Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)
2000-04-07 / 96. szám
2000. Április 7., péntek HATTER RIPORT APEH-fonál az áfa-labirintushoz Csődöt jelentsen az önkormányzat, vagy áfacsalónak titulálják a települést? Több önkormányzatnak ez a dilemmája. Ugyanis olyan beruházási munkák után kell most általános forgalmi adót visszaigényelniük, amelyet tavaly végeztek el, s akkor még a falvak többsége nem tartozott áfa-körbe. Ha viszont nem kapják meg a pénzt, rögvest csődöt jelenthetnek. Ennél is kilátástalanabb a helyzetük azoknak a községeknek, akik a bezáró bányáktól, téglagyáraktól kapták most meg „ajándékba” a céges lakótelepekhez a komplett ivóvíz-szolgáltatást. Igencsak kellemetlen meglepetéssel „kedveskedett” jó néhány önkormányzatnak az adóhivatal, miután karácsony előtt pár nappal közölték, hogy a több .százmillióba kerülő szennyvízcsatornák kiépítésekor jogosulatlanul igényelték vissza az áfát. Ezt követően azonban új szerepben mutatkoztak be a hivatal szakemberei. Azért, hogy a csődtől iS megmentsék a településeket, lázas sietséggel elkezdték kutatni, hogyan lehet törvényessé tenni a visszaigényléseket. A bonyolult történet kezdete még a kilencvenes évek derekára nyúlik vissza: akkor a megye számos településén víziközmű-társulatokat hoztak létre a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére. A társulatok tagjai közül az egyik település magára vállalta az úgynevezett gesztori teendőket, vagyis az építkezéssel kapcsolatos napi ügyek intézését. A legtöbb helyen a megyében már megépült a vezeték, illetve néhány településen még most is zajlik a beruházás. Az első porszem akkor került a gépezetbe, amikor az adóhivatal ellenőrzése kapcsán felmerült, hogy a százmilliókat felemésztő építkezések során a gesztor önkormányzatok a társulatban részt vevő, nem áfakörös települések után is visszaigényelték a forgalmi adót.- Decemberben felhívott Éberhardt Károly az adóhivataltól, és közölte, hogy óriási gondok vannak - kezd a történések felidézésébe dr. Schwalm Mária, Udvar polgármestere (első képünkön), aki úgy csöppent a történetbe, mint Pilátus a krédóba, mivel időközi választáson, tavaly májusban lett csak a falu első embere. - Közölte, hogy a jogtalanul felvett áfát Majsnak és Udvarnak vissza kell fizetnie, mivel csak a beruházásban részt vevő harmadik tag, Nagynyárád volt áfás. Ez a két falu esetében nyolcvanmillió forintot jelent. Ezzel azonnal csődbe mentünk volna, mert a teljes költségvetésünk mindössze tizenkétmillió forint. Az is megfordult a fejemben, hogy lemondok, mivel vétlennek érzem magam. A polgármester kezdeményezésére még tavaly összehívtak egy fórumot, ahol az adóhivatal képviselője azt ajánlotta, hogy a nem áfás települések idén lépjenek be az áfa-körbe. Ezt az önkormányzatok meg is tették, bár a megnövekedett adminisztráció kezelésére egy újabb alkalmazottat is fel kellett venniük. Ezzel úgy tűnt, hogy a dolog elrendeződött. Ám a történetnek még koránt sincs vége.- Szerdán Majson ismét volt egy találkozó, ahol az adóhivatal munkatársa azt közölte, hogy utólagos, úgynevezett kompenzációs számla kiállításával történhet meg a települések közötti vagyonmegosztás - folytatta dr Schwalm Mária. - Nagynyárád át is adott Udvarnak egy számlát negyvenmillióról, Majsnak pedig több százmillióról. Az összegeket az adóhivatal emberei számították ki. Ezek a tételek az önkormányzatoknál sem kiadásként, sem pedig bevételként nem jelentkeznek, de az áfát vissza lehet igényelni utána. Az adóhivatal tanácsára a januári áfajelentést is módosítottuk, amiben így már ez a számla is szerepel. Az elképzelés az, hogy miután mi megkapjuk a negyvenmillió után járó nyolcmillió forintnyi áfát, azt átutaljuk Nagynyárádnak, az ottani önkormányzat pedig ebből visszafizeti a korábban jogtalanul felvett pénzt. Csakhogy mi ebbe nem megyünk bele. Az ügy szerepelt az udvari képviselő-testület legutóbbi ülésének napirendjén is. A grémium tagjai teljes egyetértésben úgy döntöttek, hogy a kapott számlát ajánlott levélben azonnal visszaküldik Nagynyárádnak. Az indoklás szerint azért nem kívánnak részt venni a pénzügyi műveletben, mert egyszer már Nagynyárád visszaigényelte utánuk az áfát, s ha ezt most másodszor ők is megtennék, az szerintük csalás volna.- A beruházás alatt semmit sem tudtunk a pénzügyekről, így az áfavisszaigénylésekről sem, mivel mindent a gesztor Nagynyárád intézett. Továbbá azt sem értjük, hogy miként történt a vagyonmegosztás - vélekednek a testület tagjai. A Nagynyárád-Majs-Udvar háromszöghöz hasonló a helyzet Dunaszekcsőn, ahol Bárral közösen végezték a csatornaépítést, s ahol szintén csak az ügyeket vivő Dunaszekcső volt áfa-körös. Az APEH náluk is vizsgálódott, azonban az önkormányzatnál ezt semmilyen formában sem kívánták kommentálni. A gesztor ekkor már eladóként lép fel, számlázási kötelezettséggel, s mivel ő áfaköteles, áfát is felszámol. A törvény szerint az áfát azonban mindig az igényelheti vissza, aki a teljesítés időpontjában áfa-adóalany! Márpedig a teljesítést a társközségeknek a tulajdon- rész átadása jelenti, azaz a végső számlázás. Az adóhatóság szakvéleményének az udvari esetre az az olvasata, hogy bár Majs és Udvar tavaly még nem tartozott az áfa-körbe, de mert idén beléptek oda a települések, a tulajdonátadásra pedig jogszerűen csak most került sor, így érvényes a múlt évben elvégzett munkákra is az áfajogosultságuk.- Az ellenőrzések során az adózás rendjéről szóló törvény szerint járunk el - adta tudtunkra Nagypál Imre, az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Baranya Megyei Igazgatóságának ellenőrzési igazgatóhelyettese. - Alapelv, hogy az adóhatóság az adózónak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást adjon, az adózó jogainak érvényesítésére figyelmeztesse az érintettet. Az adózó pedig köteles a jogait jóhiszeműen gyakorolni és elősegíteni az adóhatóság feladatainak végrehajtását. Mindemellett szigorúan elvi síkon mondhatok véleményt az ilyen gesztori megállapodásokról, mert a szennyvízberuházások adóellenőrzései nem zárultak még le, s minden konkrét adat adótitoknak minősül. Tény, hogy a közműberuházások áfa-elszámolásaival rengeteg a gond. Főként azért, mert a községek a beruházás nagysága miatt önállóan nem tudják finanszírozni a munkát, ezért társulásokba tömörülnek, gesztori megállapodásokat kötnek. Utóbbi szerződéseknek a lényege, hogy a gesztor a társközségek nevében is viszi az elszámolásokat, nála jelennek meg a könyvekben a kivitelezési munka során a kiadások, a bevételek, megrendelőként fizeti és kapja az összegeket, s itt történik az áfa-visszaigénylés is a gesztor saját neve alatt. A beruházás próbaüzemét követően a tulajdonrészeket kormányrendelet alapján át kell adni a társtelepüléseknek, s ennek a műveletnek az egyes községek számvitelében is meg kell jelennie. Az adóhatóság jóhiszeműségét senki nem kérdőjelezi meg, hiszen az önkormányzatoknak a jelek szerint ez az egyetlen kibúvójuk a csődjelentés alól. De arra kíváncsi lennék, mit szólna a hivatal, ha valamelyik adóellenőre a magánszektorban keresné fel a társaságokat olyan tanáccsal, hogy miként igényeljen vissza forgalmi adót idei jogosultsággal múlt évi gesztori munkamegrendelésekre.- Bizonytalan a helyzet az olyan lakótelepek ivóvíz-szolgáltatásainak átvételénél is, ahol a megszűnő bányák, vagy téglagyárak ingyen adják át egykori sajáterős beruházásukat a helyi önkormányzatoknak - tudtuk meg Maczekó Károlytól (második képünkön), az Állami Számvevőszék pécsi tanácsosától. - Jó néhány település példája igazolja, hogy milyen sajátos buktatókat rejt áfatörvényünk ezen a téren. Az ilyen ajándékozások után ugyanis az adóhatóság valamelyik féltől megköveteli a szolgáltatás valódi értékének forgalmi adóját, s ha a település nem tartozik az áfa-körbe, az összeget a költségvetéséből kell kifizetnie.- Az ellenérték nélküli átadások során az ajándékozó értékesítést végez, s piaci érték alapján kell utána áfát fizetnie, vagy azt ráterhelheti az ajándékot kapóra - mondja Nagypál Imre. - Ha ezek után mégsem jön létre az ajándékozás, akkor az alapítóra száll vissza a vagyon, s ő rendelkezik a szolgáltatás sorsáról. Az alapító, a bányák esetében az állam, visszakapva az ivóvíz-szolgáltatást azt átadja a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetnek, s innen várhatóan ismét az önkormányzatokhoz kerül az ellátás. De az állam sem kerülheti ki az áfafizetést, tehát vagy megfizetteti az önkormányzatokkal, vagy költségvetési keretből intézheti az ilyen ügyleteket. A cég ugyanis bolond lenne korábbi beruházása után - amely egyébként nem kevés pénzébe került - az ingyenes átadás mellett még áfát is fizetni. Ugyanakkor az önkormányzatnak kötelessége közigazgatási területén biztosítani az alapvető kommunális szolgáltatásokat, így az adott lakótelepeken a vízellátást is. Egy új beruházás ennél sokkal többe kerülne, de a meglévő sem működik gazdaságosan, a fenntartása általában többe kerül, mint amennyit a fogyasztóktól beszednek. A hirtelen jött áfafizetési kényszer viszont csődbe viheti a települést. Erre az áfaproblémára azonban egyelőre még az adóhatóságnak sincs áthidaló megoldása. Persze ki tudja, hogy jövő tavaszra nem születik erre is valamilyen kivitelezhető számviteli gyakorlat? MÁTÉ B. - MÉSZÁROS B. E. Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — _T kTNYAKA SZABOLCS Turistaszezon Ahogy kijön a jó idő, sütni kezd a nap, a természetbe vágyik az ember. Pécsett természetszerűleg adja magát a hegy, az erdő, így nekivágtunk mi is, amúgy családilag. Állatkert (ez egyébként egyre szebb, szinte emberi, pontosabban állati körülményeket lehet látni), tv-torony, miegymás. Felkeveredtünk a Szabadságszoborhoz is, ahol már messziről büszkén virított a nemzeti, a városi valamint az EU- lobogó. Úgy tűnik, ezzel azonban be is fejeződtek a tavaszi munkák, mivel a parkolónál törött üveg, szemét fogadta a látogatókat. Sajnos nemcsak minket. Itt Kelet-Európábán (s ebben az esetben ne is említsünk holmi Közép-Keletet, mert ez ebből a szempontból szinte már Ázsia) hozzászoktunk mi ehhez, szinte már az a furcsa, ha valahol tisztaság van - legyen az erdő, utca vagy akármi más, ahová az ember egyszer már betette a lábát. Azonban - kellemetlen, az igaz, jobb lenne elzavarni mindet, hogy ne szégyenkezzünk - turisták is jönnek ide, azért, hogy megnézzék, ami még szép nálunk, fényképezzenek, beüljenek át éttermekbe, megnézzék a múzeumokat, itt hagyjanak egy csomó pénzt. Bár alighanem az a német turista, akivel sikerült összefutnunk, nem így kívánta itt hagyni a pénzét. Azt ugyanis nemes egyszerűséggel ellopták tőle, s míg a turistabusz sofőrje meg az idegenvezető az erdőben, lelkesen bukdácsolva a szemét között kergette a tolvajokat, ő kétségbeesve álldogált a parkolóban. Ekkor már sejtettük, hogy igazak azok a pletykák, miszerint újra beszabadullak az erdőkbe a betyárok, meg hogy az autót a Szabadság-emlékműnél nem szabad még néhány percre sem magára hagyni, mert a gazból feltűnnek a gazok, és egy téglával bevágják a szélvédőt, ki az értéket, és futás. A német turista ezt nem tudta. S ahogy láttam, kevéssé vigasztalta meg, hogy az EU- zászlaját látta lobogni a hegytetőn, ettől sem érezte magát otthon. Igaz, lehet, hogy a legközelebbi társának - ha idejön még valaki - már nem okoz ez gondot, mert a kék, aranycsillagos, a jólétet és biztonságot jelképező lobogót is ellopják egy hét végén. 7 Megint áradnak az északkeleti folyóink. Homokzsákok, kitelepített lakosság, magukra hagyott házak, anyagi kár, költség, kimerültség, kétségbeesés. Ám bármennyire is ellentétes a látvánnyal a fogalom, voltaképpen tűzoltás folyik a gátakon. A kutatók szerim ugyanis egészen új árvízvédelmi rendszer kellene. A munka méretére jellemző, hogy a 4220 kilométer hosszú védőmű átépítése évtizedekig eltarthat, a sok tízmilliárd forintról nem is beszélve. A gyorsítása felettébb indokolt. Folyóink szabályozása a múlt század végi világszínvonalon történt. Csak hát elszállt felette az idő. A visszamenőleges büszkélkedés már régóta akadályozza a megváltozott körülményekhez való igazodást. A trianoni, majd a párizsi békeszerződés következtében számos jelentős folyó most már keresztezi az országhatárunkat. A szomszédok árvízvédelmi rendszerei pedig ma már nem feltétlenül illeszkednek a miénkhez. Például általában jóval szélesebbek a folyók hullámterei, mint nálunk, vagyis a csatPUNAI IMRE ____________________________ tű zoltogatás lakozásnál tölcsérszerű szűkület keletkezik, a víztorlódás az árvizeknél gátszakadással fenyeget. Földrajzi helyzetünk miatt a rendszer összehangolása a mi alkalmazkodásunkat, a magyar hullámtér kiszélesítését igényli. Az árvízvédelem tervezéséhez pedig a medence egészére kiterjedő stratégia kell. Az árvízszint folyamatos emelkedésének kivédésére évtizedekig a régi töltések magasságát emeltük és emeljük, ezzel kísérelve meg elérni a százéves valószínűséghez illeszkedő biztonságot. Drága és kétséges módszer. A témát kutató szakemberek szerint nem lehet elsőrendű cél mezőgazdasági művelésre alkalmas terület nyerése, sem az árvizek gyors, nagy sodrású levezetése. Egyetlen igényt kell maximálisan kielégíteni: a biztonságot. Ám a mai árvízvédelmi műveinknek az időjárási és vízrajzi adottságoktól, valamint a biztonsághoz szükséges ideális elhelyezkedéstől való eltérése igencsak nagy. Ez is olyan helyzet, amikor a hagyománytiszteletet hasznosabb lenne korszerű gátak közé szorítani. hetedik oldal HOLNAP Riport Magyarok a csillagösvényen. A magyarok őseit magharija néven egyesek a bibliai időkben élő farizeusok, szamaritánusok mellett vélik megtalálni. Ilyenformán a magyar kereszténység nem ezer, hanem kétezer éves. Tárca Bükkösed László: Egy öregember emlékirataiból (2.) Gyilkosok. „A bíróság meg bevette a mesét. Holott bizonyítható, hogy akkor már közel száz nyesi tanyázott annak a hétvégi háznak a padlásán és a szerszámos kamrájában. ” Portré „Mindig közösségcentrikus voltam” Nem kifejezetten szerencsés alkat. Mégis, mindig elérte, amit akart. Azt mondja, rosszkor ez a portré, mert nincs a lehető legjobb kedvében. Tamay László egy maga által tervezett és épített házban él, nyelvszakon végzett, a Filozófia Tanszéken tanít, és a filmelméletben merült el.- Édesapja vasutas. Nem csapta meg a mozdony füstje?- Nem, de műszaki pályára akartam menni, elektromérnöknek készültem.- Mégis az angol és az olasz lesz a mánia: háromszor fölvételizik.- Nem voltam kitűnő tanuló, a műszakihoz az kellett volna. Olaszul egy barátommal, csak könyvből tanultunk. De a szakra nem volt egyszerű bejutni, „le voltak osztva” a helyek. Harmadszorra is csak fellebbezéssel sikerült.- Gondolom, szülei nem örültek a kudarcoknak.- Nem. Be is írattak a vendéglátóira, de amikor eligazításon közölték, hogy lomelmélet, a szakdolgozatom nyelvfilozófiáról szól.- És rengeteg ftlmet néz.- Egyik filmklubból estem a másikba. Amit elértem, Szegednek köszönhetem.- Maradni is akar, de nincs állás. Itt viszont van, épp a Lajosban.- Megtaláltam a hangot a gimnazistákkal. Külön, „illegálisan” vágassam le a hajam, megszöktem. Viszont főzni nagyon szeretek.- Ha már bejut az egyetemre, odateszi magát.- Mindent eredetiben olvastam, elkezdett érdekelni az irodaTamay László 1955. Vül. 28-án született Pécsett. A Nagy Lajosban érettségizik, a szegedi JATE-n '81-ben végez angol-olaszon. Egy évig vöt gimnáziumában, majd a szegedi és a pécsi angol tanszéken tanít. 91-ben vált: jelenleg a Filozófia Tanszék docense. A Laterna Magica egyesület vezetője. Egy gyermek édesapja, nős. irodalmat tanítottam, és azután is együtt maradtunk, hogy visszamentem Szegedre: péntekenként a lakásomon jártunk össze.- Aztán mégis Pécs.- Akkor indult a tanszék, hívtak. Afféle Jolly Joker voltam: mindent tanítanom kellett.- Ezért hagyta ott?- Csak részben. De a többit most hagyjuk.- A filozófián viszont tárt karokkal várják.- Hálás vagyok érte. Nincs szakirányú diplomám, de azt hiszem, amivel foglalkozom, itt tanítható leginkább.- Ismeretterjesztés az egyesület és a filmklub. Mért vágott bele?- Mindig közösségcentrikus voltam. Magamtól nem jutott volna eszembe, de megkértek rá.- Miként definiálná önmagát? Esztéta, filozófus?- Az etika és a művészet viszonya érdekel. Hiszem, hogy az élet és a művészet között nincsenek valós határok. És hiszek az érzékenység taníthatóságában. Remélem, nem tévedek. LENPVAI DÁVID *