Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)
2000-03-28 / 86. szám
10. oldal - ÚJ Dunántúli Napló 2000. Március 28., kedd 9HH SEBBSEGE — ■V —: “ BARANYÁBAN Harc a cigány gyerekekért Két cigány politikus, dr. Kosztics István, a Pécsi Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke és Orsós Ferenc (képünkön), a Cigány Szociális és Művelődési Módszertani Bázis alelnöke éles pengeváltását kísérhették figyelemmel olvasóink az elmúlt hetekben. A küzdelem persze nemcsak a lap hasábjain folyt, hanem azon túl is. Ennek, úgy tűnik, a napokban vége szakadt. A Cigány Szociális és Művelődési Módszertani Bázis (CSzMMB) 1996 óta cigány származású gyerekek oktatási módszereinek kidolgozásán és terjesztésén fáradozik. Többféle programot dolgoztak ki, és adtak át iskoláknak. Ez évben, tekintettel arra, hogy feltételezésük szerint az illetékes intézmények nincsenek tisztában lehetőségeikkel, baranyai felmérésre egy projektet hoztak létre. Úgy gondolták, hogy felkutatják a megye iskoláiban fellelhető roma programokat, bemutatják a sajátjukat, majd tájékoztatják a kisebbségi önkormányzatokat az eredményeikről. A programot a Baranya Megyei Munkaügyi Központ közel kétmillió forinttal támogatja, továbbá együttműködési nyilatkozatot írt alá a PTE BTK Romológia Szemináriuma nevében Forray R. Katalin egyetemi tanár,*és támogatói nyilatkozatot a PTE BTK Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszéke részéről dr. Nagy Endre tanszékvezető egyetemi tanár. Az elmúlt év decemberében jelentkezett a CSzMMB a Pécsi Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzatnál (PVCKÖ), mondja dr Kosztics István elnök, azzal, hogy a pályázathoz adjanak ajánlást. Tekintettel arra, hogy még rövid összefoglalót sem tudtak mutatni, mely alapján megítélhető lett volna a program komolysága, az ajánlás elmaradt. Idén február közepén került csak hozzájuk az anyag a városi önkormányzattól. Korábban azonban olyan visszajelzések érkeztek az iskoláktól, mintha a kisebbségi önkormányzat is részese lenne a felméréseknek. Ezért február 3-án a PVCKÖ nevében Kosztics István körlevelet intézett a város iskoláihoz. Ebben az áll, hogy tudomáTervezett bevételek a kutatáshoz Saját forrás 200.000 Ft Baranya Megyei Munkaügyi Központ: 1.717.000 Soros Alapítványtól kért támogatás 800.000 Autonómia Alapítványtól kért támogatás 500.000 Polgármesteri Hivataltól kért támogatás 300.000 Összesen: 3.517.000 Ft sukra jutott a CSzMMB akciója, amely cigánykutatást céloz meg. Tekintettel arra, hogy értesüléseik szerint elterjedt az a nézet, mely szerint a kisebbségi önkormányzat is támogatja a kutatást, szüksé- < gesnek tartják leszögezni, hogy önkormányzatuknak vannak jogosítványai az ide vonatkozó törvények értelmében a cigányoktatás területén. Ugyanakkor a várossal kötött szerződés alapján minden cigány civil szervezet kezdeményezését véleményeztetni kellene a kisebbségi önkormányzattal. Megítélésük szerint ez esetben egy jogilag és szakmailag nem kompetens szervezet vizsgálódik az okta tási intézményekben. A CSzMMB vezetői ezek után a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatalhoz fordultak panasszal, mert úgy érezték, hogy érdekeiket sértik a levélben foglaltak. A hivatal február 28-án kelt levelében dr Czoboly István • főosztályvezető többek között ezt írja Kosztics Istvánnak: „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény IV. fejezet a kisebbségi települési önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok feladata és hatásköre’ 25-30. számú §-ai nem tartalmazzák a civil szerveződések tevékenységének akadályozását, korlátozását. Ennek értelmében Ön a szervezet kutatási tevékenységeit nem jogosult sem megszüntetni, sem engedélyeztetni.” A PVCKÖ március 6-án levelet írt a közigazgatási hivatal elnökének, dr Bércesi Ferencnek. Ebben sajnálattal veszik tudomásul a levelükben foglaltakat, hiszen a kisebbségi önkormányzat a civil szervezet kutatási tevékenységét sem megszüntetni, sem engedélyeztetni nem kívánta, csupán azt, ha a cigányoktatással kapcsolatos kutatását egyezteti velük. Mindezt azért, mert a kisebbségi törvény a nemzetiségi oktatással kapcsolatban világosan megfogalmazza az e területtel kapcsolatos jogosítványokat. Ha a törvényalkotó úgy gondolta volna, hogy ezt a feladatot a nemzetiségi civil szervezetek is el tudnák látni, nem állította volna fel a kisebbségi önkormányzati rendszert. A kisebbségi önkormányzatok, hangsúlyozza a levélben dr. Kosztics, választások útján szerzik meg legitimitásukat, adott esetben több ezer választópolgár akaratából és bizalmából, nem 10 fő szabad elhatározásából. Ezért szerencsétlennek tartják a hivatal levelét - amely csak a civil szervezet jogairól szól -, és amellyel megerősítették a civil szervezetek és a kisebbségi önkormányzatok között évek óta fennálló ellentétet, hiszen a választáson rosszul szereplő szervezetek az ilyen felhatalmazások alapján hajlamosak arra, hogy állandó támadásukkal akadályozzák a kisebbségi önkormányzatok munkáját. A PVCKÖ mindezek után kéri a hivatalt, hogy alaposabb állásfoglalást hozzon az ügyben, esetleg kikérve a kisebbségi biztos véleményét is. A CSzMMB nevében Orsós Angéla elnökasszony március 10-én küldött felhívást a kisebbségi önkormányzat elnökének. Ebben arra hívja fel a figyelmet, hogy miután a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevétele értelmében a PVCKÖ-nek sem joga, sem hatásköre nem volt arra, hogy egy civil szervezet munkáját akadályoztassa, ezért szervezetük peren kívüli megegyeTámogatói nyilatkozat A Cigány Szociális és Módszertani Bázis Soros Alapítványhoz benyújtandó pályázatát a JPTE BTK Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszék részéről támogatjuk, és egyben kifejezzük részvállalásunkat a pályázott kutatás módszertani részének kidolgozásában, továbbá szakmai segítséget nyújtunk a program teljes lebonyolításában. Pécs, 1999. 11. 11. Tisztelettel: dr. Nagy Endre tanszékvezető egyetemi tanár zésre szólít fel. Hiszen mintegy százezer forintot veszítettek el azért, mert a felmérés később indulhatott el, az iskolákkal megbeszélt időpontok helyett újabbakat kellett egyeztetniük, és így előre nem tervezett utazási és telefonköltségek merültek fel. A felkért szociológus hallgatók napi bérét téríteniük kellett, és nem utolsósorban az iskolák előtt presztízsveszteség érte őket. Az egyezséget azért ajánlják fel, hogy a nyilvánosság bevonása nélkül simuljon el az ügy, mert a hivatalos útra terelés nem jó fényt vetne a kisebbségi önkormányzatra, hiszen kiderülne, hogy nincs tisztában a jogaival és a hatáskörével. Orsós Ferenc, a CSzMMB alelnöke furcsállja dr. Kosztics István hozzáállását az ügyhöz, mert birtokában van egy 1999. november 11-én kelt együttműködési nyilatkozat, amelyet a Baranya Megyei Füg-' getlen Cigány Szövetség Pécsi Városi Tag- szervezet elnöke, Bogdán József írt alá, aki egyben a Pécsi Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselője is. Többek között ezt tartalmazza: „A programot, amely egyéves futamidejű, szervezetünk úgy is segíti, hogy a Cigány Ön- kormányzat képviselője, Bogdán József, képviselői jogánál fogva, a kisebbségi törvény értelmében jogalapot biztosít a felmérésre.” Dr. Kosztics István szerint a fenti nyilatkozatot nem előzte meg a kisebbségi önkormányzat határozata, az együttműködési nyilatkozat aláírására Bogdán Józsefet nem hatalmazta fel senki, s azon nem is az önkormányzat bélyegzője szerepel, hanem a Független Cigány Szövetségé. A kisebbségi önkormányzat és a civil szervezet képviselői végül március 25-én találkoztak utoljára, s megbeszélésük eredményeképpen megállapodtak abban, hogy az önkormányzat szakmai segítséget nyújt a kutatás lebonyolításában, a CSzMMB vezetői pedig elállnak pénzügyi és jogi követeléseiktől, s megígérték, hogy a jövőben visszafogottabban fogalmaznak. Jelesül éppen személyes kérdésekben, hiszen a legfontosabb, fogalmazott Orsós Ferenc, hogy a cigányság semmiképpen se szenvedjen el sérüléseket. SARANTIS MANTZOURAKIS zenekara és a Budapesti Tánccsoport közreműködésével ünnepelte március közepén a Pécsi Görög Önkormányzat a görög szabadságharc 179. évfordulóját. A kulturális műsor után görög táncház, speciális ételek és italok tették emlékezetessé az estet. ■ Oldalszerkesztő: Cseri László Akire büszke lehet a falu Jovánovics Ágnes, az alsószentmártoni katolikus óvoda óvónője március 15. tiszteletére Solt Ottília- díjban részesült. Miután Alsószentmártonban az egyház visszaigényelte az óvoda épületét, az intézmény kettészakadt. Az önkormányzatiba jelenleg 20, az egyháziba 76 gyerek jár. Az egyházi intézményben, mondja Jovánovics Ágnes (képünkön), kétnyelvű foglalkozások folynak. Az egyik a beás, amely a gyerekek anyanyelve, a másik pedig a magyar. Utóbbi Ágnes szerint nagyon fontos, hiszen az iskola nyelve a magyar, s ott az, aki csupán az anyanyelvében járatos, lemarad. Jovánovics Ágnes is a faluban született, átélte mindazokat a hátrányokat, melyek egy cigány származású gyereket nap mint nap érnek. Azt például, hogy amikor az iskolában nem jutott eszébe, hogy az 59 után következő számnak mi is a magyar neve, csak beásul, akkor miként kiabált vele a tanító néni. Ő soha sem szakadt el a teleptől, úgy szerzett diplomát, hogy levelezőn végezte el a szakközépiskolát és a tanítóképzőt, miközben el kellett tartania magát konyhalányként dolgozva az iskola konyháján. Nehéz innen továbbmenni, hiszen többnyire nincs meg az a szülői háttér, amely a továbbtanulást finanszírozni tudná. Azt már csak kevesen tudják, hogy Ágnes mindemellett elvégezte a hároméves élelmiszer-eladóit és Pécsett a teológiát is, amelynek eredményeképpen hitoktató is volt az iskolában. Fontos, mondja, hogy végül is diplomát szerzett, hiszen a falubeliek vele példálóznak: érdemes tanulni, nem hiábavaló a fáradság. Ő az első, aki felsőfokú képesítést szerzett ebből a közösségből, rajta kívül mindössze három embernek van meg az érettségije. 1998. szeptember 1-jétől dolgozik a cigány nemzetiségi óvodában. Hogy nem volt fölösleges eddigi munkája és erőfeszítése, azt a Solt Ottília-díj előtt is tudta, de a váratlan elismerésnek ter- mészetesen nagyon örül. ■ NEMZETISÉGI HÉTVÉGÉ. Dél-dunántúli német kulturális csoportok adtak randevút egymásnak és a közönségnek Harkányban, a Gyógykertben. A találkozón baranyai és tolnai tánccsoportok, énekkarok mutatták be produkcióikat. A rendezvényt nemzetiségi kézművesek kiállítása is kísérte. fotós laufer László Búcsú Heinrich Reitingertől Szülőföldjén, a Balaton-kör- nyék tíz községében szólaltak meg a harangok március 13-án, amikor a München melletti Haarban utolsó útjára kísérték Heinrich Reitingert, a magyarországi németség kimagasló személyiségét. Nyolcvanéves volt. Bleyer Jakab oldalán kapcsolódott be a nemzetiségi mozgalomba. A honvédség kötelékében harcolt a Donnál, majd a háború után ő szervezte meg a menekültek és kitelepítettek segélyszolgálatát Bajorországban. Az ő kezdeményezése volt 1950-ben az a határozat, hogy az elűzöttek és a magyarság között a megbékélés legyen a kapcsolatok alapelve. 1951-ben Heinrich Reitingert választották meg a Német Szövetségi Köztársaságban élő egykori Magyarországi Németek Szövetségének elnökévé. E tisztséget 45 évig töltötte be. 1956 őszén és telén a kitelepített németek két élelmiszer-, gyógyszer- és ruhaszállítmányát szervezte és kísérte Magyarországra „a magyar nép és fiainak megsegítésére". A ’60-as években kitartóan sürgette a magyar-NSZK diplomáciai kapcsolatok felvételét. Hatvan magyarországi evangélikus templom neki köszönheti helyreállítását, és 20 idősek otthona a berendezését. Számos magyarországi német kultúrcso- portnak ő tette lehetővé a német- országi fellépését. Heinrich Reitingert az NSZK- ban a Szövetségi Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki, és 1998-ban a magyar kormányfő nyújtotta át a magyar-német baráti kapcsolatok ápolásáért a kisebbségi díjat. Építkezés négy éven át Az utóbbi fél évszázad legnagyobb német nemzetiségi szervezete, a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa tartotta közgyűlését szombaton Budapesten. Négy éve alakult meg az egyesület, most 468 együttes a tagja. Szemléletesen: Soprontól Elekig és Rátkától Lippóig minden este valahol 33 énekkar, zenekar és tánccsoport készül a fellépésekre. Heinek Ottó, az Országos Német Önkormányzat elnöke értékelésében mindenekelőtt a rendkívüli építőmunkát emelte ki. Hároméves rotációban rendszerré vált az ének-, a zene- és a tánckarok országos fesztiválja. Tatabányán 36 énekkar, 900 énekes egy órán át együtt énekelt a színházban, amíg a zsűri értékelésére vártak. Sopron főterén 480 fúvós játszotta a magyar és a magyarországi németek himnuszát. A fesztiválok vándordíját minden esetben baranyaiak hozták el. A fúvósok vándorzászlaját a mázai- ak, az énekkarok aranyrozmarin- gos ezüstserlegét a majsiak, Trischler Ferenc bronz makettjét, a Táncoló lányt a véméndiek. Minden fesztiválon öt ezüstérmét nyújtanak át - életműért. Baranyából Freitag Komád (Hásságy) és Krachenfeber Sebestyén (Nagyárpád) a Josef Gungl érmét vehette át. A Stefan Kemer érmét a palotabozsoki énekkarnak és „A Magyarországi Német Tánckultúráért érmét” Mahr Györgynek (Szűr) ítélték oda. Az énekkarok sombereki regionális válogatóján 430 énekes, szólista, duó jelent meg. S az ifjúsági fúvósok országos találkozója most április 30-án lesz Pécsváradon. A solymári országos gyermektánc-találkozóról a lány- csókiak hozták el a második díjat. A magyarországi német egyházi zene ünnepe (10 énekkar és zenekar) a pécsi Bazilikából indult. S tavaly a máriaremetei fesztivál a mohácsiak, a majsiak és a palotabozsoki fiatalok sikerét hozta. A pécsi Heimatmelodie országos eseménnyé vált: a fesztiválok 9-9 legjobbja lép fel a tv kamerái előtt. S ha már média: a Magyar Rádió Pécsi Nemzetiségi Szerkesztősége minden évben egy-egy megyében dokumentálja a zenekarok, énekkarok, szólisták énekét, muzsikáját. Pécsi kezdeményezés a német nyelvű szentmisék kéthetenkénti rádióközvetítése. A zenekaroknak, énekkaroknak kotta kell. Megjelentették Gasz Mihály (Mohács) harmonikaátiratait, reprintben kiadták Vargha Károly professzor egyházi énekgyűjteményét, ugyancsak reprintben egy 1988-as 2-4 szóla- mú népdalfeldolgozást, és 22 népdalt dr. Várnai Ferenc többszólamú feldolgozásában. Megkezdték az egyházi énekek gyűjtését. Megvan már minden térség meghatározó orgonakönyvének másolata -1314 énekkel. Kiépülőben a továbbképzési rendszer, ahol Heil Helmut pécsi tanfolyama jelenti a táncoktató képzés országos központját. Külföldi táborokban évente 17 énekkarvezető vehet részt. Újból az egyesület elnökségébe választották Baranyából Apaceller Józsefet (zene) és Emmert Józsefet (ének). Elnök: Báling József. 1
