Új Dunántúli Napló, 2000. február (11. évfolyam, 31-58. szám)

2000-02-26 / 56. szám

H 2000. Február 26., szombat KULTÚRA Új Dunántúli Napló - 9. oldal- M U V E L Ö D É S Oldalszerkesztő: Gárdonyi Tamás Hírcsatorna KERAMIKUSAINK A TENGE­RENTÚLON. Keramikusszobrá­szaink legjelentősebb csoportjá­nak, a Terrának a tárlata nyílik március 3-án a Philadelphia köz­pontjában lévő Clay Stúdióban. A hatalmas kiállítótérben három pécsi művész, Füzes Zsuzsa, Nagy Márta és Molnár Sándor munkái is láthatók majd. A ma­gyar kortárs kerámiát reprezen­táló munkákat áprilistól várható­an New Yorkban, majd Wa­shingtonban kiállítják. (br) ELMARAD. A pécsi Bóbita Báb­színház jövő heti műsora új be­mutatót kínált, de a bemutató elmarad. Helyette február 27-én a Piroska és a farkast játsszák. Kovács Géza „A kalózkapitány és a Tengerek Királya” című me­sejátékát március 5-én tűzi elő­ször műsorára a színház, (br) ÚJ IRODALMI TÁRSASÁG. A közelmúltban megalakult a fő­városi Cserhát Művészkör pécsi tagozata. A főként irodalommal foglalkozó baráti társaság márci­us 3-án 14 órakor tartja követke­ző összejövetelét a Bánki Donát Utcai Általános Iskolában, amelyre minden érdeklődőt vár­nak. Terveik közt folyóirat indí­tása és más művészeti ágak fel­karolása is szerepel. (br) PÉCSI ÉNEKESNŐ PHILA­DELPHIÁBAN. Holnap este fe­jezi be vendégszereplését a Phi­ladelphiai Operaházban a pécsi születésű Megyesi Schwartz Lú- cia, a Magyar Állami Operaház fiatal énekművésze. Rossini „Hamupipőke” című operájának címszerepét énekli nagy siker­rel, a felkérés hat olasz nyelvű előadásra szólt. (br) MILLENNIUMI TÁRLAT. „Pécs Baranya 2000 - a tárlat” címmel 52 képzőművész munkáiból nyílik kiállítás március 3-án 17 órakor a Pécsi Galéria Széche­nyi téri termében. (br) NÉPZENÉNK ÉVEZREDEI. Schneider Lajos mohácsi nép­dalgyűjtő emlékére március 2- től 5-ig Országos Népdaléneklési Versenyt rendeznek Mohácson határon túli diákok részvételé­vel. A megnyitó csütörtökön 14 órakor a Mohácsi Irodaházban lesz este német táncházzal. A programban koszorúzás, hang­szerbemutató és a győztese hangfelvétele is szerepel. A gá­lára és a díjak kiosztására szombaton 16 órától kerül sor. ________________________I“! Vi llanegra A Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszín­házában Léner András rendezésében bemutatták a Villanegra című tragiko­médiát, Dobozy Imre Hattyúdal című filmforgatókönyvének adaptálásával. Tamburás, a főhős szerepében K"um Ádámot (kis képünkön) láthatjuk. A könnyen romantikusra maszkírozható külvárosi legenda, amely a Tamburás, No­tesz és a többi ágrólszakadt alakja köré fo­nódik, azokban az időkben született, mint Moldova Hazudósa vagy Fejes Endre Rozs­datemetője, és tudvalévő, hogy a kallódó hősöknek, a „szocialista” munkáslét és az értelmiségi lét megannyi ellentmondásának - az „alulnézet filozófiájának” - Csörsz Ist­ván, Kertész Ákos, Munkácsy Miklós, Haj­nóczy Péter utóbb Tar Sándor, Krasznahorkai László stb.) valóságos legen­dáriuma teremtődött irodalmunkban. Csu­pa próza és prózista, de Tamburásnak és a köré verődő társadalmon kívüli csapatnak a históriája sem drámai a szó műfaji értelmé­ben. A piac (agóra), a kocsma (fórum romanum) és a barakklakás (villanegra) szentháromsága is közhellyé kopott. Emlé­kezhetni e szubkultúra hőseinek beállító­dására is. Ez a kötetlenség, a vágyott sza­badság számukra csak tengődés és önámí­tás, nincs célja és tárgya, s mivel nem for­málói, hanem elviselő! sorsuknak, csak ál­maikkal kerülnek konflik­tusba. Csak véletlen találko­zások zökkentik ki őket életük megszokott medré­ből, véletlen és váratlan szerelem ébreszti a Diákot, hogy fellázadjon Tamburás önző gondoskodása ellen, és lépést tegyen egy való­dibb világ felé. Mivel a színpadi mű hű­séges marad a filmforgatókönyvhöz, Léner András leleménye kellett ahhoz, hogy az epizódokra tördelt, de konstans társadalmi tablóból dinamikus színpadi játék váljék. Léner ebben a szabadság pótlékaira épülő világban általánosabb tanulságokat keres. A történelem a játékban ezért is csak jel­zésszerű. Minden színváltáskor egy alkoho­lista recseg vezércikk-idézeteket a fülünkbe a „ruscsovi” kommunizmus diadalmenet­ének honi állomásairól, de a külvárosi va­gányromantika ettől még nagyon korhoz kötött és indokolat­lanul idealizált ma­rad, élén a népköz- társaság csupaszív népi rendőrével, folytatva a bárdolat- lan, ámde gátlásos, szépre-jóra fogé­kony Diákkal, aki könnyen zsarolja ki a pénzt a lánytól (az élet brutáli- sabb), majd a ma­nőver után kegye­sen adja vissza az életre rácsodálkozó kékharisnyának - az alak hitelességé­hez Melkivi Beának csak a saját termé­szetes báját kell megőriznie. És per­sze, az emberei be­csületéért perlekedő Tamburás is szinte makulátlan népmeséi jellem Krum Ádám nyersebb, szélesebb gesztusokra épülő, életközeli megformálásában is. Keserves döbbeneté ugyan, hogy élete hazugság, de csak az apja elhanyagolása miatt kell lelki- ismeret-furdalást éreznie. Némi ördögi ízt a Doktor önironikus füllentései és tolvajko­dása lopnak a mesébe. Márton András lát­ható élvezettel bújik a lecsúszott intellektu- el bohóc-jelmezébe, de ettől még a darab­ban a vadkeleti romantika érzelmes, itt-ott patetikus színei uralkodnak el ott is, ahol a keményebb, sötétebb tónus lenne hitele­sebb. Nem a színészeken vagy a rendezőn múlt, hogy kinek-kinek hiányérzete maradt a darab megtekintése után, hiszen a film at­moszférateremtő eszközei és a színpad egymásnak feszülő akaratokat görgető ha­tásmechanizmusa más, amit nem könnyű egy olyan történetben szimulálni, ahol a konfliktusok a társadalom és a lélek mély­rétegeiben húzódnak, sőt éppen a konflik­tuskerülő magatartásban fejeződnek ki. A dús idomú Marion belépője - különö­sen a kádba -, az álmodó nyomornak ez a költői és mégis szánni való leleménye, a mozgalmas piaci kép, a zene (és bona) és minden illúzió (és semmi ördögi!), ami a falra festetik, karmesteri érzékű rendezőt mutatnak. Kár, hogy az egyébként kitűnő jellemábrázoló Ujláb Tamás a Diákot ala­kítva a lánnyal való diskurzusában kicsit az orra alá beszél, s ekkor nehezen érthető, mindenesetre a karakterek megteremtésé­ben egészen kiválóak azok is, akiknek ki­egészítő szerep jutott: N. Szabó Sándor a joviális pincér, Nagy Adrienn Marion vagy Lázár Balázs, az alkoholista szócső megfor­málásában. BÓKA R. Nagy Adrienn és Márton András jelenete FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ A Szélkiáltó díja Az 1999. évi Kígyós Sándor dí­jat a Szélkiáltó együttes kapta, amelyet a kuratórium elnöke, Makovecz Imre Budapesten adott át a zenekarnak. Ezt a dí­jat a szobrász barátai alapítot­ták és évente egyszer ítélik oda. Olyanok kapják, (most először egy csoport, egy zene­kar), akik munkásságukkal, te­vékenységükkel Kígyós Sándor szellemiségét követik. A díj át­adásakor az együttes munkás­ságát méltató Balipap Ferenc hangsúlyozta, a Szélkiáltó együttes azzal érdemelte ki az elismerést, hogy népművelői és művészi tevékenységet egy­aránt folytat, mint egykor a szobrász. Az együttes két tagja egyébként tanítványa is volt iv.gyós Sándornak a Tanárkép­ző Főiskolán. In memóriám Zágon Gyuláné, évtizedekig is­mert és népszerű népművelő Szigetváron, a napokban 81 éves korában elhunyt. 1946 óta élt Szigetváron férjével, aki ismert rajztanár, festőművész és a város díszpolgára volt. „Milike néni” 1951-től a közmű­velődés különböző területein dolgozott. A város közművelő­dési életének szellemi irányító­ja, meghatározó személyisége volt. A közel két évtizedes ve­zetői tevékenységét, magas fo­kú szakmaiságát felettesei több kitüntetéssel ismerték el. Veze­tése alatt közel harminc szak­kör működött. Nyugdíjazása után Budapestre költözött, de ragaszkodása Szigetvárhoz mindvégig megmaradt. Hazánk verses oltalma Testvérvárosunk, Krakkó Művelődéstörténeti vetélkedő, 4. forduló Baranyai körkép Millenniumi versmondó verseny megyei döntője lesz Pécsett március 15-én 10 órakor harminc diák fellé­pésével. A „Magyarországnak édes oltal­ma” címmel az általános iskolá­sok felső tagozatosainak hirdetett versmondó versenyt a Baranya Megyei Önkormányzat Pedagógi­ai Intézete. A hazaszeretet ápolá­sát szolgáló, sok száz tanulót mozgósító verseny két korcso­portra osztva, az 5-6. osztályo­sok és a 7-8. osztályosok közt zajlik majd. Közhely ugyan, de mégis könnyen felejtkezünk meg arról, hogy a nemzeti érzés, a nemzeti identitás kulcsa a legif­jabbak nevelésében, jórészt a családi indíttatásban van, de nem keveset vállalnak ebből a pedagó­gusok is. A verseny rangját jelzi, hogy a vidéki városok területi döntőin mindenütt a polgármes­ter köszöntötte a résztvevőket és nyitotta meg az eseményt. Komlón Hamóczy Csabáné, a Színház- és Hangversenyterem igazgatója, Mohácson Pnch Jánosáé, a Park Utcai Általános Iskola tanára, Siklóson Tóthné Botz Györgyi tanárnő a Batthyány Kázmér Általános Iskolából, Szi­getvár térségében Kovácsevicsné Tóth Mariann, a Kétújfalui Álta­lános Iskola tanára voltak a ver­seny szervezői, Pécsett Varjas Lászlóné az Ágoston téri, dr. Meláth Ferencné a Jókai Utcai Ál­talánosból és Reichmesz Ádám a megyei pedagógiai intézetből. A megyei döntőre Ady Endre, Bárdosi Németh János, Juhász Gyula, Kisfaludy Károly, Radnóti Miklós, Veres Péter és Vajda Já­nos hazafias versei közül válasz­tanak hármat a versenyzők, a döntő színhelye a megyeháza díszterme lesz. B.R. Műtárgykaptár Új kiállítóhely nyílt pénte­ken Budapesten: a BARSA Műtárgykaptár - MM Cargo Raktárgaléria a kor­társ képző- és iparművé­szek alkotásainak bemuta­tására és értékesítésére kí­ván lehetőséget teremteni a Déli pályaudvar szállít­mányozási raktárában. A kiadott sajtóanyag szerint a kezdeményezők a megszűnt Képcsarnok és az Iparművészeti Vállalat szerepét kívánják ily módon feltámasztani. Az MM Cargo Művészeti Egyesület által létrehozott és fenntartott kiállí­tóhely az első állomása a terve­zett - nonprofit működtetésű - országos raktárgaléria-hálózat- nak, ahol minősített műtárgya­kat láthatnak és vásárolhatnak a kortársművészet pártolói. Az idén további tíz hasonló kiállító- hely megnyitását tervezik pálya­udvari létesítményekben. 1. A Visztula bal parti dombján emelkedik az ősi városmag: a lengyel királyok palotájával, szé­kesegyházával koronázott Wawel. Tőle északkeletre terül el az óváros (Stare Miasto), köz­pontjában a Rynek Glowny, fő­tér. Milyen jelentős események színtere volt Krakkó főtere az el­múlt évszázadokban? 2. A főtér ékes díszeként, egy­ben a város kereskedelmi életé­nek központjaként építették a tér 100 m hosszú meghatározó épületét, a Posztócsarnokot. Mutasd be a Posztócsarnokot! Mi volt eredeti rendeltetése, ma mire használják? 3. A főtér északkeleti sarká­ban áll a polgárváros főtemplo­ma, a Mária-templom. Kéttor­nyú, háromhajós bazilika. A szemlélődőt először a két karcsú harangtorony ragadja meg, mi­vel magasságuk és kialakításuk eltérő. Milyen legenda fűződik a Mária-templom tornyainak épí­téséhez? 4. A Mária-templom egyik tor­nyához kötődő hagyomány a „héjnál”. Ismertesd eredetét! 5. A Rynek Glownyn található Krzysztofory-palota helyén állt középkori épületben lakott a ré­gi legendák hőse: a tudós Twardowski, aki az örök ifjúsá­gért cserébe eladta lelkét az ör­dögnek. Hogyan szól az egyez­ség legendája? * A választ segítő rövid infor­máció elhangzik a Pécsi Rádió­ban március 1-jén 16.00-18.00 óra között, emellett ajánlott iro­dalom: Bács Gyula: Délkelet- Lengyelország (Panoráma „mi­ni” útikönyvek, 1981). A 4. forduló válaszait március 10-ig kérjük leadni a Szivárvány Gyermekházban. 7633 Pécs, Dr. Veress E. u. 6. Futnak A Képek Mozi a hegyek közt Can Togay Egy tél az Isten háta mögött című új magyar filmjében van egy falu valahol Kelet-Euró- pában, magas hegyek között, el­vágva a világtól: a behavazott há­gókon nem lehet átkelni, az utak járhatatlanok, újság nem érkezik, a tévében nincs műsor, mert az egyik hegycsúcs leárnyékolja az adást. A lakosok egyetlen szóra­kozása, hogy moziba járnak. Egy motoros futár hozta ez ideig hét­ről hétre a filmeket. Csakhogy legutóbb halálos balesetet szen­vedett, aztán meg jött a tél. Nin­csenek filmek. Viszont van egy kamaszfiú, a történet elbeszélője (Matej Matejka), aki a mozit is üzemelte­tő kocsmáros (Eperjes Károly) pincéjében régi, megcsonkult filmtekercseket talál. Ő tetszőle­gesen egymáshoz ragasztgatja a különböző egykori mozidarabok­ból származó celluloidrészlete­ket, s az így előállított képegyvele­geket vetíti le esténként a falubeli­eknek. Az egyik képen Jean Ga­bin táncol a partnerével, aztán egy mesefilm sárkányával viasko­dik egy lovag, később a Potyomkin páncélos matrózai ép­pen fellázadnak, majd a Nagy áb­ránd jelenetei jönnek fordított sorrendben. Ez a történet nagyon jól ki van találva. A régi filmtekercsek időnkívüliséget sugallnak, ami jól összerímel a falu elzártságával, de e világ ódonságának s - a ko­pott, elavult tárgyak által érzékel­tetett - megrekedtségének hangu­latához az ártatlanság hímporát társítja. A mese és a mozi ősi-új varázsának lehetünk tanúi, ami­kor látjuk ezeket az egyszerű fa­lusiakat, favágókat és fuvaroso­kat, ámint elbűvölten nézik a vásznon pergő eseményeket. A képek összefüggéstelenek, de ne­kik ez nem számít, annál izgalma­sabb a csoda. Emellett friss ecsetvonásokkal festett havas tájakat láthatunk és atmoszférikus életképeket, to­vábbá beavatott szemlélői lehe­tünk annak az ártatlan vonza­lomnak, amely a kamaszfiú és Lina, a szép, ám boldogtalan kocsmárosné (Florance Pernel) között alakul ki, amint éjszakán­ként ragasztgatják a filmeket. Ez elég is lett volna egy kedves, ele­gánsan elmesélt filmhez. Csak­hogy Can Togay, sajnos, nem ér­te be ennyivel, és túlbeszélte a történetet. Kétszeresen is. Egy­részt azzal, hogy ide nem illő epizódokkal terhelte meg a cse­lekményt, (ilyennek érzem a ha­talmaskodó tanácselnök történe­tét annak dacára, hogy a felesé­gét alakító Básti Juli ezúttal is igen stílusosan játszik), mintha a rendező maga is talált tekercse­ket illesztett volna filmjéhez, de kevésbé ötletesen, mint hőse. Másrészt pedig mindenáron arra törekedett, s ez igencsak bosz- szantó, hogy metaforikus jelen­téssel ruházza fel a képeket (a kelet-európai elzártságról, majd ennek megszűnéséről), és ezt a terhet nem bírja el ez az önma­gában igen egyszerű és éppen ezért oly rokonszenves történet. Nem jó, ha valaki ennyire erőlkö­dik. Sokkal jobb lett volna meg­NAGY IMRE FILMJEGYZETE Hova is illesszem ezt a jelenetet? (Florance Pernel) bízni a képekben, s hagyni, hogy Ha valakinek egyszál hegedű maguktól mondják el azt, amit van a kezében, és azon szépen akarnak. És amit nem akarnak el- tud játszani, miért akar Radetzky- mondani, arról hallgassanak. marsot produkálni?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents