Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)

2000-04-08 / 97. szám

HAZAI TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 3. oldai 2000. Április 8., szombat Az évszázad árvize Egy hónapig is tarthat az áradás a Tiszán Észak-Magyarország Minden idők legnagyobb árhulláma vonulhat le ápri­lisban a Tiszán. Az előrejel­zések szerint a vízszint Szolnoknál akár a 980 cen­timétert is elérheti. Tavaly, amikor még mindenki azt hitte, hogy százévenként egyszer lehet ekkora árvíz, a megyeszékhelynél 974 centiméterrel tetőzött a folyó. A rendkívüli áradásra tekintettel Orbán Viktor miniszterelnök kormánybiztossá nevezheti ki Katona Kálmánt. így a szakmi­niszter kezébe kerül az árvíz el­leni védekezés irányítása és a munkálatokhoz szükséges pén­zek elosztása. A tervek szerint elrendelik a Tisza felső és észak-magyaror­szági szakaszaira, valamint a Bodrogra a rendkívüli árvízvé­delmi készültséget. Ez lehetővé teszi azt, hogy a honvédség és a határőrség alakulatait is igénybe vegyék a Bodrog és a Tisza men­tén egyre kritikusabbá váló helyzet megoldására. A Tiszán akár egy hónapnál tovább is eltarthat az ár levonu­lása, Szolnoknál a tetőzést ápri­lis 25-re 980 centiméterre jósol­ják, ez 6 centiméterrel haladja meg a tavalyi, 974 centis évszá­zados rekordot. Tegnap megér­kezett az újabb árhullám eleje a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei folyók határszelvényeibe, a víz­szint a számítások szerint eléri, illetve a Vásárosnamény alatti Tisza-szakaszon, valamint a Lónyay-főcsatornán meg is ha­ladhatja az eddig észlelt legma­gasabb vízállást. Katona Kálmán közlekedési miniszter igyekezett megnyug­tatni az embereket: miután a kormány döntött arról, hogy a védekezés költségeit mindenki­nek megtéríti, meg fogják kapni a pénzt, de szigorúan ellenőriz­ni fogják a felhasználását. A Körösök mentén megkezd­ték az előkészületeket ahhoz, hogy robbantással nyissák meg a szükségtározókat. A hegyvidé­ki hóolvadás és az esőzések mi­att a Fekete- és a Fehér-Körös erőteljesen árad. Romániában újabb halálos áldozatai vannak az árvizeknek és viharoknak, a folyók településeket és utakat öntöttek el. A Fehér-Körösön az eddigi legmagasabb árhullám vonul majd le, a megyében elön­tött házak száma lassan közelíti a háromszázat. A román hadse­reg különleges alakulatokat állí­tott fel az árvíz sújtotta lakosság mentésére és segítésére. A lakásfoglaló is ember Az önkormányzatokra bíznák a kilakoltatást Budapest A Szociális Tanács pénteki rendkívüli ülésén egy ki­lenc pontból álló ajánlást fogalmazott meg az ön- kormányzatoknak arról, miként járjanak el az önké­nyes lakásfoglalókkal szemben. Az ügy érdekessége, hogy azokat a szociális elveket veszi alapul a kormányzati és a civil oldal által közösen jóváhagyott dokumen­tum, amelyek hiányát többen is megfogalmazták Juharos Róbert fideszes képviselő indítványával kapcsolatban. A tegnapi vitában egyértelművé vált, hogy a Szociá­lis Tanács nem ért egyet az önké­nyes lakásfoglalás módszerével, ugyanakkor be kell látni, hogy a tulajdon védelme mellett fontos a kényszerűségből ilyen helyzetbe került emberek védelme is, ez pedig szociális problémaként ke­zelendő. Ezért is döntöttek úgy a szervezet tagjai, hogy az önkor­mányzatok számára készítenek egy módszertani javaslatot, amellyel egyfajta irányt mutatná­nak, hogy az ilyen bonyolult ügyeket milyen szempontok sze­rint rendezzék. Az ajánlás egyértelműen azok­nak a családoknak a védelmében készült, ahol gyermekeket, időse­ket, betegeket tartanak el, s bár lakáshoz csak ezzel a módszerrel tudtak hozzájutni, azt rendelte­tésszerűen használják, csinosít­ják, erre van jövedelmük, s élet­módjuk sem zavar másokat. Lapunk kérdésére, hogy a kép­viselői indítványt mennyiben be­folyásolja a tanács ajánlása, Őry Csaba helyettes -államtitkár, a Szociális Tanács társelnöke el­mondta:- A képviselői indítvány kö­zéppontjában a tulajdon védelme áll, ami szerintünk is fontos. Le­het, hogy az új törvény lehetősé­get ad az önkormányzatoknak a napokon belüli kilakoltatásra, de ha úgy ítélik helyesebbnek, ezzel nem kell feltétlenül élniük. Az ajánlás éppen erről szól. Gyuris Tamás, a tanács tagja, az ajánlás egyik szellemi atyja hozzátette: nincsenek hivatalos felmérések, csupán becslések lé­teznek arra vonatkozóan, hogy hány család érdekelt az ügyben. Ismeretei szerint több ezerre te­hető azon családok száma, akik ma önkényes lakásfoglalóként élnek. SZ. E. Rendszerváltó választások Tíz éve léptünk be az európai demokráciák közé Éppen ma tíz esztendeje, 1990. április 8-án tartották a rendszerváltó választások máso­dik fordulóját. Erre a történelmi eseményre emlékezve a Békejobb 2000 kezdeményezé­sére vasárnap este jubileumi gálaestet ren­deznek Budapesten, amelyre meghívást ka­pott az akkor mandátumot szerzett összes parlamenti képviselő. Köztük az MDF szí­neiben bejutott Szabad György, aki négy éven át töltötte be a házelnöki posztot. Parlament- Az Országgyűlés megalakulásának tizedik év­fordulója nem csupán a képviselők, a tisztségvi­selők, hanem az Ország egésze számára ünnep. Hiszen az átmenet, a fordulatért folyó küzdel­mek jóval korábban megkezdődtek. A megúju­lás sokak műve, a fordulat egésze az országé, a Ma is összefogás kellene A Békejobb 2000 szervezői, az MDF, az MDNP és a Vállalkozók Pártja mostani ve­zetői úgy érzik, hogy az első Országgyűlés képviselőit még ma is több dolog köti ösz- sze, mint amennyi elválasztja. Ezért remé­lik, hogy aki ma is felelősséget érez az or­szág dolgai iránt az akkor parlamenti man­dátumot szerzett politikusok közül, az ott lesz a Stefánia Palotában. 1990. március 25-én, majd az április 8-án megrendezett második fordulóban eldőlt, hogy a 386 fős magyar törvényhozás leg­erősebb pártja az MDF lett 165 képviselői hellyel. A legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ akkor 91 mandátumot szerzett. nemzeté - így értékelte lapunknak az első sza­bad választások eredményét Szabad György tör­ténész, az MDF alapító tagja, aki ma már az Or­szággyűlésen kívül, az MDNP soraiban politizál. Ez az évforduló azt az időpontot jelzi, amikor megtörtént a fordulat a parlamentáris kormány­zati rendszerű átalakulásra. Ez, valamint a nem­zeti függetlenség és a jogállami berendezkedés 1990-ben alapot nyert, és megkezdődhetett a parlamentáris demokrácia kiépítése. Azóta tíz év telt el, és ennek a megkezdett építkezésnek jelentősek az eredményei. A jogállam oszlopai már az 1990-94 közötti időben felépültek, meg­teremtődtek azok a keretek, amelyekből kibon­takozhatott a fejlődés egésze.- A jogi keretek ugyan megteremtődtek, az ál­lami élet új alapjai kialakultak, kiszakadtunk a kényszerközösségekből, de csalódniuk kellett azoknak, akik abban reménykedtek, hogy ez karöltve jár a gazdasági felvirágzással is. Hadd tegyem mindjárt hozzá, az is sokak reménye volt, hogy a sza­badságjogok, a jogegyenlőség, a demokrácia és a megújult nem­zeti lét egyben gátat szab majd az előítéleteknek, a kicsinyesség­nek, az irigységnek, az erkölcsi deficitnek. De a diktatúrák, az el­nyomás hosszú periódusainak súlyos öröksége volt ez, és azt je­lentette, hogy a demokrácia épí­tése zökkenőkkel, akadályokkal, sok tekintetben visszaesésekkel tarkított út lett. A fordulat azon­ban olyan erős volt, hogy ezek a visszaesések so­sem jutottak el a korábbi állapotokhoz való ha­nyatláshoz. Azt kell mondanom régi hasonlatom­mal élve, hogy a nemzet átjutott a pallón - amit 1990-ben sikerült egy szakadék fölött lefektetni - még akkor is, ha sokan szédelegtek rajta, ha so­kan billegtették a pallót személyes vagy csoport- érdek folytán. A nemzetnek sikerült a túlsó part­ra jutnia a parlamentáris kormányzati rendszer, a nemzeti függetlenség, a jogállamiság, a demokra­tikus berendezkedés partjára. A lábdobbantásos fordulat, az azonnali felíve­lés, természetesen túlzott remény, illúzió volt. Igaznak bizonyult Antall József figyelmeztetése, hogy jó irányba fordultunk és haladunk, de ez még valóban csak alapja az elkövetkező lehetsé­ges fejlődésünknek. En mindenesetre úgy lá­tom, hogy az akadályok és megrázkódtatások ellenére a jelenben folytatható az, ami 1990-ben kibontakozott. Folytatható, a demokrácia egyik legnagyobb vívmányaként az önkorrekció alkal­mazásával. Mert a diktatúra nem bírja el saját hibáit, nem ismeri el az önkorrekció szükséges­ségét. A demokrácia nem hivalkodik azzal, hogy mindent egyszerre meg tud valósítani, de hivat­kozik arra, hogy amit nem, vagy nem elég jól ol­dott meg, azt a rendszeren belül korrigálni lehet - így foglalta össze lapunknak Szabad György az első szabad parlament megválasztása óta el- telt tíz év eredményeit. ___________________istsi Sz ámháború a pártingatlanokról Jövő kedden kezdi tárgyalni a parlament a pártok haszná­latában lévő állami tulajdonú ingatlanok hasznosításáról szóló törvénymódosítási javaslatokat. Országos körkép Bár a rendszerváltás óta többször próbálták rendezni ezt a kérdést, mégsem sikerült minden érintett számára elfogadható módon meg­oldani a problémát. A törvényi új­raszabályozást azért tartja a kor­mányzat indokoltnak, mert szá­mítása szerint a Magyar Szocialis­ta Párt több mint 90 százalékban részesedik az állami ingatlanok használatából, megyei bontásban az ingatlanállomány darabszámát tekintve 84, míg a területet alapul véve 92 százalék az MSZP ingye­nes jogosultsága. A kormány sze­rint megfelelő szabályozás kiala­kításához figyelembe vették a tényleges használat mértékét is, hiszen a pártok a rendelkezésük­re álló ingatlanoknak csak 47 szá­zalékát használják. Mindezek is­meretében két törvényjavaslatot terjeszt a Tisztelt Ház elé a kor­mány. Ezek áttekintenék, hogy a pártok mennyi ingyenes haszná­latú állami ingatlannal rendelkez­nek, és meghatároznának szá­mukra egy minimálisan szüksé­ges irodamennyiséget. Csiha Judit MSZP-s képviselő úgy véli, a kormány által kimuta­tott arányok eltorzítottak. A be­terjesztett törvényjavaslatok egyébként is kétharmados dön­tést igényelnek, ellenkező eset­ben pártja az Alkotmánybíróság­hoz fordul. Hozzátette: amennyi­ben a megadott használati jogo­sultságot törvényi úton elveszik, akkor mindenképpen kártalaníta­ni kell az MSZP-t. Csiha egyéb­ként azt tartaná tisztességesnek, ha az állam átadná az önkor­mányzatoknak a szóban forgó in­gatlanokat, és az önkormányzati törvényben rögzítené ezek szét­osztásának módját. Erre reagálva Navracsics Tibor, a MÉH Információs Főosztályá­nak vezetője lapunknak úgy nyi­latkozott: ez lehetetlenség, hi­szen a parlament csak a kincstári vagyonról dönthet, önkormány­zatiról semmiképpen. Mint mondta: ez egy más államrend- ben képzelhető csak el. sz. e. Hírcsatorna TÁVOZIK GYÖRGYI. Május 15 én távozik a Legfőbb Ügyészség éléről Györgyi Kálmán. Az Or­szággyűlés elnökéhez már meg­érkezett a legfőbb ügyész levele, amelyet továbbítottak is a köz- társasági elnökhöz. Az államfő indítja majd el a jelölési eljárást a legfőbb ügyészi posztra. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter megerősítette, hogy hivatalosan is felkérte Györgyi Kálmánt a büntetőjogi kodifikációs munkát irányító miniszteri biztosnak. LAKÁSPROGRAM. A szabad demokraták módosító javasla­tokkal akarják javítani a kor­mány lakásépítést ösztönző programját, mert azt az első hó­napok tapasztalatai alapján si­kertelennek tartják. Kuncze Gá­bor frakcióvezető sajtótájékoz­tatóján közölte: terveik szerint nemcsak a házaspárok, hanem minden fiatal is kaphatna lakás- támogatást. Az SZDSZ a kiegé­szítő kamattámogatást kiter­jesztené a használt lakások megvásárlására, bővítésére és a komfortfokozat növelésére is. CSILLEBÉRC. Csereingatlant ajánl fel az Ifjúsági és Sportmi­nisztérium az Úttörőszövetség­nek, ha az ifjúsági szervezet át­adja a csillebérci üdülő tulaj­donjogát a tárcának. A minisz­térium vállalná, hogy a tábort továbbra is gyermekek üdülte­tésére használja - tette hozzá Deutsch Tamás miniszter. A gyermektábort az Úttörőszövet­ség tíz évvel ezelőtt ingyen kap­ta a KISZ-től, és most el akarja adni, hogy adósságait ren­dezze. SÜRGŐSSÉGI RENDSZER. El kell érni, hogy az ország terü­letének 80 százalékán 15-20 per­cen belül hozzáférhető legyen az azonnali ellátásra szoruló be­teg - mondta Gógl Árpád egy nemzetközi konferencián. A mi­niszter szerint külön feladat a szakemberek képzése, és azok­nak a feltételeknek a megterem­tése, hogy minden, 50 ezer la­kost érintő körzetben legyen ellátóközpont. ÚJ BÖRTÖN. Most már bizo­nyos, hogy a veszprémi barokk vámegyedből kiköltözik a vár­börtön, amely mind a foglyok, mind őrzőik számára korszerűt­lenné vált. Az új börtön a Veszp­rém és Kádárka közötti részen épül fel. A terv ellen a lakosság sem emelt kifogást. Ezt a terüle­tet a honvédségtől vásárolta meg a Büntetés-végrehajtás Or­szágos Parancsnoksága. Április végén a veszprémi önkormány­zat közgyűlése várhatóan elfo­gadja a részletes rendezési ter­vet, és így májusban már meg­kezdődik az új veszprémi bör­tön építése. Háromdimenziós ultrahangkészülék Budapest A hagyományos, kétdimenziós ultrahang-diagnosztikát mára a legkorszerűbb háromdimenziós berendezések váltják fel világ­szerte az egészségügyi intézmé­nyekben, de nálunk még csak négy ilyen készülék működik. A szakemberek szerint az új tech­nika hazai elterjedését nem a magas ár, hanem szemléletbeli okok gátolják. Hiszen a három- és kétdimenziós eszközök csak­nem ugyanannyiba kerülnek. A betegek számára előny, hogy a háromdimenziós eljárással leké­pezett digitális szövettömb in­formatikai úton tárolható, kon­zultáció céljából továbbítható. Egyszerűen, gyorsan és ponto­san nyomon követhető például a daganatosok terápiájában a tu­mor térfogatának változása, a gyógyulás folyamata. in. zs.i A készülék előnyeit a budapesti orvosegyetemen mutatták be fotó: feb/körmendi Kenyérlopástól a pénzmosásig Pontosan tudni, mennyibe kerül egy tisztviselő megvesztegetése A rendszerváltás 10 éve alatt Magyarországon a szegény­bűnözés mellett megjelent a pénzmosás, a pénzhamisítás és a magas szintű korrupció is - hangzott el azon a konfe­rencián, amelyet tegnap az Országos Kriminológiai Intézet fennállásának 40. évfordulója alkalmából rendeztek. Országos Kriminológiai Intézet Évente 22 milliárd forint bizonyít­ható kárt okoznak a rohamosan terjedő gazdasági bűncselekmé­nyek. Hogyan születhetnek rendre olyan intézkedések és jogszabály­ok, amelyek lehetőséget teremte­nek a visszaélésekre? - tette fel a kérdést előadásában Tóth Mihály tanszékvezető tanár. A közelmúl­tig igazságügyi helyettes államtit­kárként dolgozó szakember sze­rint nincs összhang az elmúlt évek igazságszolgáltatási gyakorlata és a közvélemény elvárásai között.- 1993-ban megdöbbenést kel­tett, amikor arról beszéltem, hogy ára van a köztisztviselőknek - nyilatkozta lapunknak a konfe­rencia szünetében Lengyel László politológus, akit ezért a megjegy­zésért Antall József akkori mi­niszterelnök fel is jelentett. Egy, a közelmúltban készült tanul­mányból azonban kiderül, hogy ma már a rendőrök is pontosan tudják, mennyibe kerül egy köz- tisztviselő, vagy éppen egy köz­rendőr. Amikor kormányzati ál­dás mellett állami intézmények megtehetik, hogy nem fizetnek adót és tb-járulékot, akkor nem erkölcsös elvárni az állampolgá­roktól, hogy betartsák a jogszabá­lyokat - véli Lengyel László. A politológus a konferencián kifejtette, meglátása szerint mi­ként húztak hasznot a gazdasági és a politikai szereplők abból, hogy a rendszerváltás utáni kor­mányzatok egyes jogszabályok meghozatalát kifejezetten halo­gatták, a politika magát a jogsza­bályok fölé helyezte. Véleménye szerint a nemzetközi életben má­ra világossá vált, hogy a korrup­ció ilyen mértékű elharapózása nem megengedhető. Látni, hogy mi az, amit a nemzetközi közvé­lemény már nem tud elfogadni, amivel a kitaszítottak sorában ta­lálhatja magát egy közösség. Ilyen a rasszista szélsőjobb, de a korruptnak kikiáltott ország is. __________________________________(HORVÁTH) 1 r

Next

/
Thumbnails
Contents