműlebontás, a környezetvédelmi rekonstrukció költségeit. Ezek miatt az árakat emelni kellene, amelyen enyhíte­ni fog a liberalizáció, illetve rá­kényszeríti az energetikai társa­ságokat a hatékonyabb gazdálko­dásra. A liberalizáció áttételesen egyes nagyfogyasztói körbe tar­tozó, hatósági árat alkalmazó cé­gek - például a MÁV, a gázszol­gáltatók, a vízművek - tevé­kenységére is pozitív hatással lesz, hiszen náluk ez költség- csökkenést eredményez. A piac megnyitása javítja összességé­ben a magyar ipar versenyképes­ségét - fogalmazott Zarándy Ta­más. Az új törvény által beveze­tett legfontosabb változás, hogy a villamos energiával való ellá­tásban a kötött pályás mód mel­lett bevezeti a liberalizált módot. Kezdetben tehát kettes piac mű­ködik, a szabad kereskedelmi pi­ac folyamatosan nő, míg a másik zsugorodik. A két szegmens részarányát a kormány határoz­hatja meg. A 2001. január 1-jén esedékes piacnyitáskor a 100 gi­gawattóránál nagyobb éves fo­gyasztású cégek kapnak lehető­séget arra, hogy megválasszák szolgáltatójukat - ezek a cégek használják el a termelt energia 13-15 százalékát. Még nincs elképzelés arról, hogy« a lakosság számára mikor lesz liberalizált a piac - mondta Zarándy Tamás. - Ä piac nyitásá­nak mértékét mindig úgy fogja a kormány meghatározni, hogy a lakosság számára a legalacso­nyabb árat eredményezze. Ez a kereslet-kínálat a fogyasztói igény alakulásától függ. Felesleges az exporttámogatás? Önnek jut mindenre energiája? Ha nem, akkor egy olyan sokoldalú energiahordozóra van szüksége, amellyel különböző felhasznájási igényeit hosszú távon is kielégítheti. A napnál világosabb, hogy a magas fűtőértékű tartályos MÓL PB-GAZ-zal ked­vező feltételekkel biztosíthatja a vállalkozása működtetéséhez szükséges energiát az alábbi területeken: ▼ mezőgazdasági felhasználások, melegházak fűtése, baromfikeltetők és terményszárítók üzemeltetése; ▼ ipari létesítmények, üzemek, műhelyek energiaellátása; ▼ gépipari eljárások kiszolgálása: lángvágás, hegesztés, forrasztás, fémszórás, lángedzés; V oktatási, kulturális és szociális intézmények energiaellátása; T vállalkozások - szállodák, panziók, éttermek, pékségek, cukrászdák, sörfőzdék - energiaellátása; ▼ PB-gáz üzemű targoncák gázellátása. És még valami: mi személyre szabott ajánlatot teszünk Önnek, hiszen egyéni igényeivel összhangban tervez­zük és telepítjük PB-gázellátó rendszerünket! Ne felejtse, az energia nagy kincs! Kérdéseivel kérjük, hívja a MÓL PB-GÁZ információt a (06-1) 209-0044 vagy a (06-40) 455-667 -es kék (helyi tarifá­val hívható) telefonszámon. Eltűnt az országban közel egymillió tonna kukorica. A ten­geri tőzsdei ára rekordot dönget. Mindezek ellenére az ag­rártárca 100 ezer tonna exportját támogatja. Budapest-FVM A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium (FVM) ton­nánként kétezer - összesen 200 millió - forinttal támogatja 100 ezer tonna kukorica külpiacra ju­tását a FÁK-államokba, illetve Oroszországba. Tavaly még úgy tűnt, hogy gond lesz az értékesítéssel, a ter­melők aggodalma azonban nem igazolódott be. Az elmúlt hetek­ben magasba szökött a kukorica tőzsdei ára, a fizikai piacon szin­te lehetetlen volt a tengerihez hozzájutni. A kukorica ára jelen­leg 25 ezer forint körül mozog a fizikai piacon, ez az árszint 40 százalékkal magasabb a tavaly decemberinél. Az elmúlt hetek­ben különösen az alföldi kukori­ca iránt élénkült meg a kereslet. Az árut tonnánként 24-25 ezer fo­rintos áron exportálták Ukrajnába és Romániába. Gabonapiaci szakértők értetle­nül állnak az agrártárca exporttá­mogatási rendelete előtt, mivel úgy vélik, a rendkívül magas árak és az amúgy is beindult kivitel nem indokolta az export támoga­tását. Megfigyelők szerint az el­múlt hetekben néhány jelentős magyarországi cég indokolatla­nul magas áron vásárolt fel na­gyobb mennyiségű kukoricát, ez­zel az árualappal nyilván arra tö­rekszik, hogy minél nagyobb álla­mi támogatáshoz jusson. Senki sem vállalkozott arra, hogy akárcsak megbecsülje, való­jában mennyi kukorica van az or­szágban. Ágazati szakértők sze­rint fél-egymillió tonna tűnt el az agrártárca által tavaly közzétett 7 millió tonnás termésmennyiség­hez képest. Egyes vélemények szerint a termelők az állami tá-> mogatáshoz jutás reményében fiktív vetésterületet jelentettek be, más piaci szereplők viszont úgy vélekednek, hogy átláthatatlan a közraktárakban elhelyezett áru­készlet. Az agrártárca közraktáro­zási költségeket (hiteleket) támo­gató rendelete nyomán ugyanis sokan helyezték közraktárba a terményt. Termelők, keverőüze­mek egyaránt. _____________________________________(ÚJVÁRI) (

Next

/
Thumbnails
Contents