Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)

2000-03-29 / 87. szám

12. oldal - Uj Dunántúli Napló P 0 L I T I K A I VITAFÓRUM 2000. Március 29., szerda Bagoly mondja verébnek... Történt, hogy a pártatlanságáról és tényszerűségéről híres BBC egyik sztárriportere, John Simpson doku- inentumfilmet forgatott Magyarország­ról. Az „Apokalipszis lovasai”, mint­hogy készítői ezt az épületes címet ad­ták filmjüknek, a korrupció és a maf­fiaháborúk országaként mutatja be hazánkat. A világszerte sugárzott, minket magyarokat sértő, a világot fél-' revezető alkotással több súlyos prob­léma is van. Az első és talán legfontosabb az, hogy nem teljesen igaz. Nem tudom, ki hogy van vele, de szerintem az átlagpolgárt sokkal jobban izgatja a benzin ára, vagy hogy feltörték - nagy nehezen megvásá­rolt - autóját, mint az, hogy a maffia tagjai némi fegyverropogással kísérve küldik át egymást a másvilágra. Az em­beri sorsukat tekintve persze szomorú, de valószínűleg nem vagyunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk: maguknak keresték a bajt. A korrupció, igaz, sú­lyos, de mégse sportszerű annak a jobb­közép kormánynak a hivatali ideje alatt hangoztatni ezt, amelynél többet senki PÁRTHÍREK nem tett eddig a korrupció visszaszorítá­sáért. Ha már az „Apokalipszis lovasaidnál tar­tunk, üzenjük a készítőknek, hogy van a Bibliában, János evangéliumában egy mon­dat, melyet Jézus mond a házasságtörő nőt megkövezni szándékozó farizeusoknak: „Az vesse rá az első köv'et, aki bűntelen kö- zületek.” És itt az óriási gond: ugyanis bírá­lóink sem a szentek országának lakói, és Nagy-Britannia, valamint az Európai Unió a mi szálkáink kirángatása közben bizony el­feledtek néhány gerendát a saját szemük­ben. Anélkül, hogy nagyon visszamennénk az időben, érdemes felidézni azt az 1995-ös botrányt, amelybe Willie Clas NATO főtitkárf!) bukott bele, miután kiderült, hogy honvédelmi miniszterként - egy repü­lőgép-, helikoptertender elbírálása során - kenőpénzeket fogadott el az Augusta és Dussot cégektől. Ugyanígy felettébb érdekes az Európai Unió Jacques Santer vezette „kormányának” egy évvel ezelőtti menesz­tése, melyről kiderült, hogy a korrupció me­legágyaként működött, és ahol jól fizetett EU-bürokraták saját rokoni-baráti körüket juttatták zsíros pozíciókhoz. Az ügy pikan­tériája, hogy a volt szocialista párti francia miniszterelnök asszonynak, Edith Cresson­nak valószínűleg bíróság előtt kell felelnie ténykedéséért. Mindez persze nem azt jelenti, hogy nincs semmi szégyellnivalónk. Nagyon is van! Szégyellhetjük, hogy negyvenhárom év diktatú­ra után 1994-ben ez a nép önként ültette vissza nya­kába egykori elnyomóit, és egy ex-pufajkás alakít­hatott kormányt. Szégyell­nünk kell, hogy birka módjára tűrtük, hogy a szemünk előtt lopják szét az országot a privatizáció címén, és hogy a százmilliárdokat „elkeze­lő” bankárjaink Bécs kávéházaiból üzenget­hetnek haza. Szégyellnünk kell magunkat az eltékozolt magyar életekért, azért,' hogy 60-70 ezer abortusz van évente, és hogy csendben meghunyászkodunk, ha az elsza­kított területeinkről esik szó. És végül szé­gyellnünk kell magunkat, ha még mindig nincs bennünk elég bátorság, hogy szól­junk. Ekkor, de csak ekkor, tényleg jönnek a Lovasok. Dr. Deák Péter MIÉP AZ FKGP Pécs város helyi szer­vezete (1989-ben alakult) április 3-án 17 órakor tartja havi taggyű­lését a MIÉP irodában (Pécs, Szé­chenyi tér 16. szám). AZ FKGP Pécs-Belvárosi Alap­szervezete soron következő tag­gyűlését április 6-án 17 órakor tartja a megyei szervezet tanács­termében (Pécs, Széchenyi tér 18. II. em.). DR. TÓBIÁS JÁNOS Pécs M. J. Város önkormányzati képviselő minden hónap első csütörtökén 15-től 17 óráig fogadóórát tart az FKgP Pécs Városi Helyi Szerveze­te (Pécs, Széchenyi tér 18. II. em.) irodájában. A MAGYAR IGAZSÁG ÉS ÉLET PÁRTJA Országos Elnöksége ve­zetőségváltást eszközölt a MIÉP Mohácsi Szervezeténél. A megbí­zott ügyvezető Odry Tibor. Szere­tettel várják az érdeklődők, szim­patizánsok jelentkezését, szemé­lyesen az ügyvezetőnél, vagy Zsolnai Mátyásnál a 69/311-416- os, vagy dr. Deák Péternél a 06-20- 316-0886 telefonszámon. A követ­kező taggyűlés időpontja március 31-e péntek 18 óra (Batra). PARLAMENTI LÁTOGATÁS. Az FKgP Pécs Belvárosi Szervezete valamint a Független Női Szövet­ség szervezésében 70 fős csoport utazott március 21-én Budapestre, hogy megtekintse a Szent Koro­nát, a koronázási jelvényeket, va­lamint a Parlamentet. A csoportot dr. Kurucsai Csaba fogadta a par­lamentnél, majd megismerkedtek e csodálatos épülettel és a kiállí­tott koronázási jelvényekkel. DR. KUNSZT MÁRTA, a pécsi 16. választókerület (Újpatacs - Hajnóczy u. - Kovácstelep) kép­viselője március 29-én 17 órától lakossági fórumot tart a Hajnó- czy utcai kollégiumban. ______■ Há borgás Amióta a polgári demokrácia nagy csinnadratta közepette le­váltotta a népakaratot, vezetői körökben gyakran hangoztatják, hogy fölösleges visszasírni a Ká­dár-rendszert. Még akkor is, ha mind többen méltatlankodnak a rendszerváltás és a stabilizáció - látszólag összekapcsolódó - gazdasági következményei mi­att. Szerintük indokolatlanul vált ki ellenérzést a társadalmi és jövedelmi különbségek látvá­nyos növekedése, a jogtalan előnyszerzés, a szervezett bűnö­zés, a létbizonytalanság, meg a jövedelmek megállíthatatlan ér­tékcsökkenése. Mivégre háborognak évek óta az emberek!? Hiszen a „csodála­tos” rendszerváltás adománya­ként mindenféle jog megilleti őket, s amit akarnak, korlátozás nélkül megtehetnek. Lehet jónéven venni a képviseleti de­mokrácia eszközével folytatott úri huncutságokat, korlátlanul rágalmazni másokat csupán azért, mert komolyan veszik a pluralizmus szabályait. Szabad munkátlanul vegetálni, kény­szerből éhezni, iskolai tanulmá­nyok helyett diplomát vásárolni, a szükséges gyógyszerek hiányá­ban elhalálozni, lopni, csalni, embert ölni. A demokrácia nyúj­totta polgári egyenlőség is bekö­szöntött. Eszerint szegénynek és gazdagnak egyaránt joga van bár­milyen képzésre jelentkezni. Akárcsak Anatole France Nobel- díjas írótól gyakran idézett jog- egyenlőségi példában: „A polgári társadalomban szegénynek és gazdagnak egyaránt joga van a híd alatt vagy a palotában aludni. Egyikük sem kerül összeütközés­be emiatt a törvénnyel”. Valahogy azonban mindig úgy alakul, hogy koldusok hálnak a híd alatt és ná- bobok a palotá­ban. Pedig a jo­guk tökélete­sen egyforma, ^ „csak” pénztár- v|L " ^ cájuk vastagsá­ga különbözik. Miért hábo- h ragnak az em­berek, s főleg miért sóvárognak egy létezett életszínvonal után, amikor a munka nemcsak alkotmányba ik­tatott jog, de kötelesség is volt; mégpedig az állampolgárén kívül állami kötelezettség is? Meg az­tán mit számítanak az olyan „profán” dolgok, mint az állam- polgári jogon járó orvosi kezelés, kórházi ellátás, szakszervezeti jogon megillető balatoni nyara­lás, igény szerinti szanatóriumi