Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)
2000-04-03 / 92. szám
6. oldal - Új Dunántúli Napló B E F E K T E T É S 2000. ÁPRILIS 3., HÉTFŐ Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Hírbörze ÚJ BUX-KOSÁR. Bekerülnek az új BUX-kosárba az Antenna Hungária Rt. és a Mezőgép Rt. részvényei. Az április 3-tól életbe lépő új kosárban a Matáv 27,85%-os részaránnyal szerepel, míg az utolsó október elsejei változás óta az OTP 17,45%- os részaránnyal megelőzte a harmadik helyre lecsúszó 17,04%-os részaránnyal szereplő Mol-t. A BorsodChem 4,58%- kal, míg a TVK 3,09%-kal szerepel az új kosárban. Az Antenna Hungária 1%-os, míg a Mezőgép 0,37%-os arányt képviselhet. A MOL-É A SLOVNAFT. A Mól kérésére pénteken egész napra felfüggesztették a társaság részvényének kereskedését a Budapesti Értéktőzsdén. A társaságtól kapott tájékoztatás szerint a felfüggesztésre azért van szükség, mert kereskedési idő alatt a társaság részvényének megítélését befolyásoló hír jelenhet meg. Mint utólag kiderült, az olajcég részvényeinek kereskedését alapvetően befolyásolta volna az a tény, hogy a magyar cég többségi részesedést szerzett a szlovák olajtársaságban, a Slóvnaft-ban. FELFÜGGESZTÉS. Felfüggesztette a Bre-Wor Observer Brókerház Rt. kereskedési jogát a részvény- és a származékos piacon a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) ügyvezető igazgatója. A tőzsde vezetője határozatát azzal indokolta, hogy a brókercégnél tavaly október 7-15. között helyszíni vizsgálatot végeztek 1999 július 1. és október 11. közötti időszakra vonatkozóan. A vizsgálat alapján a tőzsde megállapította, hogy hat napon át a tőzsdetag saját pénzeszközeinek hiánya miatt ideiglenesen ügyfelei pénzét használta a cég saját maga és más ügyfelei érdekében. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a brókercég pénzeszközei a feltárt eseteket követően október 8-án és 11-én már meghaladták az ügyfelek pénzköveteléseinek mértékét. GRAPHISOFT A TŐZSDÉN. A korábbi terveknél egy hónappal később, májusban vezetik be a Graphisoft részvényeit a Budapesti Értéktőzsdére. A Graphisoft a meglévő részvényeinek bevezetését alapvetően azért határozta el, hogy kielégítse a feltörekvő piacokon befektetni szándékozó USA-beli és európai pénzalapok, ületve a magyar kisbefektetők megnövekedett igényeit. ______■ Re gionálissá válnak a tőzsdék A Befektetővédelmi Alapot az államnak kellene feltölteni Az elkövetkező évtizedekben egyre inkább érvényesül a nemzetközi hatás a kis európai tőzsdéken, éppen emiatt van szükség a magyar érték- és árupiac újraszabályozására - jelentette ki Pacsi Zoltán (képünkön) egy múlt héten Pécsett tartott előadásában. A hazai tőzsde kialakításában nagy szerepet játszó szakember a Pénzügyminisztérium mellett működő tőzsdeszabályozási munkacsoport vezetője. A szakértő maga is dilemmáit hangoztatta, amikor a tőzsdepiac fejlődési lehetőségeit elemezte. A világ piacainak mozgásából ugyanis még nem lehet megállapítani egyértelműen, milyen irányban fognak haladni a jövőben a tőzsdék. Megfigyelhető például a nagy piacok egyesülési törekvése, amelyre példa a londoni és a frankfurti tőzsdék már jelenleg is működő együttműködése. Ez tulajdonképpen logikus következmény is, hiszen a világ gazdasága erőteljesen globalizálódik, némelyik multinacionális cég ma már nagyobb forgalommal rendelkezik, mint egy közepes nagyságú nemzetállam. Ezt a folyamatot a tőzsdének is követnie kell, s a szabályozási rendszer átalakításánál ezt már figyelembe kell venni. Ugyanakkor a multik mellett a tőkefolyamatokban a regionális és nemzeti vállalkozások is részt vesznek. Az ilyen cégeknek viszont jobban megfelelnek a kisebb, csak meghatározott területen működő tőzsdék. Pacsi szerint a jelenlegi ismeretek alapján úgy tűnik, a meghatározó multik a közös tőzsdén fognak szerepelni, míg a kisebb vállalkozások a nemzeti, esetleg a regionális piacokon. Hogy a forgalomban hol a határ, azt még nem lehet tudni, ám az már határozottan látszik, hogy a tőzsdei a jövőben is jóval túlszárnyalja majd a naturális áruforgalmat. A chichagói gabonatőzsde forgalma például már ma is hatszorosa a gabona tényleges adás-vételéből származó pénzfórgalomnak, s ez a különbség napról napra nagyobb lesz. Mindez a magyar árutőzsdére is egyre inkább jellemző lesz, Pacsi Zoltán a szabályozás egyik sarkalatos pontjaként említette a forgalom kordában tartását. Az általa vezetett munkacsoport többek között azzal a banálisnak ható kérdéssel is foglalkozik, hogy tulajdonképpen mit is nevezünk értékpapírnak. A törvény által meghatározott definíció ma már kiegészítésre szorul, ugyanis a részvényeken kívül számtalan olyan okirat van forgalomban, amely önmagában is értéket képvisel, tehát elvileg vásárolható, eladható lehetne. Éppen ezért a bizottság azt javasolja, hogy csak formai, tartalmi megfeleléseket kell előírni, hogy milyen korlátozásoknak, kötelezettségeknek kell megfelelnie a kibocsátónak. Pacsi szerint az értékpapír-forgalomban alapvetően nincs szabályozásmódosításra szükség, jobbára csak az elektronikus forgalommal kapcsolatban kell néhány módosítást végrehajtani. Azt viszont nagyon szükségesnek tartja, hogy az érték- és az árutőzsde közelítsen egymáshoz, hogy senki se juthasson előnyhöz a két piac eltérő szabályozásából. Jelenleg a pénzügyi körökben, de a bizottsági munkában is a legnagyobb vitát a brókercégek alaptőke követelménye váltotta ki. Sokan úgy vélekednek, hogy a tőkét a jelenleginél is magasabbra kell emelni, mert ezzel a befektetők pénzének biztonsága is növekszik. Ha ezt megvalósítanák, vélhetően csökkenne a brókercégek száma is, hiszen a magas belépési követelményeket egyre kevesebben tudnák majd teljesíteni. Pacsi viszont azon a véleményen van, hogy az alaptőkének tulajdonképpen nem sok köze van a biztonsághoz, hiszen a CB Bróker 50 milliójával, valamint a Globex 2 milliárdjá- val is felszámolásra jutott. Szerinte a szabályozást úgy kell átalakítani, hogy a brókercégeknek a folyamatos működéshez legyen elegendő tőkéjük, ne pedig a jobbára ingatlanokban, gépkocsikban lekötött pénz legyen a biztonság záloga. Viszont a Befektetővédelmi Alapot - amelybe minden brókercégnek kötelezően be kellett lépnie - valóban fel kellene tőkésíteni. Az eddig összegyűlt alap jelentős részét ugyanis a nagy cégbukások elvitték. Szerinte vagy a Nemzeti Banknak, vagy az államnak kellene a feltöltésében segítséget nyújtania. Kockázatos a jelzáloghitelezés A kedvezményes lakáshitel-kínálattal együtt járó jelzálog- hitelezés felfutása rövid távon veszélyeztetheti a makrogazdasági egyensúlyt és jelentős jóléti veszteséget okozhat - egyebek között erre hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank lakáspiac-helyzetéről készült tanulmánya. Az ingatlanfinanszírozásban bekövetkező rezsimváltás, nevezetesen az előtakarékoskodás helyetti hitelre történő vásárlás egy egyszeri megtakarítás-csökkenést okoz - fogalmaz a tanulmány. Ez pedig a - ma még szinte terheletlen ingatlanvagyon fedezete mellett - felvett kölcsönök miatt jelentősen megnöveli a lakossági hitelállományt, ami rövid távú egyensúlyromlással fenyeget. Ráadásul a magas, minden bizonynyal változó kamatozású hitelállomány alapvetően befolyásolja a monetáris politika keretfeltételeit is. Kötött árfolyamrendszer esetében pedig a hazai monetáris politikának kevés lehetősége van a nemzetközi kamat-sokkok tompítására. Ezért a tanulmány készítői szerint fennáll annak a veszélye, hogy a lakossági kamatok esetleges megugrása egy erős, a hazai monetáris politika eszközeivel nehezen ellensúlyozható restrikciót eredményez. A tanulmány ezért elgondolkodtatónak tartja, hogy a lakossági hitelállomány jelentős növekedése mellett fenntartható-e a kötött árfolyamrendszer. A tanulmány szerzője szerint további veszélyt jelent az ingatlanárak továbbra is fennmaradó nagymértékű növekedése, amit azonban 3-5 éven belül egy jelentősebb áresés kövét majd. A jövendő piaci korrekcióval azonban elértéktelenednek a banki .fedezetek is, ami súlyos esetben akár jelentős pénzügyi válsághoz is vezethet. Ez ellen valószínűleg védelmet jelent a hazai bank- rendszer meghatározó külföldi, szakmai befektetői háttere. „Az aktív állami lakáspolitika liberális közgazdasági érvekkel nehezen igazolható”, szociális megfontolások alapján nem a lakáshoz jutást, hanem közvetlenül a lakhatást célszerű támogatni - foglalja össze a tanulmány következtetéseit a szerző. ■ Gyengültek A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BÜX az elmúlt héten 1,24 százalékkal csökkent, pénteken 10 ezer ponton zárt. Az elmúlt héten a részvénypiac forgalma csaknem 20 százalékkal csökkent, összesen 70,46 milliárd forint volt. Az öt vezető részvény ebből 44,97 milliárd forinttal részesült, ami az összforgalom 63,8 százaléka. A legnagyobb forgalma a Matávnak volt, a távközlési papírok 18,55 milliárd forint értékben cseréltek gazdát. A Mólra 9,35 milliárd forint értékben születtek üzletek, az olajrészvényekkel pénteken a tára részvények saság kérésére nem kereskedtek. Az OTP forgalma 8,9 milliárd, a Richteré 6,5 milliárd és a TVK-é 1,66 milliárd forint volt. A vezető részvények mindegyikének csökkent az árfolyama a múlt péntekhez képest. A Matáv 2,9 százalékot, a Mól 2,2 százalékot veszített értékéből, az előbbi árfolyama 2370 forintra, az utóbbié 5220 forintra csökkent. Az OTP 14.560 forinton zárt pénteken, az előző héthez képest 1,6 százalékkal mérséklődött az ára. A Richter 0,8 százalékkal gyengült, 17.750 forintot ért, a TVK 4950 forintos pénteki záró ára pedig 1 százalékos csökkenést jelent. VÁLTOZÓ KAMATOZÁSÚ ÉRTÉKPAPÍROK Kötvény Vételi nettó árfolyam Vételi árf.-hoz tartozó hozam (%) Eladási nettó árfolyam Eladási árf.-hoz tartozó hozam (%) Felhalm. kamat 2000/B 100,67 12,27 0,00 0,00 4,70 2000/C 99,88 12,88 0,00 0,00 8,12 2000/E 100,50 10,96 100,91 7,56 6,09 2000/F 101,11 12,88 102,30 9,88 1,53 2000/G 101,99 12,75 103,76 9,90 5,57 2000/1 100,16 10,50 0,00 0,00 7,45 2000/J 100,70 12,86 101,65 9,86 2,80 2001/C 105,73 11,49 109,57 8,99 4,48 2001/D 102,95 12,53 105,08 .9,90 2,06 2001/E 103,83 12,05 106,37 9,55 5,90 2001/F 104,17 11,79 107,15 9,29 2,71 2001/G 100,90 12,41 102,87 9,70 2,88 2001/H 102,02 11,94 104,71 9,44 4,03 2001/1 103,27 11,55 106,95 9,05 6,21 2002/F 106,51 10,91 111,25 8,53 3,72 2002/G 108,55 10,54 113,72 8,39 4,18 2002/H 103,06 11,07 107,48 8,59 5,82 2002/1 104,41 10,71 109,30 8,45 0,24 2002/J 97,50 11,38 101,30 8,88 1,46 2003/F 99,00 0,00 101,00 0,00 7,14 2003/H 98,50 0,00 100,50 0,00 0,54 2003/1 108,73 10,08 114,29 8,16 2,35 2003/J 99,82 10,28 104,87 8,29 1,92 2004/F 98,80 0,00 100,80 0,00 0,68 2004/G 99,00 0,00 101,00 0,00 0,25 2004/H 103,98 9,52 109,86 7,80 4,00 2005/C 100,00 0.00 0,00 0,00 9,95 2005/D 99,00 0,00 101,00 0,00 18,70 2005/E 102,12 8,89 108,25 7,40 1,42 2005/F 98,80 0,00 100,80 0,00 1,30 2009/B 107,40 8,47 114,64 7,36 1,22 Bruttó árfolyam = nettó árfolyam + esedékesség napjáig felhalmozott kamat. Esedékesség: készpénzfizetés esetén a tárgynap: átutalással történő fizetés esetén a szerződés megkötését követő 5. naptári nap. A Magyar Államkincstár hálózatában 5 millió forint névértékű államkötvény vételére, valamint 20 millió forint névértékű államkötvény eladására vállal kötelezettséget. A fenti eladási árfolyamok minimum 1b0 ezer forint névértékű diszkont kincstárjegy eladására jelentenek kötelezettségvállalást. A kereslet-kínálat változásának függvényében a napközbeni árfolyam-változtatás jogát a Magyar Államkincstár fenntartja. Figyblem! A Magyar Államkincstár 91 nap alatti hátralévő futamidejű állampapírokat nem kínál eladásra. JEGYBANKI KAMATOK (%) (Érvényben: 2000. március Fjétől) B Alapkamat 12,00 A hitelintézetek egy*évnél hosszabb lejáratú refinanszírozási hitelei 12,00 Egzisztenciahitel 3,00 START hitel 9,00 Váltók viszontleszámitolása 0-90 nap 20,00 AGIP TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI AKCIÓ KIVÁLÓ MINŐSÉG, AKCIÓS ÁRON! Április 3-25. között jelentős kedvezménnyel vásárolhatja meg a mezőgazdasági gépeihez nélkülözhetetlen kenőolajokat, zsírokat. AGIP kenőanyagok - ezt ajánljuk! Keresse fel márkakereskedőinket, viszonteladóinkat! Az akció a késztet erejéig tart. Információ; Agip Hungária Rt., Kenőanyag Üzletág Tel.: 06-23/505-561, Fax: 06-23/505-513 MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR DISZKONTKINCSTÁRJEGYEK ÁRFOLYAMA Lejárat Hátralévő napok Vételi árfolyam Vételi hozam % (EHM) Eladási árfolyam Eladási hozam % (EHM) 2000.04.19. 19 99,46 10,50 99,65 6,76 2000.05.03. 33 99,05 10,62 99,36 7,14 2000.05.17. 47 98,58 11,15 99,01 7,79 2000.05.24. 54 98,34 11,42 98,81 8,12 2000.05.31. 61 98,08 11,69 98,61 8,45 2000.06.07. 68 97,82 11,96 98,39 8,78 2000.06.14. 75 97,55 12,23 98,16 9,10 2000.06.21. 82 97,27 12,50 97,93 9,43 2000.06.28. 89 96,98 12,77 97,68 9,76 2000.07.12. 103 96,50 12,86 97,29 9,86 2000.08.09. 131 95,58 12,87 96,58 9,87 2000.09.06. 159 94,68 12,89 95,87 9,89 2000.10.04. 187 93,81 12,89 95,17 9,90 2000.11.01. 215 92,98 12,81 94,49 9,90 2000.12.27. 271 91,41 12,66 93,15 9,90 2001.02.21. 327 89,93 12,50 91,85 9,90 A Magyar Államkincstár fiókhálózatában 5 millió FI névértékű állampapír vételére, valamint 20 millió Ft névértékű eladására vállal kötelezettséget. A kereslet-kinálat változásának függvényében a napközbeni árfolyamváltoztatás jogát a Magyar Államkincstár fenntartja. EHM: kormányrendeletben rögzített módon számított egységes hozammutató. Figyelem! A Magyar Államkincstár 91 nap alatti hátralévő futamidejű állampapírokat nem kínál eladásra. Tovább erősödik a dollár A Budapesti Árutőzsde határidős devizapiacán a dollár júniusig 0,10-0,40 forinttal erősödött. Az áprilisi jegyzés 270,10 forint volt. Az euró árfolyamok a 0,45 forinttal gyengülő júniusi kivételével stabilak maradtak. Az áprilisi elszámoló ár 259,22 forint. Az angol font árfolyama mindkét lejáratra 2 forinttal emelkedett. A gabonapiacon az étkezési búza jövő májusig 70.330 forinttal lett olcsóbb. A legközelebbi, májusi határidő árfolyama 150 forinttal, 28.800 forintra csökkent. A takarmány- búza jegyzések nem változtak; a májusi elszámoló ár 26.400 forint. A takarmánykukorica árai novemberig 200-600 forinttal estek. A májusi szállítású kukorica ára 27.480 forint. I \ 4 »
