Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)

2000-03-27 / 85. szám

2000. Március 27., hétfő BARANYA I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 5. oldal Nem az Orbán családé a márványbánya Siklós Eladták a Siklós Márvány Kft.-t. Az új tulajdonos egyet­len dolgozótól sem akar meg­válni, sőt az első munkás­gyűlésen a frissiben kineve­zett igazgató néhány hónap múlva fizetésemelést is ígért.- Semmi közünk a miniszterel­nök édesapja tulajdonában lévő Dolomit Kft.-hez - cáfolja az új igazgató, Zarándok János a Sik­lóson elterjedt hírt, miszerint Or­bán Győző az igen jó piaci lehe­tőségekkel bíró, Magyarországon egyedüli márványbányára is „rá­tette a kezét”. A magánszemé­lyek tulajdonában lévő céget a székesfehérvári Mészkő és Dolo­mit Kft. vette meg, amelyben Orbánék nem tulajdonosok. Az igazgató szerint a bánya azért nem tudta kihasználni a le­hetőségeit, mert nagyon rossz volt a termelékenység. Ezen akarnak sürgősen javítani, hiszen a bányá­ban jóval a termelési, technikai le­hetőségek alatt fejtik a kőzetet. A piaccal eddig sem volt semmi baj - folytatja az igazgató -, hiszen a siklósi márvány egész Európában egyedülálló minősséggel rendel­kezik, ennélfogva nagyon keresett termék. Az eddig elhanyagolt technikai fejlesztésre máris 100 milliót fordítottak: az elmúlt hé­ten beállítottak egy új őrlőgépsort, amellyel a környezetkárosító meddőhányót dolgozzák fel. BÉKÉSSY G. Marad a városé a volt tüdőgondozó Komló A régi belváros egyik leg­öregebb épülete a Bem ut­cai volt bányairoda, a ké­sőbbi tüdőgondozó. A házat most vállalkozók bérlik, akik a közelmúltban jelez­ték: megvennék a házat. Az egyébként viseltes épületben üzleteket működtető hat vállalko­zó összesen bruttó 10 millió fo­rintot ajánlott fel a városnak a há­zért. Nyilatkoztak arról is, hogy az épületet önerőből kívül-belül átalakítják úgy, hogy az illesz­kedjen az egyre szépülő belváros összképéhez. Tekintettel arra, hogy jelentős méretű ingatlanról van szó, az önkormányzat értékbecslést vé­geztetett. Az értékbecslő megál­lapította, hogy a ház 24 millió fo­rintot ér, a felújítás költségeit pe­dig 14-16 millióra taksálta. Az ön- kormányzat vállalkozói és tulaj­donosi bizottsága tárgyalt a véte­li ajánlatról. Notheisz József gaz­dasági szaktanácsadó a privatizá­ciós bevételi terv teljesítése érde­kében az épület eladása mellett érvelt. Véleménye szerint nettó 15 millió forint értékről a vállal­kozókkal egyezségre lehet jutni. Többen, közöttük Mátyás Já­nos önkormányzati képviselő is azon a véleményen voltak, hogy a bérleti díjakból évente 4,5 millió bevételt „termelő” házat vétek lenne eladni. Ha a bevételt elkülö­nítik, az épületet három év múlva át lehet alakítani úgy, hogy szép pontja legyen a belváros egyik legfrekventáltabb helyének. DEÁK G. TÚRÁZÓK NAPJAI. A régóta várt tavaszi, enyhe időben benépesül­tek a Mecsek kirándulóhelyei. Sokan választották hétvégi program­juknak a természetjárást. Képünk a Pécsi Vízmű által szervezett tú­rán készült, amelyen több mint ötszázan vágtak neki az erdőnek a pécsbányatelepi Gesztenyésből. ________________fotó; laufeb László Há trányba kerül a PTE? Fejenként több tízmillió dolláros fejlesztési támogatásban részesül rövid időn belül öt vi­déki egyetem. Az elmúlt két év alatt az okta­tási kormányzat háromszor is elutasította a Pécsi Tudományegyetem - világbanki pénzek elnyeréséhez nélkülözhetetlen - intézmény- fejlesztési tervét. Joggal merül fel a kérdés: hátrányba kerül-e a felsőoktatási piacon a PTE a rivális intézményekkel szemben? PÉCS Különböző okokra hivatkozva az elmúlt két év­ben háromszor dobta vissza a világbanki szakér­tőkből álló bizottság és a Felsőoktatási Tudomá­nyos Tanács a Pécsi Tudományegyetem (PTE) intézményfejlesztési tervét, közkeletű angol rövi­dítéssel: IDP-jét. így azonban a PTE nem kerül­hetett azon intézmények közé, amelyek bejutot­tak a világbanki és kormányzati támogatással in­dított fejlesztési program első körébe. Tervei megvalósításához összesen 111 millió dollár (29 milliárd forint) értékű támogatást ígért meg nemrég öt felsőoktatási intézménynek - lásd mellékelt írásunkat - az oktatási tárca, s az elképzelések szerint 2002-2003-ra valameny­A „szerencsés ötök” nyi beruházás befejeződik. Bár a következő öt évben több mint 100 milliárd forintot szeretne a szakminisztérium a Felsőoktatási Fejlesztési Program keretében egyetemi, főiskolai beruhá­zásokra fordítani, kétségtelen, hogy fennáll a ve­szélye annak: a PTE hátránnyal fog indulni az • oktatási piacon már ma is folyó, egyre nagyobb verseny elkövetkező fordulóiban. Tóth József, a PTE rektora a Dunántúli Napló kérdésére kifejtette, elképzelhetetlennek tartja, hogy egyes intézmények kiemelésével és mások háttérbe szorításával féloldalasán fejlessze az országvezetés a magyar felsőoktatást. A már kö­rülbelül 20 ezer hallgatóval rendelkező pécsi universitas első embere úgy véli, egy év múlva a PTE-n is itt lesznek azok a pénzek, amelyeket az oktatási tárca most meg­ígért az öt vidéki egyetemnek.- A város egyetemei először túlságosan húzódoztak az in­tegrációtól, később pedig túl sok intézmény részvételével akarták véghezvinni az egye­sülést - sorolja a PTE hátrány­ba kerülésének általa vélt oka­it a rektor. Úgy véli ugyanak­kor, hogy az időközben^lőnyösebb helyzetbe került rivális intézmények kiszorítósdiba kezd­tek, úgyhogy egy kemény ellenlobbival találták magukat szemben a pécsiek, akik köztudomá­súan nehezen tudják érdekeiket érvényesíteni a különböző országos testületekben. A remélt támogatást egyébként nemcsak ingatlanfejlesztésre fordítaná az egyetem vezetése, hanem az infor­matikai struktúrát is szeretné korsze­rűbbé tenni. Tóth József prognózisa szerint, mire meglesz a világbanki pénz, elfogadják a pécsi IDP-t is. Törőcsik Máriától (képünkön), a PTE marketing rektorhelyettesétől megtudtuk, negyedszerre már szeret-, ne biztosra menni az egyetem, úgy­hogy most egy módszertani útmutatá­sokat tartalmazó kézikönyv alapján dolgoznak. - Pontos felméréseibe épít­jük az IDP-t. Kíváncsiak vagyunk, ho­gyan értékelik az egyetemi polgárok, oktatók, hallgatók, és hogyan a régió­ban működő cégek, intézmények ve­zetői a PTE helyzetét és fejlődési lehe­tőségeit - határozta meg a munka- módszer lényegét a rektorhelyettes. Ezen kívül egy reprezentatív igényű közvéle­mény-kutatásra is sor kerül annak érdekében, hogy az intézményfejlesztési tervben az univer­sitas vezetése meg tudja határozni a főbb kihí­vásokat. Az IDP-t június 15-éig kell benyújtani az Oktatási Minisztériumnak. nimmerfroh f. A Debreceni Egyetem 30 millió dollárt fordíthat beru­házási célokra, várhatóan mintegy ötödével bővül az egyetem termeinek száma. A Szegedi Tudományegyetem szintén 30 millió dollárt költhet el. Az intézmény többek közt 20 ezer négyzet- méter alapterületű tanulmányi és informatikai központ kialakítását tervezi. Huszonhatmillió dolláros beruházással megújul és ki­bővül a Miskolci Egyetem teljes struktúrája. A Nyíregyházi Főiskola ’újlesztési elképzeléseinek megvalósításához 20 millió dollár támogatást kap. Infor­matikai centrum épül, és az intézmény a jelenleg 1200 férőhelyes kollégium bővítését is tervezi. A magyar katolikus egyház három szerzetesrendjé­nek összefogásával létrejött Sapientia Szerzetesi Hittu­dományi Főiskola ötmillió dollárt fordíthat fejlesztésekre. Pincepályázat, kérdőjelekkel Pályázatot írt ki a pécsi önkormányzat a Hunyadi és Kálvá­ria utca sarkán >lévő pince hasznosítására. A beadási határ­idő március 20-án lejárt. A korábbi nagy érdeklődés ellené­re azonban csak ketten pályáztak. PÉCS Valamikor a hetvenes évek végén a KISZ megbízásából a Baranyaterv kollektívája társadal­mi munkában készítette el a váro­si KISZ-klub terveit, mondja Dé­vényi Sándor Kossuth-díjas épí­tész érdeklődésünkre. A tervekből azonban semmi sem valósult meg, mert pénzt nem tudtak rá szerezni. A nyolcvanas évek közepén aztán a város még egyszer megterveztette a pincét Dévényivel, aki akkor már a Pécsi Tervező Vállalatnál dolgozott. Ek­kor vendéglőt szerettek volna ott kialakítani, de csak egy előcsar­nokféle készült el, az is csak félig egy terasszal, illetve megerősítet­ték a meglévő légópince szerkeze­tét. Tehát ezekből a tervekből sem lett semmi, mert közben elfogyott a város pénze, ráadásul jött a rend­szerváltás. A következő lépés a pincebejárat befalazása volt, mert csövesek vertek tanyát benne. A rendezési terv korlátái által behatárolt funkciókra lehet csak javaslatot tenni, mondja Jeszták Lajos, a városfejlesztési főosztály vezetője. Szórakozóhelyet itt nem lehet kialakítani, olyan típusú pin­cehasznosításról lehet csak szó, amely nincs semmiféle zavaró ha­tással a környezetére: se a köz­parkra, se a közlekedésre, se a fö­lötte lévő kálváriára, mint műem­lékre. De elképzelhetőek olyan te­vékenységek, amelyek megoldják a városnak ezt a gondját, meg­szüntetik azt az áldatlan állapotot, amellyel hosszú idő óta nem tud­nak mit kezdeni. Az önkormány­zat részéről az eladás és a bérbe­adás is elképzelhető lehetőség. Ha a beérkezett két pályázat közül egyik sem lesz olyan, amelyet a városfejlesztési és környezetvédel­mi, illetve a gazdasági bizottság el­fogadhatónak tart, akkor tovább keresik a megoldást. Az azonban biztos, hogy a városnak ugyan el­képzelése még csak lenne, de egy fillérje sincs a megvalósításra. CSERI LÁSZLÓ Tőzsdeklub A befektetési piacról, a tőzsdei viszonyokról, az európai együtt­működésről, a gazdaságpolitika és a tőzsde összefüggéseiről rendez előadássorozatot Pécsett a Magyar Közgazdasági Társa­ság Baranya Megyei Szervezete. Március 28-án Pacsi Zoltán, a Pénzügyminisztérium miniszte­ri biztosa a tőkepiacok általános helyzetéről, az energiatőzsdé­ről, március 29-én pedig egy volt pénzügyminiszter, Bőd Péter Ákos miniszterelnöki tanácsadó az értékpapírpiac gazdasági sze­repéről tart előadást. A rendez­vényekre a PTE Közgazdaságtu­dományi Kara rektori aulájában kerül sor. id Hírcsatorna SZÁRÁSZ KARBANTARTÓ TÁRSULÁS alapítását kezde­ményezi a községen kívüli, de az állam tulajdonában lé\jő út­szakaszok egy részén. A javas­lat szerint a falu szélétől 1-2 kilométeres távon lévő útrész felújítására szövetkeznének a kisközségek. így a bekötőuta­kat könnyebben és gyorsabban javíthatnák meg, az együttes pályázattal pedig előbb szerez­hetnének a közös alapba pénzt. (cs) ZÓK ÉS BICSÉRD KÉZFO­GÁSA. A két szomszédos tele­pülés természetbarát lakói úgy döntöttek, hogy turisztikai egyesületet alapítanak főként azzal a céllal, hogy Zók bronz­kori, Európa-hírű kultúrájának látható emlékeit megismertes­sék az idelátogatókkal. Az ős­kori földvár sáncai még jól kive­hetőek. Az első világháborút követő szerb megszállás idején a belgrádi régészek több évig ástak a területen, nemesfém le­letek után is kutatva. (cs) SZENTLÁSZLÓ SZÍVÉBEN szabadidő-központot létesít leg­kevesebb két hektáron az ön- kormányzat, idei átadással. Ké­szül például egy játszótér, vala­mint többféle sportjáték űzésé- re alkalmas bitumenes és sala­kos felület. ____________________________i«a Eg yelőre magát építi az építőipar 1630 AZ EPITETT LAKÁSOK SZAMA BARANYÁBAN Baranyai körkép Az elmúlt tíz év során az addig leg­kevesebb, mindössze 564 lakás épült tavaly Baranya megyében. A sokkolóan alacsony szám jól tükrö­zi az építőipar helyzetét is. Az ága­zat képviselői sokat várnak a kor­mányzati, illetve önkormányzati la­kásprogram kiteljesülésétől, ám sa­ját forrást csak kevés cég tud moz­gósítani az érvényesülés érdekében.- Az építőipari ágazat szereplői ugrásra készen várnak a kormányzat által meg­hirdetett lakáshitel támogatási program beindulására, saját forrásból épített szerkezetkész házakkal, lakásokkal ugyanakkor kevés cég tudja elősegíteni piaci érvényesülését - mondta lapunk ér­deklődésére Neumann Ádám, a Baranya Megyei Építőipari Egyesülés elnök-igaz­gatója a kamarával közösen rendezett minapi szakmai konferencia alkalmával. Az ágazat szereplőinek - kevés kivétel­től eltekintve - egyszerűen nincs pénze ahhoz, hogy előzetesen maga finanszí­rozza meg a később várható igények ki­elégítését. A probléma gyökerei mélyre nyúlnak. A 10 éve 75 céget számláló me­gyei építőipar ma 1029 társas vállalkozást és 1560 egyéni vállalkozót számlál, ezek összesen mintegy 10 ezer embernek ad­nak munkát. Sokan közülük kényszervállalkozók, csak a megélhetésükhöz szükséges anya­giakat képesek megtermelni, saját fej­lesztési forrással nem rendelkeznek, a hi­tel kockázatát nem vállalhatják. Évente 100-120 cég, vállalkozó tönkremegy, nyo­mukban 200 körüli új szereplő jelenik meg a piacon. Míg országosan az elmúlt években tö­retlen volt az ágazat fejlődése, Baranyá­ban hullámzó a teljesítmény. Ezt a folya­matot jól mutatja, hogy a megyei beru­házások 40-45 százalékát más térségek­ből érkezők nyerik el, ugyanakkor a ba­ranyaiak mindössze 5-10 százalékos pi­acot tudnak megkaparintani máshol.- Örömmel értesültem arról, hogy a kormányzat szélesebb körre terjeszti ki a kedvezményes lakáshitel lehetőségét. A megye építőipara ugyanis a jelenleginél lényegesen nagyobb igény minőségi ki­elégítésére is képes lenne. Szeretnénk eredményesen bekapcsolódni a pécsi ön- kormányzat által meghirdetett szociális lakásprogram megvalósításába is. Ám őszintén be kell vallani, hogy minden ed­digi kezdeményezés ellenére az ágazat szereplői között nem alakult még ki a he­lyi piac védelmét, jobb kihasználását le­hetővé tevő együttműködés - fogalmazta meg a reményeket, és vázolta a nehézsé­geket Neumann Ádám. Vannak azért reménykeltő jelek is a pi­acon. A kormányzati lakáshitelprogram kezdeti sikertelensége kapcsán több ke­reskedelmi pénzintézet is olyan saját, hosszú lejáratú hitelkonstrukció, illetve lízing formáció kidolgozásán munkálko­1158 dik, amely hatékonyan élén­kítheti az építési, lakásvásár­lási kedvet. Pénzügyi szak­emberek szerint ezek már a I j közeli hónapokban megje­lenhetnek a kereskedelmi bankok kínálatában. Jelentős megrendelésekre számíthat az ágazat i lakóin- | 1 gatlanok felújítása, rekonst­rukciója, átalakítása kapcsán is. A pécsi lakások 45 száza­léka panelépületben van, és mint az elnök-igazgató el- I : j mondta, a megyei építőipari 1990' 1991 cégek szakmailag felkészül- —* tek ezek felújítási munkálata­ira. A kérdés itt is finanszírozás, az, hogy a lakók képesek lesznek-e a támogatott hitelek törlesztéseinek kigazdálkodására.- Szakmai körökben úgy szoktam fo­galmazni, hogy egyelőre magát építi a megye építőipara. Nem reménytelen ugyanakkor, hogy megerősödve egyre Forrás: KSH Baranya Megyei 978 895 905 768 675 —1 590 5J2 564 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 több szereplő saját finanszírozásban kapcsolódjon be a lakásépítési, illetve fel­újítási piacba. Kiaknázatlan még az az óriási előnyünk, hogy a megye kiemelke­dik a különböző szintű, komplex szak­emberképzésével. KASZÁS E.

Next

/
Thumbnails
Contents