Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)

2000-03-05 / 64. szám

2000. március 5. ★ MAGYARORSZÁG-DÉL-DUNÁNTÚL ★ 5 Rémek Dunaföldváron Több hónapos szünet után Dunaföldváron ismét lecsap­tak az álarcosok. Egy idős bácsihoz szőlővásárlás ürü­gyén érkezett egy fiatalember, de őt hamar követte két álarcos is, akik azonnal pénzt követeltek, és verni kezd­ték a házigazdát, aki könnyű sérülést szenvedett, majd elrabolták 22.000 forintját. Tavaly február 22-én néhány tizenéves fiatal húzott magára álarcot, és jó heccként arra gondoltak, hogy pénzt sze­reznek. Először egy idős asz- szonyhoz tértek be, 120.000 forinttal lettek gazdagabbak, majd két boltból nagykéssel és egyéb „fegyverrel” 40-40 ezer forintot raboltak el. Az öt, 14-18 év közötti elkövetőt azonnal elfogták. Pár hét szünet után ismét álarcos rablás történt a kisvá­rosban. Először mindenki azt gondolta, hogy a fiatalok ját­szanak. De ez az ember egye­dül dolgoz/ik/ott - derült ki -, és sokkal durvábban. A város zöldövezetében, a családi há­zas területen támadt. A vég­eredmény: egy brutális gyil­kosság és több rablás. A dunaföldvári rém aztán meg­ijedhetett, vagy befejezte. Jel­lemző rá, hogy egy idős néni­nek még adott is vissza az elra­bolt pénzből, hogy „majd csak pár nap múlva dögöljön meg”. Dunaföldváron félnek. Főleg most, hogy hétfőn újabb álar­cosok jelentek meg. A város polgármester asszonya, Nagy Gábomé azt' mondta lapunk­nak, hogy a három megye csücskében lévő település örök­ké veszélyeztetett volt az átme­nő bűnözők miatt, de ilyen horderejű ügyek nem akadtak eddig, és főleg az idősebbek,fél­nek a rémtől, mert bármikor le­csaphat. Köllő Imre, a paksi kapitány egy fórumon azt mondta a földváriaknak, hogy az álarcos Sokan ismerik, és ő mindent tud a helyszínekről, az áldozatokról valószínűleg helybéli lakos. Sokan ismerik, és ő mindent tud a helyszínekről, az áldoza­tokról. Ezért a lakosság figyel­me nagyon sokat érhet a nyo­mozás során. Ha megfogják, nagy lesz a meglepetés. Dávid Kálmán, a megyei ka­pitányság bűnügyi osztályve­zetője azt mondta, hogy a hét­fői ügyhöz a magányos álarcos­nak semmi köze. Egy új csapat­tal van dolguk. Hazafi J. 1996 1997 1998 1999 1263 808 638 400--------------------------± •r| Augusztus utolsó hetében kerül a levegőbe a parlagfű éves pollentermésének 30%-a. Forrás: ÁNTSZ Összes pollen K Az ANTSZ Baranya Megyei Intézetének pécsi pollen­csapdája mintegy 100 kilo­méteres körzetből fogja be a virágport. Ebből követke­zően arra nincs pontos adat, hogy a levegőben ke­ringő parlagfűpollen hon­nan származik. Az viszont egyértelmű, hogy a parlagfű a megbolygatott területe­ken és az elhanyagolt szán­tóföldeken üti fel leginkább a fejét. Pécsett Megyerváros, Árpádvá­ros, Uránváros pereme, és az erőmű környékén parlagon ha­gyott részek a leginkább fertő­zöttek, valamint az 58-as út mente és a malomvölgyi kirán- dulóutak környéke. A parlagfűpollen száma el­kezdett csökkeni- az utóbbi években Pécsett, talán a csapa­dékosabb időjárás miatt. A napi csúcsadatokat azonban érdemes összevetni Pécs egész szezonra vonatkozó 1088-as átlagával. A csökkenő napi csúcsérték elle­nére még mindig másfél hónap az az időtartam, amelyet a par­lagfű-allergiában szenvedők na­gyon megsínylenek. Általában a 10 feletti szám szokott kiváltani allergiás tüneteket. És egyetlen parlagfű 8 milliárd virágporsze­met képes termelni. A parlagfű is Pécs vidékén kezd el először virágozni, 8-14 nappal korában, mint másutt. A pollenje július elején tűnik föl, ez 8-12 napos ingadozást mutat az időjárás függvényében. A na­pi 10 feletti pollenszám augusz­tus elejétől figyelhető meg. A csúcs e hónap utolsó hetére esik. Az országban legújabban Nyíregyháza a csúcstartó, de ott csak tavaly kezdték el a mérése­ket. A vizsgálódások szoros ösz- szefüggést mutattak a terület parlagfűvel való fertőzöttségé- nek mértéke és a parlagfűre való allergia között. Miskolcon, ahol még ritka ez az agresszív gyom, a lakosságnak csak 15,3 százalé­ka érzékeny a parlagfűre. Ugyanez Pécsett 70-90 százalék közé esik. A baranyai megyeszékhely az elvesztett első helye után biztosan tartja a másodikat. Az üldözőbolyban ott van mögötte Szeged és Szekszárd. Kaposvá­ron nincs pollencsapda, de mi­vel a város bőven benne van mind a pécsi, mind a szekszár­di mérőállomás hatókörében, a parlagfű-fertőzöttség ott sem lehet sokkal kisebb. Már csak azért sem, mert a parlagfű a Ba­laton déli partjától kezdte meg magyarországi terjeszkedését 1920-ban. Jellemző, hogy az Asztmások Somogy Megyei Egyesülete tagjai erre szervező­dött akciójuk során tavaly Bá-* nyán és Kaposváron 71 ezer szál parlagfüvet húztak ki tö- vestől. Mivel a parlagfű egynyári nö­vény, a virágzása előtt kell el­pusztítani, nem szabad beérni hagyni a magvait. A gyökerestől való kitépés jó módszer, a ka­szálás viszont csak akkor az, ha valóban rendszeres, és a gyökér közelében éri a gyomot. Külön­ben feljebb újra elágazik, és vi­rágzik tovább. Dunai I. Futnak a pénzünkért Egy lóversenyfogadó iroda létesítéséhez és működtetésé­hez a települési önkormányzat előzetes hozzájárulása kell. Ez voltaképpen formális nyilatkozat; a törvény nem ad be­leszólási lehetőséget, nincs mód feltételeket szabni, vagy személyhez kötni a jóváhagyást, viszont nélkülözhetetlen a pályázat kiírásához. *** HÍREK *** Tüzes állateledel. Egy 36 négyzet- méteres melléképület égett le tegnap délelőtt Pécs- udvardon. A tüzet az okozta, hogy a helyiségben a lakók egy bográcsban melegítettek ételt az állatoknak. A környe­ző hulladék lángra kapott, és nemcsak az épület égett ki, de mintegy 40 négyzetméte­ren a palatető is. (Id) Borult a teherautó. Újpetre belte­rületén tegnap délután egy tehergépkocsi borult föl. A balesetnek három sérültje volt, szerencsére egyik sem súlyos. A mentők valameny- nyiüket a pécsi 400 ágyas kli­nikára szállították. (Id) Somogy felzárkózik. A megye fel­zárkóztatási programjáról tár­gyal holnap a somogyi köz­gyűlés elnöke Budapesten. Dr. Gyenesei István a Környe­zetvédelmi Minisztériumban Vass Nándor államtitkárral cserél eszmét a témáról. (Id) Összesen 273 önkormányzat előzetes egyetértését kérte meg a Szerencsejáték Felügyelet. A reagálások szerint az országos hálózatnak nem lesz semmi akadálya. A megkeresett váro­sok - így például a két legna­gyobb dél-dunántúli település, Pécs és Kaposvár önkormányza­ta is - hozzájárultak a pályázat kiírásához. Káruk, teendőjük, költségük nem származik belő­le. Talán némi közvetett hasz­nuk igen.- Magyarországon jelenleg kétféle lóverseny van, amelyekre folyamatosan fogadásokat szer­veznek: az ügető és a galopp. En­nek megfelelően a fővárosban ta­lálható egy ügető- és egy galopp­pálya. A terv szerint a jelenlegi galopp-pálya területén olyan pá­lyát alakítanának ki, ahol a ga­lopp- és az ügetőversenyeket is megtarthatják. Jellemző, hogy jelenleg összesen csak 24 foga­dóiroda van, ebből 23 a főváros­ban, egy pedig Dunakeszin. Amíg külföldön a fogadásoknak a 60 százalékát kinti fogadóiro­da-hálózatban köük, addig ná­lunk a két versenypályán törté­nik a fogadások 60 százaléka - mondja Schreiner László, a Sze­rencsejáték Felügyelet elnökhe­lyettese. A koncessziós pályázat a ter­vek szerint lehetőséget ad a kon- cesszornak, hogy külföldi lóver­senyekre is fogadást szervezhes­sen. Az sem kizárt, hogy ha van­nak nívós versenyek máshol az országban, akkor ezeket is sze­repeltesse a fogadási kínálatá­ban. Csakhogy amíg például Franciaországban közel 250 ver­senypályát tartanak nyilván, ná­lunk jelenleg csak kettő olyan van, amelyek folyamatosan mű­ködnek. Elvileg gazdagítja a szegényes kínálatot, hogy az idei költségve­tési törvény módosította a sze­rencsejátékról szóló törvényt: agárversenyre is lehet már foga­dást szervezni. Ilyenre minded­dig nem volt jogi lehetőség. Ám az agárverseny a fogadások szempontjából egyelőre sötét ló. Bár nem tartozik a feladatai kö­zé, de a helyzetre azért jellemző, hogy a Szerencsejáték Felügye­letnek pillanatnyilag nincs infor­mációja arról, van-e az ország­ban ehhez megfelelő pálya és agárállomány. D. 7. A szaglás és á szex Ősidők óta próbálkoznak az emberek - általában másik ne­mű - embertársaikat szexuális illatanyagokkal manipulálni, és nem is eredménytelenül. Eroti­kus serkentőként ismerték és használták például a fahéj, a szegfűszeg és a vanília illatát. Még inkább kedveltek voltak hajdan az állati eredetű illat­anyagok. Legfőképpen a mósusz, amely eredetileg a ti­beti mósuszszarvas nemi vála­déka, továbbá az etióp cibet macskától származó cibet, és az ámbrás cet beleiből szárma­zó ámbra. Korunkban a tudo­mány igazolta:, hogy peteérés idején a nők mósuszillatra való érzékenysége jelentősen nö­vekszik. A meghódításukhoz csodaszernek kikiáltott mósusz hatása azonban még akkor sem bombabiztos. A szexuális illatokat az em­berek annak ellenére érzik, hogy azok nem erősek. Régóta feltételezték, hogy nemcsak az állatoknak, de az embernek is van erre speciális érzékelő szerve, ám azt csak tavaly fe­dezték fel egy berlini klinikán. A szerelem illatának érzékelője az orrcsont közelében van: 2-8 milliméter hosszú, és mintegy 2 milliméter vastag. Ám a felfe­dezett érzéki illat-érzékszerv­ről kiderült, hogy nem minden­kinél működik hatékonyan. A felmérések szerint a nőknek 70, a férfiaknak pedig 63 száza­léka reagál csak a szexuális il­latokra. Egy legújabb kaliforniai felfe­dezés szerint pedig azon is na­gyon sok múlhat, hogy melyik orrlyukunkkal érzékeljük a sze­xuális illatüzenetet. Az emberek többségénél a bal orrlyuk válo­gatja ügyesebben külön az illa­tokat. (Erre érdemes figyelni, amikor a parfümújdonságokat teszteljük vásárlás előtt.) Az amerikai kutatók derítették ki, hogy az emberek a jobb orrlyu­kon át beszívott illatokat általá­ban kellemesebbnek találják, mint azokat, amelyeket balról szagolnak. A bal orrlyuk viszont elfogulatlan, és pontosabban ér­zékeli az illatokat. Mivel az agy jobb oldali felé­hez tartoznak az érzelmek, ezért a jobb oldali orrlyukon át beszippantott illatokat találjuk kellemesebbnek. És ha azok szexuális vonzást sugároznak, akkor bizony orrunknál fogva vezet az erotika. Dunai Imre A kilincstelen hivatal Nincs kilincs a polgármes­teri hivatal ajtaján, a helyi­eknek pedig csöngetniük kell, ha be akarnak jutni - panaszolta egyik vajszlói olvasónk. A polgármester szerint ugyan a hír igaz, de nem egészen így. Haragosai vannak az önkor­mányzatnak, ezért panaszol­ják, hogy nincs kilincs az ön- kormányzat ajtaján, és nem tudnak bejutni a polgárok - magyarázza lapunk kérdésére Lázár István polgármester (képünkön). A hír is csak részben igaz, mert ugyan való­ban nincs kilincs, és valóban van csengő, de az ajtó szinte mindig nyitva áll. Nem igaz te­hát, hogy a polgárok nem tud­nak bemenni a hivatalba. A polgármester ugyanakkor hoz­zátette: nemrég ügyfélszolgá­lati irodát akartak nyitni, ez azonban meghiúsult, úgyhogy továbbra is az alkalmazottak­hoz mennek be a polgárok az ügyes-bajos dolgaikkal, ami persze nem tesz mindig jót a hivatali munkának. Lázár István szerint azok­kal, akik korábbi vélt vagy va­lós sérelmek miatt most rosszban vannak az önkor­mányzattal, nemigen lehet szót érteni, ezért nem tudják a problémá­kat megbe­szélni. Nem­rég például a most zajló fá­sítás ügyében keresték meg páran az egyik tévé- csatornát az­zal, hogy kivágják a régi és szép fákat. Aztán a forgató- csoportnak ismét ki kellett mennie, hogy kiderüljön: a veszélyessé vált fákat kell ki­vágni, helyettük pedig újat kell ültetni. Van, akinek az sem tetszik, magyarázza a polgármester, hogy a szemétszállítást immá­ron nem egy helyi ember, ha­nem a pécsi Biokom yégzi. Lázár István szerint azonban ezzel - ugyan jóval többe ke­rül - legalább mindig tiszta­ság van a faluban. L. D. Megoldódott a bonyhádi piaczűr Felháborodtak a bonyhádi­ak, amikor a helyi képvise­lő-testület napi ezerről kétezer forintra emelte azoknak a helypénzét a pi­acon, akik máshol fizetnek iparűzési adót. Vagyis a „vidékiekét”. A bonyhádi piac messze föl­dön híres, van kereslet az itt megjelenő árura, így az or­szág, de főleg a Délvidék vá­sározói szívesen árulnak itt kedden és pénteken. A rendelet minden szem­pontból törvényes volt, hiszen az iparűzési adót ilyen esetek­ben más településen is meg­osztják, a befizetett összeget az otthoni adóból le lehet vonni. A helyi lakosok azt kérték, és kilencvenen hivatalos leve­let is küldtek Oroszki István polgármesternek és a képvise­lő-testületnek, hogy ezzel az intézkedésükkel ne verjék fel az árakat, és ne csökkentsék a választékot. A címzettek végül belátták, hogy az emeléssel nem örvendeztették meg vá­lasztóikat, így visszaállították az eredeti állapotot, miszerint naponta csak 1000 forint a helyfoglalás díja. Á bonyhádi piacon - ezt a polgármester is kihangsúlyoz­za - kiváló pecsenyét lehet vá­sárolni, pedig ketten is árul­nak: egy bonyhádi és egy vidé­ki. A bonyhádi piac egyébként nyaranta idegenforgalmi hely is. A hazalátogató németek és a rendszeresen Bonyhádon megforduló idegen első útja a piacra és a pecsenyéshez ve­zet. Ezenfelül természetesen árulnak itt mindent. A bonyhádi piac egyébként legalább tizenöt völgységi tele­pülés találkozóhelye is egy­ben. H. J. * * S\ jülilláfiJuij

Next

/
Thumbnails
Contents