Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)
2000-04-08 / 97. szám
2000. Aprius 8., SZOMBAT KULTÚRA Új Dunántúli Napló'- 13. oldal UVELODES Költészet napja, 2000 Bertók László Önmagát szépen (Napfogyatkozás, 1999. aug. 11.) Azok a pici holdak, ahogy a diófalevelek között átboldogoltak. És kisütött a fa alatt a zöld, s megszólaltak a tücskök, mintha holnap. Ahogy a világ begombolódott, s látni lehetett a hátulról kivilágított fekete gombot. S mintha a sötét szemüveg, ő játszott volna csak veled, levetted, s máris világosodott, melegedett. Ahogy a valóság a mesében körülírta önmagát szépen 1999 augusztus tizenegyedikén délben. Méhes Károly Egyszerűen: nyár Belefúlni a zöldbe belehalni a nyárba elolvadni a melegben vagy inkább büntetésül élni tovább Egy bot amint eljátssza egész életedet Egy fény amint pukkanva kihúny Egy arc amint a távolba csobban A pályán egy vagon pipacs és egy tartálykocsinyi égbolt vesztegel Meliorisz Béla Azt hittem időnként azt hiszem nem igaz hogy megint veletek vagyok bolyongtam felállványozott szavak között hülyített október szelíd bukolikája nyájak melegét sóvárogva lődörögtem a légszeszvilágítási részvénytársaság gyárüzeme körül vagy mintha fényképeznének az angol-magyar bank bejárata előtt álltam pedig semmi keresnivalóm sem volt arrafelé támasztottam a múzeumkert vaskerítését néztem a plakátragasztókat a villanyosok gyerekes igyekezetét a mozdulatlan fiákereseket a hószállingózásban leveleket írtam kapkodva reményvesztetten régi temetők útjait jártam hallgattam falusi kápolnák harangját szívemben ősidők bujaságával vasútállomásokon ácsorogtam csalódott kis postamesternőkre várva és azt hittem egyszer meghaltam száz éve? titokban? Makay Ida Csak Isten Lehettél volna szép múlandó lobogó dac a márványarcú, a könyörtelen örök ellen. S hogy megvéstelek, a szobor. Már csak a bálvány. Most már csak Isten. Mihalik Zsolt A talpam ha halkan... Leszek tétova óda, érzelmes kis szavalat. Míg az örök mezőkön hajszolom a nagyvadat... Leszek zizzenő papír izzadó, csöpp tenyérben. De meg nem jelenek se bokorban és kenyérben... Leszek szónoklat, lassú könny, dobbanás a szíven. De hol lesz jó pórázom, hogy szoktatnám a rímem... Leszek táblányi, kissé sarkított, de márvány. Akkor nekem nem árthat se szerelem, se ármány... Leszek combos harisnya, szemezős, mely fölszalad. Ingok csak, buksi medve. Lesz láncom. De nem szakad... Szakács Eszter Apály Ülök. Ahogy birkózó, idegen síkos testét, kulcsolva térdem. Hullámok keskeny hátúszói kanyarognak a szélben. Homokban turkál az öreglány, ma sárga csizmája a Nap. Nagy kagylók nyitogatják delfinszagú, páros szirmaikat. Sótól fehér a gyökér. Megnyalom állatként ezt a Krisztus-kezet. Magas, elkínzott hangon egy sirály sikoltozni kezd. Az ég mindennap közelebb jön. Felhőszínűek a döglött törpehalak. Szemhéját lebocsátja lassan az összeráncolt homloku part. Össze se rezzenek már, ha a szürkületben felállva egy állat orra magányos esőcseppként esik rá a bokámra. Rézfúvósok: huszáros diadal Jött, látott és valóban győzött a múlt hét végén Székesfehérvárott a mohácsi zeneiskola Duna kvintett elnevezésű rézfűvós formációja. A Reiter Gábor, Mausz Ferenc, Molnár Géza, Dalecker Gábor és Kreml Roland alkotta csoport a Vili. Országos Millenniumi Kamarazenei Találkozón „vágta ki a rezet”, s hozta haza a verseny első helyezettjének járó oklevelet és pénzjutalmat. Dobos József felkészítő tanár kü- löndíjat, míg a zeneiskola elismerés gyanánt egy digitális metronómot kapott. A rendezvény döntőjébe a februárban tartott, dél-dunántúliak számára kiírt területi válogatóról a régió öt városából jutottak be együttesek, Mohácsról mindjárt kettő is, ugyanis a Duna mellett a Csele Kvintett is képviselhette a város színeit. A háromnapos fesztiválon az ország negyven zeneiskolájából érkezett hetvenhat csoport mutatta be tudását. Az esemény csúcspontját a vasárnapi gála jelentette, ahová a húsz legjobb produkciót választotta ki az ismert szak- tekintélyekből álló zsűri. Baranyából itt már csak a Duna Kvintett léphetett színpadra. Műsoruk osztatlan sikert aratott, például a Török induló hallatán a zsűri is vastapsban tört ki.- Mindkét együttesünk kiválóan szerepelt - értékelt Dobos József. - A zsűri tagjai s mások is, akikkel beszéltem, úgy vélekedtek, hogy a Duna Kvintett már kinőtte ezt az osztályt, s jóval magasabb kategóriába tartozik. Én Duna Rézfúvós Quintett Donau Brass Quintett MSvémeeti ♦ Oobos Mamd • Kürartfyn»yh«t lector azt szoktam mondani, hogy akkor már elégedett vagyok, hogyha a gyerekek tudásuk nyolcvan százalékát hozzák, most ezt túlteljesítették.- A még csak fél éve együtt zenélő, fiatalabb tagokból álló Csele Kvintett is ragyogóan muzsikált - folytatta Dobos József. - Tudni kell, hogy a zenészek nem voltak korcsoportokba osztva, így a tizennyolc-húsz évesekkel is fel kellett venniük az általános iskolásokból álló együttes tagjainak a versenyt. Ennek ellenére remekül helytálltak, a zsűri őket is kiemelte, de az idejük három év múlva jön majd el. A zenészek a székesfehérvári huszáros diadal után most a norvégiai Európa- fesztiválra készülnek, amit a Zeneiskolák Szövetsége rendez. A trondheimi megmérettetésre pályázaton nyert pénzek segítségével tudnak elutazni. Terveik között szerepel még egy CD megjelentetése is. Ennek költségei hatszázezer forintra rúgnak, ezt az összeget reményeik szerint szponzorok közreműködésével sikerül majd előteremteni. MÁTÉ BALÁZS A kórusmuzsika városában idén nem lesz fesztivál Az elmúlt 36 év alatt még nem fordult elő az, ami idén megtörtént Pécsett: elmarad, pontosabban jövő évre tolódik át a nemzetközi mezőnyt vonzó kamara- kórus-fesztivál. Az Europa Cantat városa persze, jövőre is csak remélheti, hogy lesz pályázati pénz a találkozóra. Két évvel ezelőtt, a 17. Nemzetközi Kamarakórus-fesztivál és -Verseny több száz vendége még nem sejthette, hogy nem lesz következő alkalom, pedig 1998-ban először volt verseny színtere is a kórusok találkozója. Az 1964- ben indult kezdeményezés a kezdeti időszakban országos rendezvény lett, melyet a kulturális vezetés mindig támogatott, de nem ezért került be a három-négy országosan is elismert kórusverseny közé. A pályázati rendszerek idején is sikerült a szükséges pénzekhez hozzájutni, szponzor is akadt, de az utóbbi fesztiválokon már részvételi díjat kellett kérni az idelátogatóktól. Az idei tervekben a külföldi kórustagok 100 márkát fizettek volna 4 napra, a hazaiaktól, beleértve a határon túli együtteseket is, 60 márka körüli összeget kértek volna el. A Pécsi Kamarakórus és a Nevelők Háza Egyesület fesztivált szervező rendezőbizottságának részéről Vincze Csilla elmondta: a szükséges 8 millió forintból saját bevételekkel 4 milliót tudtak volna előteremteni, a maradékhoz kérték a Magyar Turizmus Rt., a Nemzeti Kulturális Alap és a Millenniumi Emlékbizottság támogatását. Az utóbbi szervezet arra való hivatkozással utasította el őket, hogy az esemény nem kötődik kifejezetten a 2000. évhez, bár idén éppen az évforduló miatt a kórusok kötelező darabjai magyar szerzők műveiből kerültek volna ki. A Magyar Turizmus Rt. utoljára még 1 millió forint felett utalt, most azonban semmit sem, indoklásuk szerint ugyanis a fesztivál rétegrendezvény. Kérdés persze, hogy mi nem az, s az is elgondolkodtató, hogy egy 6-700 turistát hozó, a megyét bejáró, több ezer nézőt megmozgató eseménysorozat, ami ráadásul mindm is „alulról szerveződő” . miért nem érdemes a hivatalos szervek figyelmére. A pályázatokkal idén egyedül a kiírók jártak jól, hiszen volt, ahol a pályázott összeg 1 százalékát a jelentkezőnek be is kellett fizetni, így a pécsiek vagy 30 ezer forintot rögtön el is buktak. Információink szerint az idei versenyre már idáig több, mint tíz kamarakórus jelentkezett, köztük német, szerb, szlovén énekesek. A szervezők a kórusok fellépései mellett millenniumi matinét is képzeltek, a Pécsi Nemzeti Színházba. Marcel Comeloup mindenesetre, aki az idei fesztivál elnöke lett volna, s aki annak idején elhozta az Europa Cantatot Pécsre, kellően elszomorodott a hír hallatán, a hazai kórusok vezetői pedig szégyenről, illetve a kultúra devalválódásáról beszélnek. A jövő évi találkozó is kérdéses, ám a pályázók nem adták fel, újra folyamodtak támogatásért. Válasz két hónap múlva várható. H. I.CV. Tojásból a világ születése Az ország egyetlen, különleges, művészien díszített tojásokat bemutató kiállítása nyílik meg a baranyai Zengővárkonyban. A Míves Tojásmúzeumot, amelynek anyagát dr. Nienhaus Rózsa gyűjtögette, 16-án avatják fel ünnepélyes külsőségek között. A néprajzkutatók úgy tartják, a tojás egyetemes szimbólum, sok mítosz az egész világot belőle származtatja. A Kalevala szerint például a tojáshéj alsó feléből lett a föld, a felsőből az égbolt, a sárgájából a Nap született meg, a fehérjéből pedig a Hold. A tarka foltokból csupa csillag lett, s a fekete foltjából felleg az égen. Talán a tojásban rejlő titokzatos erő, s a rárajzolt mágikus ábrák szépsége és sokasága ragadta meg dr. Nienhaus Rózsát is, aki szerint gyűjteményének első darabjait a véletlen hozta. Ám ahogy szaporodtak a tojások, ahogyan egyre szebb és érdekesebb díszítmények kerültek a Münsteri Egyetemen tanító magyar biometrikus matematikus birtokába, elkezdte őket tájegységenként gyűjteni, felkeresve, felkutatva az alkotókat is. Tojásárverésekre járt, más kollekciók ritkaságaira licitálva, s végül mára összeállt a 17 ország 2100 míves tojását bemutató tárlat páratlan anyaga. Nem mindennapi , hogy valaki egy üyen kincset másokkal is megoszt, s az is nagy szerencse, hogy az egyetlen hazai tojásmúzeum éppen Zengővárkonyba kerülhet. A sors gondoskodott róla, hogy az önzetlen gyűjtő legjobb barátja Horváth Ágota, a zengővárkonyi tájházhoz kötődő Kézművesek Baranyai Egyesületének elnöke legyen. A tagokkal összefogva, rengeteg saját munka árán, Nienhaus Rózsa anyagi támogatását is elfogadva s a pályázatokba a helyi önkormányzatot is bevonva sikerült pénzt szerezniük a tájház szinte már omladozó pajtájának helyrehozására, így elkészült odabent egy színvonalas bemutatótér. A pajtát az egyesület 50 évre bérbe vette, a gyűjtemény tulajdonosának kívánságára pedig a helyiek mindig ingyenesen látogathatják majd. ízelítő a hazai mintákból FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ A gyűjtemény legjelentősebb része magyar és erdélyi darab, a legnagyobb vitrinben a zengővárkonyi mintákat látni, de van dél-afrikai, japán, kínai tojás, sőt nemezből, fémből, porcelánból készült is. Az egyik pirosra festett kedvenc Betlehemből való, belekarcolva az utolsó vacsora összes szereplője és a mennybemenetel. Az április 16-i, virágvasámapra időzített, 11 órakor kezdődő megnyitóra a helyi és hazai tojáshímzők mellett határon túli mesterek is érkeznek, s ezen a napon kapja meg a település a millenniumi zászlót is. HODNIK I. QY. 4 » 4
