Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)

2000-03-02 / 61. szám

2000. Március 2., csütörtök HAZA I TÜKÖR Uj Dunántúli Napló - 3. oldal Energiavita a parlamentben Derűs honatyák a plenáris ülésen Országgyűlés Az Országgyűlés tegnapi munkanapját zömében a Magyar Energia Hivatal 1998-99. évi tevékenységé­ről készített beszámoló megvitatása foglalta le, va­lamint sor került a vízi köz­lekedésről szóló törvényja­vaslat általános vitájára is. A beszámoló rámutatott, hogy a hivatalnak szűk ösvényen kell egyensúlyoznia, mert a szolgálta­tókat nem kötelezhetik gazda­ságtalan tevékenységre, a fo­gyasztókat azonban védeniük kell a ma még monopolhelyzet­ben lévő szolgáltatók magasba törő .árai ellen. A pártok felszólalói jónak és elfogadhatónak tartották a beszá­molót, mégis négyórás heves vita alakult ki. A múltról, az energia- szektor 1995-ös privatizációjáról gyökeresen más véleményen vol­tak a mai kormánypártiak, mint az akkori eladók. A szelídebb megfogalmazások szerint a Ma­FOTO: FEB/KALLUS GYÖRGY gyár Villamos Művek vagyonát 60 milliárd forinttal értéke alatt adták magánkézbe, a szókimon­dóbbak „korrupcióval átszőtt rablóprivatizációról” beszéltek. A vízi közlekedésről szóló tör­vényjavaslat általános vitájában Lotz Károly (SZDSZ) fontosnak nevezte, hogy az indítvány sok­éves előkészítés után az Ország- gyűlés elé került, álláspontja sze­rint azonban több módosító ja­vaslat beépítésére van szükség. Szentgyörgyvölgyi Péter (FKGP) ellentmondásosnak nevezte, hogy az indítvány kiveszi a kikö­tőket az állami tulajdon hatálya és egyúttal a koncessziós törvény rendelkezései alól. Rámutatott: ha a javaslatot így fogadják el, ak­kor a kikötők a továbbiakban nem adhatóak koncesszióba, ho­lott nyilvánvalóan nem mind­egyik kerül magánkézbe. Lezsák Sándor (MDF) azt hangsúlyozta, hogy a javaslat megfosztja a hajó­sokat a nyári többletmunka lehe­tőségétől, ugyanakkor nem biz­tosítja számukra a téli munka­végzése __________________S.A. Me gfigyelés: újabb botrány Parlament Várhatóan ügyrendi vita kí­séri a megfigyelési ügyet vizsgáló parlamenti bizott­ság jelentésének ma kezdő­dő általános vitáját, mivel a testület ülésén a pártok nem jutottak egyetértésre a javaslat házszabályszerűsé­gét illetően. A bizottság által elfogadott javas­lat értelmében Kosztolányi Dé­nes, a testület fideszes elnöke tel­jes körű megbízással rendelke­zett az országgyűlési határozati javaslat elkészítéséhez. Az MSZP és az SZDSZ bizottsági tagjai sze­rint ez ellentétes a házszabállyal, mivel a határozati javaslatot nem nyújthatja be önállóan az elnök, azt a bizottságnak is meg kell vi­tatnia. Az ellenzékiek elfogadták volna, hogy a testület a Kosztolá­nyi által készített javaslatról hatá­rozzon. Keleti György, a bizottság szocialista alelnöke felajánlotta, hogy ebben az esetben az általa vezetett nemzetbiztonsági bizott­ság nem kezdeményezi az indít­vány újbóli általános vitára bo­csátását. A kormánypárti képvi­selők szerint azonban éppen ez lett volna házszabályellenes. A szocialista Vancsik Zoltán szerint Kosztolányi ellentétbe került Áder János értelmezésével is, a házelnök ugyanis azt fejtette ki, hogy külön-külön kell szavazni a jelentésről és a javaslatról. Keleti azzal vádolta Kosztolá­nyit, hogy a határozati javaslat­ban meghamisította a jelentést. Érvelése szerint ebben az szere­pel, hogy a bizottság felkéri a leg­főbb ügyészt annak megvizsgálá­sára, történtek-e bűncselekmé­nyek a megfigyelési ügy kapcsán, az elnök azonban nem tett eleget ennek, hanem a javaslatot úgy ír­ta át, hogy az országgyűlés szólít­ja meg a legfőbb ügyészt. Koszto­lányi Keletit vádolta rágalmazás­sal és becsületsértéssel, és közöl- te: sérelmét jogi útra tereli. ■ Média és az Alkotmánybíróság Hogyan látják a politológusok? Hírcsatorna Közvetve a köztársaságielnök-jelöléssel is összefügghet az Alkotmánybíróság média- kuratóriumokkal kapcsolatos legközelebbi döntése - vélekednek egyes politológusok. A taláros testület legutóbb alkotmányosnak mondta ki az MTV kizárólag kormánypárti tagokból álló kuratóriumának működését, ám sokak szerint most, hogy újabb „féloldalas” testületeket választott a parla­ment, kiélezettebb helyzet állt elő. Budapest Alkotmányellenes-e, hogy a közszolgálati médi­át felügyelő kuratóriumokban - egyelőre - csak kormánypárti tagok foglalnak helyet annak elle­nére, hogy alapvető követelmény a kiegyensú­lyozottság? - kérdeztük két politológustól. Schlett István és Ágh Attila a parlamenti szava­zás kapcsán kirobbant botrány várható követ­kezményeit is ecsetelte. Schlett István: - Az Alkotmánybíróság leg­utóbb is úgy fogalmazott, hogy még mindig jobb az „egyszínű” kuratórium, mint a semmi. A ki­egyensúlyozottság valóban azt követelné, hogy vegyes testületek irányítsák a közszolgálati médi­át, ám ha a tagok személyéről a politikusok nem tudnak megegyezni, akkor a bírói testület - akár­hányszor is dobják vissza hozzá ugyanezt a problémát - csupán megismételheü korábbi állás­pontját. Egyébként a sajtó szerepe már rég nem olyan meghatározó, mint mondjuk 1990 és '94 között volt, vagyis a Fidesz-közeli tévé- és rádió­kuratóriumok ereje kevés ahhoz, hogy 2002-ben győzelemre segítse a most kormányzó pártot. Ágh Attila: - A médiára kiterjesztett kiegyen­súlyozatlanság - melynek hátterében részben a Fidesz és a MIÉP hallgatólagos megegyezése áll -•súlyos gondokat okozhat itthon és külföldön egyaránt. Az EU a legutóbbi országjelentésének „bű'nlajstromán” már szóvá tette az MTV-nél elő­állt felemás helyzetet. Most, hogy a nemzetközi rádiók kiszorultak a hazai pályáról, miközben a mindenütt szélsőjobbosnak tartott MIÉP a ked­vezményezettek közé került, újabb rosszpontot kaphatunk. Számolni lehet a köztévé nézettségé­nek csökkenésével is. A kuratóriumok kiegyen­súlyozatlansága mára oly nagymértékű lett, hogy az Alkotmánybíróságnak erősen el kell gondol­kodnia, megismétli-e korábbi határozatát. Az sem mellékes, hogy a testület elnökét, Németh Jánost leendő köztársaságielnök-jelöltként emle­getik, aki - egyelőre - az összes parlamenti párt bizalmát élvezi. Ha a Németh vezette testület a kormánypártoknak kedvez, akkor az ellenzék, ha fordított döntés szülétik, akkor a koalíció or- rolhat meg Némethre. Nem irigylem a bírákat... TAKACS MARIANN Ismét összeül az olajbizottság Zöldszámon várják a bejelentéseket és a tanúk jelentkezését Budapest Ma reggel nyolc órától él a parlamentbe befutó, ingyen hív­ható telefonvonal, amelyen bárki bejelentést tehet az olaj- hamisítási ügyek és a szervezett bűnözés közötti esetleges öszszefonódásokról - tudtuk meg az úgynevezett „olajos” vizsgálóbizottság elnökétől, Pallag Lászlótól. Az üzenetrögzí­tőt csak a titkos kódot ismerő néhány ember hallgathatja le. letve az esetleges rendőri vagy vá­mos túlkapásokról, összefonódá­sokról információval rendelkezők jelentkezését várják, de a sokat emlegetett, titokzatos : rendőr­öngyilkosságokkal összefüggő in­formációkat is szeretné megkapni a vizsgálóbizottság. Pallag szerint mind a'telefonvo­nal, mind az üzenetrögzítő tech­Ma reggel nyolc órától a 06-80-201 430-as, úgynevezett zöldszámra telefonálhat az, aki bármiben se­gíteni tudja az olajos bizottság munkáját - mondta a nemrégiben a „golyóérett” jelzővel illetett, te­hát megfenyegetett képviselő. El­sősorban az olajszőkítésekről, il­nikailag védett, lehallgathatatlan, ezért az informátoroknak vagy a tanúnak jelentkező személyek­nek nincs félnivalójuk. Az üzenet- rögzítőt például csak a titkos kó­dot ismerő néhány, erre feljogosí­tott személy hallgathatja le. A ta­núknak a bizottság vezetője - igény esetén - tanúvédelmet ígért. A vizsgálóbizottság egyébként március 13-án tartja legközelebbi ülését (addigra véglegessé válik a szakértők névsora is). Az ülésen Györgyi Kálmán legfőbb ügyész számol majd be a hamarosan le­záruló ügyészi vizsgálat eddigi megállapításairól. __________t. m. Re ndőrök az iskolában Iskolaigazgató, rendőr, jogvédő, jogász és pszichológus fej­tette ki véleményét arról, mit tehet és mit nem tehet a rend­őr az oktatási intézményekben. Erről szólt a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szervezet közelmúltban tartott budapesti tanácskozása. A pedagógus oktat, nevel, s a szülők távollétében kötelessé­ge a gyerekeket megvédeni, de a rendőrség kérésére akár terhelő adatokat is ki kell adnia a tanulókról. Országos körkép A konferencián Pelle Andrea ügy­véd nem maradt egyedül azzal a véleményével, amely szerint a rendőrségi törvény túl tág teret enged a nyomozati intézkedés­nek az iskola falai között, miköz­ben a közoktatási törvény arra kötelezi a pedagógust, hogy a rá­bízott tanulókat védelmezze. Az ORFK képviselője elmondta, hogy évente mintegf húszezer al­kalommal kérnek információt a rendőrök az iskoláktól.! Csendes László véleménye szerint ezek el­kerülhetetlen megkeresések, amelyek során az oktatási intéz­ményeknek kötelességük az együttműködés. Önmagával feloldhatatlan el­lentmondásba keveredik az a pe­dagógus, aki egyszerre bizalmasa diákjának, miközben a törvény szerint fel kell őt jelentenie a rendőrségen, ha kábítószerezésé­ről tudomást szerez. De ugyanígy konfliktushelyzetet teremt az is, ha az iskola egyik tanulójáról adatokat, esetleg terhelő, kedve­zőtlen információkat kell közöl­nie a rendőrség megkeresésére. Elengedhetetlen, hogy a gye­rek az iskola falai között védettsé­get élvezzen. Csak akkor tud ki­bontakozni, fejlődni, ha biztonsá­got érez maga körül. Tanulni sem képes úgy, ha számolnia kell az­zal, hogy esetleges botlásait, a pedagógus bármikor felfedheti a rendőrségnek - vélekedett Lust Iván gyermekpszichológus, h. m. MAGÁNBESZÉLGETÉS. Győr gyi Kálmán legfőbb ügyész szer­da délután megbeszélést folyta­tott Göncz Árpád köztársasági elnökkel. Faragó András elnöki szóvivő a találkozót magánbe­szélgetésnek nevezte. Arra a kér- • désre, hogy a legfőbb ügyész be­nyújtotta-e lemondását a köztár­sasági elnöknek, a szóvivő kö­zölte: „Györgyi Kálmán semmi­féle levelet nem hozott”. FELHÍVÁS. A Fidesz országgyű­lési képviselőcsoportja önmér­sékletre kéri az ellenzéket, és fel­hívja a figyelmet arra, hogy ha az ellenzéki pártok megegyeznek egymással, akkor továbbra is kész az ellenzéki oldal médiaku­rátorainak megválasztására - tar­talmazza Szájer József frakcióve­zető szerdai nyilatkozata. Az em­lített parlamenti választás miatt mind az SZDSZ, mind az MSZP lemondásra szólította fel Áder Já­nost, az Országgyűlés elnökét. LÁTOGATÁS. Rockenbauer Zol­tán, a nemzeü kulturális örökség minisztere szerdán bemutatkozó látogatást tett a Magyarországi Református Egyház budapesti központjában, ahol találkozott a zsinat vezetőivel. A felek a meg­beszélésről a helyszínen nem nyilatkoztak. A miniszter január 1-jén tett hasonló látogatást a ka­tolikus egyház vezetőinél, míg az elkövetkezendő napokban felke­resi az evangélikus egyház és a zsidó felekezet elöljáróit is. KINEVEZÉSEK. Március 1-jé- től a Pénzügyminisztérium új helyettes államtitkára dr. Mohos András. Dr. Bathó Ferenc, aki eddig főosztályvezető volt, fő- csoportfőnökként dolgozik to­vább. A személyi változások részben összefüggenek a mi­nisztériumban lezajlott szerve­zeti változással - tartalmazza a PM tegnapi közleménye. VÁDEMELÉSI JAVASLAT. Hi vatali visszaélés alapos gyanúja miatt a Fővárosi Ügyészségi Nyo­mozó Hivatal vádemelési javasla­tot terjesztett elő a Budapesti Fegyház- és Börtön volt gazdasá­gi igazgatója ellen a Döcher-ügy kapcsán - közölte szerdán Kon­koly Csaba ügyész. Elmondta: Kövér György igazgató saját ma­ga engedélyezte Döcher György munkavállalását a börtön falain kívül, holott előtte az elítéltet a foglalkoztatási bizottság elé kel­lett volna állítani. MAGYARORSZÁG ÉRDEKE, hogy mielőbb az Európai Unió tagja lehessen - mondta Habs­burg Ottó tegnap Debrecenben. A Páneurópai Unió elnöke szerint külpoliükai téren a helyzet nem éppen biztató, ezért mindent meg kell tenni, hogy hazánk az Unió tagja legyen, mert ez a biz- tonságot jelenti számára. _____■ Üv eghuta a jó helyszín? Újabb csata atomhulladékügyben Hosszú ideje folyik a vita arról, hol helyezzék el a hazánkban keletkező radioaktív hulladékokat. A tét nagy, mert a sok ezer tonnányi sugárzó anyagot több száz éven át kell tökéletes biz­tonságban tárolni, ellenkező esetben ugyanis minden eddigi­nél súlyosabb környezeti katasztrófa elé néz az ország. Budapest-Véménd A Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség (NAÜ) most nyilvános­ságra hozott je­lentése potenci­álisan alkalmas­nak tartja Üveg­huta térségét a kis- és közepes radioaktivitású hulladékok elhe­lyezésére, ám a vita ezzel még nem zárult le. Ez nem jelenti azt, hogy a nem­zetközi testület egyértelműen ál­lást foglalt volna - mondta el teg­napi sajtótájékoztatóján Rónaky József (képünkön), az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) fő­igazgatója. Mint fogalmazott, az ügynökség csupán azt állapítot­ta meg, hogy az üveghutai hely­színen érdemes további kutatá­sokat folytatni. Az atomhulladék elhelyezése ellen eddig élesen tiltakozó né­hány környékbeli település ál­láspontjáról nyilatkozva Trábert András, Véménd polgármestere lapunknak elmondta, hogy bele­fáradtak a küzdelembe, semmit nem tudtak elérni, így kénytele­nek meghajolni a náluk sokkal erősebb atomlobbi előtt. Lapunk az ügyben megkereste Wekler Ferencet, az Országgyűlés alelnökét is, aki évek óta harcol az atomhulladék üveghutai elhe­lyezése ellen. A poliükus kifejtet­te, hogy a NAÜ jelentése semmi újat nem tartalmaz, mert bizton­sággal továbbra sem lehet kije­lenteni, hogy a terület alkalmas- e, vagy sem a sugárzó anyag elhe­lyezésére. Sőt, számára úgy tű­nik, az újabban szükségesnek ne­vezett plusz óvintézkedések azt jelzik, hogy a terület mégsem annyira megfelelő, mint ahogy azt legelőször állították. A jelen­tésnek az a pontja, amely a hazai túl szigorú hulladék-elhelyezési szabályok finomítását javasolja, szintén a kétségeket erősíti - tette hozzá a politikus. _________-w­AZ EURÓPAI IFJÚSÁGI KÖZPONT. Tegnap este avatták fel Budapesten. Információkat nyújt a fiataloknak a külföldi csereprogramokról, munkalehetőségekről, a nemzetközi programokról, a civil szervezetekről és az európai ifjúsággal foglalkozó kutatási eredményekről.__________fotó; feb/piósi imre t A A I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents