Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)
2000-04-25 / 113. szám
H 2000. ÁPRIUS 25., KEDD BÁRÁNY I I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 5. oldal A zászlók ára Elszigetelődő városrészek Hogy ne legyenek gettók Az 1990-es évek közepétől több civil szervezet is jelezte, hogy a külvárosi és város- környéki, egykor a bányavállalathoz tartozó kolóniák, lakóterületek állapotának romlása, szociális és fizikai leépülése olyan egymással összefüggő problémahalmaz, amelynek kezelése, az elindult negatív folyamatok megállítása átgondolt cselekvési programot kíván, a feladatok végrehajtása pedig az érintett hatóságok, intézmények, civil szervezetek közötti szoros együttműködést igényel. Pécs Nyilvánvalóvá vált, hogy a rendszerváltással elinduló gazdasági és társadalmi átalakulások a városon belüli területi-társadalmi egyenlőtlenségekhez vezetnek, s a folyamatok egy idő után kezelhetetlenné válhatnak, felbecsülhetetlen károkat okozva a városnak, mondja Pörös Béla (képünkön), a Baranya Megyei Közgyűlés alel- nöke, aki javaslatot dolgozott ki a fenti problémák kezelésére. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a problémát nem lehet csupán a lakáspolitika, a környezetvédelem vagy a szociálpolitika eszközeivel kezelni: olyan komplex program kidolgozására van szükség, amely egyszerre kínál megoldást az ott élő embereket sújtó bajokra. A legnagyobb veszély talán az, hogy az érintett területek, és az ott élők tartósan elszigetelődnek, és elérhetetlenné válnak a hatóságok, az intézmények és a potenciális segítők számára is. Az elszigetelődési folyamat gyakorlatilag már a végéhez közeledik István-aknán, Rücker-aknán és György-telepen, de úgynevezett belső gettók kialakulása figyelhető meg Pécsbánya és Vasas esetében. A helyzet ellentmondásos jellegére utal, hogy a különböző segítő intézmények és szervezetek számára azok a területek jelentenek fehér foltot, ahol a legtöbb szociális támogatásra szoruló ember él. A gettósodás, állítja Pörös Béla, nemcsak az érintett lakossági csoportok számára jelent veszélyt, hanem a város társadalmának egészére is. Hiszen a gettók megjelenése megosztja a társadalmat a „gettón belüliekre” és a „gettó falain kívül élőkre”, de a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a probléma tovább eszkalálódhat az emberek egy részének fejében. S mivel a külterületeken jelentős számban élnek romák, könnyen etnikai konfliktusok forrása lehet, és fokozhatja a cigányokkal szembeni előítéleteket, bár a probléma nem egyszerűsíthető le romakérdésre. A nyugat-európai és az észak-amerikai városok jó részében évtizedekkel ezelőtt hasonló problémákkal kellett szembenézni. A hazai városok a gettósodás kezelésére nem készülhettek föl, a tapasztalatok a programok és a szükséges anyagi források hiányában ezek a kezeletlen problémák jelentős mértékben hozzájáCSALÁDOK SZÁMA PÉCSETT, AMELYEKBEN VESZÉLYEZTETETT KISKORÚAK ÉLNEK Ev Családok száma 1990 443 1992 576 1993 3589 1994 2874 1996 6128 1997 7324 Az 1990-1997 közötti emelkedés 16,5-szeres Forrás:lfjúságért Egyesület rulhatnak egyes társadalmi csoportok végleges leszakadásához, a nagyvárosokon belüli társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődéséhez. Az EU területfejlesztési politikájának fontos része a városokon belül lejátszódó izolációs folyamatok negatív hatásait mérséklő programok kialakítása, különös tekintettel a csatlakozni kívánó kelet- és közép-európai országok városaiban tapasztalható egyre nagyobb szegénységre, városrészek leépülésére, az olyan devianciák megjelenésére, mint a drog, a prostitúció, a hajléktalanság, az agresszió, az erősödő rasszizmus. A tervezett program, mint egy lehetséges EU mintaprogram jöhet szóba, ebben a munkában számítanak a Pécs-baranyai Európai Fejlesztési Iroda hathatós segítségére is. A javaslat egyébként a Pécs-baranyai Európa Integrációs Bizottság legutóbbi ülésén elfogadásra is került, mint egy lehetséges EU-projekt Pécs városában és Baranya megyében. CSERI LÁSZLÓ Könnyebb út a halálig Új gondozási modell nyolc intézményben A Baranya Megyei Önkormányzat által működtetett Szederkényi Időskorúak Otthona komoly összeget nyert a Soros Alapítványhoz sikerrel benyújtott pályázatával. Baranyai körkép Úgy tűnik, nem olcsó ma egy megfelelő méretű zászlót csináltatni. Különösen megfontoltan kell válogatni az árajánlatok között, ha 300 lobogóról van szó. Egyelőre csak vizsgálja annak lehetőségét a megyei önkormányzat, hogy a jövő év végére minden baranyai település rendelkezhessen a megye zászlajával. Ehhez az indítást a közgyűlés március végi döntése jelentette: határozatban kérték fel az elnököt a piaci kínálat felmérésére. A munkát végül is a főjegyzői iroda vállalta magára, s nyolc olyan céget kerestek meg, amelyek zászlókészítéssel is foglalkoznak. A cél persze az, hogy lehetőleg egy szállítóra találjanak, mert ez esetben a nagy tételben történő legyártás kedvezménnyel járhat. Feltűnő szóródást mutatnak a visszaérkezett válaszok. Azzal együtt is, hogy április 19-ig mindössze három cég adott írásbeli árajánlatot, néhány pedig kiegészítő információkat ugyan kért, de Baranyai körkép ej Előreláthatólag csak a sásdi és a sellyei kistérségek közmunkaprogramra beadott pályázatai lesznek sikeresek, a többi baranyai beadvány hátrébb került a regionális közmunkatanács által felállított rangsorban.- A sásdi és a sellyei kistérségekben az országos átlagnál jóval magasabb a munkanélküliség, pályázataik ezért kerültek a rangsor élére - nyilatkozta lapunknak Hídvégi Péter (képünkön), a Baranya Megyei Munkaügyi Központ igazgatója. - A közmunkaprogram megvalósítására a régió három megyéjének 260 millió forint áll rendelkezésére, minden megyéből két-két pályázat került a nyertesek közé. A nyolc beérkezett baranyai program többsége belvízelvezetésre és a települések terep- rendezésére vonatkozott. A komlói pályázat harmadikként szerepel a listán, elképzelhető, hogy ők is bekerülnek a támogatottak közé. A pécsi, a mohácsi és a szentlőrinci pályázatok - annak ellenére, hogy a kiírás feltételeinek megfeleltek - sikertelenek. Az igazgató hozzátette, hogy a Szociális és Családügyi Minisztériumban néválaszát nem küldte meg. Kérdés persze, hogy az egyik cégnek a megadott elvárások miért elegendőek, a másiknak pedig ugyanezek miért kevesek. A komolynak tekinthető ajánlatok szerint 300 darab, 100x200 centiméteres megyezászló ára egyenként 5000-15.000 forint között mozog. Igaz, a legmagasabb összeget kérő cég selyemből készítené a lobogót, s annak mindkét oldalán rajta lenne Baranya címere. A beérkezett árajánlatok azonban csak egy-két hónapig érvényesek, nyilván a cégek a rnillennium zászlógyártás-lázának hullámán lovagolnak. A zászlókat egyébként 2-8 hét alatt szállítanák le. Kellenek azonban a rudak is, ezek ára is különböző. A beépíthető árbocokat közel 15 ezer forintért, az alumínium fali rudakat 2600-3500 forint között lehet beszerezni, bár ezek az ajánlatok szerint esztergált díszítésűek. Ha mindegyik tétel esetében a középárakat vesszük figyelembe, a zászlók mintegy 3 millióba, az árbocok pedig 300 ezer forintba kerülnek. hány napon belül megszületik a végleges döntés, az érintett településeken a munka május elsejétől elkezdődik. A sellyei kistérséghez tartozó 29 településen 176 fő foglalkoztatását tervezik, a dolgozók szeptember végéig - az elmúlt három évhez hasonlóan - közterületrendezéssel és ároktisztítással foglalkoznának. Nórántné dr. Hajós Klára, Sellye polgármestere kérdésünkre elmondta, hogy elsősorban tartós munkanélkülieket foglalkoztatnának, a segédmunkások bruttó 27 ezer, a szakmunkások 30 ezer forintot keresnek majd, ez a munkanélküli segély közel kétszerese. Sásdon és a környékbeli 20 településen - az igényelt 40 millió forintból -130 munkanélküli foglalkoztatását tervezik. - A dolgozók a kül- és a belterületi vízfolyások karbantartásával foglalkoznának, havonta mintegy 26 ezer forintot keresnének - mondta Bregó János, a sásdi önkormányzat illetékese.- Komló idén harmadik alkalommal adta be a pályázatot, a siker mindig egy hajszálon múlott- közölte Polics József, a komlói városüzemeltetési iroda vezetője.- A város 15 százalékos munkanélküliségi rátája - ami közel négyezer munkanélkülit jelent - néhány tizeddel elmarad a sellyei és a sásdi arányok mögött, ezért kerültünk a harmadik helyre. Az igényelt 40 millió forintból 111 embernek adott volna munkát az önkormányzat. ________wald kata Sze derkény Az intézmény arra vállalkozott, hogy a megyei önkormányzat nyolc szociális intézményében szakelőadások segítségével egy gondozási modellt - neve hospice - és az ehhez kapcsolódó szellemiséget - thanatológia - segítenek kialakítani.- A hospice a hosszú ideig ápolásra szoruló betegek számára könnyíti meg a halálhoz vezető utat - kaptuk a tájékoztatást Fató Kálmántól, a szederkényi otthon igazgatójától. - Ennek feltétele a megfelelő testi és lelki ápolás, gondozás, az életminőség javítása, a szenvedések enyhítése, emberi méltóságuk megőrzése. A hospice nem csak a betegre, hanem hozzátartozóira is figyel, segíti őket a betegek ápolásában, a gyász időszakában. A thanatológia a halállal, gyásszal kapcsolatos tapasztalatokat foglalja egybe, foglalkozik a betegek testi, lelki, érzelmi változásaival, a halál felé tartó út állomásaival, ezek felismerésével és azzal, hogy ilyen körülmények között milyen, az ápolthoz igazított orvosi és gondozói magatartásra, szakmai gyakorlatra van szükség. A programban jeles szakemberek tartanak előadásokat a nyolc intézmény szakdolgozóinak. Többek között dr. Blasszauer Béla az életvégi döntések dilemmáiról, dr. Jakab Tibor a végakarat intézményéről, dr. Kóczán György a gyászról és a kóros gyászreakciókról, Futó Kálmán pedig az időskorúak életében bekövetkező biológiai, pszichológiai és szociális elváltozásokról. M. A. Hírcsatorna SÁSDI MUNKAVÁLLALÁSOK. A Sásdi Vízi Társulat Bikaion, az egyik tó közelében a patak medrét tisztítja és kotorja. Mánián, a sípálya szomszédságában pedig a vízfolyás partoldalát fogják kikövezni. A mederrendezésekkel a kiöntéseket előzik meg. (cs) PATAKRENDEZÉS PÉCSETT. A megyeszékhelyen az egyik rácvárosi vízfolyás medrét megtisztították a vízműtelepnél lévő vasúti hídtól a Pécsi-vízig terjedő szakaszon. Két új védőgátat is emeltek. (cs) DENCSHÁZAI FAÜLTETÉS. Az önkormányzat csaknem száz virágos kőrist telepített az elöregedett és beteg gesztenyék, cseresznye- és szilvafák helyébe. Mindehhez saját erőből biztosított pénzt a község vezetősége. (cs) VILLÁNY ÉGFIGYELŐ FIATALJAI. A nemrég szerveződött csillagászati szakkör, melynek tagjai között palkonyai, mároki és magyarbólyi fiatalok is vannak -, hamarosan ausztriai és németországi amatőr csillagleső csoportokkal veszik fel a kapcsolatot. (cs) KŐVÁGÓSZŐLŐS ERDEI ÚTJAI. A település Zsongorkő Baráti Körének tagjai nemrég bejárták a Babás szerkövekhez és a Pálos kolostorhoz vezető tu- ristautakat. Csaknem négy kilométeres hosszúságban összeszedték a szemetet. (cs) TURISTAMAJÁLIS ÉGERTETŐN. Akadályverseny, túra a Pálos-kolostor romjaihoz, hőlégballonozás, főzőverseny szerepel a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség május elsejei égertetői rendezvényének programjában, amire a rendezők nemcsak tagjaikat, hanem valamennyi természetet kedvelőt várnak. ■ „Olyan hirtelen rabolt el a halál, időd sem volt, hogy tőlünk elbúcsúzzál.” Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapánk, vőnk, testvérünk, sógorunk, unokavőm, kedves rokonunk és barátunk KENYERES LÁSZLÓ (volt csonkamindszenti) nagyvátyi lakos, 43 évesen, váratlanul elhunyt. Temetése 2000. április 26-án délután 15 órakor lesz a nagyvátyi temetőben. Gyászolják felesége és gyermekei. (4288) M. A. A nyolcból kettőnek sikerült Nyúlik a biogiliszta A hét közepén újabb megbeszélést tartottak Győrben a hírhedt biogilisztaügy károsultjainak küldöttei. A hiteleket annak idején felvevők haladékot kaptak: ha tartozásukból 100 ezer forintot három év alatt visszafizetnek, a többi adósságot elengedik. Baranyai körkép Termeczky Alfréd, a megkárosítottak által létrehozott országos szövetség - van Baranya megyéből is tagja - elnöke elképesztő számot mond. Összesítéseik szerint 20 milliárd forint körül van az az ösz- szeg, amellyel becsapták a biogiliszták tenyésztésére vállalkozókat. Ezt a nagyságrendet csak tamáskodva lehet fogadni, de Termeczky úr hozzáteszi: vajon akkor miért lett több mint húsz ember öngyilkos?- Annak idején 54 úgynevezett integrátor vette fel a különböző pénzintézetek által a kistermelőknek kiutalt összegeket. A vállalkozók tehát nem a pénzt kapták meg, hanem a tenyészanyagot. Volt akihez 200 ezer darab érkezett, mások csak 4-5 ezerre bukkantak a küldeményben. Egy tétel biogiliszta 200 ezer forintba került. Eleve bukásra voltak ítélve - a hitelt egészen bizonyos, hogy képtelenek törleszteni. Márpedig voltak, akik milliókat áldoztak a gyors meggazdagodás lehetőségét hirdető üzletre. Mintegy félszázezren vágtak bele a biogiliszta-tenyésztésbe. Termeczky Alfréd szerint csak kevesen kapcsoltak időben és szálltak ki, a ténylegesen megkárosított családok száma 30-35 ezer között mozog.- Pereket indítottunk - összegez a szövetség elnöke -, de senkit sem zártak be. Most már belefáradtak az emberek az évtizedes szélmalomharcba. Pedig ma is van közöttük olyan, aki 2,6 millió forinttal tartozik. Győrben hiába adnák a visszafizetési könnyítést, nagyon sokaktól a 100 ezer forintot is hiába várja a hitelnyújtó. Vagy nem tudnak, vagy nem akarnak fizetni a károsultak, mert álláspontjuk szerint ha már egyszer hivatalosan is csalásnak minősítették a biogiliszta- piramis szervezését, miért is tör- lesztenének kicsalt pénz után?- Személyes meghallgatást kértem a miniszterelnök úrtól és a földművelésügyi minisztertől - mondja Termeczky Alfréd -, mert ezzel a 100 ezer forinttal is csak tovább nyúzzák az embereket. Eddig egyik helyről sem méltattak bennünket válaszra. m.a. TÖBB VÖDÖR VÍZ A HŐSÉG ELLEN. A hagyományhoz híven tegnap sem maradhatott el a húsvéti locsolás. Van ahol kellemes illatú kölnivel, parfümmel, de a legtöbb helyen szódával, vízzel keresték fel a fiúk a lányos házakat. _______________________________________________fotó, műlier amdwea v V >
