Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)

2000-04-12 / 101. szám

2000. Április 12., szerda BARANYA I T Ü K Ö R Új Dunántúli Naplő -* 5. oldal : Árvíz: települési támogatás Pécs-Budapest A kormány döntése alapján belső átcsoportosításokkal kerítenek forrást a kelet­magyarországi árvízhelyzet kezelésére. Amint arról lapunk tegnapi szá­mában beszámoltunk, a kor­mány hétfői, rendkívüli ülésén 37.3 milliárd forintot csoportosí­tott át a katasztrófavédelmi alap­ba a kelet-magyarországi árvíz- helyzet miatt, ezen felül 1 milli- árdot levettek a munkaerő-piaci alapból is. Mivel új források nem álltak rendelkezésre (s a kabinet mind a rendkívüli személyi jöve­delemadót, mind a pénznyomást elutasította), a különböző tárcák és szervezetek idei költségvetés­ének megszorításával teremtik elő ezt az összeget. A minisztéri­umoktól milliárdokat csoportosí- tanak.át, ebből a legtöbbet, ösz- szesen 11 milliárdot a Belügymi­nisztériumnak kell állnia. A belügyi tárca államtitkára, dr. Felkai László tegnap értesítet­te az önkormányzati szövetsége­ket, hogy a veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet alapján 7.3 milliárd forintot a települé­seknek kell fedezniük. A forrás előteremtéséről szóló javaslato­kat ma vitatják meg a belügyi tár­cánál, az érin­tett szerveze­tekkel együtt­működve.- Egyeztet­tünk a külön­böző önkor­mányzati tö­mörülésekkel, s az a javasla­tunk, hogy ezt az összeget az idei címzett tá­mogatásokból vonják le, amely eléri 27,5 milliárd forintot - tájé­koztatta a Dunántúli Naplót Ná­dor Radolfné (képünkön), a Községi Önkormányzatok Szö­vetségének elnöke. - Ez külön­böző fejlesztéseket, infrastruk­turális beruházásokat érint, amelyek finanszírozását át lehet ütemezni a jövő évre. Az elnökasszony kifejtette: azért támogatják a címzett jutta­tások lefaragását, mivel a műkö­dési-szociális feladatok forrásait nem képesek csökkenteni, hi­szen a települések amúgy is gon­dokkal küzdenek. Az évszázad legnagyobb árvizének megféke­zéséhez azonban természetesen hozzá kívánnak járulni. _______ _________ NYAKA SZ. A várossal vitázó iskolák PÉCS Heves a tiltakozás a város- vezetés oktatási bizottságá­nak azon elképzelése ellen, mely szerint a Gyárvárosi Szieberth Róbert Általános Iskola nyolc osztályának - az intézmény Zsolnay út 109. alatti épületét kiürítve - a Kodály Gimnázium sza­bad termeibe kellene köl­tözniük. A szakbizottság elképzelését Sík László, a terület önkor­mányzati képviselője is elutasít­ja, mondván, a környék érdeke továbbra is az, hogy mindkét in­tézmény a jelenlegi formájában működhessen. A Pécs-Pécsúj- hegy-Üszög részönkormányzat hétfői ülésén a helyi testület is egyhangúlag amellett foglalt ál­lást, hogy támogatja a Szieberth iskola javaslatát a jelenlegi álla­pot megőrzésére. Bogárdi-Mészöly Kálmánná, a Szieberth igazgatója kiemelte, az iskola diáklétszáma sem indokol­ja az átszervezést, mellyel félő, hogy az intézmény működő ta­gozatai, így a német, az ének-ze­nei és a cigány kisebbségi képzé­sek is sérülnének; ellehetetlenül­hetne továbbá az elismert ma- zsorettcsoport és fúvószenekar munkája is. Az igazgató hangsú­lyozta, a javaslatban említett épü­let felújítását a Szieberth Róbert Alapítvány kezdte meg, az újjá­építésbe eddig közel hétmillió fo­rintot fektetett. Amennyiben a város vezetése az ingatlant más célra kívánná felhasználni, ezt az összeget az alapítványnak vissza kellene juttatnia. Bár az épületet az alapítvány az önkorínányzat tavalyi határozata értelmében használatba kapta, az átadás a mai napig nem történt meg. Hórsi Jónosné, a Kodály gim­názium igazgatóhelyettese el­mondta, a szülői munkaközös­ség és a diákönkormányzat egy­aránt tiltakozik a javaslat ellen; az iskola véleményük szerint nem alkalmas a kisdiákok befo­gadására. Nem ért egyet azzal az önkormányzati vélekedéssel sem, hogy a gimnáziumnak eh­hez - kihasználtság híján - meg­felelő kapacitása lenne. Meixner András, az önkor­mányzat oktatási bizottságának elnöke leszögezte, a testületnek nem célja az oktatás minőségé­nek rontása: kifejtette, a megfele­lő megoldást az érintettek bevo­násával, megfelelő egyeztetések után kell megtalálni, így a javas­lat - további átdolgozásra várva - a közgyűlés elé áprilisban nem kerül. Meixner András elmondta, a városrész közművelődési fel­adatainak ellátására mindenképp ingatlant kell találni, ám ez nem csorbíthatja a helyi oktatás szín­vonalát. _____________________________T. G. Or vosi magánosítás - érdektelenül Sem az önkormányzatok, sem a doktorok nem erőltetik a privatizációt Bár január végén az országgyűlés elfo­gadta a háziorvosi praxis magánosításáról szóló törvényt, még­sem indult roham a privatizációs lehe­tőségek iránt. Ennek oka a szakembe­rek szerint az lehet, hogy az önkor­mányzatok nem kívánnak megválni a rendelőktől, sőt erre kötelezni sem le­het őket, ám a doktorok sem akarják megszerezni a gyakran igen rossÉ álla­potú épületeket. Ezen némiképp változ­tathat ugyan a most elinduló hitelfelvé­teli lehetőség, de komoly áttörésre csak akkor lehet számítani, ha az amortizá­ció költségei is belépnek a támogatási rendszerbe. Baranyai körkép kerüljön ezáltal a praxis. Fokozottan igaz ez a falvakra, a Községi Önkormányzatok Szövetsége egy képviselője szerint Bara­nyában még nem is történt olyan eset, hogy egy kistelepülésen megszületett volna a szerződés a doktor és a község között. Az önkormányzati tömörülés is úgy lát­ja, a falvak általában még tartanak attól, hogy a működő rendelőt, az orvosi lakást teljesen eladják, s ezáltal kikerüljön a gyó­gyítási alapfeladat a település kötelezettsé­gei alól. Teszik ezt annak ellenére, hogy a jogszabályok szerint egyéves moratórium lépett életbe, azaz a tulajdont szerzett or­vos egy esztendeig nem adhatja tovább a praxist. Az önkormányzati törvény alap­ján azonban nem kötelezhető a privatizá­cióra a település, a szerződés csak önkén­tes lehet. (E jogszabály módosításához egyébként az országgyűlés kétharmadá­nak egyetértése szükséges, így erre most kevés az esély.) A képhez azonban az is hozzátartozik, hogy nem is kell feltétlenül a települések­nek ellenállniuk, hiszen az érdeklődés is csekély.- A gyakran elég rossz állapotú rende­lők, műszerek meg­szerzésében egyálta­lán nem érdekeltek az orvosok, hiszen a ké­sőbbiekben a felújítási költségek is őket ter­helnék, ezt azonban a mostam finanszírozási rend szerint gyakorla­tilag lehetetlen kigaz­dálkodni - fejtette ki da, hogy a doktor az önkormányzattal meg- dr. Lomb Dénes (képünkön), megyei házi­állapodva megvásárolja a rendelőt, a bérén- orvosi szakfelügyelő főorvos. - Baranyá- dezéseket, és teljesen a saját tulajdonába ban ráadásul viszonylag alacsony a körze­A nagyobb településeken már korábban megjelentek a spontán, törvény előtti magánosítás csírái, nem számított egyedi esetnek, hogy az orvosok vállalkozóként végezték a gyógyító tevékenységet..Arra azonban jelenleg még szinte nem akad pél­Hitellehetőségek A privatizációról szóló törvény után született meg a kormány- rendelet, amely lehetőséget biztosit a háziorvosoknak arra, hogy állami támogatással átlagosan 8 százalékos kamatozású hitel segítségével magánosithassanak. A lejárat igen hosszú, akár 35 év is lehet. Egyelőre két bank jelezte, hogy elkészült a hitelkonstrukciója, amely segítségével 500 ezer és 30 millió forint közötti összegeket lehet felvenni. A többi pénzintézetnél is folyik az előkészítő munka, hiszen a háziorvosi kört megfe­lelő fizetőképességgel rendelkező piacnak tekintik. tek bevétele is, így ez tovább nehezíti a magánosítást. A praxistörvény bevezetésekor az Egészségügyi Minisztériumban elkészült felmérések, modellkísérletek szerint 1500- 1600 az a betegszám, amely körül megéri egy körzet privatizációja az orvos számára is. A szakfelügyelő főor­vostól megtudtuk: a tér­ségben ez a szám jóval alacsonyabb, Pécsett pél­dául 1300 beteg jut átla­gosan egy doktorra. További kérdést jelent, hogy mennyibe kerülhet egy orvosi praxis. Azon túl, hogy egy jól beveze­tett körzet, megfelelően felszerelt rendelővel nyilvánvalóan kapó- sabb, és így a piaci ára is magasabb, mint egy elhanyagolt, régóta nem fejlesztett or­vosi köré, gyakorlatilag semmilyen tám­pont nincs, szinte minden a doktor és az önkormányzat megállapodásán múlik. Egyes szakvélemények szerint, nyugati példára lehetne az ár a körzet háromévi bevétele, azaz Baranyában hozzávetőlege­sen több mint 13 és fél millió forint, azon­ban ez is csak elviekben irányadó. A hitelfelvételi lehetőségeken túl (lásd keretes írásunkat) a szakemberek szerint az adhatna lökést a privatizációnak, ha a tb-hozzájárulásban valamilyen formában szerepelne az amortizáció költsége is. így ugyanis a doktoroknak lenne forrásuk a fejlesztésre vagy legalább az állagmegőr­zésre, amelyet a mostani finanszírozási formában nehezen lehet megoldani, külö­nösen úgy, hogy a műszerek igencsak drá­gák. Erről a témáról egyébként már folytak megbeszélések a szakminisztériumban. NYAKA SZABOLCS Újabb kutya okozott balesetet A család németjuhásza megharapta a kétéves kislányt Jelenleg a pécsi gyermekkórház intenzív osztályán kezelik azt a kétéves gyermeket, akin hétfőn este a család idős ku­tyája több mély sebet ejtett. Szakértők szerint rendkívül ritka, hogy kutya gyermeket támadjon meg. Geresdlak A mohácsi mentőket hétfőn este háromnegyed hét előtt értesítet­ték a balesetről. Geresdlakról, a Dózsa György utcából azonnal a pécsi Kerpel-Fronius Ödön Gyer­mekkórházba szállították a két­éves kislányt. A kislány több mély sebből vérzett. A kutya ál­dozatát az arcán, a nyakán, a tar­kóján és a bal lábszárán harapta meg. A kislány csonttörést nem szenvedett. A családnak két ku­tyája volt, még aznap este mind­kettőt elaltatták.- A családban van másik kis­gyermek is, így érthető a szülők ezen lépése - vélekedett a tele­pülés egyik állatorvosa. - A szó­ban forgó ebet egyébként jól is­mertem. Viszonylag idős, nyolc­éves német juhász volt. Az ud­varban, megkötve tartották vad természete miatt. A szomszédokat meglepték a történtek, mivel őket soha nem veszélyeztette egyik állat sem. Tudomásunk szerint a tragédia áldozata felügyelet alatt volt, amikor a baleset bekövetkezett.- Első hallásra azonnal felme­rül a gondatlan veszélyeztetés - mondta lapunknak Mondom At­tila, a mohácsi rendőrkapitány­ság áldozatvédelmi referense. - Azok a körülmények viszont, hogy a kislány felügyelet alatt állt, a kutya pedig meg volt köt­ve, cáfolják ennek lehetőségét. Ilyen esetben egyébként értesíte­ne minket a sérültet fogadó kór­ház, ha lennének tisztázatlan kö­rülményei a történteknek. Információink szerint a kis­lányra nagymamája vigyázott, amikor a német juhász megtá­madta. Az idős hölgy egyedül nem tudta megfékezni a hirtelen megvadult kutyát, és ez csak a család egyik férfitagjának segít­ségével sikerült. Szakértők szerint rendkívül ritka esetnek számít, hogy egy eb gyermeket támadjon meg. Az pedig, hogy ezt egy családtaggal tegye, még ennél is kisebb szám­ban fordul elő. A Geresdlakon történtekre a kutya általában is agresszív vi­selkedése és az állatoknak a ta­vaszi időszakban gyakran kiszá­míthatatlan magatartása lehet a magyarázat. Az érthetően megrendült csa­lád nem kívánta kommentálni a történteket. Az édesapa kérésére a település körzeti orvosa és a gyermeket ápoló kórház intenzív osztályának dolgozói sem adtak felvilágosítást. Annyit azonban sikerült megtudnunk az apától, hogy a kislány jól van. ____________________________ ____________B. B. El tűnt, keresik Március 13. óta ismeretlen he­lyen tartózkodik a képen látható Lombár Dezsőné, született Kő­hegyi Erzsébet Ágnes (Pécs, 1958.03. 21.) Pécs, Paál utca 24. szám alatti lakos. A nő 170 cen­timéter magas, erős testalkatú, körülbelül 80 kilogramm súlyú. Szeme, haja barna, feje hosszú­kás, homloka magas, különös ismertetőjele nincs. Eltűnésekor sötétkék farmernadrágot, vilá­gosbarna bakancsot viselt. A rendőrség kéri, hogy aki bármit tud róla, jelezze a 107-es telefon­számon. ■ Vízben állnak a déli városrész házai Szemmel láthatóan a település lakott területének legmé­lyebben fekvő része az, ahova az elmúlt években a legtöbb családi házat építették. Tizenöt évvel ezelőtt a részletes rendezési tervben kijelölték a parcellákat, s a telkek közül többet a tanács, majd később az önkormányzat értékesített - most viszont a belvíz elvezetéséről gondoskodhat. Mohács A Kölked felé vezető országúttól jobbra a déli városrészt ellepte a belvíz. A porták mindegyikén mi­nimum a kertet víz borítja, de a Makói utcában nem egy házba téglákból rakott alkalmi „hídlá- bakra” fektetett pallón lehet csak bejutni. A lakóterekbe egyelőre sehol sem tört még be a talajvíz, viszont egy családi ház válaszfa­lai megsüllyedtek. Amúgy a víz­óraaknák is csordultig teltek, de ami aggasztóbb: a csatornaháló­zat kiépítését pont ezen a részen idén ütemezte az önkormányzat, így itt emésztők fogadják be a szennyvizet, amelyek tartalmát kiemelte a belvíz. Mohácson mindenki tudta, hogy a jelenleg vízben álló terüle­ten korábban is rendszeresen fel­jött a talajvíz. Az építési engedé­lyeket ennek ellenére kiadták a városházán: de tettek-e valami­lyen kitételt például a ház lábaza­tának a magasságára?- Az építési előírásokat a ti­zenöt évvel ezelőtt készült rész­letes rendezési terv tartalmazza - magyarázza Pinczei József (ké­pünkön), az önkormányzat mű- szakiosztály-vezetője. - Azt az egyedi házak tervezőjének kel­lett meghatározni, hogy a lakás padlószintjét milyen magasra emeljék. Egyébként a szilárd burkolatú út már elkészült az ut­cákban mielőtt a parcellákat kimérték, s az hogy az út ko- «#*>14/ rónájától szá­gHppfH sebb negyven­■R***MH jebb kell emel­ni a lábazatot. Ahol ezt megtették, ott maga az ingatlan a talajvíztől függetlenül nincs is veszélyben. Annál a ház­nál, ahol a válaszfalak megre­pedtek, biztos, hogy kivitelezési hiba történt, feltehetően nem csi­náltak megfelelő alapot a felépít­ménynek.- Müyen kötelezettsége van a városnak a jelenlegi helyzetben?- Folyamatban van a vízelveze­tő árkok tisztítása, s ezeken ke­resztül az összegyűlt vizet a Bég­patakba juttatjuk. Amennyiben így nem érünk el kellő ered­ményt, szivattyúkat is munkába állítunk. E munkálatok a tervezet­ten felüli kiadást jelentenek, ami­hez a vis maior-alapból próbá­lunk támogatást szerezni - mond­ta az osztályvezető. Az ÁNTSZ-hez senki sem tett bejelentést kedd délutánig a bel­víz okozta gondokról. Pedig a „ki­öntött” emésztők miatt a tisztior­vosi szolgálatnak is lesz teendője: amint a talajvíz eltűnik az udva­rokból, kertekből, klórmeszes fer­tőtlenítést kell elrendelni, a ker­tekben pedig csak olyan zöldség­féléket szabad termelni, ami főz- ve fogyasztható. _________berta m. A folyó már Dunaszekcsőn is kilépett az ártérre, de a töltés koronájától még méterek választják el fotó: tóth László >

Next

/
Thumbnails
Contents