Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)

2000-04-05 / 94. szám

6. oldal - Uj Dunántúli Napló G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2000. Április 5., szerda 911 Röviden INNOVÁCIÓS MENEDZSE­REK. A British Know How Found támogatásával innovációs menedzserképző kurzust indít a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. Az április 25-én in­duló programra jelentkezni a ka­mara ügyfélszolgálatán lehet. Bő­vebb tájékoztatás az 507-114-es telefonon. (k) GAZDASÁG, TŐZSDE. A Ma gyár Közgazdasági Társaság me­gyei szervezete által megrende­zett Tőzsdeklub előadássorozat keretében április 6-án, 14 órai kezdettel Veress József, a Buda­pesti Közgazdasági Egyetem tan­székvezetője tart előadást az egyetem aulájában. Elemzésé­ben a rövid távú, éven belüli gaz­daságpolitikai tervezés és tőzsde kölcsönhatásával foglalkozik, m RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. április 4.) Borsodctiem 10 590Ft ff Fotex 400Ft ű Matáv 2 264 Ft Á Mól 5 275 Ft ű OTP 14 950 Ft ff Rába 2 720 Ft ff Richter 17 550 Ft ff Zalakerámia 2 900 Ft ű BUX: 9887,26 +0,06% eltérés az előző záróértékhez képest BUX in and INDEX III. 29-IV. 4-IG I I 1 1 1 m?nr Iliit 10062,12 * í í i 10100 'Miit 0881,36 1 9887.21» ffiűix V ; 9900 < "pönq <S 1: -55 12 2 2 ‘o -o S - S e T3 </) tS CL X TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.12. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 96-97 Gyengülő Tartott FOB francia kiköti Kukorica 98-104 Ingadozó Tartott FOB Mexikói-öböl Tak.árpa 102-103 Tartott Tartott FOB európai Mkötö Napraforgó 430 Emelkedő Emelkedő Ex tank európai kikötő Szójadara 203 Tartott Tartott 46 % CIF Rotterdam AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 433,93 Cseh korona 7,16 Euró 259,30 Német márka 132,58 Osztrák schilling 18,84 Lengyel zloty 64,82 Svájci frank 164,06 Szlovák korona 6,22 USA-dollár 271,63 Elégedetlenek a vetőmaggyártók Nincs nagy keletje az agrártárca kedvezményes hitelkeretének Az agrártárca az idén is támogatja a vető­magvásárlást. A konstrukcióban azonban csak azok a forgalmazó cégek vehetnek részt, amelyek a tavaly szeptember 1-jei áron adják a termelőknek a vetnivaló ma­got. A kedvezményért azonban - feltehetően éppen emiatt - egyelőre nem tolonganak. Budapest-Szeged Több nemzetközi, hazai vetőmaggyártó és integ­rátor jelezte, hogy nem kíván részt venni a ked­vezményes hitelkonstrukcióban. Érthetetlen szá­mukra ugyanis a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium kikötése, amely azt céloz­za, hogy a tavalyi áron, az idei inflációt, üzem­anyag- és egyéb árdrágulást figyelmen kívül hagyva bocsássák a vetőmagot a termelők rendel­kezésére. Egy hektárra jutó jó minőségű vetőmag költsége 14-18 ezer forintba kerül, a különbséget a zsebük bánná, így inkább nem vesznek részt a kedvezményes akcióban, közölték - név nélkül. A szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. ku- koricavetőmag-árai „termelőbarátok”, tekintetbe veszik a jelenlegi gazdasági helyzetet és a gaz­dák fizetőképességét. Az alacsony árak azonban - mondta Széli Eridre osztályvezető - sokáig már náluk sem tarthatók. A hazai fajtatulajdonosok­nak is biztosítani kell a korszerű biológiai hátte­ret és törekedniük kell a jó minőségre. Ezt azon­ban csak úgy tudják megtenni, ha fejlesztenek, beruháznak, amit viszont csak a realizált jöve­delemből lehet. A szegedi kutatónál jelenleg egy hektár jó mi­nőségű kukorica-vetőmag költsége 11.600 forint, az olcsóbb, kevésbé korszerű hibrid 7400 forint­ba kerül. A fajtatulajdonosok általában a tárgy­évet (vetési szezon) megelőzően decemberben alakítják ki árpolitikájukat, ilyenkor elővásárlást biztosítanak a termelők számára a következő szezonra. Az a gazdálkodó, akinek pénze van, már decemberben megveszi a vetőmagot, amit majd a következő év tavasszal, április közepén elvet. így tud spórolni, mivel az árak januárban, februárban, áprilisban emelkednek. Náluk a leg­drágább.első kategóriájú hibridkukorica-vető­mag fogyasztói ára (áfával együtt) tavaly decem­berben 10 349, a legolcsóbb fajta 6742 forintba került. Széli Endre úgy véli, hogy ha a kht. részt venne az agrártárca által meghirdetett vetőmag­támogatási konstrukcióban, ráfizetne. Ezt pedig egyetlen forgalmazó sem engedheti meg magá­nak. Több fajtatulajdonos nyilatkozott úgy, hogy elfogadhatóbb megoldás lenne, ha a földművelés- ügyi kormányzat a 8-18 ezer forintos vetőmag- költségből inkább hatezer forintot (ennyi kedvez­ményes hitelt vehet fel a vetőmaggyártó, illetve adhat oda a termelőnek áruhitel-megállapodás keretében) megtérítene a gazdálkodónak. _______ ÚJVÁRI GIZELLA Je lzés az üzleti világnak A felzárkózás programja a nemzetközi versenyképességet szolgálja A magyar gazdaság európai felzárkózási stratégiájának programja, a Széchenyi-terv, amely a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének javítását, a gyors és kiegyensúlyozott gazdasági növekedést, valamint az EU-integrációra való felkészülést szolgálja- mondta tegnap Matolcsy György gazdasági miniszter a Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) ismertetve. Budapest-Gazdasági Minisztérium Az NFT - más néven: Széchenyi-terv - kiemel­ten kezeli az autópálya-építés, a lakásépítés fel­adatait, a kutatás- és innováció-, a beszállítói-, a turisztikai- és regionális gazdaságfejlesztés hosszabb távú programját, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztésével kapcsolatos tennivalókat. Azt a célt fogalmazza meg, hogy ezek hálózatszerűén összekapcsolódó elemei egymást erősítő hatást fejtsenek ki - állítja a mi­niszter. A tervezet bevezetőjében rögzíti: a ’90-es évti­zed végére Magyarország piacgazdasággá vált, amelyben a gazdaság fejlődését már nem az ál­lam, hanem az üzleti szektor és a régiók alakítják. Ennek ellenére az állam fel­adata az, hogy felvállalja és támogassa azokat a prioritásokat, amelyek a gaz­daság egészének szempontjából meghatározó jelentőségűek. Matolcsy György (képünkön) ugyanakkor kije­lentette: a program csak akkor lehet sikeres, ha a magyar tár­sadalom, a hazai üzleti szektor és a globális szereplők megha­tározó csoportjai, valamint a régiók közösen valósítják meg az abban foglaltakat. A Széchenyi-terv a kü­lönböző programokra 2001-2002-re 434 milli­árd forintot irányoz elő. Ez az összeg azonban évente akár 50-150 mil­liárd forinttal is több lehet a gazdaság teljesítmé­nyétől függően. A folyamatosan formálódó ter­vezet nem old meg mindent, nem foglalkozik az egészségüggyel sem. _____________________________________________________________(ST*| Megkezdődik az összeírás Budapest Április 21-éig tart az immár ha­todszor sorra kerülő általános mezőgazdasági összeírás, amit mintegy 18 ezer kérdezőbiz­tossal, illetve összeírási megbí­zottal a Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH) bonyolít le. Számba veszik a mezőgazdasági vagyont, egyben eleget tesznek az Európai Unió által előírt regisztrációs kö­telezettségeknek is. A KSH a ka­pott adatokat nem szolgáltatja ki sem a bűnüldözési szerveknek, sem pedig a bíróságoknak vagy az APEH-nek. A kérdezőbiztosokat igazol­vánnyal látják el, emellett azon­ban az összeírás ideje alatt úgy­nevezett „zöld” (tehát ingyen hív­ható) számot is működtet a sta­tisztikai hivatal (06-80-200-766), amelyen az érdeklődők minden kérdésükre - beleértve a kérdezőbiztos személyét is - tájé­koztatást kaphatnak. Az általános összeírásra ala­pozva a továbbiakban úgyneve­zett mikrocenzusok keretében még ez év augusztusában felve­szik a mezőgazdasági gépekkel és berendezésekkel, majd a nö­vénytermesztéssel kapcsolatos adatokat is. Kötelező a tőkeemelés Nem teljesítés esetén a bírság akár 500 ezer forint is lehet A Baranya Megyei Bíróság mint Cégbíróság felhívja a cégeket arra, hogy az új, Gazdasági Társaságokról szóló törvény alapján a kor­látolt felelősségű társasá­gok 3 millió, a részvénytár­saságok 20 millió forintra kötelesek felemelni a jegy­zett tőkéjüket. A társaságo­kat létesítő okiratok módo­sítási határideje június 16. A törvény hatálybalépésekor - 1998. június 16-án - a cégbejegy­zési kérelmüket benyújtott, de még be nem jegyzettek a bejegy­zéstől számított két éven belül, míg a törvény hatálybalépésekor már bejegyzettek 2000. június 16-ig kötelesek a tőkeemelést el­végezni. Tőke hiányában pedig olyan gazdasági társasággá kell átalakulni, amely a gazdasági tár­saságokról szóló törvényben írt követelményeknek megfelel: vagy a jogutód nélküli megszű­nésről és a társaság végelszámo­lásáról kell dönteni. A fenti kötelezettséget nem teljesítőkkel szemben a Cégbíró­ság hivatalból törvényességi fel­ügyeleti eljárást kezdeményez, amely során 50.000 Ft-tól 500.000 Ft-ig terjedő pénzbírsá­got szabhat ki, a cég működését felfüggesztheti, végezetül eltilt­hatja a további működéstől, meg­szűntnek nyilvánítja és elrendeli a társaság végelszámolását. A Gt. 300. §. (3.) bekezdése alapján a gazdasági munkakö­zösségek, illetve a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségek 2000. VI. 16-ig a társasági szerző­dés módosításával közkereseti társaságként működhetnek to­vább, vagy a gazdasági munka- közösség más gazdasági társa­sággá köteles alakulni. Ennek hiányában a gazdasági társaságokat a cégbíróság meg­szűntnek nyilvánítja és elrendeli a végelszámolásukat. A törvény 2 éves haladékot adott a gazdasági társaságoknak, hogy az előírt törzstőkeemelést végrehajtsák. A statisztikák tanul­sága szerint azonban a megyében működő korlátolt felelősségű tár­saságok (kft.), részvénytársaságok (rt.) közhasznú társaságok (kht.) eddig nemigen vették komolyan a közelgő határidőt. A kft.-k közel háromnegyede (3010) még nem tett eleget kötelezettségének. Az rt.-k közül 13, a kht.-ból pedig 25 nem emelte meg a törzstőkéjét. A 422 gazdasági munkaközösség, valamint a 93 jogi személy felelős­ségvállalásával működő gazdasági munkaközösség sem kérelmezte eddig még az átalakulást. Dr. Zdmbó Ágnes s. k. csoportvezető cégbíró ________SERTESFELVASARLASI ARAK 13. HÉT____________ I. Országos élősertés-felvásárlási átlagár:___________211,25_____ Ebből : 1. gazdasági társaság átlagár: 217,01 2. szövetkezeti átlagár: 213(03 3. egyéni vállalkozói átlagár: 197,10 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 211,15______ Ebből : 1. gazdasági társaság átlagár: 215,71 2. szövetkezeti átlagár: 214,61 3. egyéni vállalkozói átlagár: 197,19 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak:__________________________ 1. E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 214 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 206 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, BácsrKiskun): 205 4. Központ (Budapest, Pest megye):21 645. É-Dunántúl (Komárom- Esztergom, Veszprém, Fejér): 212 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 215 7. Ny-Dunántúl (Györ-Moson-Sopron, Vas, Zala): 216 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva:_________________ E: 278,41; U: 266,69; R: 255,66; O: 241,98; P: 233,73 V. Nemzetközi hasított félsertés-átlagár:__________2,51 DM________ Fo rrás: HÚSCÉH Hol lesznek vásárok? Április 8.: Pécs oák, Kecske- Április 13.: Szeged-Cserepes mét ok, Kecskemét kjv. sor ok. Április 9.: Dunaújváros, Kis- Rövidítések jelentése: oák - kunfélegyháza, Szekszárd oák, országos állat- és kirakodóvásár, Dombóvár, Kasposvár, Kecske- oá - országos állatvásár, ok - or- mét, Pécs ok, Kaposvár, Pécs av, szágos kirakodóvásár, av - autó- Kecskemét kjv. vásár, kjv - közútijármfi-vásár. ■- Mindnyájan a Béke téeszből nőttünk ki - mondja ifj. Kubik Zoltán, akit Baranya megyében választottak Magyar Gazdának. - A pulykások, a sertéstenyésztők, no és mi, akik a tehenészetet vettük meg. ToDlistára került a tehenészet A mágocsi parasztember fia kez­detben nemigen akart a földdel foglalkozni, 26 éves koráig Pécsett élt, s mint mondja, az általános el­végzése után a megyeszékhely gépipari technikumába iratkozott be, mert leginkább a masinák ér­dekelték, a mezőgazdasági mun­ka hidegen hagyta. Aztán az évek során, miután letöltötte a katona­idejét, mégiscsak visszahúzta a szíve a szülőföldre. Persze az is közrejátszott, hogy a termelőszö­vetkezetben kedvező állást kínál­tak számára. - Én lettem az állat- tenyésztési telepek műszaki veze­tője - adja tudtul, hogy azért még­sem szakadt el teljesen a gépé­szettől. Családja nagy tételben foglalkozott pulykatenyésztéssel, de hát Mágocson akkoriban min­denki ezt csinálta, a téesz adta a tenyészállatokat, meg a tápot, csak nevelni kellett az állatokat, az értékesítés már a szövetkezet dolga volt. Szépen is ment min­den, a falu mintának számított ak­koriban, hogyan lehet gazdaságo­san állattenyésztést folytatni. A nyolcvanas évek végén a kecske­méti feldolgozó, ahová a mágocsi- ak is nagy tételben szállítottak, a keleti export megszűnése miatt fi­zetésképtelenné vált. A Béke té­esz meg csak szállított, szállított - de amikor hosszú idő után nem kapták meg a pulykák ellenérté­két, abbahagyták. Már késő volt, a csaknem 200 milliós bevételki­esést semmivel sem tudták pótol­ni, ráadásul a pulykák is a nyaku­kon maradtak. A termelőszövet­kezet csődbe jutott, a hitelezők meg felszámolást kezdeményez­tek ellenük.- Élni meg kellett - magyarázza ifj. Kubik Zoltán -, a téesz össze­omlásával minden munkalehető­ség megszűnt a faluban. Viszont a felszámolók az állattenyésztő te­lepeket működíetni akarták, hi­szen egy ilyen gazdaságot nem le­het egyik napról a másikra létre­hozni, ha egyszer szélnek eresz­tik az állatokat, a telep is tönkre­megy, értéktelenné válik. Márpe­dig a felszámolók pénzt akartak látni mindenből, a telepeket ép­pen ezért először bérbe adták, majd meghirdették eladásra. Négy társammal együtt így jutot­tunk a 400 állatot számláló tehe­nészethez. A vásárlásra pénzünk természetesen nem volt, reorga- nizásciós hitelt vettünk fel. Kez­detben bizony sokat küszköd­tünk a kamatokkal, de mostanra már minden hitelünket visszafi­zettünk. Tulajdonképpen ezért is maradtunk gazdasági társaság­ban, vagyis kft.-ben, mert a ban­kok szívesebben tárgyalnak a kö­zösségekkel, mint egyéni gazdák­kal. Kezdettől, vagyis az 1992-es megalakulástól kezdve Ifj. Kubik Zoltán irányítja a gazdasági társa­ságot. Az volt az elve, hogy egy vállalkozásnak, míg meg nem erősödik, minden fillért vissza kell forgatnia a termelésbe, mert piacképes árut csak szakadatlan fejlesztéssel, korszerű gépekkel és technológiával lehet előállítani.- Amikor megvettük a telepet, csak abban bízhattunk, hogy a tejből előbb-utóbb csak meg lehet élni. Mert akkoriban, 12 forintos átvételi ár mellett a veszteséget termeltük volna újra. Hogy azért ez az ágazat is talpra állt, annak is köszönhető, hogy a minőségi te­jért manapság már 60 forintot is megadnak a feldolgozók. Már aki fizetni tud - teszi hozzá gyorsan -, mert mi a Mizo-tól azonnal megváltunk, ahogy fizetési ne­hézségei támadtak. A Tolnatej korrekt partner, mondhatom azt, kiváló az együttműködésünk. Mint ahogy a többi környékbe­li gazdasággal is. Az igazgató en­nek is tulajdonítja, hogy megvá­lasztották Magyar Gazdának. No, meg annak az állandó fejlesztés eredményeként létrejött gazda­ságnak, amelyre méltán büszke az igazgató. Néhány év alatt az or­szág 100 legnagyobb tejtermelő gazdasága közül 7050 literes át­lagtermeléssel az 57. helyet érték el. A megalakuláskor, 1992-ben a kft.-t a toplistán még nem is je­gyezték. BÉKÉSSY GÁBOR f á A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents