Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)

2000-04-27 / 115. szám

Ill 2000. ÁPRILIS 27., CSÜTÖRTÖK HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Naplő - 7. oldal hetedik oldal Hollywoodtól Kozármislenyig Az autistákat a köztudatban az Esőember című film főhősével azonosítják. Azonban nem mindegyik autista ilyen, voltaképpen ahány, annyi féle. Egyben azonban valamennyi különbözik az Esőembertől: nem gyógyíthatók. Az autisták gyógyulása csak Hollywoodban lehetséges, a hazai, egyes adatok sze­rint húsz, mások szerint harminchatezer autista legfeljebb abban reményked­het, hogy nem hagyják őket magukra. A kommunikáció csak azokkal műkö­dik, akiket elfogadtak - magyarázza Hamvas Éva -, de jellemzők az állandóan ismétlődő, sztereotip mondatok. Nagyon nehéz volt elérni az egyik kislánynál, hogy amikor bemegy a boltba, az azon­A filmbéli autisták többnyire kívülről tud­ják a telefonkönyvet, négyjegyű számokat szoroznak fejben, bár viselkedésükben két­ségtelenül van valami szokatlan. Ha jól em­lékszem, egy cseh filmben az autista fiú, aki természetesen tudta valamennyi prágai telefonszámot, és saját készítésű rakétáival lövöldözte a nácikat, úgy mellékesen, jártá- ban-keltében bekapdosta a legyeket. Szak­emberek szerint az autizmus különböző formái voltak megfigyelhetőek Einstein, Bartók vagy Andy Warhol esetében. A legsúlyosabb tünetek 2 és 5 éves kor között jelentkeznek, közvetlen környeze­tükhöz való kapcsolatuk, alkalmazkodásuk ezután lé­nyegesen javulhat ugyan, de az alapprobléma nem változik. A statisztikák sze­rint minden 100 típusosán autista gyermekből 5 válik önálló felnőtté, 25-30 jelen­tős fejlődést mutat, de tá­maszt, ellenőrzést igényel, a többiek súlyosan fogyaté­kosok, és ellátásra szorulnak. Hazánkban a képességfejlesztő iskolákban mindössze az autisták egy százaléka tanulja a beilleszke­dést, pedig az új oktatási törvény szerint az autista tanköteles. Speciális, bentlakásos intézmények alig vannak. Külföldi adatok alapján számolva 20-22.000 autisztikus személy él Magyarországon. Az autizmus skálája a mély fogyatékosságtól az ép intel- lektusú ember enyhe szociális készségza­varáig terjed. Fiúkban két és félszer gyako­ribb, mint a lányokban. Tanítható a közösségbe való beilleszkedés Az Élet-esély Autistákat Segítő Egyesü­let Fészek lakóotthona idén január elsejé­től kapta meg a működési engedélyt, gya­korlatilag február közepe óta üzemelnek - mondja Hamvas Éva (kis képünkön), az Egy autista feljegyzéseiből Esetemben az éjszakai zajok, pl. a szomszéd lépéseinek zaja, vagy az autók, olyan mértékig zavarnak, hogy nem tudok aludni. Az agyam állandóan minden zajt dekódol, képtelen arra, hogy ki­válassza azt, mi a fontos. Erre is találtam egy megoldást: mono­ton hangokkal nyomtam el az éles zajokat; kerestem egy olyan lemezt, amelyen a tengerpartra kicsapódó hullámok zaja hallha­tó, egész éjjelre feltettem ezt a CD-t, és kiválóan aludtam. Nem hallottam semmit, és mikora CD, amelyet az ébredés időpontjára programoztam be, megállt, felébredtem. Számunkra az, hogy „idétlenkedünk” az emberek előtt, absztrakt dolog. Nem veszem észre, hogy furcsán néznek rám az embe­rek. Nem látom a tekintetüket. Ha a metróra várva hintázom az egész testemmel, nem látom a többi embert. De ha ismerősökkel vagyok, akkor jobban odafigyelek, és látom. Órákon át képes vagyok fáradtság nélkül gyalogolni, de amikor elfáradok, megérzem. Egyébként állandóan megkérdezem a töb­bieket, akikkel gyalogolok, hogy minden rendben van-e, nem fá- radtak-e, mert képtelen vagyok az arcukon látni, vagy a reakció­jukból megérteni. Nem látom, ha valaki fáradt, haragszik, vagy be­teg. Ez nagyon nehéz, ebben segítségre van szükségem. otthon vezetője. Az ünnepélyes átadásra május 26-án kerül sor, akkor itt lesz Göncz Árpádné is. A szülők hozták, létre az egye­sületet, s a Kézenfogva Ala­pítványnál pá­lyázták meg azt a pénzt, amelyből az épületet vásá­rolták. Voltakép­pen a holland Philadelphia Ala­pítvány segítségé­vel ilyen módon 37 lakóotthont hoztak létre az országban, me­lyek középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékosok ré­szére épültek, de vannak tisztán autistaházak is; a kozármislenyi ve­gyes. A fenntar­tást részben az állami fejkvótából finanszírozzák, de az természete­sen nem elég, ezért folyamato­san pályáznak, továbbá a szülők és a nagykorú fia­talok is besegíte­nek. A tizennyolc éven felüliek jö­vedelmük nyolc­van százalékáig fizethetnek rokkantsági nyugdíjból, árvaellátásból, családi pótlék­ból. A fenntartás költségeihez tartozik még a dolgozók bére is, itt tíz fiatalra hét dolgozó jut. Az engedély szerint egyéves kortól fogadhatnak gyerekeket, akik aztán életük végéig itt maradhatnak. Jelenleg tízéves a legfiatalabb, huszonhat a legidő­sebb. A tízfős otthonban jelenleg négy az autista. A pécsi Éltes Mátyás Iskolaköz­pont autista cso­portjában csak 16 éves korig marad­hatnak, utána nem foglalkozik velük senki, Magyaror­szágon ma még csak Csorváson és Miskolcon fogad­nak be felnőtt autistákat. Egyedül ugyanis képtelenek magukat fenntarta­ni, életük végéig segítségre szorul­nak. A közösségbe való beilleszkedés tanítható, de még az olyan egyszerű­nek tűnő művele­tet is, mint a kávé­főzést, egyénre szabott füzetből, a különböző fáziso­kat ábrázoló raj­zok alapján tudják végrehajtani, még húsz év gyakorlat után is. A lépések száma per­sze személyenként változik. FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ nal leemelt rágógumit ne bontsa ki, türe­lemmel várja ki, amíg kifizetik. Meg kell tanítani őket arra is, hogy akivel beszél­nek, arra rá is nézzenek, hiszen még a szülővel sem veszik fel a szemkontak­tust. Vannak sztereotip mozdulataik is, cérnaszálat vagy rongyot ráznak, s nem ritka az önagresszió, amikor a saját haju­kat tépik, vagy ütemesen verik a fejüket a falba. A fájdalomküszöbük alacso­nyabb, ezért például nem lehet hagyni, hogy önállóan zuhanyozzanak, mert nem zavarja őket sem a hideg sem a for­ró víz, így azt be kell nekik állítani. Az egész életüket áthatják a rituálék, a meg­szokások. Ha egy tárgy nincs a megszo­kott helyén, nagyon nagy gondot okoz­hat. A céljuk az, hogy minél önállóbb életvitelre tanítsák a gyerekeket, az egy­szerűbb munkákra is beállíthatók legye­nek, ebben segítséget várnak a kozármis­lenyi vállalkozóktól is. Az autisták jól bírják a monotóniát, az olyan munkákat, amelyek csupán néhány munkafázisból állnak. Szeretnének a kertben műhelyt kialakítani, egy pályázat révén nemsoká­ra égetőkemencét hoznak létre, amely­nek segítségével kiégethetik a gyerekek munkáit, többnyire kisebb ajándéktár­gyakat. Az udvarban virágzanak a gyümölcs­fák. Majd befőttet és lekvárt is készíte­nek - mondja Hamvas Éva. Imádnak itt labdázni a gyerekek, nagyon nagy öröm ez számukra. De ami a legjobban meg­nyugtatja őket, az a zene, de csak a ko­molyzene. Főként Bach és Mozart. CSERI LÁSZLÓ DUNAI IMRE Közhasznú fizika Már annyiszor leírták, hogy előbb-utóbb belekerül a fizika tananyagba is: Pécs Önkor­mányzatának költségvetésében egyre nagyobb a súlya a műkö­dési jellegű kiadásoknak. Töb­bek között ezen morfondíroz­nak ma a képviselők a tavalyi költségvetési zárszámadáskor. Az egyik bűnbak a túl drá­gán működő intézményrend­szer. Ez persze viszonylagos. Az ellenkezőjét azonban már csak azért sem lehet mondani, mert akkor lehúzhatnák a rolót a különféle átvilágító cégek, ame­lyek jól megélnek á takarékos- sági tanácsok osztogatásából, a pazarlás ellenségképével rio­gatva. Valójában jobbára a „nem a száj nagy, hanem a zsemle ki­csi” problémával találkozunk. Hiszen önmagában teljesen ter­mészetes arány, hogy egy váro­si önkormányzat oktatási, kul­turális, szociális és sportintéz­ményei működésére költi költ­ségvetésének 47-48 százalékát. Többek között azért létezik, hogy ezt tegye. Az meg ideális állapot, hogy működésre megy el a költségvetés 90 százaléka. Ebből azt lehetne feltételezni, hogy már minden megvan a városban, ami szükséges, csak fenn kell tartani, és a maradék 10 százalékból folyton megújí­tani. A baj csak az, hogy ettől még igen távol járunk. Mivel a zsemle csak nem akar cipóvá cseperedni, folyta­tódnak az étvágycsökkentő kú­rák. Most összevonások helyett néhány közművelődési intéz­mény közhasznú társasággá átalakítása került fel a menüre. Egy recept azonban szerencsére idejekorán megbukott: az in­tézményeket integráltan üze­meltető, működtető gazdasági szervezet. Kiderült, hogy az „al­mát” és a „körtét” nem lehet egységgyümölcsben elszámolni a közművelődésben. A tervezett huszonöt fő helyett is csak ket­tővel lehetne csökkenteni a fog­lalkoztatottak számát, hiszen csak a „pénzügyész”papírján pofonegyszerű kimutatni, hogy három intézménynek elég len­ne egy-egy speciális szakember. Az előadások ugyanis általá­ban este és nagyjából ugyanak­kor vannak. A fizika alaptörvé­nyei pedig még képesek ellen­állni a gazdaságossági ötletek­nek: egy hangtechnikus egy ugyanazon időben csak egy he­lyen tartózkodhat. KOZMA FERENC Te kit válasz Nyakunkon a köztársasági el­nök megválasztása. S bár az idősebbek számára az emléke­zetes „négyigenes" népszava­zással a parlament nyakába varrtuk a jelölés és választás minden terhét és nyűgeit, egyre több helyen (fórumon) adhat­juk le a voksunkat mi is. Köz­vélemény-kutatások firtatják, vajon elégedettek lennénk-e a kisgazdák jelöltjével (jelöltjei­vel?), avagy mást szeretnénk. Örvendünk-e annak, hogy a szocialisták ellenjelöltet állíta­nak, s hogy megvan már az a személy is, aki ezt az ellenje­löltséget vállalja. Megjelent mostanában az internet közéle­ti fórumaiban is sok helyütt a kérdés, hogy vajon Te kit vá­lasztanál köztársasági elnöknek?, s azonnal kattint­hat az ember az egérrel, vagy megírhatja véleményét az or­szág jövőjét érintő kérdésben. Egyébként a vita lényege, hogy vajon „ToJo” lesz-e a befutó, avagy a másik jelölt, akit a hí­rek szerint rövidesen megnevez a kisgazdapárt. Valamikor 1989-ben, amikor sokan úgy hitték, hogy esetleg alanyi jogon lehet majd jelölt­ként indulni a nemes megmé­rettetésben, Friderikusz Sándor a maga módján pályázatot hir­detett, amelyre bárki jelentkez­hetett. Volt köztük alföldi ju­hász, pesti háziasszony vagy dél-dunántúli iparosmester, sőt eladdig teljesen ismeretlen pé­csi polgár is talán, mindeneset­re mindegyiküket a jó szándék mellett a feltűnési vágy vitt el Friderikuszig, s ekként önélet­rajzukkal, politikai hitvallá­sukkal és jövőbeni elképzelése­ikkel is felellek a feltett kérdé­sekre. Tény, hogy jobb Magyar- országról álmodtak. A szövege­ket aztán Friderikusz mókásan megszerkesztette, és amikor ki­jött a nyomdából a kötetecske, azon frissiben odatette a parla­menti folyósóra, hogy az éppen arra járó honatyák markolja­nak belőle, s elolvasván megis­merjék a nép hangját. Valójában a dolog jó kis mó­ka volt, akár a mostani közvé­lemény-kutatások, ellenjelölé­sek és egyéb ellenvetések. Viha­rok a biliben. Mert már (boríté­kolom) valójában két éve el­dőlt, hogy ki lesz Magyarorszá­gon Göncz Árpád utódja. Ha tetszik, ha nem. hetedik oldal HOLNAP Riport Az özvegynek kétszáz-' ötvenezres áramdíjtartozása van,lakásában három éve nincs se villany, se víz, se gáz. Ráadásul hátba szúr­ták, hárman is megerősza­kolták, élettársának pedig meggyűlt a baja a vermelő­vei, a sógorral és a bíróság­gal is. Portré Az apja és a nagyapja is pék volt, mégis „vizes" lett Nyirati István, a kiválóan kosarazó építőmérnök, aki jelenleg a Pécsi Vízmű ve­zérigazgatója. Pedig utóbbi posztra sem a franciák, sem a város nem akarta. Portré Amikor a zene szemmel látható A diaporáma műfajában aratta első sikereit, de időközben a fotózás más szféráiban is befutott. Száznál több nemzet­közi és mintegy negyven hazai fotódíjat nyert. Most állan­dó kiállítása nyílt a PTE Természettudományi Karának ta­nácstermében szülőföldjéről, Baranyáról. Készül egy köny­ve is: Európa-térkép fotós szemmel.- A művészettel többnyire isko­láskorban szövődnek az első kapcsolatok.- Mindig a zene és az irodalom vonzásában éltem, zeneiskolát végeztem zongora szakon. A könnyűzene eltántorított a pályá­tól, költők verseinek megzenésí­téseivel foglalkoztam, s ezt még napjainkban sem adtam fel.- Mikor jött el a fordulópont?- A fotózáshoz az indíttatás John Lennon halála volt, ekkor szakmai alapok nélkül készítet­tem az érzéseimről egy fotómon­tázst. Majd a diaporáma asszoci­ációs lehetőségei ragadtak meg. Sorozatban- Végül a természet titkainak kutatását választotta.- Látván a csodás geológiai képződményeket, hangokat, ze­nét is hallok, s a fül és a szem él­ményét próbálom összekapcsol­ni.- Meglehetősen nagyvonalú terv a Föld szépségének megörökí­tését célul tűzni. dí­nyertem jakat nem­zetközi fesz­tiválokon, így sokáig le­horgonyoz­tam ennél a műfajnál. Érezve a hiányosságait, később mégis elölről kezdtem mindent a fotó­zásban. Mánfai György 1952. január 2-án született Pécsett, ahol a Kodolányi János Gimnáziumban érettségizett. A Pécsi Tudományegyetem Földrajz Intézetének fotósa -12 éve ezen a tanszéken tevékenykedik. Nagy György Sándor-díjas, a természet csodáit és harmóniáját igyek­szik megörökíteni. 19 éves leánya, Petra zongoraművésznek készül.- Adtam magamnak 1994-ben 10 évet, hogy először bejárom Eu­rópa minden szegletét. Úgy tűnik, az első szakaszt idő előtt teljesí­tem, már csak Izland, Írország és Albánia van vissza. .- Mitől ez a mélységes harmó­nia a képein?- Vélhetően ez is a zenei múl­tamnak köszönhető. Mindenben az ébredést szeretem, mint ami­kor egy szimfóniában kibontako­zik a tétel. Sok zene eleve a termé­szet szépségeiről szól, nekem már csak meg kell hozzá találni a megfelelő, hély- színt. Megosztja ezeket az élmé­nyeit a nagykö­zönséggel is?- Európáról most két könyvet állítunk össze a fotóim alapján. Nyárra várható az első kiad­vány, a Földközi-tenger szige­teiről.- Ilyen látványos szakma mel­lett az embernek nincs szüksége kikapcsolódásra?- Nem hobbim, inkább szenve­délyem a versolvasás. József Atti­la és Pilinszky költészetét kedve­lem leginkább. MÉSZÁROS B. ENDRE

Next

/
Thumbnails
Contents