Új Dunántúli Napló, 2000. február (11. évfolyam, 31-58. szám)

2000-02-28 / 58. szám

2000. Február 28., hétfő BARANYAI TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 5. oldal Mindenki beavatott Naprakész tájékoztatás a geológiai vizsgálatokról Kövágószőlös Állami megbízásból geológu­sok kutatják a föld mélyét az ország néhány pontján. Kere­sik azt a helyet, ahol jól véde­nek a talajrétegek az esetle­ges szennyeződés ellen, tehát biztonságosan kialakítható egy atomtemető. Boda térsé­gében is ezért vizsgálják a geológiai védőzónákat, a ku­tatások javában folynak. A Jakab-hegy környékén fúróto­rony magasodik. A környékbeli hat község vezetősége nem kifo­gásolja a kőzet- és talajszerke­zeti vizsgálódásokat. Ha azon­ban a falusi emberek körében tiltakozási akció indulna, akkor népszavazásra bocsátják az ügyet. Még nem dőlt el, hogy a sugárzástól terhelt atomerőművi berendezéseket és egyéb sugár­zó melléktermékeket hol is fog­ják tárolni. Az sem véletlen, hogy Bakonya, Boda, Cserkút, Het- vehely, Kővágószőlős, Kővágó- töttös önkormányzata napraké­szen tudni akar a kőzet- és talaj­kutatások menetéről, és minder­ről rendszeresen beszámol az ér­deklődő lakóknak, akár fóru­mon, akár egyéni beszélgetésen. Ezért megalakították a Nyugat­mecseki Társadalmi Információs Társulást, amely a kővágószőlősi Újtelepen tájékoztató irodát nyi­tott. A létesítményben egyebek kö­zött térképek, könyvek, prospek­tusok találhatók. A betérő látoga­tó pedig bármit kérdezhet, nem titkolnak el előle semmit sem. Mint értesültünk, az önkormány­zatok nem akarják, hogy a garéi- hoz hasonló elégedetlenség és fél­reértés szülessék. Korábban az ércbánya felha­gyott vágataiban folytak a földta­ni vizsgálódások, amelyek most a felszínre is kiterjednek. Amennyiben itt létesülne állami beruházásban a radioaktív szennyeződéstől terhelt magyar- országi ipari hulladékok és be­rendezések (köztük a Paksi Atomerőművé is) lerakója, akkor népszavazás döntene arról, hogy az érintett falvak polgárai akar­ják, netán eüenzik-e a megépí­tést. • CS. J. Rovásírás 37 olvasatban Új teória a nagyszentmiklósi lelet feliratairól PÉCS Tavaly volt kétszáz eszten­deje annak, hogy Nagyszentmiklóson egy job­bágy 23, Ajtony fejedelem­korabeli aranytárgyat talált. Az azóta Bécsben őrzött le­letek rovásírásos véseteit eddig 36-féleképpen értel­mezték. Szöllősy Kálmán pécsi népműve­lő és írásszakértő újabb olvasat­magyarázattal rukkolt ki. Szerin­te a felírások a felszolgálóknak szólnak, hogy miként tartsák be a tálalási etikett szabályait. A kutató két évet szánt a meg­fejtésre, kiindulásul Vékony Gá­bor régész értelmezése szolgált számára. Eredményét nem vonja kétségbe Erdélyi István régész­professzor sem, aki mint szer­kesztő a Túrán című lapban ősz­szel két publikációnak is helyet adott. A baranyai kutatótól meg­Tavaszi Baranyában a tavaszt idéző virá­gok a megszokottnál 2-3 héttel hamarább nyílnak. Rózsaszín­fehér sziromruhában a Szársomlyón a magyar kikerics, a Mecsek déli lankáin fehérük a hóvirág, sárgáll a kankalin, üde zölden virágdíszben az illatos tudtuk, hogy egy önálló magyar rovásírás elemeit fedezte fel, melyhez hasonló írásemlékek ol­vashatók a szarvasi tűtartón, va­lamint a környei íj merevítő csonteszközön. (Elődeink egyéb­ként használták a székely, a ka­zár, a türk, az ujgur és a szogd ro­vásírást is.) Mellesleg a tamgákkal, me­lyek nemzetség- és családjelek, a pécsi szakértő sem boldogult kutatásai során. Ezek értelmé­nek a kiderítése továbbra is vá­rat magára. A baranyai olvasat szerint kiderült, hogy melyik edényben szolgálták fel a vizet, az aszú- és a forralt bort, a ku­miszt, melyikben tárolták a szentelt vizet. Az egyik jókíván­ság például arra buzdít, hogy ürítsük ki az edény tartalmát ízi- ben, hogy a jó zamatokat időben élvezhessük. Emellett hálaadó mondatok is sorakoznak a kupá­kon. CSUTI J. virágok hunyor, néhol már felbukkant a liláskék májvirág is. Némelyik szilfa, sőt mandulafa is bontogat­ja virágszirmait. A növények tavaszt jeleznek, mert melegszik az idő, bár a levegőáramlatokat még inkább sarki eredetű légtömegek is befolyásolják, cs. j. Szálloda épülhet a Búza téren Az ajánlat szerint elkészülhetne a hangversenyterem Szálloda, parkolóház és élelmiszer-áru­ház épülhet a Búza téren. Mivel a ko­rábbi befektető visszavonta ajánlatát, a város újabb pályázatot írt ki a 10. szá­mú tömb hasznosítására. A német érde­keltségű nyertes mellett döntően az szólt, hogy a cég a környék infrastruk­túráját is fejlesztené. Ha minden a ter­vek szerint alakul, az eladásról szóló szerződést heteken belül aláírják. A cég ajánlata különösen kecsegtető, mivel tartalmazza, hogy a tér északi oldalán előfinanszírozással koncerttermet és konferenciaközpontot építene, egymilli- árd forintos beruházással. Ezzel pedig valóra válhatna a városvezetés eddig meglehetősen illuzórikusnak tűnő álma a hangversenyteremről. Pécs Heteken belül aláírhatja a pécsi önkor­mányzat és a német érdekeltségű, buda­pesti székhelyű Inter-Bonum Kft. a Búza téri, úgynevezett 10. számú tömb haszno­sításáról szóló szerződést. A város már régóta próbál­kozik befektetőt találni a területre. Egy ideig úgy tűnt sikerül is, a korábbi pályázaton nyertes Petrol azonban visszalépett a be­ruházástól. Az új pályázat­ra négyen jelentkeztek, akiknek tervei között sze­repelt mozi, műszaki áru­ház és szórakoztató központ is, a város azonban az Inter-Bonum Kft. menet köz­ben többször is módosított ajánlatát fo­gadta el. A cég a telekre háromcsülagos szállodát, magas színvonalú élelmiszer- áruházát és parkolóházat építene. A nyertes pályázat mellett nem csak az szólt, hogy ezzel enyhülhetnének Pécs is­mert szállodagondjai. Az ajánlat ugyanis ennél lényegesen többet tartalmaz - mond­ta el lapunknak Zalay Buda, a Városfejlesz­tési Főosztály helyettes vezetője (képün­kön). A cég a telek vételi áránál lényege­sen nagyobb összegért, mintegy 240 millió forintos beruházással a környék közterület­fejlesztését, közmű-átépítését és út­építését is vállalta, amivel jelentős terhet venne le a város válláról. A tervek szerint a beruházás során a jelenlegi forgalmi csomóponttól né­hány méterre keletre épülne ki az új forgalmi csomópont, a Zsolnay Vil­mos út és a jelenlegi mentesítő út találkozásánál. A fejlesztés érintené továbbá a Keleti elkerülő utat, a Ha­rangöntő utcát és a Vargha Damján utca északi részét is. Minderre a cég a végeleges engedély kiadásától szá­mítva 15-18 hónapot szánna, tehát meglehetősen gyors ütemű munká­ról lenne szó. Ezzel a beruházással ugyan egy csapásra nem oldódna meg a Búza tér áldatlan állapota, azonban Zalay Buda szerint ha lassan is, de végre megindulhat a környék inf­rastruktúrájának fejlődése. A szom­szédos üres telken rendezett zöldte­rület létesülhetne, amely később akár be is épülhet, továbbá a Zsolnay Vilmos út kivezető szakaszán talál­ható épületek rendbetételének folyamata is megkezdődhet. Az igazán nagy szenzációt azonban az je­lentené, ha a városvezetés igent mondana az Inter-Bonum Kft. ajánlatára, amelynek értel­mében a cég egymilüárd forintos beruházás­sal, előfinanszírozással megépítené a Búza tér északi részén a konferencia- és hangver­senytermet. Ezzel a város régi álma válhatna valóra, amit eddig a legjobb indulattal is csu­pán illuzórikusnak lehetett nevezni. Az ajánlat szerint az önkormányzatnak húsz év alatt kellene visszafizetnie az összeget. A megvalósulásra garancia lehet, hogy a mód­szer Németországban már bevált, és az, hogy a befektető Európában több hasonló projektben is részt vesz. Úgy tudjuk, egyelő­re a város vezetése azért vacillál a lehetősé­gen, mert az összeg visszafizetése még így is igen nagy tételt jelentene a költségvetések­nek. Elfogadása mellett viszont az az érv szól, hogy máshonnan szinte képtelenség­nek tűnik egymilüárd forintot előteremteni. LENDVAI DÁVID Elavult-e a szakképzésünk? Egy fórumon elhangzott, hazai szakképzésünknek jócskán fejlődnie kell, hogy az uniós előírásoknak megfeleljen. Mint ismeretes, most végeznek és lesznek 11. évfolyamosok azok a szakközépiskolai osztályok, akik két évig csak köz­ismeretet tanulnak gyakorlat nélkül. PÉCS A szakmai útra készülő Herold Gyula, a pécsi Kereskedelmi, Ide­genforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola igazgatója sze­rint nagymértékű elmaradásról be­szélni finoman szólva is túlzás. Horvát és ausztriai tapasztalatai alapján úgy véli, eszközökben, pénzben van pótolnivalónk, de a képzés színvonala külföldön sem jobb. A pécsi iskola külön büszke lehet arra is, hogy vendéglátó-ipari tanulókat képző gyakorlati képző­helye nemcsak Lakács László Os- car-díjas szakács eüsmerését vívta ki, de a kamara ezt a kabinetet ta­lálta alkalmasnak mesterszaká­csok képzésére is. Tavasszal itt va­lóban egy európai szintű tanirodát avatnak a felsőbb osztályok szá­mára számítógépes számviteü osz­táüyal, pénztárgéppel, amelyben „gazdasági társasággá” alakulva szimulálják a valóságban zajló fo­lyamatokat. Kilenc 10. évfolyamos osztály - egy idegenforgalmi, hat kereske­delmi és két vendéglátó-ipari - vé­gez az idén és lép a 11. évfolyam­ba. Most szereznek majd szakmai oklevelet az utolsó, hagyományos hároméves képzésben részesülő szakmunkás osztályok is. Az előb­biek közül a vendéglátó-ipari szak­középiskolai tanulók azok, akik­nek már az iskolába lépéstől kezd­ve a legjobban hiányzik az önis­meretet is szolgáló gyakorlat, mi­vel sok idejelentkező diáknak eh­hez a szakmához csak az „ele­gáns, jól kereső” pincér képzete társul. Az iskola el akar szakadni a merev előírásoktól, és a következő évben már az új kabinetben kós­tolnak bele az előadó-vevő vi­szonyba a kezdő pályaorientációs kereskedő osztályok is, ami sem­miképp sem jelenti a tanulók dol­goztatását. A Kertvárosi Szakképző Intézet öt szakmunkás osztályt búcsúztat az idén épületgépész, porcelán, bőrös és asztalos szakmákban, tu­dom meg Déri Tibor igazgató­tól (képün­kön) . De a 9-10. évfolya­mos szakkö­zépiskolás ori­entációs osztá­lyok sincsenek „eltiltva” a gya­korlati foglalko­zásoktól, mondja az igazgató, csak termelőmunkát nem szabad vé­gezni, tehát a gyerekek dolgoztatá­sa van érthető módon megtiltva. Ebben az iskolában négy szakkö­zépiskolai osztály lesz 11. évfolya­mos szeptembertől, akik közisme­retet tanulnak és csak érettségi után, a 13. osztály elvégzésével tesznek szakmai vizsgát. Ezek kö­zül két osztály világbanki program szerint tanul. A négy évet végző szakiskolások - tehát nem a szak­középiskolások! - két évig közis­meretet tanulnak, amely ebben az iskolában záróvizsgával fejeződik be, majd a következő két eszten­dőben már a gyakorlati képzés do­minál. Az igazgató szerint a szak­képzésünket érintő kritika rész­ben igaz, hiszen Nyugat-Európá- ban a legkorszerűbb feltételek mellett tanulnak a gyerekek. Az is nagy különbség, hogy amíg a németeknél egy nagyon széle­sen megalapozott, több szakma felé utat nyitó képzés dominál, addig mi még mindig elaprózva tanítjuk illetve sajátítjuk el a szakmákat. Az egységes rend­szerben pedig a főhatóságok sem tudnak közös nevezőre jutni! Az a bírálat is jogos, hogy a szakma megszerzése után sok fiatal állás nélkül marad. Ennek egyik oka az, hogy a szülők nem rendel- keznek elég információval, b. r. Kurzusok - nyerészkedésből Baranyai körkép Két éve az új oktatási törvény jegyében a pedagógusok egy olyan „spenótot” - „zöld könyvet”- vehettek a kezükbe, amely 4180 (!) továbbképzési tanfolyamot kínált, de az akkreditált kurzusokat se nagyon lehetett kihámozni belő­le. Ugyanakkor a kormányzat akkor tanáronként 21 800 fo­rintot adott az iskoláknak a képzés fedezésére. nyék és a pedagógiai intézetek kí­nálják. Mint Kucsanda Ibolyától, a Ba­ranya Megyei Pedagógiai Intézet főmunkatársá­tól (képünkön) megtudtuk, ve­zetéselmélet és - gyakorlat, infor­matika, nehe­zen kezelhető gyerekek neve­lése, óvodape­dagógia jelenti a legfőbb témaköröket. Igaz, a kur­zusok ára a tavalyi 10-30 ezerről 15-35 ezerre emelkedett, míg az Senki nem vallotta be, de tanárok egymás közt nagyon jól tudták, hogy a hét évenként kötelező és a NAT miatt szükségessé vált új kurzusok közül számos alig ér valamit, jelentős hányadukra fi­zetni kidobott pénz. Ezért az 1999. évi december 13-i 185. szá­mú kormányrendelet szigorít, ez év januárjától csak minősített - azaz akkreditált - tanfolyamok indíthatók. Az új tájékoztató könyv karcsúbb elődjénél, csak elismert, minősített tanfolyamok­kal, a zömét felsőfokú intézmé­említett fejkvóta 15.182 forintra csökkent, azaz a résztvevők szá­ma biztosan csökkeni fog. A Bara­nya Megyei Önkormányzat Peda­gógiai Intézete tavaly 105 tanfolya­mot indított, a március elején meg­jelenő új kiadványában pedig már legfeljebb ha ötvenet hirdet majd meg. A továbbképzés - különösen a kötelező kurzusok, de vezetői munkakörökben előírt szakvizs­gák teljesítése is - azoknak a vidé­ki kisiskoláknak lesz drága mulat­ság, ahol szakos tanár és jelentke­ző hiányában a másoddiploma megszerzését kénytelenek megfi­nanszírozni. Egyetlen tanár új dip­lomájának költségei ugyanis a 200 ezer forintot is jóval meghaladhat­ják, vagyis elvihetik egy kis tantes­tület minden továbbképzésre ka­pott pénzét. Bár kétségtelen, sok­kal kevesebben tudnak majd kur- zust indítani nyerészkedésből, b. r. KEMÉNY MUNKA VAN A SIKER MÖGÖTT. Heti két alkalommal tanulják már tizenkét éve az új hor­vát és balkáni táncokat, csiszolják a lépéseket a pécsi Ifjúsági Házban a Tanac táncosai. Az eddig kétsze­resen kiváló együttes újabb minősítés előtt áll, ezt május elején Pécsváradon rendezik majd. Addig is fel­lépnek Zomborban, Pécsett a hét végén, és a hagyományokhoz híven áprilisban az Országos Táncháztalálkozón is szeretnének részt venni. fotó; tóth László v A LÁNC UTCAI RENDEL« ÉS A GÉPIPARI KÖZÖT1 LÉVŐ ÜRES TERÜLET \ RENDEZÉSI TERVE

Next

/
Thumbnails
Contents