Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)

2000-04-29 / 117. szám

2000. ÁPRILIS 29., SZOMBAT KULTÚRA-MŰVELŐ D É S Új Dunántúli Napló - 11. oldal Thália a Mecsekalján Angol Bartók-CD pécsi előadókkal A Magyar Színházművészeti Társaság összejövetelén Jor­dán Tamás Kossuth-díjas színművész, rendező javasolta, hogy a színházak országos találkozóit ezután mindig Pé­csett rendezzék. A jó hírrel Balikó Tamás (első ké­pünkön), a Pécsi Nemzeti Szín­ház színész-igazgatója lepte meg Pécs Város Közgyűlését a napok­ban. Az igazgató kérésünkre el­mondta, hogy a Pécsett is több darabot rende­ző Jordán Ta­más (második képünkön) a tervet tanul­mányszinten is kidolgozta, sőt a pécsi színház vezetőinek tár­saságában már dr. Toller László polgármesternél is megfordult ez ügyben, aki máris elvi támogatá­sát ígérte. A fesztiválokat eddig minden évben más városban rendezték - a mostanira, amely már a tizen­kilencedik, Budapesten kerül sor. Azonban ezek az egyhetes seregszemlék csak nagyon eset­legesen töltötték be hivatásukat. Nem tudták igazán összetobo­rozni a színészeket, sem a szín­házat és közönségét, s nem tud­tak igazán szakmai műhelyekké sem válni - sorolja Balikó. A be­mutatkozó színházak művészei az előadások után találkoztak ugyan, de rögtön vagy másnap hazautaztak, a fesztiválok szín­vonala, szervezettsége is rendkí­vül egyenetlen volt. Függött attól is, hogy a vendégváró város ön- kormányzata mekkora figyelmet szentel az eseménynek, de nagy­ban befolyásolta az is, hogy egy- egy város színházának a nyugal­mát néha a politikától sem men­tes pozícióharc dúlta fel az el­múlt években. Az állandó helyszín otthont, biztos hátteret ad a fesztiválnak. Avignontól Cannes-ig számos európai ország ad erre példát, de elég, ha csak a nevezetes pécsi filmszemlék jutnak eszünkbe. A folytonosság s az, hogy a feszti­vál hagyománnyá válik, nagyon sok terhet vesz le a szervezők válláról, ugyanakkor emeli a vá­ros rangját, növeli ismertségét, idegenforgalmát. A pécsi feszti­vál - a jubileumi huszadik - 2001. június 2-án, hétfőn nyílna, és a szó szoros értelmében talál­kozó lenne, ahol a színészek és a súgóktól a színpadmesterekig mindazok, akik a színházat tár­gyi létében is megvalósítják, egész héten át a város vendégei maradnának. Hiszen a szemé­lyes találkozás - mint azt Jordán Tamástól egy rövid tévéinterjú­ban hallhattuk - nagyon fontos a szakmabeliek számára is. Igazá­ból alig kommunikálnak egy­mással, keveset tudnak egymás gondjairól-örömeiről, erősítette Balikó, ezért a szakmai disputák mellett olyan kötetlen program­Nemzeti fesztivál, 2000 Ma befejeződnek a bemutatók kínálatban is - sportversenyek, kirándulások - gondolkodnak a szervezők, melyek ehhez jó al­kalmat teremtenek. Másfelől a város számára olyan programok színes sorát szeretnék tálalni, mosdva például a csepűrágók fesztiválját, vagy akár szövetkez­ve az egyetemi színpadok sereg­szemléjével is, amelyek kivinnék a színházat a szabadba, feszti­válhangulatot varázsolnának az utcára, hogy ne csak a színház- szerető közönség legyen termé­szetes részese az események­nek, hanem minden pécsi pol­gár, minden baranyai, és az ide­látogató turisták is. Nemcsak a város infrastruktu­rális adottságai, emberi léptéke, nyitottsága, mediterrán nyári hangulata szólnak a pécsi hely­szín mellett, de szakmai érvek is: a Pécsi Nemzeti Színházban folyó igényes munka, a hagyo­mányosan magas színvonalú produkciók. Az is köztu­dott, hogy Pécs a kórustalálko­zóktól a képző- művészeti bi- ennálékig szá­mos kulturális rendezvényt kezdeménye­zett, teremtett vagy fogadott be ez idáig is. A színészek fesztiválja természetes módon illeszkedne ezek sorába minden nyár elején, föl is erősít­ve azokat. B. R. „A magyar gyermek még nem tudja, hogy életére kiható ajándékot kapott 1936 karácsonyára. De tudják mindazok, akik a magyar gyermeket olyan világba akarnák elvezetni, ahol tisztább a levegő, kékebb az ég, melegebb a nap. Akiknek régi óhajtása teljesül azzal, hogy Bartók is közéjük áll...” Kodály Zoltán írta le ezeket a soro­kat, amikor a Magyar Kórus kiadá­sában napvilágot látott Bartók 27 egyneműkara. Valóban szen­zációnak számított, hogy a zongoraművész-zeneszerző, aki addig jóformán csupa hangszeres zenét .alkotott, most - éppen Kodály ösztön­zésére - a kórusmuzsika tár­házát is gyarapította, nem is akármilyen, zömmel gyer­mekeknek szánt remekmű­vekkel. Hogy a Svájcban nemrég elhunyt másik jeles magyar zeneszerzőt, Veress Sándort idézzem: „Megszó­lal ezekben a művekben egész Európa és idehallik a magyarság bölcsőjét ringató ázsiai puszták vándorának éneke...” Jóval Bartók 1945-ben be­következett halála után, 1962-ben került csak hanglemezre a 27 egy- neműkar a budapesti Kodály Le­ánykar tolmácsolásában, a pécsváradi születésű Andor Ilona vezényletével. Nem sokkal ké­sőbb a Szabó Miklós vezette Győri Leánykar a mai napig nem keve­sebb, mint öt (!) alkalommal éne­kelte lemezre a népköltési szöve­gekre írt két- és háromszólamú karműveket. (Tehát sokak tévhité­vel ellentétben nem népdalfeldol­gozásokról van szó!) Szabó Miklósék interpretációja a mai na­pig etalon-értékű a kórusvezetők ‘Béla ‘‘Bartók,. choral music számára; óraműpontossággal kö­veti a szerző által stopperórával le­mért időtartamokat, dinamikai és tempójelzéseket, tehát ahogy azt Bartók papíron megkívánta. Pon­tosan tíz évvel ezelőtt a budapesti Schola Hungarica Dobszay László vezetésével jelentkezett a teljes so­rozat CD-jével. Érthető ezek után, hogy bom­baként hatott a hír: az angliai Somm Recordings-cég, mely szinte kizárólag kórus-CIJ-ket gyárt, hét különböző énekkar meghallgatása után a pécsi Egye­temi Kórust (karnagy: Tillai Au­rél) bízta meg a Bartók-egynemű- karok lemezre éneklésével. Ráke­rülhetett a CD-re még két Bartók- vegyeskar a Pécsi Kamarakórus (karnagy itt is Tillai Aurél) elő­adásában: a Négy szlovák népdal (zongorakísérő: Morvay Judit) és a technikai nehézségei miatt ritkán hallható 1930-ból való Négy ma­gyar népdal is. Visszatérve az egy- neműkarokra, fölvető­dik a kérdés: az eddigi jobbnál jobb tolmácso­lások után mi minden újat (talán többet) tud nyújtani Tillai Aurél kó­rusa? Már az első meg­hallgatás után is „tülbe- ötlő”, hogy rubatósab- ban, tehát a népi szö­veghez jobban alkal­mazkodva, szabadab­ban szólalnak meg a da­rabok. (Elsősorban a Tavasz, a Bolyongás és a Kánon megszólaltatására gondo­lunk.) A költőiség megvalósítása, az intuíció és az elemzőkészség egyidejűsége, az átélés és nem utolsósorban a szép hangzás érvé­nyesül az angol kiadású CD-n. S alig-alig akad eltérés a Bartók által javasolt időtartamokhoz képest. Külön öröm lehet a pécsiek szá­mára, hogy a Somm-cég Dobos Lászlót bízta meg a felvétel elké­szítésével, ami maximálisan jól si­került. Ivasivka Mátyás Több ezer diák a Helikon-napokon Ma befejeződnek a Kultúrá­val a Nyugat kapujában - Nemzeti fesztivál, 2000 el­nevezésű kulturális bemu­tató-sorozat kistérségi ver­senyei: a héten Pécs és kör­nyéke versenyzői léptek színpadra. A különböző ka­tegóriákból a legjobbak to­vábbjutottak a megyei szak­ági versenyekre. A mai sely- lyei bemutató eredményeit a jövő szombaton közöljük. Ének-zene kategóriában to­vábbjutottak: Mecsek Kórus, Bartók Béla