beutaló? Egyéb apróságokról, mint például az olcsó napközi, meg az ingyenes oktatás ne is be­széljünk. Tán csak nem azt várják a pol­gári rendszertől, hogy mindezek megint intézményesüljenek? Tudomásul kqll venniük: eb­ben a seholba rabolt országban ez már csak legenda, ahol az ígért siker, boldogulás egy ér­demtelen kisebbség sikere, bol­dogulása lesz, melytől a többség akár éhen is halhat. Fölösleges háborogni. Hiszen a „dicsfényben” konstruált polgá­ri demokrácia játékszabályával mindez'összeegyeztethető. Dr. Südi Bertalan A nyereségről reálisan Ma a nyereség, a pénz az a „mindenható” gazdasági cél és tényező, amelynek segít­ségével kevés ember uralko­dik teljhatalommal az egész emberiségen. Ebből a hely­zetből a kiutat a gazdasági összefüggések, köztük a nyereség valóságos arcának a reális ismerete adja. A gazdasági életben alapvető tör­vényszerűségek vannak, ame­lyekhez alkalmazkodni kell. Az alkalmazkodás formáit a kapita­lizmus kiváló gondolkodói meg­határozták ugyan, de tanításukat a pénzhatalom kiszolgálói egyre jobban félremagyarázzák. A legalapvetőbb gazdasági tör­vényszerűség a gazdálkodás lé­nyegi feladatára vonatkozik. Ez az egész emberiség és benne az egyes emberek általánosan egyre fejlettebb szolgálatát, vagyis az emberi szükségletek mind telje­sebb kielégítését jelenti. Hosszú ideig a kapitalizmus valóban ezt a célt szolgálta a fo­lyamatos gazdasági növekedés megvalósításával, melyben a nyereség a hatékonyság gazdasá­gi mutatója lett. A hatalmi tőke mind teljesebb kialakulása - ami­kor a gazdasági uralom mellett a politikai hatalmat is megszerezte és a nemzetgazdaságok feletti, vi­lágméretű döntő gazdasági té­nyezővé vált - a nyereséget a gaz­dálkodás egyetlen mindenható céljává tette. így a gazdasági nö­vekedés már nem az egész embe­riség szükségleteinek kielégítésé­re, hanem a maximális profit mindenáron való biztosítására irányult. Ennek érdekében a keresleti gazdálkodást felváltotta a kínála-' tival. Vagyis csak azt és olyan mennyiségben, minőségben, ár­ban állít elő, ami a legmagasabb profitot eredményezi, tehát a pia­ci mechanizmust félreállította. Ez a magyarázata annak, hogy új év­ezredünk elejére az emberiség összességében mind jobban el- nyomorodott a kiváltságos réteg mérhetetlen vagyonosodása mel­lett, a munkaerő mind teljesebb kihasználásával és a minimális közteherviselés biztosításával. E valóság elfedésére az emberi jogok érvényesítését hangoztat­ják. A rendszerváltás meghatáro­zó tényei azonban éles ellentét­ben vannak a propaganda állítá­saival. Reális közteherviselési rendel­kezésekre van szükség. Nagyon kívánatos lenne végre a magyar adózást is az EU-ban uralkodó te­herviselési képességhez alakíta­ni. A multik adómentességét az EU is ismételten kifogásolta - eredménytelenül. Az igazságos teherviselés érdekében szüksé­ges a lakosság nagy többsége lét­szükségleti Afa-terheinek rende­zése. A beruházások tekinteté­ben nem a „költséges elképzelé­seknek” kell teret adni, hanem az EU sikeres kisállamainak gyakor­lataiból tanulni. A kormányzat­nak nemcsak a mezőgazdasági, hanem más területen is reális szövetkezést kellene támogatnia, ami a munkanélkülieknek mun­kaalkalmat és az eladósított nem­zetgazdaságunknak felemelke­dést hozda. Dr. Vejkey Kálmán MSZDP A tiszta közélet felé Az Országgyűlés 1990 őszén elkezdte az állami tulajdo­nú, társadalmi szervezetek által használt ingatlanok jo­gi helyzetének és hasznosí­tásának rendezését. így született meg a társadalmi szervezetek kezelői jogának meg­szüntetéséről szóló 1990. évi LXX. törvény, mely több kérdést rende­zett. A folyamat lezárásaként a törvény hatálya alá tartozó pártok által használt ingatlanok haszno­sítását szükséges most rendezni. A szabályozás elengedhetet­len, mert az állami tulajdonú in­gatlanokon az eddigiekben bizto­sított ingyenes használati jog a pártok között aránytalan mérték­ben oszlik meg, így az Alkot­mányban megfogalmazódó jog'- egyenlőségi elv a gyakorlatban sérül. A törvényjavaslat ennek megfelelően kimondja, hogy az állami tulajdonú ingatlanok te­kintetében a pártok számára ed­dig biztosított használati jog a meghatározott mértéken felül kártalanítás nélkül megszűnik. A fenti célok megvalósítása érdekében, valamint egy új, igazságos, a pártokat egyfor­mán mértéktartásra szorító in­gatlanhasználati rendszer meg­teremtése érdekében nyújtott be a kormány két törvényjavas­latot. Az egyik a mostani rend­szert szünteti meg, a másik az újat hozza létre. A törvényjavaslatokat megala­pozó előkészítés során derült ki, hogy a pártok által ingyenesen használt ingatlanok döntő több­sége egy párt, a szocialista párt használatában van. A pontos adatok az országos médiákból már ismertek. Most arra is fény'derült, hogy a szocialisták a használatukban lévő irodák közül több mint hat­van esetében törvénysértő mó­don a használat jogát tovább ad­ták több esetben a Munkáspárt és sok esetben vállalkozók ré­szére ismeretlen szerződési fel­tételekkel. Pécsett a Németh László utcai ingatlanját is törvénysértő mó­don adta bérbe az MSZP. Ebben egy kocsma működik, amely már évek óta zavarta a környék nyu­galmát. Az ott uralkodó állapotok miatt a lakók a végső megoldás­hoz nyúltak és 117 aláírással emeltek kifogást a kocsma műkö­désével szemben. Ezek a tények a levél nélkül is ismertek, hiszen az MSZP sem és a kocsma sem az illegalitásban működik, sőt a szo­cialisták ebbe a kocsma-irodába hirdették meg kertvárosi fogadó­óráikat. Az ilyen és ehhez hasonló ese­teket a benyújtott törvényjavas­latok orvosolni fogják, és megte­remtik azokat a feltételeket, me­lyek révén minden párt csak a közéleti ténykedése nélkülözhe­tetlen eszközeként használhatja irodáit. Körömi Attila Fidesz-Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselő Pártingatlanok Tíz év után ezekben a napokban a hírek középpontjába került a pártingatlanok használata. E kérdésben az MSZP megyei elnöksége a következő nyilatko­zatot teszi: 1. A pártok által használt in­gatlanok tárgyában előterjesztett törvény tervezetét jelenleg tár­gyalja a Parlament. 2. A Szocialista Pártot ért meg­alapozatlan kritikákkal és táma­dásokkal szemben megjegyez­zük: a költségtérítés fejében tör­ténő használatba adást - mely nem bérleti jogviszony - jogsza­bály nem tiltja. 3. Az MSZP burkolt párttámo- gatásként ingyenes önkormány­zati ingatlant nem használ. 4. Érdekeltek vagyunk e kér­déskör általános érvényű és diszkriminációmentes megoldá­sában. MSZP megyei és városi elnöksége A sajtó szabadsága Az egykori szabadságharcosokat tömörítő szervezetek elképedve és keserűen, hallgatják a magyar sajtószabadság létezését tagadó nyilatkozatokat. Ismerve a hír­közlő szervek színességét, az „új közleményformáló elit” korlátlan szabadságát, valamint - szelektív - ellenzékiségét, ezeket az állítá­sokat eleve képtelenségnek tart­juk. Ingerültségünket csak fokoz­za az a tény, hogy akik a szabad­ságot