Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)

2000-03-31 / 89. szám

2000. Március 31., péntek B ARANYA I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 5. oldal Véget ért a sztrájk Eszéknél Hétfőn Zágrábban folytatják a munkások Belye, Eszék, Udvar A horvát mezőgazdasági részvénytársaság dolgozói tegnap nem állítottak fel út- blokádot a határ és Eszék között. A helyei mezőgazdasági dolgo­zók úgy döntöttek, hogy nem akadályozzák tovább a nemzet­közi teherforgalmat, ezért tegnap nem vonultak ki gépeikkel Eszékre, így a Baranya-három- szögbe vezető útra. A sztrájk a főúton hétfőtől szerdáig tartott. A mintegy ezer munkás öthavi bé­rét követelve vonult ki, megegye­zés azonban nem született a kor­mánnyal. Ezért hétfőn Zágráb­ban folytatják a tüntetést, ott vi­szont egészen addig, amíg bérü­ket meg nem kapják. Ez összesen negyvenkétmillió kuna, azaz csaknem másfél milliárd forint - tudtuk meg az egyik eszéki újság munkatársától. A kormány eddig semmilyen ígéretet nem tett. Az új grémium csak nemrég állt fel, a hivatalok, vezető pozíciók többségében még a régi rendszer emberei ülnek. A jussukért harcoló munkások más téren is a széllel szemben menetelnek. A keddi tüntetés után munkaadójuk sokukat elbo­csátással fenyegette, mivel az út- torlaszhoz a cég munkagépeit használták. Az utca embere sem támogatja őket, egy közvélemény­kutatás szerint sokan úgy vélik, hogy ilyen alapon szinte minden­ki beszüntethetné a munkát. Dr. Várni Pál ezredes, a Pécsi Határőr Igazgatóság rendészeti igazgatóhelyettese szerint tegnap a személy- és a teherforgalom egyaránt zavartalan volt az udva­ri átkelőnél. Ez a település lakóit nem nyugtatta meg, mivel a ka­mionok már megszokott hosszú sora ismét a faluban, házaik előtt kígyózott. Délután négykor még körülbelül ötven teherautó vára­kozott a határon, lehetetlenné té­ve a közlekedést. b. b. Drávái turistautak Mailáthpuszta-Sellye A határfolyónk mentén a következő két évben csak­nem 150 kilométer hosszú­ságú új turistaút épül. Fél évtized alatt ötször ennyi létesítését tervezi a nemrég szerveződött Dráva TSE. A mailáthpusztai székhelyű ter­mészetjáró sportegyesület, mely elsősorban pécsi turistákat tömö­rít, még idén kialakítja a Tenkes- csárdát Mailáthpusztával, vala­mint a bakonyai erdészházat az egyesületi központtal összekötő 36, illetve 38 kilométeres sza­kaszt. Az első kék, míg a második zöld jelzésű lesz. Az utóbbi több nevezetes helyet érint, így példá­ul a hegyszentmártoni üdülőfa­lut, a Baksai-tavakat, Kóros és Ké­mes református emlékhelyeit, Bodát és a zóki őskori földvárat. A helyszíneket bejárták, a nyomvo­nalakat kijelölték, most már csak a tereprendezés van hátra - ter­mészetesen közösségi munká­ban. Gida Tibor egyesületi elnök elmondta, hogy az önkormány­zatok, az erdészetek, valamint az erdőbirtokosságok roppant kész­ségesek. Jövőre Mailáthról kiin­dulva Sellyéig, illetve Szigetvárig hozzák létre a jelzett gyalogösvé­nyeket csaknem félszáz kilométer távon. cs. j. Zsákutcás közös gondok Szárász-Sásd Súlyos útkarbantartási problémával küszködik csaknem tíz hegyháti ún. zsákutcás település. Ha len­ne útalapi együttes tőkéjük, könnyebben pályázhatná­nak, és a közútkezelő kht. is szívesebben társulna ve­lük. A kátyúsodás réme nem kísértene annyira. Szárász polgármestere, Albert Ist­ván nem először huzakodik elő az ötlettel. Eszerint ha a bajba jutott községek útkarbantartási és útfej- lesztési tőkét kovácsolnának ösz- sze, gyorsabban részesülnének ál­lami támogatásban. Ő maga biz­tos a dolgában, és állítja, vállalko­zásuk már akkor is sikeres lenne, ha legkevesebb menedzseri segít­séget nyújt a komlói kistérségi tár­sulás valamint a sásdi központú Baranyai Hegyhát Területfejlesz­tési Önkormányzati Társulás. Fontosnak tartja, hogy a köz­munkát végző jövedelempótlós emberek ne csak a község terüle­tén ügyeljenek az úttest állapotá­ra, de a falu szélétől kiindulva a bekötő út 1-2 kilométeres szaka­szán is. Mint egyfajta útszakasz­ellenőrök előzzék meg a sárfel­hordást, tisztítsák az állami árko­kat, s vegyenek részt például a suvadások, partfalomlások fel­számolásában a közútkezelő kht. dolgozóival együtt. A kht.-nek tetszik az ötlet, most már a zsák­utcás aprófalvakon a sor, hogy mikor és miként fognak össze. _____ _____ CSUTIJ. Be vonhatják a fuvarosok engedélyét A túlsúlyos járművek után kiszabott pótdíj összege több százezer forint is lehet Idén már bevonhatja a Közlekedési Fő- felügyelet azoknak a vállalkozóknak a fuvarozói engedélyét, akik a jogszabály szerint kettőnél több esetben, vagyis há­rom alkalommal nem fizetik be a ten­gelytúlterhelés maximális mértékének átlépése miatt megállapított pótdíjat. Baranyai körkép Ma Magyarországon 10-10,5 tonna a teher­gépjárművek egy-egy tengelyére jutó terhe­lés maximális mértéke. A fuvarozók ugyan­akkor gazdaságossági szempontból igye­keznek minél jobban kihasználni a jármű­veiket, és gyakran előfordul, hogy több ton­na túlterheléssel indítják út­ra az autókat. A megyei közlekedési felügyeletek rendszeresen végeznek mé­réseket országszerte, és a statisztikai adatok szerint minimum minden tizedik ellenőrzésnél súlytöbbletet mutatnak ki. A bírság ösz- szege egyrészt a túlterhelés mértékétől, másrészt a ténylegesen megtett út hosszától függ, de minimálisan ötezer forint. A maximum el­vileg a csillagos ég.- Ha valamelyik vállalkozó kettőnél több esetben, vagyis gyakorlatilag három alka­lommal elmulasztja a jogerős és végrehajt­ható határozatban megállapított pótdíj befi­zetését, akkor a Közlekedési Főfelügyelet­nek idén már lehetősége van arra, hogy raj­tunk keresztül bevonja a fuvarozó engedé­lyét - mondta Szalai László (képünkön), a Baranya Megyei Közlekedési Felügyelet osztályvezetője. - A nem fizetők listáját az országos központban egyesítik. Teljesen mindegy, hogy a vállalkozó merre követte el a túlterheléseket és hogy hány járművel. Három különböző mérést követő nem fize­tés esetén elveszti az engedélyét. Baranya megyében az időjárási körülmé­nyektől függően, szinte egész évben végzik a közúti méréseket a felügyelet munkatár­sai. Tavaly a megállított gépjárművek 12,4 százaléka volt túlsúlyos. A korábbi évékhez képest ez némi csökkenést jelent.- A szállítmányok többségét általában a felrakóhelyhez közel ellenőrizzük, ezért a kiszabott pótdíjak összege jóval százezer fo­rint alatt marad - ismertette a tapasztalatait Rózsai Béla, a felügyelet út, vasút, hajózási osztályának munkatársa. - Néhány esetben előfordult azonban, hogy több százezer fo­rintot is elérte a büntetés. Baranya megyé­ben eddig még egy fuvarozónak sem vonták be az engedélyét azért, mert nem fizette be a bírságot, de már vannak olyanok, akik a második határozatot vették kézhez anélkül, hogy rendezték volna a tartozásukat. Egy­két hónap múlva már számítanunk kell az első engedélybevonásokra is. A mérőkocsit rendszerint rendőr is kísé­ri, mert az utakon néha előfordul az is, 9000 8000 7000 KÖZÚTI TENGELYSÚLY-ELLENŰRZÉSEK 1999-BEN 28.800 | országosadat H baranyai adat 5000 4000 3000 2000 1000 0 160,5 millió FI 1530 4358 ........ 190 7,1 millió R a mérlegelt h járművek száma a túlterhelt a kivetett (száma bírság összege hogy a sofőr összetűzésbe kerül a felügye­let dolgozóival, nem áll meg a figyelmezte­tésre, vagy egyszerűen nem járul hozzá a közúti méréshez. Az utóbbi esetben a jog­szabály lehetőséget ad arra, hogy túlsúlyos­nak minősítsék a járművet, és százezer fo­rint bírságot szabjanak ki. Tavaly három ilyen eset fordult elő Baranyában. A nehézgépjárművek túlsúly nélkül is deformációkat, repedéseket és kátyúkat okoznak a rendszeresen igénybe vett uta­kon. A magyar szabványok szerint 10-15 évente kellene komolyabb javításokat vé­gezni egy-egy szakaszon, de a jelenlegi gazdasági körülmények között ez az idő a gyakorlatban 30-40 év is lehet. Az utak vé­delmének érdekében idén a Baranya, Tolna és Somogy megyei közlekedési felügyeletek összevont ellenőrzéseket is tartanak majd. SCHNEIDER Q. Pécsi Campus: Lapozzunk! A kisebbségek képviselete Pécs Pécs A Pécsi Tudományegyetem vezetése nemrég megvonta a támogatást az 1994 óta lé­tező Pécsi Campus című kéthetilaptól, ám a hallga­tókból álló szerkesztőség nem állt át az új, marke­tingcélok szolgálatába állí­tott egyetemi újsághoz, ha­nem - az eredeti nevet meg­tartva - egy független kiad­ványt kíván megjelentetni. Több mint öt éven át működött a Pécsi Campus, a Janus Pannonius Tudományegyetem hivatalos kéthetilapjaként. Mint lapunkban már olvashatták - a (most már) Pécsi Tudományegyetem vezeté­se nemrég megvonta a támogatást a laptól, pontosabban felajánlotta a hallgatóknak, hogy egy új fő- szerkesztő vezetésével az intéz­mény időközben jelentősen kibő­vült marketingosztályának fel­ügyelete alatt folytathatják a mun­kát. Egy kivételével az összes munkatárs úgy döntött, nem vesz részt a tegnapelőtt megjelent Univ Pécs című összegyetemi informá­ciós kiadvány létrehozásában. A PC vezetése az elmúlt egy hóna­pot azzal töltötte, hogy támogató­kat szerezzen a lap további kiadá­sához. A Nemzetközi Diákcsere Hálózat (angol rövidítéssel SIEN) nem volt közömbös a Campus sorsát illetően, és fő mecénásként segíti mostantól az egyetemistá­kat, mint Tarrósy István elnöktől megtudtuk, 400 ezer forinttal. Az még nem biztos, hogy az eddigi névvel, de az bizonyos, hogy a Pé­csi Campus munkatársainak köz­reműködésével tavasszal két lap­szám is megjelenik.- Nem fogunk eltávolodni az egyetemistáktól, ám ragaszko­dunk a kritizálás jogához és a kulturális ambíciókhoz - fejteget­te tegnap Bellái László, a régi-új lap főszerkesztője a Campus és a SIEN közös sajtótájékoztatóján. A SIEN mellékletet is tartalmazó, jövő hét elején megjelenő lap­szám nem egyetemi témákkal is foglalkozik majd. Több ezer levelezős hallgatója számára továbbra is vásárolja a lapot a PTE Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Inté­zete, szolidáris a Campusszal és támogatja is a lapot a Dunántúli Napló és a Pécsi Est, nem külön­ben a független magyar sajtó iránt elkötelezett Westel 900, az Axel Springer Budapest Kft. pe­dig a jövőben rendszeresen hir­detni szándékozik az újságban. A Pécsi Campus név felett most még az egyetem rendelkezik, je­lenleg tárgyalások folynak arról, milyen feltételekkel hajlandó le- mondani róla az egyetem. n. f. A kisebbségek jövőbeni par­lamenti képviselete, az ön­kormányzatok választásá­nak átalakítása és a kulturá­lis autonómia - ezek voltak a főbb témái a tegnap a Hor­vát Színházban tartott nem­zetiségi fórumnak. A parlament emberi jogi, kisebb­ségi és vallásügyi bizottságán be­lül hosszabb ideje működik egy ad hoc csoport, amelynek munkája a kisebbségi törvény módosítása és az nemzetiségek parlamenti kép­viseleti rendszerének kidolgozása. Dr. Hargitai János (képünkön) baranyai honatya, az ad hoc bi­zottság vezetője tegnap a horvát önkormányzat által szervezett fórumon elmondta: gyakorlatilag elkészült az a tervezet, amely le­hetőséget adna arra, hogy a nem­zetiségek egyes, regionális vagy megyei feladatot ellátó iskolákat, oktatási intézményeket saját ke­zükbe vehessenek - ezeket eddig ugyanis általában a települési ön- kormányzatok tartották fenn, a kisebbségeknek csak részleges beleszólási joguk van. Az elképzelések szerint az or­szágos önkormányzatoknak len­ne olyan lehetőségük, hogy az ál­taluk kiválasztott s nagyobb ellá­tási körzetű iskolák átkerüljenek fennhatóságuk alá, a működte­téshez a fejkvótán felül állami tá­mogatást is kapnának. Ezt a lehe­tőséget valószínűleg csak a na­gyobb lélekszámú országos ki­sebbségi önkormányzatok hasz­nálnák ki, a felmérések szerint alig több mint 20 ilyen intéz­mény jöhetne létre. Hargitai Já­nos szerint ez azonban már meg­teremtheti az alapját egy kulturá­lis kisebbségi autonómiának. Az országgyűlés több bizottsá­ga is foglalkozik a nemzetiségek parlamenti képviseletének lehető­ségével. Erről a rendszerválto­zás óta már többször is szó esett, ered­mény nélkül. A kisebbségi ad hoc bizott­ságban több lehetőség is fel­merült. Egy­részt az, hogy a nemzetiségek ne kapjanak teljes jogú képviseletet a törvényhozásban, másrészt arra is történt javaslat, hogy az országos önkormányzatok delegálják a honatyákat. A hagyományos, köz­vetlen választásról nincs egyetér­tés a pártok között. Egyes vélemé­nyek szerint a pártlisták helyett, míg mások szerint egy harmadik szavazattal voksolhatnánk kisebb- ségi képviselőre. ________nyakasz. Le hangoló erőforrástérkép Mélyrepülésben van a családok anyagi helyzete A Baranya Megyei Munkaügyi Központ támogatásával a helyi Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület kiadványaként megje­lentetett kis füzet a város munkaerő-keresletét és -kínála­tát méri fel a reménybeli fellendülés érdekében. A tanul­mány a munkanélküliséget a családok anyagi helyzetével és a térség gazdasági erejével együtt vizsgálja. Szigetvár- Több mint fél éven át gyűjtöttük az adatokat és végeztük a felmé­réseket, hogy közreadhassuk vá­rosunk részletes foglalkoztatási, szociális és gazdasági helyzetét. Báthon Éva, Osztopányi Kornélia és Zentai Gábor szerzőtársaim­mal az a célunk, hogy a lehetsé­ges beruházókat ide csábítsuk, hogy felfedeztessük velük a város és a térsége kihasználatlan mun­kaerő-kínálatát és más lehetősé­geit - mondja Kurucz József, az egyesület elnöke. Az idén megyénk 15 térségről megjelentetett felmérés közül ta­lán épp a szigetvári a legkevésbé derűlátó. Hol van már a hajdani konzervgyár, cipőgyár és a Me­zőgép mint a város és a térség legnagyobb munkáltatója? Az iparban már 1200 foglalkoztatott sincs a korábbi majd’ 5 ezerrel szemben. Ez azt is jelenti, hogy mélyrepülésben van a családok anyagi helyzete, és az országos átlag közel duplájára emelkedett a munkanélküliség. A remény még pislákol. Ott a város ma még zömmel kiaknázat­lan termál- és gyógyvize, a térség­ben a felkarolásra érdemes lovas, horgász-, falusi turizmus és meg­annyi egyéb munkahelyet bizto­sító lehetőség. Csak beruházó kellene, aki ismét életképes ipart telepít, vagy a hajdan nagy becs­ben tartott és az embereket ezer­számra foglalkoztató cipő- és konzervgyártást lendítené fel is­mét. Szigetváron a 265 társas és a 486 egyéni kis- és középvállalko­zása még életképes, de tömeges munkaerő-alkalmazásra egyik sem képes. A város önkormányzata a költségvetésileg nyomorúságos helyzete okán is inkább a leépí­téseket kénytelen fontolgatni, mintsem a létszámfelfuttatást. A szakképesítetlenek és az alulis­kolázottak előtt szinte végleg be- zárult minden lehetőség, b. m. l. Hazatérhetnek Magyarszék, Sásd A hónap közepétől indul az esti autóbuszjárat, ez könnyítés a bejáróknak. Tegnap sikerült megegyezniük a Volán vezetőinek és a térség pol­gármestereinek, és április 17- ével új buszjáratot indítanak Magyarszék-Oroszló-Sásd útvo­nalon, ezért a Sásd irányából vo­nattal közlekedőknek csak fél hónapra kell bérletet vásárolni­uk. A 22.30-kor induló busz másfél hónapos próbaidő után lesz véglegesítve. Eddig az jelen­tett gondot, hogy a Pécsett dol­gozók csak kerülő úton és át­szállásokkal tudtak délutános műszakból hazautazni, ugyanis fél tízkor eljött az utolsó járat, ami ebbe az irányba közleke­dett. Ezentúl nem kell senkinek elveszíteni munkahelyét a járat hiánya miatt. n. l. Ha a gyermek nem beszél PÉCS A kommunikációs zavarok­ban szenvedő gyermekek és szüleik problémáiról lesz szó elsősorban azon a kon­ferencián, amelyet a korai fejlesztéssel foglalkozó pé­csi szakemberek már ötö­dik alkalommal szerveznek meg. A téma a gyermekek 8 százalékát is érintheti. Miközben a születésszám roha­mosan csökken, semmivel sem lesz kevesebb a korai fejlesztésre szoruló kisgyermekek száma. Ezt a tapasztalatot az Apáczai Neve­lési Központban működő Korai Fejlesztő és Integrációs Központ munkatársai erősítették meg, akik idén két napos jubileumi konferenciát szerveznek. Az igazgató, Meszéna Tamásné teg­nap arról tájékoztatta lapunkat, hogy a kommunikációs zavarok diagnosztikájával és a beavatko­zás lehetőségeivel, a terápiás módszerekkel foglalkozó, április 28-án és 29-én zajló találkozóra már idáig 350-nél több gyógype­dagógus, orvos, védőnő, pedagó­gus jelentkezett. Továbbra is vár­ják még azokat az aggódó szülő­ket, altik maguk is fejlesztésre szoruló gyermeket nevelnek. A Pécset ellátó központba jelenleg 115 gyermek jár. Az igazgató sze­rint a családban sokszor nehezen ismerik fel a bajt, a szülő hajla­mos túl sokáig kivárni, ha fel is tűnik neki, hogy a gyermeke nem figyel, nem utánozza a hangokat, nem fordul az anyja felé. Ilyen­kor a védőnők kulcsszerepet kapnak a korai felismerésben. A konferenciára a hazai szak­emberek mellett^ Finnországból és a New York-i Állami Egyetem­ről is érkezik előadó. h. i. gy.

Next

/
Thumbnails
Contents