Le­ánykar, Kodály Ifjúsági Ve­gyeskar, Janus Gimnázium Le­ánykara, Ciszterci Rend Nagy La­jos Gimnázium Vegyeskara, Papp Viktória, Stumpf Árpád, Ko­dály tercett, Babits Gimnázium Fuvolazenekara, Hangolók együttes, Vasutas Koncert-fúvós­zenekar. Népzene, néptánc: Cirfandli zenekar, Mozgás- korlátozottak Népdalköre, Bá­nyász Kulturális Egyesület, Nagy Lajos Gimnázium Nép­tánccsoportja, Dukát Kulturális Egyesület, Tanac Táncegyüttes, Kodály Tánckar, Tihanyi Noé­mi, Kőszegi Mátyás, Kovácse- vics Mariann, Sebestyén Sarol­ta, Kalotai Balázs, Kalányos Fe­renc. Színjátszó csoportok, vers­mondók: Díszkő Színjátszó Csoport, Pé­csi Átgondolt Színház, Széchenyi Gimnázium Színjátszó csoportja, Énekszó Színjátszó Kör, Labirin­tus Színpad, Juhász Gabriella, Markó Zsófia, Pintér. Géza, Rendeki Gábor, Kormos Balázs, Mózes Balázs, Galambosi Nán­dor. Modern tánc: Sz - Brothers, Szibi - Robi Majorette (az Induló bottal c. produkcióval), Ritmo Sporttánc Egyesület (Latin pezsgés), Szauer Zoltán, Art Kísérleti Stú­dió (Napfogyatkozás), Sirius Táncstúdió Rock, Jazz, Pop-rock: Kakukktojás, The White Crowe, Harkány Big Band, YRP Egyéb: Csató Imre (fütty). Soha ennyi diák nem vett még részt a keszthelyi Helikon-ünnepségeken, mint az idén. Pécs iskoláiból ötszázan utaz­tak a bemutatókra. Mint az Újkori Középiskolai Helikon Ün­nepségek Alapítvány ügyvivőjétől, Kálmánné Bodó Edittől megtudtuk - aki az esemény szervezésében oroszlánrészt válla­ló Goldmark Művelődési Központ igazgató- helyettese is - már tavaly is rekordokat dön­tött a diákok létszáma. Mintegy 2800 tanuló látogatott el a Balaton-parti városba Dunán­túl középiskoláiból, hogy pódiumra lépjen és zenei, táncos valamint színpadi műfajok­ban mérje össze tudását ifjú kortársaival. Tegnap már 3500 vendéget köszönthetett dr. Festetics György, a hercegi család leszár­mazottja és dr. Szabó Imre polgármester a felújított Helikon Emlékműnél, hogy 13 órá­tól már a versenyek is megkezdődjenek, s a nap a régi helikonosok gálaestjével záruljon. A kórusok száma ötvenre emelkedett 1800 diákénekessel - úgyhogy a kórusok holnapi közös gálakoncertje a Balaton Mú­zeum előtt a tavalyinál is lenyűgözőbbnek ígérkezik. Összességében ismét megyénk vi­szi a prímet, hiszen a 119 középiskola közül 12 intézmény baranyai, és csak Pécs iskolái­ból 500 diák érkezett Keszthelyre.. A korábbi évek sikerei azt is példázzák, hogy ez a rendkívül aktív részvétel minőséget is jelent: a megyénk középiskoláiban tanuló diáikok díjak sokaságát - első helyek, különdíjak, arany minősítések - hozták haza, s a tavalyi év még ezek sorában is kivételes volt. Pécsről a Leőwey Klára Gimnázium uta­zott a legnépesebb csapattal, ahogyan erre már a vendéglátók is számítottak. A 209 diák a kamarazene és -kórus kategóriáján kívül a hangszeres zenétől a néptáncig, a próza- és versmondástól a népdalig, színját­szástól az egyéb kategóriáig minden műfajt képvisel. Legalább ilyen sok­színű a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának küldöttsége 152 ta­nulóval - itt egyebek közt az iskola lánykarát előzte meg a híre. De a PTE Babits Gyakorló Gimnáziuma, a Janus Pannonius Gimnázium, a Szé­chenyi Gimnázium és Szakközépis­kola, a Magyar-Német Iskolaköz­pont, az Árpád Fejedelem Gimnázium és Ál­talános Iskola sem hiányzik Keszthelyről. De ott van az indulók közt a Miroslav Krlezsa Gimnázium is, amelynek a diákjai népdalok­kal lépnek fel, és a Radnóti Közgazdasági Szakközépiskola tízfős színjátszó társulata is. Mohácsról is mintegy félszázan érkeztek az ünnepekre. A Kisfaludy Gimnázium ifjú kamarazenészeivel, vers- és prózamondói­val, valamint népdalosaival, a Marek József Közgazdasági Szakközépiskola egyebek közt versmondóival és diákszínpadi műsorával mutatkozik be. Komlóról 28 diák a Nagy László Gimnázium hírét szeretné öregbítem főként kamarazenei produkciókkal, de más kategóriákban is. Összesen tizennyolc műfajban versenge­nek, melyeket négy műfaji csoportba sorol­tak: ez a komolyzene, a folklorisztikus mű­fajok, a kórusok és a „könnyű” vagy „egyéb” kategóriák. A kórusok a Balaton Múzeumban, a komolyzenei mű­fajok képviselői a Festetics György Zeneiskolában, a vers- és próza­mondók a kastélyban, a színját­szók a klubszínházban és a Hely­őrségi Művelődési Központban randevúznak. A nagyszabású esemény az idén 20 millió forintba került, eb­ből 11 milliót tett ki a diákok ked­vezményesen megszervezett szállás- és ét­kezési díja. Mint Kálmánné Bodó Edit el­mondta, az esemény előkészítése egyre na­gyobb feladat, a költségeket jórészt a néhány éve létrehozott alapítványuk, az Újkori Kö­zépiskolai Helikon Ünnepségek Alapítvány finanszírozta, melyekhez az önkormányzat 3 millióval járult. A versenyzőknek fejenként 2000 forint részvételi díjat kellett fizetniük a három napra. _____________ _______ b^r. Sz áz éve született Munkácsy Tegnap Békéscsabán a hazai fes­tőművészet nagy alakjának, a száz éve elhunyt Munkácsy Mi­hálynak az emlékére nyílt kiállí­tás a nagy festő és tizenöt tanít­ványa alkotásaiból Munkácsy és művészetének szellemi örökö­sei címmel. A festő gyermekéve­it az alföldi városban töltötte, a csabai múzeum is a nagy alkotó­ról kapta a nevét. A nagy él­ményt ígérő tárlaton többek közt Fényes Adolf, Kernstok Károly, Koszta József, Rippl-Ró- nai József, Rudnay Gyula, Thorma János és Tornyai János műveiből láthatunk válogatást. A május 28-ig hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig látogat­ható tárlatot Bakó Zsuzsanna művészettörténész rendezte és Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg. A LEGJOBB ÉNEKKAR. Az év kórusa címet kapta a héten országos minősítő versenyen a Pécsi Kodály Gimnázium Női Kara. A karvezető Kertész Attila. ■ Jön a klassz jazz Horgas Eszter, az Európa- hírű csodaszép szőke fuvo­laművésznő ad koncertet május 11-én a pécsi Liszt Ferenc Hangversenyterem­ben, egy különleges műfaj­ban. A klasszikus zene és a dzsessz keveredik az általa alapított ClassJazz Band műsorában. Utoljára Vanessa Mae hegedűmű­vészete keltett akkora feltűnést a komolyzene és a populárisabb műfaj mezsgyéjén, mint amilyen siker övezi Horgas Eszter magyar fuvolaművész játékát. Nem cso­da, hiszen mind a ketten gyönyö­rűek, fiatalok, hangszerük virtu­ózai, ugyanakkor időnként a ko­molyzenét kicsit dzsesszesebben kezelik. Horgas Eszter mellett szól, hogy ő a klasszikus vonalon jelentősebb eredményeket tud­hat maga mögött. A hazai fuvolaművészet kirob­banó tehetsége fiatal kora ellené­re már dicsőséges utat járt be, alapítója a Forrás kamarazenei műhelynek és tanszékvezető a Weiner Leó Zeneművészeti Szak- középiskolában. Rendszeresen együtt játszik Kocsis Zoltánnal, Rolla Jánossal, Petényi Miklós­sal, a Bartók Vonósnégyessel, a MÁV Szimfonikus Zenekarral, az Amadinda Ütőegyüttessel. S ha már Amadinda, maga is megpró­bálkozott új ötletekkel az elmé­lyültebb zenében: fél éve megala­pította a ClassJazz Band-et, s Londonból hozott anyagot, hogy a klasszikus zenét és a dzsesszt sajátos szemlélettel összekap­csolja. A „produktum” a Zene- akadémián márciusban hihetet­len nagy sikert aratott, s ezt az előadást hozza a csapat május 11-én Pécsre is. ' , , MÉSZÁROS B. ENDRE é i *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents