Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)

2000-03-09 / 68. szám

2000. Március 9„ csütörtök HATTER RIPORT Uj Dunántúli Napló - 7. oldal Felfűtött panelillúziók félpénzért hetedik oldal Két éven belül több, mint másfél milliárd forint támogatást adnak a panelházak hőszigetelési, fűtési rekonstrukciójára. Pécsett márciusban indul be a program, s érdemes időben lépni, mert szakmai felmérések szerint azonos helyen, azonos körülmények között a felújításra pénzt fordítók esetenként a fűtési számla 85 százalékát is megspórolhatják. Az ország lakásállományának több mint fe­le panelházakban található, de az ilyen ott­honok felújítására, hőszigetelésére egyre ke­vesebb a pénz. Holott épp itt az ideje többet foglalkozni velük, hiszen most érték el azt a kort, amikor naponta jelentkeznek az újabb és újabb rekonstrukciós igények.- A múlt héten zárult az úgynevezett TECH-program, melynek támogatásával 21 épület 180 lakását hőszigeteltük Pécs- Kertvárosban, főként a Gyöngyös és a Júlia utcákban - összegzi az eddig történteket Komán László, a Kertvárosi Lakásszövetke­zet műszaki vezetője. Megjegyezve azt is, hogy a belépők a beruházás 30 százalékát kapták meg vissza nem térítendő támoga­tásként, lakásonként maximum 60 ezer fo­rintot. Ami pedig a konkrét számokat illeti, 7.2 millió forintot kapott a szövetkezet az 57 milliós felújítási munkához. A TECH-program pénzfelhasználását a múlt héten miniszteri bizottság jött ellen­őrizni Baranyába, s elégedetten távoztak. Ennek még kedvező következménye lehet, mivel e hónapban újabb finanszírozási vál­tozat indul útjára. A program irányítója a Gazdasági Minisztérium berkein belül a Ma­gyar Energiahivatal lesz, s még az első ne­gyedévben létrehozzák az ország minden pontján a területi irodákat. Pécset is kijelöl­ték egy ilyen bizottság helyszínéül, várható­an ez a bázis a Pécsi Tudományegyetem Fő­iskolai Karán létesül. Március végétől itt adnak tájékoztatást és nyomtatványokat a pályázatokhoz, felül­vizsgálják a panelépületek állapotát, segíte­nek elkészíteni a pályamunkákat. Ezt köve­tően tárcaközi bizottság dönt a pályázatok elfogadásáról, majd úgynevezett bónuszt kapnak a nyertesek az elbírálás szerinti érté­kek alapján. Ezt az összeget használhatják fel a pályázók kivitelezésre, anyagbeszer­zésre. Nem kis tételről van szó: a bónusz a beruházási költség 30 százalékát is elérheti. Az elosztásra kerülő országos keret: egy- milliárd forintot különítettek el 2000-re, és ugyanennyit 2001-re. Az összegből most 400 milliót a szervezet felál­lítására, propagandacélokra költenek, de a többit a pa­nellakások felújítói kapják. Ez egyébként csak étvágy- gerjesztő lesz, a múlt év vé­gén született minisztertaná­csi rendelet 10 évre tervez, és az igazi felfutást két év múlva tervezik. Hogy ennek van létjogo­sultsága, azt messzemenőkig igazolja a pa­nelházak pillanatnyi helyzete. Komári Lász­lótól megtudtuk, lakásszövetkezetük 5 ezer lakást kezel. Az építmények közül 70-es az első, és 89-es évjáratú az utolsó műszaki át­adás, a paneleknek hármas kor- és technoló­gia szerinti tagozódása létezik. Kertvárosban minden változat megtalál­ható. Persze nem lehet minden gondot megol­dani jó külső, vagy belső hőszigeteléssel. A fűtési rendszer korszerűsítése legalább ilyen fontos.- A pécsi panellakások fűtési változatai az úgynevezett átfolyós egycsöves otthonok, melyek az egésznek az ötödét adják. Az át­kötő szakaszos egycsövesek a harmadot je­lentik - ezek a leg­újabbak, fűtési érté­kük a városi átlag fö­lött van 15-20 száza­lékkal. Míg kétcsöves rendszerű az összes fele, melyek jóval az átlag alatti fűtési érté­keket produkálják - tudtuk meg Horváth Pétertől, aki cégével a térségben eddig 4100 panellakás fűtéskor­szerűsítését végezte el. Ez a szám országos szinten is az elsők kö­zé sorolja Pécset, an­nak ellenére, hogy még csaknem 30 ezer otthon vár a városban fűtési átalakításra. No persze nincs okunk az elégedettségre, mert a hőszigetelési szabvá­nyokat 1982-ben szi­gorították, s gyakorlatilag azóta egyetlen pé­csi panellakás sem felel meg a hőtechnoló­giai előírásoknak.- Ha valamiféle rangsort akarunk készíte­ni a pécsi panelépületek állapotáról, akkor a következőkre érdemes figyelni. A legelső panelek salakbetonból készül­tek, a lehető legrosszabb mutatókkal. Kert­város első épületei és Uránvárosból a Páf­rány utcaiak meg a Hajnóczy útiak voltak ilyenek. A keramzitbetonból összerakott há­zak következtek ezután, melyek statikailag valamivel jobbak, Uránváros többi része eb­ből készült - vélekedik Szabó Imre (kis ké­pünkön), a külső szigetelési munkák több­ségét végző cég vezetője. - Kertvárosnak a Maiéter Pál úttól északra eső területe szin­tén keramzitbetonos vagy alagútzsalus, va­lamint ilyen a szigeti városrész, továbbá a pizsamaházak a belvárosban - teszi hozzá. - A Malétertől délre és a Nagy Imre úttól északra van egy újabb minőségi ugrás. A Nagy Imrétől délre eső, valamint a rózsa­dombi és a szellemvárosi lakások a legkor­szerűbbek - no és a Mecsek-oldali panelek. Mindemellett hiába minősíthető jónak a rózsadombi, vagy a szellemvárosi épületek többsége, technológiai hiányosságok miatt foltokban már jó néhányat kellett kívülről szigetelni - meglehetősen el is csúfította a munka az épületeket. Sokat még a 10 éves garancia lejárta előtt az OTP csináltatott meg, de ez az esély elmúlt, ma már nincs olyan tömb, amelyik beleférne a 10 éves ga­ranciális határidőbe. a Nagy Lajos király út három egymás mellet­ti házában végeztek (8-10-12. házszámok) - mondja Komári László.- A teljesen azonos állapotú és tájolású épületekben a 10-es szám alatt mindent megcsináltak: a fűtéskorszerűsítést, a nyí­lászárók tömítését, a külső hőszigetelést - teszi hozzá Szabó Imre. - A 12-esben sem­mit, míg a 8-asban csak fűtéskorszerűsítést végeztek. Az eredmény: 1999 október 15. és A szigetelés ára megtérül, ahogy ezt a fűtésszámla is mutatja De mit ér a szigetelés, a felújítási munkák sora? A külső hőszigetelés a tapasztalatok sze­rint 20-40 százalékos hőfelhasználás megta­karítást eredményez, ha ehhez fűtéskorsze­rűsítés is párosul, akkor az érték elérheti a 85 százalékot. Példa erre az a mérés, melyet 2000. január 31. között a 10-es tömb lakói együttesen 1,337 millió forinttal fizettek ke­vesebb fűtésszámlát, mint a 12-esben élők. A teljes fűtési szezonra az átlaglakásra szá­mított különbség majd’ 20 ezer forint! És mit jelent beruházási oldalról a korsze­rűsítés? Komári Lászlónak erre is vannak adatai. A fa nyílászárók műanyagra váltása lakásonként 500 ezer forintba kerül. Ha az egyszerűbb, hornyokba ültetett gumitömí­téssel orvosolják a szigetelési gondokat, az 40-45 ezer forint.- A 600 millió forintos éves keret a leg­alább 7 cm vastag külső hőszigetelést, és a nyílászárók, tetőszigetelési munkák, fűtés­korszerűsítések elvégzését támogatja. Elvi­leg még az önkormányzatok saját tulajdon­ban lévő épületeinek rendbetételét is. A kor­mányzati elképzelés szerint a központi se­gítséghez az önkormányzatok is hozzátesz­nek majd valamit - így Szabó Imre. Egy-két apróságról azonban nem szabad elfeledkezni: 2003. május 31. után kötelező lesz a mérés szerinti fűtésdíj-elszámolásra áttérni. Ha azonban valakinek régi típusú panelotthona van, az külső hőszigetelés-ja­vítás nélkül ne kezdjen fűtéskorszerűsítés­be, mert többet fog fizetni, mint ezelőtt. Másrészt előfordulhat, hogy a nagyon rossz' állapotú lakások tulajdonosai hiába áldoz­nak ezreket a lakás rendbehozatalára, még­sem érzékelik a beruházás hatékonyságát a fűtésszámlán, nem viszi le az átalánydíj alá a fizetendő összeget. A szakemberek szerint mégsem hiábavaló cselekedni, mivel most kedvezményes beruházási feltételekkel kor­szerűsíthető a fűtési rendszer, s 2003. máju­si kötelező határidőig kifizethető a beruhá­zás nagy része. Akkortól ugyanis a kivitele­zési árakat megemeli majd a tömeges felújí­tási igény. MÉSZÁROS B. ENDRE LENDVAI DÁVID Hasonlóság Vitriol címmel új műsor indult az egyik kereskedelmi tv-n. A stúdióban a műsorvezető Jakupcsek Gabriellán kívül még további hét hölgy ül, akik a hét aktuális híreit kommen­tálják, igyekezvén a műsor cí­mében jelzett módon szellemes­nek lenni. Ez nem sikerül ne­kik, de nem is ez az érdekes. Az érdekes az, hogy a Dáridó- ba ékelt program nem csupán a konkurencia szerint hasonlít a kelleténél jobban az egyre népszerűbb, és tulajdonképpen a kereskedelmi televíziók indu­lása óta az egyetlen legendává vált műsorra, a másik Heti He­tes című talk-showjára, hanem a nézők szerint is. A tv vezetése persze mossa kezeit. A műsor főszerkesztője, név szerint Neuman Gábor pél­dául azt mondja, a Vitriol ötle­te egy időben fogalmazódott meg a Heti Hetes ötletével, rá­adásul óriási különbség, hogy míg a konkurencia műsorában heten ülnek a stúdióban, addig náluk nyolcán, és mind nők, míg a másiknál többnyire férfi­ak a vendégek. A főszerkesztő még azt is hozzátette, hogy a világban számos helyen van ilyen műsor, ezért abszurd föl- tételezés, hogy ők éppen a Heti Hetest koppintották volna le. Neuman Gábort nekem volt szerencsém ismerni, gimnázi­umban gyakorló tanárként ma­gyar irodalmat oktatott ne­künk. Meg kell mondjam, ak­koriban még nem látszottak rajta a kezdődő memóriazavar tünetei: Ady Endre verseiről például kifejezetten érdekeseket mondott, állítom. Igaz, ez már régen volt, tizenhárom év alatt akár kétszer is kicserélődhetett a teljes génállománya, mint azt jól tudjuk. A másik vezetése természete­sen újfent kihasználta az alkal­mat, hogy vitriolos megjegyzé­seket tegyen, Szabó Stein Imre kommunikációs igazgató kije­lentette: a néző nem hülye, a néző el fogja tudni dönteni, hogy melyik az igazán jó mű­sor, és melyik csupán halvány utánzat. Nekem azonban az a gya­núm, hogy a néző mégiscsak hülyének van nézve. A Vitriol producere ugyanis bizonyos Ár­pa József, a Heti Hetesé pedig Árpa Attila. Ne tessék gondol­kodni: apa és fia. Nyilván ők is csak hasonlíta­nak egymásra. DUNÁI IMRE _________________ St ratégia és számtan A Magyar Innovációs Szövetség közgyűlésén magas rangú ven­dégek is hozzászóltak a vitá­hoz: a gazdasági miniszter és a Tudománypolitikai Kollégium elnöke, a miniszterelnök tudo­mányos tanácsadója. A megújí­tok kaptak is tőlük muníciót, ám ha a kettőt összevetjük, egy apró ellentmondás borúlátó kö­vetkeztetésre tereli a gondolko­dást. Márpedig az ilyesmi ká­ros. A miniszter is megmondta: a magyar gazdaság, illetve a kis- és középvállalkozások sike­rességéhez közmegegyezésen alapuló, vonzó jövőképre van szükség, amely megfordítja a jelenlegi, pesszimizmusba hajló közhangulatot. Talán épp amiatt nem hat rám a felfedezés erejével az a stratégia, hogy a kis- és közép- vállalkozások számára olyan társadalmi és piaci környezetet kell biztosítani, amelyben a fej­lődésük felgyorsulhat, kitelje­sedhet. Az innovációs képessé­güket egyébként az országra jellemző tőkehiány gátolja leg­inkább. Az új tudománypolitikai koncepció szerint viszont a kor­mányzat 2002-ig el kívánja ér­ni, hogy a kutatásfejlesztésre és a technológia megújítására a bruttó nemzeti termék (GDP) 1,5 százalékát költse az ország. Jelenleg ez csak valamivel több, mint 0,9 százalék. Jövőre a GDP-arányos K+F ráfordítások elérik a 1,2 százalékot. Ám az is kimondatott, hogy változtat­ni kell az arányokon, mivel a K+F-re fordított pénzekből je­lenleg az állam mintegy 60 szá­zalékot finanszíroz, és csak a többit a vállalkozások. A fejlett országokban pont fordítva van. Szép, de számoljunk csak! A jelenlegi 0,9-nek a 60 száza­léka durván a GDP 0,55 száza­léka. Ha az 1,5 százalékra emelkedő K+F finanszírozásból a kormány 40 százalékot fe­dez, az körülbelül 0,6 százalé­ka a GDP-nek. Vajon az 1,5 százalékhoz a többi 0,9-et ho­gyan fogja előteremteni a tőke­hiánnyal küszködő vállalkozá­si szféra? Különösen az egyik legrosszabb kondíciójú dél-du­nántúli régióban? Persze ez a helyzet felfogható annak példázataként is, hogy milyen problémák kezeléséhez nélkülözhetetlen a rövid távon is töretlenül optimista jövőkép. hetedik oldal HOLNAP Riport Megszólal a plágiummal vádolt egyetemi oktató, dr. Vuics Tibor. Mint ismert, a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézet Magyaror­szág Földrajza tanszékének vezetője ellen vizsgálat in­dult, mert a gyanú szerint egy szegedi kolléganője tíz éve megjelent munkáját egy mostani tankönyvben saját­jaként publikálta. Portré Hilde Maier Hamburgban született. Férjével több kül­földi kiküldetésbe járt. Egye­bek közt hét évig Etiópiá­ban élt. Most a pécsi Lenau- ház tanára. Portré A tág terektől a mikroszkópig A Mecseken nőtt fel, a nagyapja fogta a kezét, s mutatta meg a természet szabadságot szülő horizontjait. Vagy fél tucat ásványfajt fedezett már fel. Ennek a munkának azon­ban csak kis része a patakmedrek kutatása. A négy fal még ma sem a világa, mégis, a szobában, mikroszkóp fölé hajol­va kell elmerülnie a kristályok csodáiban.- Nincs itt különösebb ellentmon­dás - magyarázza meg a szabad­ságvágy és a mineralógia közötti látszólagos ellentétet. - Festő, gra­fikus szerettem volna lenni, öt­vösségre váltottam, innen csak egy kis lépés az ásványok világa. Lényegében a természetet hozom be a szobába, teszem a mikro­szkóp alá.- Iszonyú mennyiségű ásvány­faj van, még iszonyúbb kémiai képletekkel. Nekem riasztónak tű­nő világ.- A Földön nagyjából 4000 ás­ványfajt írtak le, Magyarországról 400 körülit, de legalább tucatnyi áll sorban, tek mindegyikét nem kell - még a mineralógusoknak sem - megta­nulni. Riasztó? A szépség kon­centrálódik az ásványok világá­ban, a színeké és a formáké.- A patakok specialistája.- Azt is mondhatnám, kény­szerből. Utazni, kutatni: drága dolog. Ezért a közelebbi környe­zetet, a Mecsek patakmedreinek hogy megha- tározzák. Csakhogy egy-egy ás­ványfaj leírá­sa akáír egy­millió forintba is kerülhet. Időigé­nyes is. Volt olyan ásványom, amely hat évig várt a laborban, mire eredményt kaptam. A képle­Papp Csaba 1958-ban született Pécsett. A művészeti gimnázium három éve után - nem tudott vele megbékélni egyik tanára - betanított aranyműves, majd előbb ötvös szakmunkás, később - mester lett. Jelenleg egy ékszerbolt alkalmazottja. Az egyik legnevesebb baranyai ásványkutató. Nős, felesége angoltanár. ásványait keresem. Találtam töb­bek között zafírt, aranyat, több új fajt, például a Joaquinit-et. Napi 3-4 órát töltök a mikroszkóp előtt. Nekem csak ki kell keresnem a patak hordalékából azt az ás­ványt, amit a természet már kivá­lasztott.- Jó üzlet az ásványkutatás?- Annak igen, aki az üzletre hajt. Nem tartozom közéjük.- Bárhol kutathat?- Nekem van egyedül engedé­lyem a Kelet-Mecsek kutatására. Lényegében tár­sadalmi munká­ban dolgozom a miskolci Herman Ottó Múzeumnak, oda kerül az anyagom. Most állítok össze egy kötetet a Mecsek már meghatá­rozott ásványfajairól. Sajnos, ki­adó még nincs.- Nagy a váltás a ceruzától és ecsettől az ásóig, kalapácsig.- Szerencsésnek érzem, hogy rátalálhattam erre a világra. Mert szépsége és gazdagsága mellett magában hordja a szabadságot is. MÉSZÁROS ATTILA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents