Új Dunántúli Napló, 2000. február (11. évfolyam, 31-58. szám)
2000-02-28 / 58. szám
i I 2000. Február 28., hétfő HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — Vihar az ólom körül Március 13-án Komlón, a Színház- és Hangversenyteremben, 27-én pedig a hosszúhetényi moziban kerül sor közmeghallgatásra, melynek témája a Bétaaknára tervezett akkumulátor feldolgozó üzem. A vélemények és a különböző csoportosulások érdekei a beruházással kapcsolatosan egymásnak ellentmondóak. A várható „vihar” elkerülhetetlennek látszik. A hazánkban évtizedek óta felhalmozódott használt akkumulátorok esetleges feldolgozásának már komoly múltja van. Még 1977- ben bezárták a nagytétényi Metallo-chemia hulladékakkumulátor-feldolgozó üzemét a megengedettnél sokszorta nagyobb ólomszennyezés miatt. Aztán az 1994-es határidőre nem fejezték be a gyöngyösoroszi hulladék-feldolgozó már 1987-89 között részben felépült épületeit, a lakosság, és a különböző politikusok tiltakozása miatt. Néhány évvel később a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium termékdíjas pályázatát a Perion Akkumulátorgyár Rt. nyerte meg, amely a borsodi Monokkal együttműködve kívánta megvalósítani a használt akkumulátorokat feldolgozó üzemét. Az ötlet azonban nem aratott sikert, hiszen a beruházás a Tokaj-hegyaljai borvidéket hátrányosan érintette volna. Komló városa viszont Örömmel fogadta a Használt Akkumulátor Feldolgozó Rt. (HAF) kezdeményezését, hogy munkahelyteremtő beruházásként létesüljön ilyen jellegű üzem Béta-aknán. Ahol nagy a társadalmi ellenállás, ott általában nem történnek meg a beruházások, mondja Notheisz József (első képünkön), a komlói polgármester gazdasági szaktanácsadója. A társadalmi ellenállás pontos mértékét azonban a törvény nem határozza meg, így a végeredmény ma még megjósolha- tatían. Tekintettel arra, hogy a bánya véglegesen bezárt, tavaly februárban 14,4 százalékos volt a munkanélküliség, amely az év végére lement 13,1-re, most februárra azonban 15 százalék fölé emelkedett. Ez a beruházás, amely Notheisz József szerint környezetvédelmi jellegű, hiszen a „szanaszét heverő akkumulátorok” hasznosítására születik, „több mint 150 embernek” ad munkát a gyár területén, de ha hozzá vesszük a beszállítói kört és a kapcsolódó egyéb területeket, közel 500 ember sorsát érintheti hosszú távon. Ennek a társadalmi, gazdasági hatása szerinte igen pozitív. A környezetvédelmi hatástanulmányból az olvasható ki, hogy a vasasi külfejtés okozta radioaktív . háttérsugárzás sokkal inkább szennyezi a környezetet, mint a leendő üzem, a várható ólomszennyezés gyakorlatilag nem jelent növekményt a jelenlegihez képest, nem beszélve az elavult gépjárművek által kibocsátott ólomszennyezésről, amely körülbelül százszorosa a telepítendő üzeménél. Ha minden a tervezett módon halad, mondja a szaktanácsadó, akkor a beruházás idén elkezdődhet. Szeretnék, ha mindez megvalósulhatna, hiszen tömegek állnak a komlói munkaügyi kirendeltség kapujában. Az elmúlt év júniusában nyújtott be kérelmet a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséghez a Vasasért Egyesület, mondja Huba Csaba elnök (második képünkön), hogy ügyféli jogállást kapjanak. Erre hosszú ideig semmiféle válasz nem érkezett, majd sürgetésre most februárban kapták meg az elutasítást, amelyben közlik, hogy Vasas nincs a hatásterületen belül. Ugyanakkor a leendő kéményen kilépő károsító anyagok közül a klórnak lehet a legnagyobb hatásterületet kijelölni, amelyet 1050 m-ben állapította meg, s ez csupán ötven méterrel kevesebb, mint Pécs város határa, Vasas ugyanis oda tartozik. így hát Vasast nem kezelik ügyfélként, a különféle tárgyalásokra nem kapnak meghívást. Pedig Huba Csaba szerint őket érinti leginkább a beruházás, ugyanis a Mecsek északnyugat - délkelet irányban húzódó völgyének felső végén épülne az üzem, amely azt jelenti, hogy az uralkodó széljárás az összes szennyező anyagot Vasas területén halmozná föl. A szennyező anyagok között nagyon apró ólomszemcsék is lesznek, amelyek az emberi csontban lerakódnak. A szervezetből csak lassan ürül ki, miközben kifejti káros hatását, ugyanakkor a kiürüléssel egy időben állandóan pótlódik a levegőből. A növényzetre a tervezett ötvenévnyi működés alatt tetemes mennyiség rakódhat le, amely az esőzés során bekerül majd a folyóvizekbe, s azt tudni kell, hogy az összes, Vasas felé folyó patak vízgyűjtő területe érintett. Az előzetes hatástanulmányban még szerepelt Vasas, a részletes tanulmányból azonban teljes egészében kimaradt, csupán a beszállítási útvonal vonatkozásában kerül említésre, amely út igen rossz minőségű. Az országban összeszedett használt akkumulátorokat ugyanis többek között Vasason keresztül szállítanák Bétára, de érintett a pécsi Komlói út is. Béta pedig alábányászott terület, ahol nem ritkák a földcsuszamlások, s bár a tanulmány szerint a terület nem veszélyes, köztudott, hogy a bányatorony eldőlt, a 3-as aknához levezető út beszakadt. Vasas és a kémény között 3200 métert említ a tanulmány, pedig az R, S és M jelű utcák lényegesen közelebb fekszenek, körülbelül egy kilométerrel. A vasasi külszíni fejtésen is sok ember dolgozik, az pedig beleesik a védőövezetbe, mint ahogyan a Hotel Kövestető is. A megengedett szálló por már most is nagyságrenddel lépi túl a megengedett szintet. A Keleti Mecsek Tájvédelmi Körzet hatszáz méterre fekszik a létesítendő üzemtől, állítja Zöldi Miklós (harmadik képünkön), a Hosszúhetény Természeti Értékeiért Egyesület elnöke. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által elfogadott hatásterület pedig 1050 méter, amely vitatható, hiszen az nem csupán a levegőszennyezettség alapján jelölhető ki, de már így is 450 métert belenyúlik a tájvédelmi körzetbe, ami megengedhetetlen. A hatástanulmány szerint az üzem a szűrő ellenére is évi minimum 400 kg ólmot bocsát ki, amely véleménye szerint előbb utóbb a vízcseppekkel, a hóval vagy a pollenekkel találkozva leülepedik. A Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács február közepén megtartott ülésén megemlítették, hogy ebben az ügyben eddig kizárólag egy magánvállalkozás és az ahhoz kapcsolódó komlói érdekeket vették figyelembe, amely mindent a munkahelyteremtésnek rendel alá. Ez az üzem és a komlóiak által korábban említett majdani akkumulátorgyár komolyan veszélyezteti a tájvédelmi körzeten túl a Mecsekalja borvidék keleti ágának jövőjét, a tervezett borutak létrehozását, a falusi turizmust és a nemrégiben létrejött bioméhészetet. Sokkal inkább, mint az „elavult gépjárművek”, amelyek ma már ólommentes benzinnel járnak. A jelenlegi hatástanulmány véleménye szerint nem eléggé pontos és részletes a társadalmi-gazdasági hatások vizsgálatában. Ha Komló nagyon akarja ezt az üzemet, mondja Zöldi Miklós, akkor azt építtesse föl a közüzemi völgyben, amely a város közigazgatási területének a közepén fekszik, s vitassák meg a komlói képviselők a mecsekjánosi és kisbattyáni részönkormányzati képviselőkkel. A környezeti hatástanulmány legalapvetőbb hiányossága, hogy a környezet-egészségügyi hatásbecslés egyáltalán nem terjed ki a Béta-aknától légvonalban másfél kilométerre lévő Vasasra, állítja dr. Ember István, a Pécsi Tudományegyetem Humán Közegészségtani Intézetének professzora. Nem vizsgálta senki, müyen ólomterhelést jelent a feldolgozó létesítése a lakosság és a növényzet számára, vagy az átmenő forgalom okozta, főleg a dízel üzemű járművekből származó daganatkeltő benzpirén, policiklusos szén- hidrogének, prekurzorok hatását. Maga az ólom olyan akut és krónikus egészségkárosodásokat képes okozni, mint a különféle típusú anémiák, melyek rosszindulatú vérképzőszervi kórképek előzményei is lehetnek. Gyermekekben ráadásul általában szellemi-, testi visszamaradottságot, máj és veseelégtelenséget okozhat, a krónikus mérgezések pedig elbutuláshoz és idegbénuláshoz vezetnek viszonylag kis koncentráció, és hosszú időn történő elszenvedés esetén. A környezet-egészségügyi alapállapot felmérése még azokon a területeken sem történt meg, amelyeket kijelöltek a terjedésmodellben. A hatástanulmány azon kijelentése, amely szerint környezet-egészségügy szempontjából hatás „gyakorlatilag nem várható” (elsősorban Vasas vonatkozásában, hiszen nem is vizsgálták), súlyos tévedés többek között azért, mert a lakosság ólomstátusa, alapszennyezettsége nem ismert. Ember István szerint nem környezetbarát beruházásról van szó, amelynek rekultivációs és foglalkoztatási célzattal hangoztatott előnyei eltörpülnek Pécs, Vasas és Somogy településeket érintő környezeti és környezet-egészségügyi kockázatai mellett. Vasas, Somogy és Hird részönkormányzata március 8-án együttes nyilvános ülést tart, mondja Tóth Mihályné, a vasasi részönkormányzat polgármestere, melyre meghívják a pécsszabolcsi, a pécsbányai és pécsújhegyi részönkormányzatokat, valamint Pécs város illetékes bizottságainak képviselőit. A megfogalmazott állásfoglalásukat pedig elküldik a megyei önkormányzathoz azzal a kérdéssel, hogy az akkumulátor-feldolgozó létesítése belefér-e a megye középtávú fejlesztési koncepciójába. CSERI LÁSZLÓ MÉSZÁROS ATTILA Betűhiány Nagyon pipa voll a pozsgás ember, vastag, pufajka jellegű kabátjában. Micsoda dolog lenne - háborgott -, ha a vadásznak, csak úgy menne, ászt az erdőbe meg kikötik, valami fához, ugye, az meg csak durrl, oda neki, őznek, vagy minek, mert az ugyanolyan. Hát már csak azért sem lenne jó a kerá- ' mia-kakas. Mert hogy szóba került, ne élő kakast ássanak le nyakig a földbe, hanem pótolják „műkakassal”. Ugyan mán - szögezte je a pozsgás -, hiszen abban meg éppen nincs semmi fantázia! Egészen elkeseredettnek tűnt a tv képernyőjén, mennyire ostoba emberek vannak, akiknek ilyen hülyeség jut az eszébe, hogy ne élő kakas fejét verjék szét a bekötött szemmel rúddal hadonászók. Aminek most már Európa- szerte - mert hogy a hajdan darázsderekú, fentebb teltebb, most már egysíkúan állatvédő Brigitte Bardot is éles hangon tiltakozott ellene - kakasütés a neve, Csurgónagymarton kétes dicsőségére. Egy betű sokat változtatna a dolgon, amennyiben szép néphagyományként a kakassütés kerülne hol a képernyőre, hol a lapok hasábjaira, vagy éppen B. B. levélpapírjára, de sajnos, ez a többlet hiányzik. Más is persze, amennyiben az állatvédők - vagy egyszerűen a jó érzésű emberek - háborgására gondolunk, akik éppen a hét végén fejtették ki, hogy Magyarországon ugyan törvény van, de a végrehajtás szintjén az állatvédelemben valódi eredmény szinte semmi. A település polgármestere is csak tanácstalan mosollyal kísérte a tényt: ha nyilvános helyen nem, akkor majd az udvarokban, vagy éppen a réten. Ott verik szét a kakasok fejét ezek a huncut nagymartomat.. Nem tudom, a helyi tsz annak idején foglalkozott-e baromfival, ám tény, hogy a nagyüzem elnöke találta ki, még az ötvenes évek elején, a „néphagyományt”. Lehet, a klerikális reakció ellen vetett be új fegyvert, kiszorítandó a húsvét ünnepét. A kakasnak ugyebár vörös a taréja... Ámbár nekünk is, a fejünk. A barbár szokás népünnepéllyé emelését tapasztalva. MÉSZÁROS B. ENDRE _____________________ Te rmészetfölötti Kiosztották az idei Grammy- díjakat - ez zenei Oscar-díj- nak számít -, és Carlos Santana, a latinzenét játszó gitáros Supernatural lemezével 9 első helyet szerzett. Eddig a csúcsot Michael Jackson tartotta 8 kis gramofont mintázó trófeával, amit még fénykorában nyert az akkor még majdnem természetes arcú énekes. Hogy mit jelent ez a díjeső, azt talán úgy lehetne legjobban modellezni, hogy Egérke sportpályafutása során 6 olimpiai aranyérmet gyűjtött, de most Hargitay András, vagy Verrasztó Zoltán visszatérne az uszoda világába, és Sydneyben az olimpián hétszer állhatna fel valamelyikük a dobogó legfelső fokára. A hasonlat csak annyiban sántít, hogy Santana nem állt le fénykorát, a hetvenes éveket követően sem. Igaz, akkor azt tartották róla, hogy a dzsessz- zenéhez túl könnyed a stílusa, a könnyűzenéhez pedig túl nehéz. Végül is a Supernatural tökéletesen megfelel napjaink könnyűzenei elvárásainak: a temperamentumos déli életérzés, a hétköznapok örömeinek felfokozott átélése árad belőle. Az Oscar-díj osztásnál nemegyszer kitalálták már, most valami mást kell favorizálni. Ez történt ezúttal is: Santana mellett Cher, Sting, Barry White, B. B. King, Elton John, Phil Collins és még jó néhány kizárólag 50 év fölötti sztár kapott Grammy-díjat. Annak „hétköznapi természetességgel” csak örülni lehet, ha az újhullámos vagy éppen kiöregedő félben lévő tengerentúli kritikusok végre felfedezik, az ifjúságnak is igényes zenére van szüksége. Ha valóban ez a cél, akkor viszont elgondolkodtató, hogy miért kap ekkora reklámot nap mint nap Britney Spears, a 18 éves plasztikmellű ügyeletes csodaénekes vagy a Backstreet Boys gondosan kimunkált fiúinak egy-egy kalandja, ásítása, sóhaja odaát? Mindenesetre most boldogan konstatálom, hogy tizenéves lányomnak ugyanaz a Santana lemez a kedvence, mint nekem. Remélhetőleg a XXI. században ez lesz a szupertermészetes. hetedik oldal Portré HOLNAP Riport Az ÉS - ma. Pénteken az Élet és Irodalom szerkesztőségét, Kovács Zoltán főszerkesztőt és Tamói Gizella főszerkesztő-helyettest látta vendégül a Dunántúli Napló a Pécsi Sajtóklub keretében. Az elhangzottak legfontosabb részleteit szerkesztett formában közöljük. Portré Malatinszky Csaba az országban elsőként lett bormester. Annyira megkedvelte a jó borral kapcsolatos teendőket, hogy maga is belekezdett a borászkodásba. Ha tudok segíteni, vállalom Amikor a veronai arénában - nem tudván ellenállni a kísértésnek - elénekelte az O, dolce Napoli című dalt, a kőkaréjon ülő három apáca felállva megtapsolta a rögtönzött előadást. Ez persze már siker, ha kicsiben is, de Szentgyörgyi Miklósnak ennél sokkal fontosabb a lelkesedés.- Régi pécsi család a miénk, de különböző, akkori aktuálpoli- tikai okok miatt egyedül a győri bencések vettek fel gimnáziumba. Ez persze nem volt baj, hiszen így közös tanáróm lehetett Habsburg Ottóval Bánhegyi Jób személyében. Ő mondta: „Egy tanárember legyen nagy tudású és irgalmas.” Más kérdés, hogy a bencés múlt „halmozottan hátrányos helyzetűvé” tett, egyetemről nem is álmodhattam. így jelentkeztem végül is fogtechnikusnak, ahová viszont csak két embert vettek fel az egész országból, és az egyik én voltam.- Alig csinálja egy tucat ember, de számunkra ez az igazi öröm. Ha Erdélyben, Kárpátalján vagy akár Németországban felléphetünk, az ottani magyarok nem szó szerint, hanem az érzelmeikkel fürdetnek tejben- vajban. A legutóbb Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában 11 perces- Szakmájában mindent elért amit lehetett, feljutott a csúcsra, de sosem elégedett meg ennyivel. Például immár harminc éve oszlopos tagja a Pécsi Iparos Színkörnek. Szentgyörgyi Miklós 1946-ban született Pécsett. Fogtechnikusnak tanult, 1980-tól önállóan dolgozik, a szakma mestere s oktatója. A Pécsi Iparos Színkör vezetője, önkormányzati szakértő. Felesége tanárnő, Rómeó fia többszörös aerobik világbajnok, Dávid gimnazista. tapssal köszönték meg az előadást. Időről időre meggyőznek róla, hogy az amatőr színjátszásnak a mai napig megmaradt a maga bája, talán így közelebb tudunk kerülni a szívekhez. Nekünk pedig jó együtt lenni, a legnagyobb nehézségeket is röhögve oldjuk meg.- Tagja különböző karitasz- szervezeteknek, tanácsadó az ön- kormányzatnál. Ennyire fontos társadalmi életet élni?- Mindig is úgy voltam vele, hogy szerettem volna jobbítani a világ menetén a magam módján. Teljesen hidegen hagynak (vagy éppen bosszantanak) a pártszínekben folyó csatározások. Az értem-érted való dolgok, a polgári ügyek érdekelnek, és ha tudok segíteni, azt vállalom.- Vágyak maradtak még?- Nem csak a nevem miatt, hanem a fentiek szellemében nagyon várom, hogy április 24-én a bazilikában a Szent György Lovagrend tagjává avassanak. MÉHES KÁROLY t i »
