Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)
2000-03-02 / 61. szám
Wk 2000. Március 2., csütörtök HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — Névnapi üdvözlőlapok Veszélybe került a pécsi állatkert. Az önkormányzat 2000. évi költségvetéséhez fűzött közgyűlési határozatban az szerepel, hogy április 30-i határidővel meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a Mecseki Kultúrpark megszüntetéséhez vagy átalakításához. Ez annyira komoly elhatározás, hogy a költségvetés rendeletének mellékletében csak a határidőhöz szabott mértékű az intézményfinanszírozás összege. Az új igazgató jelentős átalakításokba kezdett a mecseki állatkertben. Pénzügyi szabálytalanságok miatt ezért fegyelmit kapott, de szakmai koncepcióját nem kérdőjelezték meg tavaly. Ehhez képest meglepetés az ön- kormányzat költségvetésében megnyilvánuló elhatározás. A költségvetés vitája előtt megkértük dr. Toller László polgármestert, nyilatkozzon szándékról és a miértekről. Azt a választ kaptuk, hogy nincs miről nyilatkozni, most még csak az erről való gondolkodás folyamata zajlik. A költségvetési vitában azonban az okok felsorolásszerűen elhangzottak: folyamatosan növekvő támogatási igény, a tettyei ivóvízbázis védelme és az állattartással kapcsolatban felmerült kifogások. Megjegyzendő: az állattartás új higiénés technológiája eredményeként a környék lakói már nem panaszkodnak a bűz miatt. A közgyűlési reagálásokból kitűnt, hogy a pénzhiány a legközvetlenebb és legfőbb ok a Mecseki Kultúrparkkal kapcsolatos szándékban.- Vajon lehet-e rentábilisan működtetni egy hagyományos állatkertet? - kérdeztük Egyházi Istvánt, a Mecseki Kultúrpark igazgatóját.- Az ilyen állatkertek 90 százaléka az egész világon csak támogatással tud működni. Nagyon kevés olyan állatkert van Európában, amelyik meg tud állni a saját lábán. Ezeknek általában valamilyen különleges attrakciójuk van.- Ha csak a belépőjegy-bevétel lenne a kiadások fedezésére, akkor milyen árú kellene, illetve mennyi látogató a jelenlegi jegyárral számolva? MAGYAR ÁLLATKERTEK BEVÉTELEINEK MEGOSZLÁSA 1998-BAN (EZER FT) Bevételek Fenntartói összesen támogatás Győr 32.679 19.349 Miskolc 21.916 5.716 Nyíregyháza 76.100 27.000 Jászberény 24.198 18.200 Szeged 42.265 25.261 Pécs 109.103 80.316 Debrecen 60.671 23.934 Budapest 1.491.758 812.160 Kecskemét 11.000 6.000 Budakeszi 17.000 6.600 Veszprém 116.000 57.000- Tavaly az állatkertben és az akvárium- terráriumban 145 ezer látogató járt. A jegyárak átlaga 155 forint volt. A teljes költségfedezethez 145 ezer látogatót feltételezve átlag 700 forintos belépőjegy kellene, vagy jelenlegi jegyárakkal 900 ezer látogató. Mindkettő irreális. Az a baj, hogy az állatkertek finanszírozásában egyedül maradtak fenntartónak az önkormányzatok. Nincs olyan központi támogatási rendszer, mint például a színházaknál. Az állatkertek hányatott sorsához az is hozzájárul, hogy miniszteriális szinten nincs igazán gazdájuk: kulturális tárcához tartoznak mint „közgyűjtemények”, ugyanakkor több minisztériumnak van hatósági jogosítványa felettük. A pályázatoknál is mostohagyerekek az állatkertek.- Van-e konkrétum arról, hogy az állatkert szennyezi a vízbázist?- A szakemberek szerint nem egyértelmű a helyzet, mert sok forrása lehet a vízből kimutatható szennyeződésnek a csatornázatlan területek miatt. Az állatkert már 20 éve csatornázott, a felemlegetett adatok pedig régiek. Tavaly a környezetszennyezés minimalizálására kezdtük el száműzni a nagypa- tás állatokat a kertből. Már alig vannak ilyenek.- Volt-e mérce, hogy a támogatás milyen mértékű kiváltását várják el az intézménytől?- Semmiféle ilyen nem volt. Az igazgatói pályázatomban lefektettem egy programot magamnak. Azt, hogy az állatkert felújítására, fejlesztésére a várostól nem lehet pénzt kapni. A belső tartalékok feltárását céloztam meg, és főként azt, hogy a látogatottság növelésével bővítsük a bevételünket. 1998-ban ténylegesen 71 millió volt a támogatás, 1999-ben pedig 67 millió. Tavaly a saját bevételünket 36 millióra emeltük az eredetileg tervezett 25 millióról, így a teljes költségvetés 104 millió forint volt. A támogatási igény növekedése tehát megállt. Úgy értesültem, hogy idén az első verzióban 71 milliós lett volna az idei keretünk, annyi, mint 1998-ban volt. A polgármesteri hivatal művelődési, oktatási és sportfőosztálya már a költségvetési határozat előtt megkezdte a puhatolódzást a lehetséges változatokról. Vállalkozási, alapítványi, illetve egyesület által való működtetésre is kért ajánlatokat, kalkulációkat. Ezek azonban több támogatással képzelték el a feladat ellátását, mint amennyit az állatkert eddig kapott évente. Az Egyházi István által javasolt közhasznú társasággá alakításra vonatkozó változat mutat csak megtakarítást: jelentősen belül van a jelenlegi intézményi forma finanszírozási keretén. A Környezetvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és a Nemzed Kulturális Örökség Minisztériuma képviselői meg a Magyar Állatkertek Szövetsége elnöke, a veszprémi állatkert igazgatója az önkormányzat által felkért szakértőkként vizsgálták a pécsi zoo helyzetét. Rodics Katahnnal, a Környezetvédelmi Minisztérium ökológiai főosztályának vezetőjével a hétfői állatkerti séta után beszélgethettünk. Elsőként arról szólt, hogy az állatvédelmj törvénynek most készül egy végrehajtási rendelete az állatkertek létesítésének és működtetésnek feltételrendszerérői.- A már meglévő állatkerteknek mindenképpen türelmi időt kell adni, hiszen az ország 11 állatkertjéből nyolc-kilenc hasonló gondokkal küzd mint a pécsi, és nagyon nehéz anyagi helyzetben van. A kulturális, az oktatási, a környezetvédelmi és a földművelési tárca most megpróbál közös anyagi bázist teremteni arra, hogy azok az állatkertek, amelyeknek valódi koncepciójuk van, pályáa vízilónak zattal folyamodhassanak támogatásért ehhez az alaphoz. Jelenleg ilyen lehetőség nincs.- A pécsi zoo helyzetét miként látja?- Voltam itt három-négy évvel ezelőtt, és ahhoz képest javult az állatok ellátottsága, csökkent a hatalmas vasketreeek száma és nagyobb tér van az állatok számára. Nyilvánvaló, hogy még hosszú a folyamat a minimális feltételeknek megfelelő kert kialakításához. A tárcák jelenlévő képviselőivel néhány héten belül átgondoljuk a lehetőségeket, és alternatívákat javaslunk az önkormányzatnak.- Egy ilyen intézmény esetleges megszüntetése pusztán elhatározás kérdése lehet?- Egyrészt engedélyek nélkül az ilyesmi nem megy, másrészt nagyon komoly anyagi következményei vannak, hiszen az állatokat el kell helyezni valahová. Az összes hazai ál- latkert zsúfolt, és mindegyik hasonló gondokkal küzd. Ha pedig máshova akarják ezeket az állatokat elhelyezni, akkor ott be kell tartani a tartás előírásait, aminek súlyos költségvonzata van. Jellemző, hogy a kiskunmajsai kert állatait hat év alatt sikerült elhelyezni. A magánvéleményem az, hogy sokkal olcsóbb ezt az állatkertet tisztessége- sen rendbe hozni néhány év alatt. A Mecseki Kultúrpark dolgozóinak elfogadható, hogy az intézmény valamilyen gazdasági társasági formában működjön tovább. Akkor talán megnyílnak olyan pályázati lehetőségek, amelyek intézményként nem voltak elérhetők. Jelenleg folyamatban van Debrecenben és Veszprémben is az állatkert közhasznú társasággá alakítása. A budapesti is kacérkodik ezzel. A nyíregyházi és győri pedig már így működik. De egyiknél sem jött számításba, hogy majd jön egy idegen, és az csinálja tovább. Á pécsi költségvetésben most az szerepel, hogy 21 millió a támogatás, ugyanakkor 27 millióban szabták meg az intézmény saját bevételét, ami viszont egy teljes évre szóló előirányzat. A dologi kiadásokra adott 9 millió viszont talán 4 hónapra sem elég. A víziló a legköltségesebb állat a pécsi zoo-ban. Hetente többször kell a vizét cserélni, 14-15 köbmétert, és fel is kell melegíteni 25 fokosra.- De ő a látogatók kedvence - érvel saját meggyőződése, ellen Egyházi István.- Most például Bálint-napra csomó képeslap jött a névnapjára. Ez nagyon meglepett engem, nem szoktam hozzá. A pécsiek, baranyaiak aggodalma, ragaszkodása az állatkerthez szintén felfedezésszámba megy. Talán nemcsak számomra. A „hogyan továbbira azonban még nincs válasz. DUNAI IMRE MAGYAR ÁLLATKERTEK LÁTOGATÓINAK SZÁMA 1998-BAN (EZER FŐBEN) SZj Győr Miskolc Nyíregyháza Jászberény HE! Szeged Pécs Debrecen Budapest Kecskemét 0 Budakeszi Veszprém 2T5" □ Forrás: Magyar Állatkertek Szövetsége 331 JM 3E □ E Összesen: 2149 CSERI LÁSZLÓ Nyers húsok Nem lehet tudni, hogy Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színművész mikor lép legközelebb színpadra. E hét keddjén ugyanis a budapesti Bárka Színház Titanic vízirevű előadása közben a művésznő helyett a színház igazgatója lépett színpadra, s felolvasta Udvaros Dorottya levelét, melyben közölte, hogy a Mai Napban engedélye nélkül közzétett aktfotója és a lap hasábjain személyét érintő „hadjárat" miatt képtelen fellépni. „Mióta olvastam a Mai Napot, azóta csak ülök és bőgök, úgy érzem, hogy egy tisztességes pálya van a hátam mögött, amit egy bulvárlap 2 hete sárral próbál beszennyezni, és én ezt tehetetlenül kell, hogy tűrjem. Sem az ügyvédem, akit megkértem, hogy segítsen ebben az ügyben, sem pedig más nem tud ebben segítséget nyújtani nekem. Úgy érzem, hogy elvettek tőlem valamit, ami ahhoz kell, hogy esténként színpadra tudjak lépni, hogy biztos lehessek abban, hogy a nézők, akik este beülnek a nézőtérre, hiteles személyként fogadnak el. ” - írja. Udvaros mellett Nyertes Zsuzsa is egymillióra kívánja perelni a lapot, amely arra hivatkozik, hogy a Szebeni András által készített felvételek a nemrégiben megjelent Hölgyeim és Uraim című köteten kívül már több helyütt nyilvánosságot kaptak. Úgy vélem, a lapnak illett volna megkérdezni a színésznőket, de azt is gondolom, hogy aki engedi magát lefényképezni ilyen helyzetekben, annak számolni kell a következményekkel. Az egyik országos napilap (egy másik) azt írta a könyvvel kapcsolatban, hogy „sértésnek számít, ha kihagy valakit”, mármint Szebeni András, aki „szemrebbenés nélkül teszi ki a pultra a nyers húst, ha egy test nem képes többet mutatni a nyers húsnál. ” Hogy miért fontos nyers húsként látni például Faludy Györgyöt, az indiánnak ma- szatoít Cseh Tamást, a kirúzso- zott szájú Alföldi Róbertét vagy Bubik Istvánt egy lovon, nem tudom. De talán inkább vállalni kellene a sértést, mint a kétes sikert, mert úgy tűnik, a kötet szenzációértéke jóval nagyobb, mint művészi súlya. Bár, ki tudja. Húsboltban egyelőre még nem árulják. ___PUCZ PÉTER______________________________ Tü relem zónát terem A kamionos úgy döntött, ma már nem rója tovább az országutat. Megpihen, lezuhanyozik, megpróbál felfrissülni, hiszen másnap ismét hosszú út vár rá. A kisvárosban ugyan nem volt igazán ismerős - hiszen korábban mindig csak átrobogott a települést elkerülő főúton -, de most ott érte a korai sötétség, hát megállt. Gázmelegítőjére feltett egy konzervet, szett a tartós kenyérből is pár karéllyal, aztán jól bevacsorázott a vezetőfülke ülésén. Megivott egy doboz sört, majd átballagott a szemközti benzinkúthoz, ahol zuhanyozó is volt. A forró víz átjárta megfáradt izmait, de fel is gyorsította vérkeringését. A traktorban - ahogy a nyergesvontató motorosát nevezik a fuvarosok - tiszta ruhát öltött, majd lemászott a három lépcsőn, és becsapta maga mögött a „gyár” kapuját. Végzett, jöhet a jól megérdemelt szórakozás! Rövid séta után egy kerékpárostól megkérdezte, hol lehet telefonálni. Persze, senkit sem akart felhívni, csupán úgy gondolta, jobb, ha olyan helyre ér, ahol több a fény, mint az út szélén. Alig háromszáz méternyit kellett csak megtennie, mire a fogadóhoz ért. Egyből be is nyitott volna,- de az ajtón még ott fityegett a zárva tábla. Égett benn a villany, így bezörgetett. Hamar be is engedték, és hellyel kínálták. Emberünk csapolt sört rendelt, majd a pincérhez fordult. Van itt zóna uram? - szólt a kurta, de azért udvarias érdeklődés. - Természetesen, de kis türelmét kell kémem, mert ahhoz még korán van. Talán egy fél órácskát ha várni kell, és minden a legnagyobb rendben lesz - érkezett a felelet, ami kissé behízelgőnek tűnt, de mindenképpen arbeavatottak magabiztosságát tolmácsolta. Alig telt el negyven perc, a pincér előállt, meghajolt. Tisztelt vendég! A szakács megérkezett, már mindent előkészített. Itt az étlap is, de ha rám hallgat, akkor vagy velős pacalt vagy vegyes pörköltet rendel. Akkorák a porcióink, hogy a zónaadag kenyérrel és körettel bőven elég lesz lefekvés előtt. hetedik oldal HOLNAP Riport Zsibrik tíz éve. Az eldugott kis faluban éppen egy évtizede működik az alkoholisták és drogfogyasztók - főképp lelki és tudati - rehabilitációs közössége. Ahogy egy most gyógyukan távozó fogalmazott: „Márnem dobog bele a szívem, ha magamra gondolok. Nincs bennem félelem". Portré Dr. Horváth Csaba a megyei kamara ingatlanközvetítő tagozatának elnöke, aki takarékszövetkezeti fiókvezető állását adta fel annak érdekében, hogy segíthessen rendet teremteni az ingatlan- piacon. Portré Egy ember, aki tanárnak született Úgy érzi, minden korosztállyal megtalálja a megfelelő hangot. Azt gondolja, soha sem lehet megállni, talán ezért is vívta ki iskolája az elmúlt évtizedben azt a rangot, amelynek megtartása nem mindennapi felelősséggel jár.- Mennyire volt tudatos a pályája?- Mindig pedagógus szerettem volna lenni. Ebben közrejátszott, hogy kiváló példaképeim voltak. A német a kezdetektől biztosnak látszott, származásom miatt is, meg szerettem is a nyelvet.- Akkoriban az iskolában volt lehetőség a nyelvtanulásra?- Nem, de éppen azért mentem Kőszegre, mert ott nemzetiségi tagozatra járhattam.-És a másik terület?- Kedveltem a reál tárgyakat, de elsősorban a történelem, a magyar vagy egy másik nyelv iránt érdeklődtem. Örülök, hogy végül is a történelmet választóttam.- Abban a politikai szférában milyen volt a történelem oktatása?- A XX. századi történelemtanítás feltétlenül forrásanyagokat, az a nemzedék kritikus szemléletet tanúsított.- A Leőweyben németül kellett történelmet tanítani.- Eleinte ez nagyon új volt, hiszen nem ismertem a szakszókincset, és a németre lefordított magyar történelemkönyvek használhatatlannak bizonyultak. Sokat segített a Leőwey akkori igazgatópolitikai indíttatású volt, de akadtak a történelmi hűségre törekvő szemináriumok is, másrészt pedig a hallgatóktól szakvezető tanárként sokat lehetett tanulni, hiszen nem kevesen hoztak magukkal Dr. Frank Gábor 1950-ben született Mosonmagyaróváron. Kőszegen érettségizett, Szegeden szerzett diplomát. 1992-től igazgatója a Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpontnak. A Pécsi Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke és az országos alelnöke. Nős, három gyermeke és egy unokája van. ja, aki szabadságot biztosított számomra.- Miként győzi ezt a sokrétű tevékenységet? ' - Az a szerencsém, hogy valamennyi területen nagyon jó munkatársak vesznek körül. Ezen túl pedig a helyi és. az országos ön- kormányzat esetében is a legfontosabb teendők éppen az oktatással kapcsolatosak. És ha az ember szereti, amit csinál, nem érez fáradságot.- Van szabadideje?- Nagyon kevés, de régi operarajongó vagyok, ha éppen teszek-veszek valamit, a háttérben szinte mindig szól a zene. És nagyon szeretek kirándulni, a diákokkal és a családdal is, gyalogolni, felfedezni.- Tehát minden úgy történt az életében, ahogyan eltervezte.- Elsősorban tanár vagyok, minden más feladat pluszként jött, de igyekszem a lehető legjobban megoldani. CSERI LÁSZLÓ 1
