Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)
2000-04-20 / 109. szám
2000. Aprius 20., csütörtök KÖRNYEZE TVÉDELEM Új Dunántúli Napló - 9. oldal Kertészkedő óvodások PÉCS A környezetvédelmi, nevelési program új színfolttal gazdagodik. A Tiike Alapítvány segítségével virágokat nevelhetnek a város valamennyi óvodájában. A program révén erősíthető a lakóhelyhez kötődés. Mindezt persze a pécsi kis óvodásoknak még nem kell felmérniük. A városban közel hatezer gyermek jár óvodába. A napokban mindegyikük kapott egy kis virágpalántát a Tüke Alapítványtól, egy színező füzet kíséretében. Utóbbi hasznos tanácsokat, módszereket tartalma? a növények felneveléséhez, ápolásához. A gyerekek az óvónénik segítségével tulajdonképpen az anyák napjára is készülnek, amikor a saját maguk által felnevelt virággal kedveskedhetnek majd édesanyjuknak _________________■ Dr áva-erőmű A magyar vízügyi szakemberek a napokban Mohácson a ma- gyar-horvát vízgazdálkodási bizottság következő ülésének előkészítéséről tárgyaltak. A megbeszélés egyik legfontosabb témája a dubravai erőmű üzemeltetésének kérdése volt. Mint ismert, a horvátok szorgalmazzák a beruházást. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium álláspontja szerint az erőmű üzemeltetésére egy kormányrendelet szerint csak akkor kerülhet sor, ha az előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálatok mérései alátámasztják. A horvát és a magyar oldalon is felállítanak egy-egy monitoring központot, a beruházás 144 millió forintba kerül. Zöld Gondolat Lovagrend Első az országban a pécsi kezdeményezés, a Zöld Gondolat Lovagrend. A környezet- és természetvédelemmel hivatásszerűen foglalkozók mellett jelentős cégek képviselői vállalták fel a hétfői pécsi alakuló ülésen, hogy a rendelkezésükre álló lehetőségek kihasználásával segítik a környezetet kímélő közgondolkodás és magatartás általánossá válását. Baranyai körkép Az alaphelyzet, amelyből kiindulva a gondolat szülői a lovagrend létrehozását szükségesnek tartották, akár közismertnek is mondható. Az, hogy az EU-csatlakozás előtti helyzetünket bemutató jelentésekben a legrosszabb bizonyítványt környezetvédelmünk kapta. A lemaradás behozásához csillagászati összegekre van szükség. Ám a korábban és most használt technológiák csak egyik összetevői a súlyos helyzetnek.- A másik, gyorsabb cselekvésre késztető körülmény - fejtette ki Ferling József (első kis képünkön), a Zöld Gondolat Lovagrend megalakításának kezdeményezője -, hogy az emberi magatartásnak, a környezettel és a jövővel szembeni felelőtlenségnek legalább akkora negatív hatása van, mint az elavult technikáknak, technológiáknak, az infrastruktúra kiépítetlenségének. Vagyis nem elég hulladékégetőket építeni, megoldani a szennyvizek tisztítását, a települések csatornákkal való ellátottságát, hanem nagyon nagy szükség van a környezetvédelmi tudat formálására is. A Zöld Lovagrend egyik célja az, olyan lobbierőt állítson a cél szolgálatába, amely filozófiájával, személyes példaadással, a lakosság széles körének megszólításával és mozgósításával ezt a közgondolkodást jó irányba fordítsa. Nem véletlenül vállalta a Zöld Gondolat Lovagrend feletti fővédnökséget ár. Szili Katalin (második kis képünkön), az országgyűlés alel- nöke, aki elismerően nyilatkozott a kezdeményezésről. A szerveződés olyan erőket tömörít, mint a Pécsi Egészséges Városért Alapítványt, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, BAT Pécsi Dohánygyár Kft., a Mecseki Erdészeti Rt., a Pécsi Erőmű Rt., a Biokom Környezetgazdálkodási Kft., a Pécsi Tömegközlekedési Rt. Már az alakuló ülésen kiderült, hogy e cégek képviselői komoly figyelemmel kísérik környezeti állapoMegszokott „tájkép" FOTÓ: TÓTH L. tunk helyzetét, s nem csak kezdeményezéseikkel, de anyagi háttérrel is segítik a lobbi hatékony működését, ötleteinek sikerét. Ám a még oly jó kezdeményezések is csak széles körű elfogadottság mellett hozhatnak eredményt. Káldy József, az Erdészeti Rt. vezér- igazgatója éppen e háttér fontosságára hívta fel a figyelmet azzal a példával, hogy az 1996-ban a pécsi kertvárosban a cég által kialakított kéthek- táros park csak addig az egy évig volt gondozott, amíg ezt az erdészet csinálta. Közreműködők, társadalmi támogatottság nélkül nem lehet a kívánt ritmusban előbbre lépni. És különös ellentmondás az is, hogy az erdőket teleszemete- lők kevés kivétellel éppen azok közül kerülnek ki, akik pihenni, békét, nyugalmat, a tiszta és szép természetet élvezni járják az erdőket. Szántó János, az Erőmű Rt. igazgatója úgy véli, a Zöld Lovagrend elsősorban az ifjúságra próbáljon hatni, mert hosszú távon ennek lehet a legnagyobb hozadéka. A pécsi polgárok már az év első felében számíthatnak a Zöld Gondolat Lovagrend kezdeményezéseire. Szóba került az alakuló ülésen például olyan elképzelés is, hogy a belváros sűrű beépülése során „kifelejtődtek” a zöld felületek, a parkok, s ezért akár a rendezési tervek módosítását is javasolni fogja a lovagrend. SZÁMBAN Uj 1.2 ■es, 16 szelepes különleges Bravó modell, citromsárga színnel, könnyűfém keréktárcsával, ' szervokormánnyal, elektromos ablakemelővel, elektromosan állítható visszapillantó tükrökkel, központi zárral, ttóval, ködlámpákkal, állítható magasságú vezetőüléssel, beépített rádiós magnóval. FIAT Bravo Yellow 2 599 OOO Ft-ért. A FIAT márkakereskedők további ellenálhatatlan Bravo és Brava ajánlatokkal várják. nasi .ARAM :i.\ [FINANSZÍROZÁS| _________Szélvíz_________ HO SSZÚHETÉNY ELHAGYOTT BÁNYÁJA. Az önkor mányzat és a természetvédők azért lobbiznak, hogy a régóta nem működő fonolitbányában hét hektár terület védettséget kapjon. Ezért pályázat útján újabb tőkéhez is szeretnének jutni. Szeretnék, ha a helyet idővel a turisták is felfedeznék. (cs) GORDISA KÍMÉLT FÁI. A község területén a csatorna árterét a harkányi Vízi Társulat úgy rendezi csaknem másfél kilométeres hosszúságban, hogy eközben óvják a védett értékeket. Például az őshonos erdőben egy fát és cserjét sem vághatnak ki. (cs) DENCSHÁZA ÚJ UTCAKÉPE. Új fákat, főként szileket telepítenek a község területén a régi és lebetegedett egyedek helyébe. Az önkormányzat néhol ellenállásba ütközik. Nem egy lakó ragaszkodik az általa évtizedek óta gondozott növényeihez. (cs) GYÖNGYFA SZALAKÓTÁI. A napjainkra ritka fajból megyénkben már csak egy pár költ, az is Gyöngyfa határában. Egynek az eszmei értéke negyedmillió forint. A madarászok nemrég Szigetvár és Kétújfalu szomszédságában hatvan odút tettek ki, hogy azokban fészket rakjanak a szalakóták. (cs) VÁNDORÚTON A SÁSDI FŰRÉSZPOR. A Sásdfa fafeldolgozó kft. valamennyi keletkező fűrészporát megköti és értékesíti. A hegyháti gazdák alomnak és füstöléshez használják a melléktermékek (CS) MÉSZÁROS ATTILA A Föld napja Óriási jelentősége volt a pár évvel ezelőtti riói'konferenciának. Nem azért, mert a környezetvédelmet globális mértékkel tárgyaló eseménynek konkrét előnyeit élvezhetnénk már. Viszont a természet- és környezetvédelmet a világ figyelmének középpontjába állította, valamilyen mértékig a köz- gondolkodás szerves részévé tette. Ez persze még messze nem azonos a Föld és élővilága megőrzése iránti felelősséggel. A mai lázas pénz- és piachajszában, amikor multinacionális cégek fonják körbe és egybe a kontinenseket, nehéz lenne egy iparágtól jóhiszeműen elvárni, hogy például felhagy a freont tartalmazó spray gyártásával. Egy másiktól, hogy azonnal millió dollárokat költsön a tengereken tengődő olajszállítói abszolút biztonságossá tételére. A jelen sokkal nagyobb úr mint a jövő és a ma profitja sokkal kecsegtetőbbnek tűnik, mint például a Yellowstone farkasainak megmentése. Közelebbi példával is élve: fontosabb az „aranycsinálás”, mint a tiszai kecsege. • S mindez még mindig igaz, Rio de Janeiro árnyékában. Ma már két olyan tv-csatorna is elérhető nagyon sokak számára, amelyek természetfilmeket vetítenek. Stábok járnak a világ minden tájára és harangozzák be munkájukat: az utolsó paradicsomok egyikének bemutatása. Nem az utolsó jelző itt a viszonylagos, hanem maga a paradicsom. Ma már vitathatatlanul ott tartunk, hogy nem is tudhatjuk, milyen lehetett a paradicsom. Milyen volt egykor. A Föld legtávolabbi zugaiban - a patagóniai tengerparttól az alaszkai rengetegig, az indonéz esőerdőtől a Duna-deltáig - ott a „civilizáció” nyoma. Néha, sőt legtöbbször, visszafordíthatatlan következményeivel. Tapasztalja persze ezt maga az ember is. Mi több, bátran kimondja, hogy ezt vagy azt nem szabad csinálni. Mert magunk alól vágjuk ki a fát. Mi esünk majd a másnak (kinek?) ásott verembe. De a hatalmas vörösfenyők, az olaj, a salétrom, a Föld kincsei egyelőre a körültekintés nélküli hatalom prédái. Az embernek néha az az érzése, hogy glóbuszunk nem egyedül a gyűrődésektől, a hegységektől, a mély folyóvölgyektől ráncos. Amíg csak ezektől volt, békés, szép arcú idős hölgynek is tetszhetett. Ma már azonban egyre fáradtabb lesz ez az arc és egyre szürkébb. A Föld arca. n A Tiszához közeledő Európa Budapest-Pécs A tiszai ciánszennyeződés - némi ellenállás után - téma lett a meglehetősen hosszú nevű Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése Környezetvédelmi Regionális Tervezési és Helyi Közhatóságok Bizottságában is. A testületben a magyar álláspontot dr. Kurucsai Csaba (kis képünkön) baranyai országgyűlési képviselő, a jelzett ET-szak- bizottság tagja képviselte.- Az ET kezdetben elzárkózott attól, hogy foglalkozzon a tiszai szennyeződésekkel. Minek köszönhető az álláspont megváltozása?- Volt korábban is kísérlet erre. Már február közepén kértem az említett szakbizottság elnökét, hogy vegye napirendre a Tiszán történt szennyeződést. A bizottsági ülésen azonban érdemi javaslat nem született. Ezt egyébként nagyban nehezítette a román fél által kiosztott sok anyag, amely a mi adatainkkal szemben ellentmondásban volt. Mint ismert, a január végit követően újabb szennyezés történt február 11-én. Március 13-án a bizottság ismét ülésezett, előrelépés itt sem volt. Amikor azonban április első napjaiban szakmai egyeztetések és bizottsági ülések voltak, ezek a tárgyalások meghozták az áttörést.- Ennek lényege?- Néhány körülmény együttes meglétére volt szükség. A bizottsági tagok többsége rádöbbent felelősségére, arra, hogy ilyen fontos kérdésben Európa legnagyobb politikai testületé két hónap alatt nem tudott érdemi kezdeményezéssel élni. Nyilvánvaló volt számomra, hogy a tiszai ciánszennyeződések csak akkor kerülhetnek európai fókuszba, ha hasonló, de más országot ért esetekkel párosítjuk. Francia példát hoztam fel, az „Erika”, és a „Volganeft” olajszállítók hajótöréseit. A végeredmény annak elfogadása lett, hogy a környezetet érő katasztrófák összeurópai ügyek és ezekben az ET közgyűlésének állást kell foglalnia.- A diplomáciai erőfeszítések eredményeként ezek szerint az ET tárgyalja majd a Tisza ügyét is?- Az úgynevezett „Előzetes javaslattervezet” olyan mértékű szakmai és politikai támogatottságot élvez, hogy annak megtárgyalása az ET nyári ülésszakán szerintem megkerülhetetlen. Ez a tervezet pedig egyértelmű kiállás a környezet védelme és Magyarország érdekei mellett.- Ezt a javaslattervezetet mi készítettük?- Az ET szakbizottsága és előterjesztője Sir Sidney Chapman. Ebben többek között megerösíü a „szennyező fizet” elv helyességét is.- Mindezt ön elmondta a magyar parlamentben is.- Erre azért volt szükség, hogy javaslataim az országgyűlési határozatban, amely a Szamos és a Tisza szennyezésének orvoslását tárgyalja, helyt kapjanak. Az ezekkel kiegészített parlamenti döntés erősíti az ET szakbizottsága javaslattervezetének közgyűlési támogatottságát.
