Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)

2000-04-10 / 99. szám

i||| 2000. ÁPRILIS 10., HÉTFŐ HAZAI TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 3. oldal Középiskolai felvételik Hamarosan eredményhirdetés Oktatási Minisztérium Tíz napon belül kell meg­kapnia a középfokú oktatá­si intézménybe jelentkező mintegy 120 ezer diáknak a felvételin elért eredményé­ről szóló értesítést. Többsé­güknél már most eldőlt, ho­vá veszik fel őket, néhány napon belül pedig gyakorla­tilag mindenkinek meglesz a helye - nyilatkozta la­punknak Környei László, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára. Sok bírálat érte idén tavasszal a hat- és nyolcosztályos gimnáziu­mok felvételi rendszerét, ezzel szemben a többi középfokú in­tézménybe való jelentkezések tapasztalatai eddig kifejezetten biztatóak - jelentette ki Környei László. Az idén először alkalma­zott eljárás lényege, hogy a ta­nulóknak jelentkezéskor nem­csak azt a három lapot kellett be­adniuk, amelyen a megcélzott középiskolák neveit tüntették fel, hanem ki kellet tölteniük egy negyedik nyomtatványt is. Ezen azt jelölték meg, hogy a három középiskola közül melyikbe sze­retnének elsősorban bejutni, ám ezt a sorrendet a felvételiztető is­kolák nem ismerhették meg. Ko­rábbi tapasztalatok alapján ugyanis félő volt, hogy hátrá­nyos megkülönböztetésben ré­szesítenék azt a jelentkezőt, aki nem az ő intézményüket jelölte meg első helyen.- Az eddigi visszajelzések alapján elmondható, hogy jól működik az új rendszer, amiben nagy szerepük volt az iskolaigaz­gatóknak és a települési önkor­mányzatoknak is, mert nélkülük például az internetes adatküldés nem működhetett volna - tette hozzá az oktatási szakember. A tanulók április 20-ig meg­kapják az értesítést arról, hová vették fel őket, de aki ezzel elé­gedetlen, az természetesen fel­lebbezhet. Sokan lesznek olya­nok, akik nem fogadják el, hogy nem az általuk első helyen ki­emelt intézménybe kerültek be, ám a csalódottak száma várha­tóan jóval kevesebb lesz, mint az előző években. Ennek oka, hogy az új rendszernek köszön­hetően elenyésző számban for­dulhat elő az, hogy valakit seho­va sem vesznek fel. Régebben ugyanis nagyon sokszor meg­történt, hogy egy diák több helyre is bekerült, míg mások egyik iskolába sem. _____________________________________IWILKI Ré gészek az építkezéseken A megyékben kevés Budapest Jelentős eredményekkel büszkélkedhetett az elmúlt évtizedben a hazai régészet. Múltunk kutatói sokat kö­szönhetnek a nagyberuhá­zásoknak, leginkább az autópálya-, és bevásárlóköz­pont-építéseknek, mert ezek hiányában a jelenlegi feltá­rásoknak csak töredékére lenne pénz - nyilatkozta la­punknak Wollák Katalin, a Kulturális Örökség Igazgató­ságának helyettes vezetője. A kutatók egyik szeme sír, a má­sik meg nevet, mert igaz ugyan, hogy a szaporodó építkezések miatt számos új régészeti feltá­rásra van lehetőség, de a beruhá­zások területén kívül eső lelőhe­lyekre egyre kevesebb pénz jut. Ennek egyik fő oka, hogy a me­gyei önkormányzatok a korábbi­aknál jóval kisebb összeget tud­nak adni a hozzájuk tartozó mú­zeumokban dolgozó régészek kutatásaira. A támogatások csök­kenését látszólag ellensúlyozza, hogy néhány éve építkezések esetén mindig kötelező az előze­tes feltáró munkák finanszírozá­sa. Ezek mellett azonban a terv­szerű tudományos kutatásokra - amelyek régebben túlsúlyban a pénz a feltárásokra voltak - nincs pénz. Ugyancsak kevesebb jut a kiásott tárgyak restaurálására és kiállítására. Je­lentős részük a múzeumok raktá­raiban pihen tovább, várva a gaz­dagabb időket. Örvendetes ugyanakkor, hogy az M3-as autópálya építése során talált gazdag leletanyaggal a munkálatok után nem sokkal a nagyközönség is megismerked­hetett. Ezek között voltak például az ókori szarmata lovas nép sírja­iból előkerült fegyverek, csontfa- ragványok is. A sztráda újabb, Polgárig tartó szakaszának átadá­sát egyébként a régészek nem fogják késleltetni, mert már ko­rábban elvégezték a törvény által rájuk rótt leletmentő munkát. Újabb kutatásokra abban az eset­ben lesz szükség, ha az eredeti tervek megváltoznak. Nagy Mihály, a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője lapunknak el­mondta, hogy Olaszországhoz vagy Hellászhoz képest nem va­gyunk régészeti nagyhatalom, de azért hazánkban is számos egye­dülálló, régi tárgy kerül elő. Ezek közül is kiemelkedik a vitatott tu­lajdonú Seuso-kincs, amely jelen­leg egy angol lord birtokában van és a nemzetközi műkincspiacon becslések szerint akár 30 milliárd forintot is fizetnének érte. - w ­Árvízi vészhelyzet Több mint tízmilliárd forintba kerül a védekezés Nehezen tudom elképzelni, hogy azok a gaz­dák, akiknek a földjét tízmilliárd forintért védik az árvíz ellen, útlezárásokat fognak szervezni a héten - mondta Katona Kálmán vízügyi miniszter, akit szombat éjszaka ár­vízi kormánybiztossá nevezett ki a Német­országból hazatért Orbán Viktor kormányfő. Tiszántúl A kabinet rendkívüli ülésén meghirdette az ár- vízvédelmi vészhelyzetet a Tiszántúlon és a Du- na-Tisza közén fekvő megyékben. A veszélyez­tetett területeken csaknem 7500-an dolgoznak majdnem 2700 kilométer hosszú szakaszon. A szombat éjszaka életbe lépett rendelet lehe­tővé teszi közlekedési útvonalak átmeneti lezárá­sát, települések, vagy településrészek kiürítését és a folyamatos polgári védelmi szolgálat elren­delését. Kiterjesztette a polgármesterek hatáskör­ét. A veszély elhárításába bevonják a honvédsé­get, a határőrséget és a rendvédelmi szerveket. A kormány rendkívüli készültséget rendelt el a Tisza, a Szamos, a Kraszna, a Bod­rog, a Sajó és a Körösök egyes szakaszaira, és a rendelet azt is tartalmazza, hogy a védekezés­hez szükséges és igazolható kiadásokat fedező pénzt haladéktalanul rendelkezésre bocsátják. A vízügyi miniszter előzetesen tíz és fél milliárd forintra becsülte a védekezés várható költségeit, a Pénzügyminisztérium pedig máris jelezte, hogy az összeget a kiadások csökkentésével próbálja meg előteremteni. Katona Kálmán úgy látja, hogy több mint 100 kilométeren várható olyan vízmagasság, amely meghaladja a jelenlegi korona magasságát. - Na­gyon hosszú a védendő szakasz, nagyon magas vízszint várható és nagyon rosszul járhatók a gátak, mert az elmúlt hetek esőzései feláztatták azokat - mondta helyszíni szemléje után az ár­vízi kormánybiztos, majd hozzátette: - Soha nem látott összefogásra van szükség ahhoz, hogy a Tisza mentén lakók vagyonának bizton­ságát garantálni tudjuk. A hétvégén is kritikus volt a helyzet az észak-magyarországi folyókon. Az áradás miatt egyre több az úgynevezett kísérőjelenség: csur- gások, szivárgások, buzgárok alakultak ki. A Tisza minden idők harmadik legmagasabb vízszintjével te­tőzött vasárnap hajnalban Vásárosnaménynál, azóta óránként fél centit apad a fo­lyó. Szolnok térségében csak húsvét után, április 21-24-e között várható a tetőzés 10 méter körüli vízmagassággal, de még Csongrád és az or­szághatár között is meg fogja közelíteni az ed­dig mért legnagyobb vízmagasságot. Az árvízvédelmi kormánybiztos munkatársai közölték, hogy legalább háromhetes védekezés­re készülnek. Romlott az országban a belvízhelyzet is, a leg­súlyosabb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol több települést homokzsákokkal védenek. ■ MÁV-reform: javuló szolgáltatás Hároméves munkabékére van szükség Mi magunk sem vagyunk elégedettek a szolgáltatások szín­vonalával - ismerte el lapunknak Kukely Márton vezérigaz­gató. A vasút az utóbbi években - többek között a sztrájkok miatt - nem csak piacából, de presztízséből is veszített. A MÁV Rt. vezetése, valamint annak tulajdonosa, a magyar állam új stratégiával kívánja megfordítani ezt a folyamatot. MÁV- Sokat hallhatunk mostanában egy jobban gazdálkodó, színvona­lasabb szolgáltatást kínáló vasút- képről. Mikor lesz érezhető vala­mennyiünk számára a változás?- A vasút reformja még a ná­lunk fejlettebb országokban is tízéves feladat, de Magyarorszá­gon 2001 közepén már látható je­lei lesznek a változásoknak. Elő­ször az elővárosi vasúthálózat fej­lődése lesz szembetűnő, és az InterCity-szolgáltatásban hasz­nált kocsiparkot is bővítjük. Elektronikus jegyeladási, hely- foglalási és tájékoztatási rendszer segíti az utazóközönséget. A te­herkocsipark modernizálásával pedig fuvaroztatóink igényeinek kívánunk megfelelni.- Mindez mennyibe kerül majd és honnan kívánják előteremteni a szükséges milliárdokat?- Összesen ezermilliárd forin­tot kellene mintegy tíz év alatt a vasútra fordítani. Ennek az ösz- szegnek 40-50%-át a költségvetés fedezi, a fennmaradó részre más forrásokat kell találni. Számítunk uniós támogatásra, segélyre és pénzintézeti hitelekre is.- A reformmal együtt járó mo­dernizáció va­jon kényszerű lépésként nem hozza-e magá­val dolgozók elbocsátását?- Az 56 ezer vasutas sok azokhoz a fel- adatokhoz, amelyeket a piac elvár tőlünk. Ugyanakkor le­hetséges, hogy a természetes fo­gyással elkerülhető a tömeges el­bocsátás.- A MÁV tervei között szerepel a kisforgalmú, ráfizetéses vona­lak megszüntetése. Előfordulhat, hogy a kistelepüléseken élőket ez­által elzárják a külvilágtól?- Kormányhatározat szól arról, hogy a gazdaságtalan vonalak sor­sáról a helyi önkormányzatok be­vonásával ésszerű döntés szüles­sen. Elvileg a megszüntetés is elő­fordulhat, de a privatizációtól sem zárkózunk el. Ahol egyetlen köz­lekedési eszköz a vasút, ott sem­miképpen sem lesz vonalbezárás.- A MÁV az idén is jelentős veszteséggel számol terveiben. A vasúttársaság meddig görgeti ma­ga előtt adósságterheit?- Hiteleinket beruházásra fordí­tottuk. Miután uniós elvárás a vas- útvállalatok tehermentesítése, re­méljük, hogy a tulajdonos magyar állam szanálja veszteségünket. De legalább ilyen jelentősnek tartom, hogy szolgáltatásai ellenértékéhez hozzájuthasson a vasút.- Ez akár áremelést is jelent­het?- Igen. Ugyanakkor tudjuk, hogy például a személyszállítás tényleges költségeit az utazókö­zönség nem képes megfizetni, hi­szen ahhoz körülbelül ötszörös árat kellene kérnünk. Amennyi­ben megkapnánk a piaci szolgál­tatások ellenértékét, a vasúttársa­ság veszteségei csökkennének.- Az év elején tartott sztrájkok után most biztosítottak-e a nyu­godt munka feltételei a MÁV-nál?- Jelenleg nincs erős konfron­táció, de azért nem lehetünk tel­jes mértékben nyugodtak. A sztrájk megközelítőleg kétmilli­árd forintos veszteséget okozott a társaságnak, amelyet az év folya­mán ki kell gazdálkodnunk. Re­méljük azt is, hogy a hároméves munkabéke elég lesz az elveszí­tett bizalom visszaszerzésére. HORVÁTH MAGDOLNA Üt* \ I Hírcsatorna ELLENFELHÍVÁS. A Borsod Abaúj-Zemplén Megyei Gazda­körök és Gazdaszövetkezetek ja­vasolják az április 11-12-re meg­hirdetett agrárdemonstráció fel­függesztését. Görcsök Ferenc, a borsodi gazdakörök alelnöke Olaszliszkán közölte: kérik, hogy az országos megmozdulás­ra szánt pénzt és energiát inkább az árvíz során bajba jutott gaz­datársaik és az agrárium közvet­len megsegítésére fordítsák. ZÖLDMOZGALMAK. Több mint 300 hazai környezetvédő szervezet Győrben megrendezett tanácskozásán a résztvevők meg­erősítették együttműködési kész­ségüket a tiszai katasztrófák hatá­sának felszámolására. Egyúttal felkérték a kormányt, hogy ké­szítsen átfogó tervet a Tiszán és mellékfolyóin meglévő valamen­nyi probléma megoldására. Fel­kérik a kabinetet arra is, hogy ter­jesszen az Országgyűlés elé a terv megvalósításához szükséges for­rásokat tartalmazó költségvetést. MEGEMLÉKEZÉS. Antall Jó­zsefre, a rendszerváltás első sza­badon választott miniszterelnö­kére emlékeztek tisztelői, barátai, egykori iskola-, és munkatársai a hét éve elhunyt kormányfő egyet­len köztéri szobránál, a Fejér me­gyei Mány községben. A néhai kormányfő születésének 68. év­fordulója alkalmából tartott em­lékünnepségen Gémesi György, az MDF alelnöke kijelentette: A lángot, amit a miniszterelnöktől kaptunk, tovább kell adni a kö­vetkező generációnak. Gondozá­sa mindannyiunk felelőssége. ALAPSZERZŐDÉS-VITA. Az MSZP elnöke szerint a valóság meghamisítása valamiféle Hom- lliescu paktumnak nevezni a magyar-román alapszerződést, és azt állítani, hogy megkötését a romániai magyarság ellenezte. Kovács László, aki az előző kor­mány külügyminisztere volt, a Fidesz választmányi elnökének székelyudvarhelyi kijelentésére reagált. Várhegyi Attila a Reform Tömörülés kongresszusán valós szándék és őszinte háttér nélkül aláírt papírnak nevezte a megál­lapodást, amely szerinte a romániai magyarság akarata ellenére jött létre. KÓRHÁZÁTSZERVEZÉS. Az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottsága húsvét után napirendre tűzi a Fejér Megyei Szent György Kórház átszerve­zésének ügyét. A testület szocia­lista • elnöke, Kökény Mihály szombaton a kózházba látoga­tott és elmondta, hogy szerinte helyes konfliktuskezeléssel el lehetett volna kerülni a kialakult helyzetet. Úgy vélte, hogy elvet­hető az intézmény vezetése és a Fejér Megyei Önkormányzat felelősségének a kérdése. ■ BALLAGÓBÁL. Idén először rendeztek országos versenyt a középiskolás ballagóbálok táncosainak a Petőfi Csarnokban. _________________________________ fotós feb/körmendi ihre Gy ermekvédelmi nyilvántartás Nehéz összegyűjteni közel 300 ezer gyerek adatait Az egységes gyermekvédelmi nyilvántartási és értékelési rendszer bevezetésével kapcsolatos első visszajelzések kedvezőek. Ennek ellenére az adatok nehezen állnak össze, egyebek között nagy a bizalmatlanság. Ezt Herczog Mária, az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet vezetője jelentette ki lapunk érdeklődésére. Budapest Az 1997-ben elfogadott gyer­mekvédelmi törvény rendelke­zik az említett nyilvántartás lét­rehozásáról. Az ívekre egyebek mellett felkerülnek a gyermek- védelmi szolgálat látókörébe ke­rült fiatalok egészségügyi álla­potát, iskolai tanulmányait és előmenetelét jelző adatok, csa­ládi és baráti kapcsolatait ábrá­zoló tények, életvezetésének jel­lemzői, érzelmi és személyiség- fejlődésének állomásai, családi és baráti kapcsolatai. Gáspár Károlytól, a Szociális és Családügyi Minisztérium ille­tékes főosztályvezetőjétől meg­tudtuk: az ország 3160 települé­sén jelenleg 288500 gyermek él veszélyeztetett körülmények kö­zött. Csaknem egyharmaduk szorult már gyermekvédelmi szakember közvetlen segítségé­re. Állami gondozásban jelenleg 18 ezren vannak. Az eredetileg angol nyilván­tartási módszert már használják az Egyesült Államokban, Kana­dában, Ausztráliában és Svédor­szágban, de sehol nem volt egy­séges a fogadtatása. Nálunk is voltak ellenzői a tervnek. Kez­detben többen attól tartottak, hogy a bizalmas adatbázis ille­téktelen felhasználók kezébe jut­hat. Aggodalmuk szertefoszlott, amikor megtudták: az adatvédel­mi biztos által is engedélyezett nyilvántartás szigorúan tisztelet­ben tartja a személyiségi jogo­kat. A három éven belül ország­szerte számítógépre vitt adatok­hoz csakis olyan szinten férhet hozzá a lehetséges felhasználó (pedagógus, orvos, pszicholó­gus, gyámügyis), amilyen szin­ten arra jogosult. A szakértők abban egyetérte­nek, hogy a nyilvántartásra mi­nél előbb szükség lenne, mert ez megkönnyítené az összehangolt és ezáltal eredményesebb gyer­mekvédelmet. (CS. B. J.)

Next

/
Thumbnails
Contents