ma hiányolják, nagyon is fájó emlékeink szerint évtizede­ken át sulykolták a magyar fejek­be a szabadság marxista-leninis­ta értelmezését. Aki ma (ismét) a kormánytól félti a sajtó szabadságát, volta­képpen a saját tulajdonát félti. Döbbenetes, hogy akik itt fél év­század birtokosai mindenféle hír­közlő szervnek, azok ezt a „ter­mészet rendjeként” élik meg. Bárki más akarna is részt ebből a hatalomból, arról sürgősen be kell bizonyítani, hogy a szabad­ság ellensége. Mintha ismét a népbíróság előtt állnánk... POFOSZ, TIB, 56-os Szövetség Nyugdíjas civil szervezetek A 2000. évi költségvetés tárgyalásakor több képviselő fel­vetette a nyugdíjas szervezetek költségvetésből történő támogatását. Kifogásolták, hogy ha három nyugdíjas szervezet van, miért csak egy részesül támogatásban, a másik kettő nem. Mivel sok nyugdíjas társam mondta el véleményét a nem egy­séges elbírálás miatt, úgy gondol­tam, hogy megkérdezve a három nyugdíjas szervezet vezetőjét, egy kis tájékoztatást adok. Mind a három szervezet fő cél­ja a nyugdíjasok érdekképvisele­te, ami igen összetett, hisz ebbe beletartozik a jogsegélyszolgálat, a méltányossági nyugdíjemelés, az egyszeri szociális segély inté­zése. Tehát minden, ami a problé­mák megoldását jelenti, főleg anyagi téren. Nagyon sok a kis­nyugdíjas, nagyon sok az egyedül élő igen nehéz körülmények kö­zött. Sokat számít az is, ha meglá­togatják őket a szociális csoport tagjai, mert néha egy jó szó, egy kis beszélgetés többet ér, mint az anyagiak. S most hadd adjak rövid tájé­koztatást a három szervezet tevé­kenységéről, létszámukról. A Nyugdíjas Egyesület 1989- ben alakult. Egyéni tagjainak szá­ma 2751 fő, a társult klubok szá­ma 34, ezek létszáma 3286. Szá- ■ mítógépes rendszerükön vala­mennyi tag adatai szerepelnek. Többek között szociális, családi és lakáskörülmények, a nyugdíj összege, rászorultság, egészségi állapot és még sok egyéb. Felmé­résüket az önkormányzat is figye­lembe veszi. Sok tagúknak intéz­ték az energiatámogatást, és kü­lönböző akciókat szerveznek. Ta­valy 1,8 millió forintos önkor­mányzati támogatásban részesül­tek, az idén 2 millió forint a támo­gatás a költségvetésből. A Baranya megyei Nyugdíjas Képviseletnek 162 klubja van 7400 taggal. Pécsett 32 klub működik 1800 fővel. 1990-ben alakult. Ha­sonló a tevékenységük, mint a Nyugdíjas Egyesületnek, de főleg megyei szinten. Tavaly önkor­mányzati támogatásban nem ré­szesültek, azzal indokolva, hogy megyei szervezet. Viszont 32 klub Pécsett működik. A Mecseki Nyugdíjas Polgári Egyesület 1998. október 9-én ala­kult 13 fővel. Jelenlegi létszámuk 297. Két klubot működtetnek, az újhegyi és az Őszidők klubot. 1999-ben a költségvetésből az ön­kormányzattól 200.000, pályázat útján 100.000 forintos támogatást kaptak, míg az újhegy-üszögi ön- kormányzattól 50.000 forintot. Ezt az ismertetést azért tartot­tam szükségesnek, mert ebben az évben két nyugdíjas szervezetnek már csak pályázat útján van lehe­tősége az önkormányzati támoga­tásra. Véleményem, hogy a jövő év­ben a költségvetés elfogadása előtt fel kellene mérni a nyugdíjas szervezetek valós helyzetét, lét­számát, megvannak-e működé­sük feltételei és nem csorbítva a Nyugdíjas Egyesület támogatását egységes szempontok alapján, például fejkvóta, vagy egyéb szempont, szerény támogatást kellene nyújtani a költségvetésből működésükhöz. Nürnberger Géza MSZP A l *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents