Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)

2000-04-23 / 112. szám

2000. április 23. ★ MAGYARORSZÁG-DÉL-DUNÁNTÚL ★ 5 Egyszer nem, egyszer igen Kész tényként lehetett kezelni, hogy a horvát ten­gerpartig leszaladó gyorsforgalmi út csak a 6-os és az 56-os főközlekedési utakból épülhet ki. Azért is lehetett ezt gondolni, mert a Helsinkiben tartott közlekedési konferencián is ezt a helyzetet fogad­ták el. Az utóbbi időben azonban fordulni látszik a kocka. So­mogybán mintha jobban lobbiznának, mivel az új kor­mánnyal együtt jött az új szakértői vélemény: a gyorsfor­galmi út megfelelő helye a Siófok-Dombóvár-Pécs nyom­vonalon sokkal jobb lenne. A közeli hetekben a Tolna megyei összefogás rossz pél­dáját figyelhették meg azok, akiknek fontos, hogy mi törté­nik környezetükben. Történt pedig, hogy a megyei jogú vá­ros és a megye egyeztető bizottságának ülésén szintén fel­merült az úgynevezett V/c folyosó megépítése. A határoza­ti javaslatban szerepelt, hogy „Az egyeztető bizottság a V/c folyosó kialakítására az M6-M56-os utak nyomvonalán kí­vül más nyomvonal alternatívát nem tud elfogadni.” A megyei közgyűlés elnökének, Koltai Tamásnak és a bizottság megyét képviselő tagjainak az előbb idézett mon­dat nem volt vállalható, így azt kiszavazták a dokumen­tumból. Ezt követően Szekszárd közgyűlése is tárgyalta az ügyet. A döntés egyértelmű: a város csak az eredeti tervet tudja elfogadni, miszerint a gyorsforgalmi út Budapest, Er­csi, Paks, Szekszárd, Bátaszék és Mohács érintésével épül meg. Az igennel szavazók között ott volt a megyei közgyű­lés elnöke is, aki Szekszárd közgyűlésének is tagja. Koltai Tamás megyei elnökként a somogyi tervet támogatta, szek­szárdi képviselőként pedig az eredetit. Hazafi József Még a napra is pontosan emlékeznek határőreink: 1991. október 14-én kezd­ték el telepíteni a különféle alattomos robbanószerkezeteket a magyar-jugo- szláv (?) határon a Jugoszláv Néphadse­reg katonái (később a krajinai szerb ka­tonák), s bizony hoszszan, a Duna és a Dráva kifolyása közötti közel 70 kilomé­teres szakaszon szórták meg a határ­mentét. Legutóbb az elmúlt héten a magyar határ túl­oldalán a horvátok gazt égettek, s a hőtől olykor-olykor megszólalt a határ. Sorra rob­bantak fel a különféle szerkezetek. Tény, hogy bár jó pár éve vége van már a délvidéki háborúnak, sajátos aknazár húzódik a ma- gyar-horvát határ mentén. Olykor csupán néhány centire a képzeletbeli vonaltól. Mint azt Lovász József dandártábornok, a Pécsi Határőr Igazgatóság igazgatója említette, még ma is veszélyes ez a terület, s igyekeznek minél több táblával jelezni azt. S bár tényleg néha centikre van a határtól, a magyar határ­őrök nem nyúlhatnak hozzájuk, nem szedhe­tik fel. A horvátoknál pedig egyelőre semmi mozgás. (A szakértők arra gondolnak, hogy akad még ma Horvátországban több, hasonló­an aknákkal megszórt terület, amelyek mente­sítését előbbre valónak tartják szomszédaink.) Amint azt Lovász József elmondotta, a leg­gyakoribbak az úgynevezett POMZ 2 típusú kábeldrótos aknák, amelyek lényege, hogy ha belebotlik valaki, az akna körül 20-25 méterre kifeszített acéldrót működésbe hozza a szer­kezetet és meglehetősen nagy pusztítást vé­gez ebben a körben. A kábeldrótos aknák fek­tetését kezdték legelőbb a szomszédban (oly­kor a magyar területekre is átjőve), melyeket később a harckocsiaknák és a taposóaknák is követtek. A potenciális veszély miatt az aknásított te­rületek környékén lakóknak és az oda betéve­dőknek - különösen Udvar, Kölked, Ivándárda és Beremend térségében - fokozot­tabban kell figyelniük. Akad a környéken csi­gaszedő, gombaszedő (rövidesen kezdődik a szezon) s bár a táblák figyelmeztetnek, oly­kor könnyelműséget követnek el. Tudunk egy asszonyról, akinek lábfejét vitte el az akna, s egy fiatalemberről, aki a magyar- bólyi vasút mentén sérült meg, szerencsére könnyebben. Legutóbb egy horvát traktor alatt robbant akna, s röpítette a munkagép dinamóját egy magyar területen lévő ház kéményébe. Idő­ről időre sok vad, őz, szarvas és vaddisznó pusztul el. Szomorú, hogy a Pécsi Határőr Igazgatóságnak nincs tudomása arról, hogy a horvátok mikor kezdik meg az aknamentesí­tést. Mivel a dologról a szomszédnak szólni illene, ez azt jelenti, hogy egyhamar nem ma­radnak abba a robbanások e 70 kilométeres határszakaszon. Kozma Ferenc Ártatlan vörösborok (Folytatás az 1. oldalról) A „címkebulit” azonban meg­lehetősen nagy biztonsággal kizárja Tiffán Ede.- Ennek is komoly akadálya van, mégpedig az 1995 óta ér­vényben lévő hegyközségi sza­bályok. A borok ugyanis eredet- védelmi garanciát kapnak. Vál­tozatlanul hangsúlyozni szeret­ném azonban, hogy a hamisítás csaknem kizárólag a fehérboro­kat fenyegeti. A mi termékeink- a villányi borok - egy már több éve felfelé ívelő sikersztori közepén tartanak. Polgár Zoltán, a hírneves vil­lányi Polgár-pince tulajdonosa tud olyan esetről, amikor ne­mes, jól csengő nevű bor vált hamisítás áldozatává. Ponto­sabban egy részvénytársaság palackozott italának címkéjét hamisították. A csalárd akció hatalmas kárt okozott. Nem csak új címkét kellett gyártatni- és a meglévő készletet eldob­ni -, de a hamisítás eredménye­ként a bort lejáratták a piacon. A jó hír újbóli visszaszerzése je­lentette a legnagyobb nehézsé­get és hosszú időt vett igénybe.- Bár már ott tartanánk, hogy a palackonként 40 ezer frankba kerülő bort hamisítanák! - feje­zi ki kívánságát az elismert bo­rász. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a piacon már akkora rang­ja - és persze ára - van a villányi bornak, hogy lehet számítani a hamisítására. Ehhez azonban a pénzt nem kímélő gyűjtők meg­jelenésére van szükség. Van olyan vélemény, amely szerint az utóbbi években szinte hisztérikus magassá­gokba emelkedett a kereslet a nagyon drága borok iránt. Ta­valy novemberben egy palack 1949-es La Mission Haut Briont 56 ezer dollárért vettek meg. Ez a helyzet mágnesként vonzza a hamisítókat. Néha már maga az FBI is nyomoz. Utána eredhettek volna annak a palack eredetének is, ame­lyet Londonban egy gyűjtő je­les márkaként vásárolt, utóbb kiderült, ötdolláros lötty van benne. A hamisítók azonban abban bíznak, hogy a gyűjtő inkább őrzi, s nem felbontja féltett palackjait. A megelő­zésnek persze számos lehető­sége van, néhányan azt vá­lasztják, hogy a borospalack címkéjét bankjegyminőség­ben készíttetik el.- Most a vörösboroknak van divatja, ezek a legértékeseb­bek. Ami azt jelenti - teszi hozzá Polgár Zoltán -, hogy ezek esetében kell számítani a csalásokra.- És ön mit tenne, ha tudo­mására jut, hogy a Polgár-pince palackozott borát hamisítják?- Nem is tudom... Van per­sze mód a megelőzésre, de ez igen költséges. A borok levé­désére gondolok. Éltem ezzel a lehetőséggel a primőr bora­im és az Arany János eseté­ben, ez bizonyos jogi bástyát azért eredményez. Mészáros A. Vezetőcserék az ÁNTSZ-eknél? A statisztika szerint az ÁNTSZ az ellenőrzési körébe tarto­zó különböző területeknek évente csak mintegy 50 száza­lékát képes figyelemmel kísérni. Ez az arány Baranyában valamivel jobb, megközelíti az 56 százalékot. A szakembe­rek szerint az ideális arány 80 százalék körül van. A külön­bözet lenne az oka, hogy várható a megyei ÁNTSZ-eknél a vezetőcsere? A megyében 1989-ben 3452 olyan „egység” volt, amelyet élel­mezés-egészségügyi szempont­ból ellenőrizni kellett. Ez a szám a múlt évre 5066-ra emelkedett. Az élelmiszerboltok száma ezen belül megkétszereződött, a ven­déglátóké 600-ról 900-ra válto­zott.- Az idei év az első, amikor nem csökkent az intézetben a lét­szám - mondja dr. Antal Ilona megyei tiszti főorvos, az intézet- például takarítóktól - váltunk meg, a szakgárdát igyekeztünk érintetlenül hagyni. Ez jó megol­dásnak bizonyult a meg­növekedett feladatok ismereté­ben. Az ellenőrzések minőségét és gyakoriságát tehát kapacitá­sunk nem befolyásolta. Az más kérdés, hogy munkatársaink va­lóban a teljesítőképesség határán dolgoznak. Régebben volt az úgynevezett „Köjál-biblia”. Pontosan rögzítet­Élelmezés-egészségügyi egységek száma Baranyában B 1990 1991 1992 1993 1994 Ipar 427 435 451 452 478 Közétkeztetés 821 790 748 666 641 Vendéglátás 658 753 765 786 843 • Élelmiszer­kereskedelem 1626 1775 2059 2303 2562 Összesen 3532 3753 4023 4207 4524 1995 1996 1997 1998 1999 Ipar 468 467 468 471 473 Közétkeztetés 607 586 564 566 575 Vendéglátás 850 880 951 967 966 Élelmiszer­kereskedelem 2785 2946 3112 3097 3052 Összesen 4710 4879 5095 5101 5066 igazgatója. - Pedig az elmúlt ki­lenc évben olyan új feladatokat kaptunk, mint például a gyógy­szerfelügyelet, vagy az egészség- ügyi igazgatás, tavalytól a telep­engedélyezési eljárásban való részvétel, de munkánk van a fel­számolások során is. A korábbi létszámcsökkentéskor azt a gya­korlatot választottuk, hogy az úgynevezett segédszemélyzettől te, mikor és mit kell ellenőriznie a közegészségügyi hatóságnak. Ma már nincs hatályban, s lényegé­ben csak szakmai elvárás szintjén van, hogy lehetőleg évente egy­szer mindent.- Nem megy a jelenlegi lét­számmal - szögezi le az igazga­tónő. Marad így az a gyakorlat, hogy a potenciális veszélyt nagyobb mértékben magukban hordozó területeken - például élelmezés­egészségügy, higiéné - gyakrab­ban jelennek meg az ÁNTSZ szakemberei. Szigetváron példá­ul a múlt évben az élelmezés­egészségügyben 130%-os volt az ellenőrzés, azaz egy-egy helyen többször is ott voltak. Más terüle­teken az ellenőrzött egységek száma alacsonyabb, a munka- egészségügy területén mindössze 30%-os az arány. Az isko­laegészségügy esetében ennek több mint kétszerese ez a szám.- Végül is azt mondhatjuk, hogy átlagban minden egységhez kétévente eljutunk. A 80 százalék? Azt mondja An­tal Ilona, jó lenne teljesíteni, már csak azért is, mert Magyarorszá­gon az önkéntes jogkövetés nem jellemző gyakorlat. Ezzel együtt az ellenőrzések jelenlegi hézagai nem olyanok, hogy abból „közve­szély” származhatna. Az ÁNTSZ- re azonban egyre fokozottabb fi­gyelem hárul, döntően az EU- csatlakozásra készülődés miatt. Az európai normákhoz kell köze­líteni. Talán ez az oka a hímek, hogy várható a megyei ÁNTSZ- intézetekben a vezetőcsere. Erről hivatalos információt még nem ismerni, de a nem hivatalos sze­rint sem érint minden megyét.- Az ágazat egy igen komoly összegű Phare-pályázatot nyert - kommentálja Antal Ilona -, s úgy néz ki, hogy az ennek révén már folyamatban lévő fejlesztések eredményeként Pécs az országos ÁNTSZ-hálózatban megerősödő régióközponti szerepet kap a la­boratóriumi tevékenységek terü­letén. Mészáros Attila 2000. év? Nem probléma! 2.000.000 forinttal. Megrendelő Igen, előfizetek a Dunántúli Naplóra, □ egyhónapra, □ három hónapra.* MIMII M II II II II II II I II II II II I 1 ................... Há zszám I II II II _L_L ....................... I I I _L_L * az egy havi előfizetési díj 925 Ft Axel Springer - Magyarország Kft. Baranya Megyei Irodája, Pécs • adószám: 10462933-2-11 • cg. 11-09-001415 • Telefon: (72) 5054)00 Dunántúli Napló kiadója Pécs 7601Pf. 134 J il K • ] • a ÚJRA MEGNYÍLT A HOTEL MEDITERRÁN CÍM: H-7627 Pécs, Dömörkapu TELEFON: 36 (72) 514-110 FAX: 36 (72) 514-111 A festői szépségű Mecsek lankáira épült Hotel Mediterrán nemcsak nevében, hanem szellemiségében is őrzi mediterrán hangulatát. 32 szobánkban egyidejűleg 70 vendég kényelmes pihenését biztosítjuk. HÚSVÉTI MENÜK: 450-600 Ft Éttermünk választékában a világkonyha kedvencei és helyi ételspecialitások egyaránt _____________megtalálhatók.____________ Sz eretettel vdrjnk kedves vendégeinket! M Tojások a fáraóktól Amikor valaki alaposab­ban belekotor szokása­ink és ünnepeink törté­netébe, lehámlik valami­lyen dicsfény. A húsvét nyuláról is. A tojásról is. Ez persze nem baj. Az ün­nep ettől ünnep marad, nem a tartalma, hanem átélése teszi azzá. Állítólag már 7000 évvel ez­előtt is színesre festett tojá­sokat ettek a tavasz ünne­pén. Amiből következően maga a tavasz, az újjászüle­tés évszakának kezdete még régebb óta kultikus ese­mény volt. Azt már akár dá­tumhoz és nevekhez kötve is lehet mondani, hogy a perzsa uralkodók, az egyip­tomi fáraók színes tojásokat ajándékoztak híveiknek. A mi kultúránk idejéből elő­ször 1715-ben említenek fes­tett tojásokat. Mint annyi minden, a hús­véti nyuszi is germán terüle­tekről indult felénk, valami­kor a XVII. században. Ennél azonban a nagy fülű kis állat jóval nagyobb földrajzi és időbeni távolságokat is meg­tett. A világ számos pontján tekintették a termékenység egyik szimbólumának, tiszte­letre méltó szaporasága mi­att. Nem csak Európában, de például Közép-Amerikában is, a spanyol hódítások előtti birodalmakban. Ábrázolásuk számos véseten maradt meg. Az idők folyamán termé­szetesen kultusza, szimbólu­mainak megfogalmazása so­kat változott. Különös szere­pe volt ebben például annak, hogy a nyúl állítólag nyitott szemmel alszik. Egyebek kö­zött e különös szokásának tulajdonítják, hogy a nyúl ré­gen Bizáncban - de már a ke­resztény korban - Krisztus jelképe volt. Nem oly külö­nös ez, ha figyelembe vesz- szük, hogy a húsvét Jézus feltámadásának ünnepe.; A római katolikus egyházban Jézus jelképe a bárány. A húsvét idejét egyébként 325-ben a niceai zsinat hatá­rozta meg. E szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap. Ilyen formán tehát mozgó ünnep, ám maga az ünnep­kör virágvasárnappal kezdő­dik és a nagyhéttel folytató­dik, majd a húsvétvásárna- pot követő fehérvasárnappal zárul. M. A. í « t A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents