Új Dunántúli Napló, 2000. február (11. évfolyam, 31-58. szám)
2000-02-01 / 31. szám
6. oldal - Új Dunántúli Napló BARANYÁBAN Új Dunántúli Napló - 2000. Február 1., kedd K ISEBBSEGEK Góbé viccek és sírfeliratok Sásd-Kisvaszar Lovász András gazdasági vállalkozó Albert István kisvaszari és sásdi tanítótól, lapalapítótól, folklórkutatótól és újságírótól, a Hegyhát 1918-19-es történelmi eseményeit meghatározó színes és jeles egyéniségétől több száz oldalnyi kéziratot őriz. Az értékeket felfedező személy a dokumentumok kiadásáért kilincsel. A ma már nem élő és néptanítói ügybuzgalmáról híres egyéniség székely származású, Kisvaszaron teret neveztek el róla, a sásdi iskolaudvaron pedig szobra áll. Magányosan hunyt el, utódai nem tartózkodnak a környékben. Tehát számolni lehet azzal, hogy más kéziratos gyűjtései is felbukkanhatnak. Vajda József (képünkön), az idén negyvenesztendős sásdi honismereti és helytörténelmi szakkör vezetője, a Hegyhát helyjja történésze kér- ✓"”* A#*} désünkre el- JS ___ a., A mondta, a vá- tiäJS ■ rosban és környékén sose települtek le székely menekültek ebben a században. Ha meg is jelentek, azok mindnyájan észak-baranyai eredetűek, hisz azon tájegység településein most is élnek székelyek szórvány kis közösségekben. A lelkes lokálpatrióta hírében álló ipari vállalkozótól pedig azt tudtuk meg, hogy a népi hu- jnoros alkotások, valamint fejfa- feliratok többsége a feljegyzések szerint Maroshévízen született. Szeretné megmenteni az utókornak, ezért azon fáradozik, hogy könyv alakban megjelentesse. Valószínű, ha az egyházaskozári és szárászi központú Domokos Pál Csángó Hagyományőrző és Kulturális Egyesület vezetőségéhez fordul, ott nem zárkóznak el, hogy akcióját valamilyen formá- ban támogassák. ________csutij. Vi sszakerül a népi gyűjtés Áta-Mohács A főként délszlávok lakta nemzetiségi faluban újra berendezik a bosnyák szobát, sőt egyéb helytörténeti és néprajzi értékekkel is gazdagítják azt. Az önkormányzat vendégcsalogató kis falumúzeum kialakításáról sem mondott le. Soós Nándor polgármester (képünkön) kérdésünkre közölte, hogy nagy a helyszeretet a községben, a hagyományokat mind nyíltabban vállalják az emberek. Mindez persze nem jelenti a modern kor ízlésvilágának a megtagadását. A község vezetősége megegyezett a mohácsi múzeummal, és természetesen szigorú feltételek mellett visszakapják a hetvenes években Mohácsra került helyi bosnyák népi vonatkozású gyűjtést, amelyet az azóta elhunyt tanító, Matusek László alakított ki csaknem három évtized alatt. RéI gi családok, jitÉI _,j riydfc berendeWLl x 1 valamint mun•t Jj ka eszközeit nagy értékű folklorisztikus anyag. A múzeumi szakemberek kikötötték, hogy a megóvás biztonságos legyen, így például úgy szellőztessék a harminc négyzet- méteres helyiséget, hogy doh és moly ne viselje meg a tárgyakat és ruhaféleségeket. A kiegészítő gyűjtés hamarosan megkezdődik Bélavári Antal helytörténészkedő képviselő szakmai irányításával. A leletmentéshez és a berendezéshez segítségüket ajánlották fel többek között a Jnng testvérek és Kátai Roland. Azt is tervezik, hogy a felszíni, kallódó régészeti leleteket is összeszedik, és mielőtt kiállítanák, szakemberekkel megvizsgál- tatják azokat. _____________cs.x A bolgárság ünnepei Az elmúlt hét szombatján tartották Pécsett a bolgárok a kertészek és szőlőmetszők ünnepét a kisebbségi önkormányzat helyiségeiben. A hagyomány szerint ilyenkor ültek össze a kertészek, hogy megtervezzék, miből menynyit termesszenek majd az év során. Helyi együttesek adtak színes műsort, népdalokat és néptáncokat a Vízin együttes segítségével. A kitűnően sikerült összejövetelt egy nagyobb szabású követi március ötödikén a kis Pollack kupolatermében. Ekkor tartják majd azt a rendezvényt, amellyel az 1876-os, török elnyomás alóli fel- szabadulást ünnepelik. Erre idevárják a bolgár nagykövetség októbertől hazánkban tartózkodó új munkatársait és persze Pécs város vezetőit is. ■ A baranyai romák és Európa Január második felében értekezletre került sor a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Hivatalában, melynek két napirendi pontja volt. Az egyik a hosszú távú stratégia a cigányság társadalmi helyzetének javítására, a másik pedig a Roma EU Integrációs Munkacsoport megalakításának előkészítése az EU Integrációs Bizottság mellett. A közelmúltban feltáró célú küldetéssel hazánkban járt Dominique Rosenberg, az Európa Tanács konzultánsa, a Tours-i Francois Rabelais Egyetem professzora. Küldetésének célja az volt, hogy részt vegyen a magyarországi cigányságot érintő hosszú távú stratégia kialakításában. Véleménye szerint a cél az, hogy a magyarországi cigányság helyzetéből következő sajátosságoluiak megfelelő intézkedések szülessenek, de ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni ennek a stratégiának a nemzetközi dimenzióját. Az Európa Tanács nyüvánvalóan nem véletlenül ajánlotta fel együttműködését a magyar kormánynak, amely ezt el is fogadta. Európát kétségtelenül egyre jobban aggasztja a romák sorsa, állítja a professzor, miként hasonló problémák nyomasztják az egyes államok hatóságait. Következésképpen konszenzus kezd kialakulni abban a kérdésben, még ha ez a konszenzus egyelőre óvatos is, hogy a roma kisebbséget többé nem lehet távol tartani a jogoknak és értékeknek az európai nemzeteket egyesítő közösségétől. Ha sikerülne tehát megvetni egy ilyen politika alapjait, annak jelentős belpolitikai súlya lenne. Javulna a hazai cigányság helyzete, erősödne integrálódásuk az ország társadalmába, és javulna a megértés a roma Idsebbség és a lakosság többi csoportja között. Ezzel együtt Magyarország pozíciói európai viszonylatban is erősödnének. Az új stratégia megvalósítása olyan kielégítő tapasztalatot nyújtana, mondja Dominique Rosenberg, amely mintaként szolgálna más európai országok számára. Mi több, a kérdés nemzeteken átnyúló jellege miatt a stratégia sikere döntő módon hozzájárulna Magyarországon az európai jogállam betetőzéséhez, és megerősítené befolyását az európai intézményeken belül, ami további ütőkártyát jelentene számára az EU-hoz történő csatlakozás vonatkozásában. Mint Pörös Béla, a megyei önkormányzat alel- nöke, a tanácskozás koordinátora lapunknak elmondta, a Lungo Drom Baranya Megyei Szervezete, a Siklós és Vidéke Cigányokért Érdekvédelmi Szervezete és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat Baranya Megyei Szövetsége kezdeményezte a Pécs-baranyai Roma EU Integrációs Munkacsoport létrehozását. Ennek feladatai közé tartozik az EU és a magyar kormány kisebbségi politikájának feltárása, megismerése, a pályázati lehetőségek felkutatása. A munkacsoport tájékoztatási rendszert alakít ki, s előkészíti a Roma Integrációs Programiroda létrehozását. Jogosítványai közé tartozik, hogy javaslatokat tehet a megyei, városi roma programok készítésére, intézmények létrehozására, azok szervezeti hátterének megteremtéséhez, felmérések készíttetéséhez. A munkacsoport tevékenységét érintő kérdésekben tanácskozási joggal részt vehet az EIB munkájában. Működésének költségeit részint pályázatok útján, részint költségvetési forrásokból fedezi. Javulhatna a cigányság helyzete megyénkben is fotó: laufer László Béke, rágalmazás Lapunk 2000. január 4-i számában közöltük Orsós Ferenc reagálását dr. Kosztics István korábbi írására. A Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Baranya Megyei Szövetségének vezetősége úgy véli, hogy az írás ügyvezető elnökükről alaptalan rágalmazásokat is tartalmaz. Az alábbiakban válaszuknak adunk helyet. Dr. Kosztics István közel 20 éve dolgozik a pécs-baranyai cigányság felemelkedéséért, polgárosodásáért. Az első országos cigány szervezetekben alapító tagként képviselte Baranya megyét. A rendszerváltás időszakában az elsők között alulról jövő kezdeményezésre alakította meg a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesületet, és hozta létre a Rácz Aladár Közösségi Házat (1989) a Pécsett működő nemzetiségi házak mintájára. Az egyesület 1994- ben az első kisebbségi önkormányzati választáson is eredményesen szerepelt. A Pécs Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökeként elsőként szervezte meg a cigányság körében Magyarországon a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Baranya Megyei Szövetségét (1995), hogy legitim tárgyalópartnert találjon a megyei önkormányzat a cigánysággal való önként vállalt feladatai ellátása során. A szövetség vezetőségébe emelt olyan személyeket, akik később onnan kiválva független szervezetek alakítására váltak alkalmassá. Hivatását mindig anyagi függetlenségben kívánta ellátni, ezért 11 évig családsegítőként dolgozott a Pécs M. J. Város Polgármesteri Hivatalában. 1998-ban a pécsi cigány civil szervezetek összeférhetetlenséget kezdeményeztek ellene munkahelye elvesztése céljából. 1999-től dolgozik főállású szervezetvezetőként, havi nettó 50.000 Ft fizetésért, amely az előző munkahelyi bérének 50%-a. Bár több szervezet vezetője, iganélkül zolhatóan más szervezetnél tiszteletdíjban, költségtérítésben nem részesül. Munkássága, képzettsége, elhivatottsága alapján ez sem lehetne vitatható, szemben más vezetőkkel, akik egy szervezetnél is bizonyíthatóan több pénzt vihetnek haza családjuknak. Dr. Kosztics István fontosnak tartotta, hogy a kisebbségi önkormányzat munkáját további intézmény, közalapítvány segítse, de az Erdős Kamill Cigány Múzeum igazgatója nem ő, hanem a nemrégiben elhunyt dr. Mándoki László volt, a Lorenzo Szociális és Kulturális Közalapítvány elnöke pedig Márffy Attila. A Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Baranya Megyei Szövetségének sem az első számú vezetője, bár fontos szerepet tölt be annak irányításában, ügyvezetésében. Ezért szövetségünk vezetősége az őt ért rágalmakat, melyre maga reagálni nem kívánt, visszautasítja. CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK BARANYA MEGYEI SZÖVETSÉGE VEZETŐSÉGE Oldalszerkesztő: Visszatekintés - Rückblick Micsoda gazdag életmű! - Elragadtatva gratuláltak egykori gimnáziumi osztálytársai péntek este a pécsi Lenau-házban tartott közel másfél órás vetítés után Szirmayné Bayer Erzsébet festőművésznek. Könyvbemutatóra jöttek, s a könyv önmagában is 200 oldalon, keményfedelű borítóval több mint 230 festmény színes reprodukciójával, másfél száz grafikájával, rendkívül ízléses tördelésével ritka nyomdatechnikai teljesítmény. S kétnyelvű! Szirmayné Bayer Erzsébet magyarul és németül vall családjáról, falujáról, nemzetiségéről, hazájáról és európai barangolásairól. A Bayer család Püspöklakról származik. Erzsébet Szentlász- lón született, Szigetváron és Kaposváron járt középiskolába. A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Dombóváron, majd évtizedeken át a Kaposvári Felsőfokú Tanítóképző Főiskolán tanított. Festményeit őrzi a Nemzeti Galéria, tagja számos képzőművészeti szövetségnek. Visszatekintés - Rückblick a könyv címe. Az első kép - az édesanyjáé és az első fejezet címe: Nemzetiségem élete, kultúrája hazánkban. S most a képek mellett adjuk át a szót is a művésznek. Ritkán látni, olvasni ennél szebb vallomást.- Diákéveimben - meg később dombóvári lakosként gyakran hazalátogattam szüléimhez és testvéreimhez - amíg éltek. S amikor tehetem, hazajárok most is. Hazajárok, mert hívnak, várnak tárt ajtókkal, tárt szívekkel, jó szóval, szeretettel. A szintén hazájukból elűzött s ide betelepült horvátországi és felvidéki magyarokkal a legnagyobb békességben élnek. Együtt dolgoznak, imádkoznak, ünnepelnek. Nemzetiségem múltját, életét a maga teljességében szerettem volna bemutatni - az évszakok változása színterében. Az otthoni tájban és a meghitt otthonokban, falvakban, gyönyörű hazánkban. Amit küldetésemnek éreztem, minden nehézség, akadályoztatás ellenére, esetenként biztató segítséggel elvégeztem. A Visszatekintés - Rückblick - mindenekelőtt a nemzetiségi könyvtáraknak, iskoláknak ajánlható, és minden kisebbségi önkormányzatnak, egyesületnek. B. J. A népcsoportok összebékítője A török hódoltság után németek, a huszadik századi világégések után pedig csángók, székelyek és felvidékiek kerültek a Hegyhát falvaiba. A kényszerű betelepítés nyomokat hagyott a lelkekben, a hagyományvilágban, és főként az utóbbi révén okoz még néha keserű pillanatokat. Egy pedagógus az összeszokás szellemében az emberek közti ellentéteket próbálja feloldani. Egyházaskozár Albert István tanár immár egy évtizede az énék-zene tantárgy keretében népcsoport-ismeretet, valamint helytörténelmet is tanít. Azt tartja, ha nem ismerik önmaguk erkölcsi és egyéb szokásait a különféle nemzetiségek és népcsoporti kisközösségek, akkor keservesen tudnak egymáshoz is alkalmazkodni. Nem kellett sokat magyaráznia a nézetét, az iskolavezetés szinte azonnal elfogadta az ötletét, és azóta egyre nagyobb sikere van az oktatásának. Kísérlete után más nemzetiségi községből is érdeklődtek. Az oktató mindenütt szívesen segít, ahová hívják. A pedagógiai és módszertani kapcsolatteremtéseket összeköti faluja, Szárász közügyeivel, ahol polgármesteri teendőket lát el. A körzeti oktatási intézménybe majdnem féltucatnyi településről, így többek között Bikáiról, Szárászról, Tófűről járnak be tanulók. Köztük legtöbben a csángó származású, valamint a német nemzetiségű gyerekek vannak, számuk csaknem száz. Utánuk 10 tízes csoportot jelentve azok a diákok következnek, akiknek a szülei, illetve a nagyszülei székelyföldi, illetve felvidéki eredetű magyarok. Nagy eredménynek számít, hogy ma már egyik óralátogató nebuló sem idegenkedik attól, hogy csángóként sváb harmonikán játsszon vagy felvidéki telepesutódként székely furulyát, netán dorombot szólaltasson meg. Senki sem restelli, hogy a másik, régmúltját oly nagy becsben tartó telepesközösség táncát megtanulja, ráadásul dalait énekelje annak nyelvjárása szerint. Nem sért senkit sem, hogy eredetükre még most is a csángók és a németek a legbüszkébbek, akik különféle amatőr művészeti együttesekbe tömörülnek. Örvendetes az is, hogy napjainkban már együtt gyűjtik a népi szóbeli és tárgyi emlékeket, együtt készítenek feljegyzéseket, sőt közösen járnak el családokhoz, hogy még közelebbről ismerkedjenek például az étkezési ceremóniákkal, a sütés-főzési fogásokkal, a familiáris együttélés ősöktől örökölt illemszabályaival. A székelyek dédelgetnek egy titkos álmot, hogy végre nekik is legyen egy ősi hangszerük, így egy ütőgardon, amelyen gyakorolhatnak majd. Ennek beszerzéséért, esetleg házi megalkotásáért a többi diáktárs is drukkol. Várható, hogy a most megújuló műemlékileg védett Ester- házy-udvarház helyiségeiben állandó helytörténeti tárlatot rendezhetnek be, s a hegyháti nemzetiségek közös klubtermét alakíthatják ki. CSUTI JÁNOS Ördögi balkáni ritmusok. Magyarországi kőrútjuk során Pécsett is frenetikus hatású koncertet tartott Boban Markovics rezesbandája. A tíz szerb roma virtuóz muzsikust főleg Emir Kusturica, világszerte divatos rendező filmjei (Arizonai álmodozók, Cigányok ideje, Underground és a Macska-jaj) tették ismertté. FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ
